Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-16 / 89. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS. 16. DlGlTÁLlA 17 Ausztria: a maroktelefonok és az MP3-lejátszók betiltásával biztosítanák az utasok nyugalmát Parázs vita a mobilmentes zónáról Szlovákiában egyelőre nem kell tartani az ausztriaihoz hasonló csend­rendelettől (Fotó: Nokia) Magasra csapnak a hullá­mok Ausztriában akörül, hogy létesítsenek-e mobil­mentes zónákat a tömeg- közlekedési eszközökön: vannak, akik lelkesen pár­tolják az elképzelést, van­nak, akik csak korlátozott tilalmat tartanak megvaló­síthatónak, megint mások badarságnak - mi több: al­kotmányellenesnek - minősítik az ötletet. FELDOLGOZÁS A javaslat mögött az a megfon­tolás áll, hogy a maroktelefonok és az MP3-lejátszók betiltásával biztosítani lehessen a többi utas nyugalmát, vagy legalábbis csök­kenteni az amúgy is magas zaj­szintet a tömegközlekedési eszkö­zökön. Két városban tervezik „nyugalmi zónák” bevezetését, igaz, csak felhígított formában: Linzben és Grazban. Jelenleg kísérleti jelleggel a salzburgi helyiérdekű vasútjára- tokon van érvényben részleges ti­lalom, felemás eredménnyel. A szerelvények utolsó kocsijának ablakán 8x22 centiméteres, ke­resztben áthúzott mobilkészülé­ket ábrázoló fotóplakátok hirdetik a nyugalmi zónát, amelynek lé­nyege, hogy mobilt és lejátszókat lehet ugyan használni, de csak csökkentett hangerővel. A két hó­napja zajló kísérletet a nagykö­zönség zöme eddig kedvezően fo­gadta, mások viszont fel sem fi­gyeltek rá. A gyorsvasúti áratokon (S- Bahn) szolgálatot teljesítő alkal­mazottak legnagyobb kifogása pedig az, hogy a tilalom betartása nehezen ellenőrizhető, és nincs kellő kényszerítő eszköz a kezük­ben. Különösen a reggeli órákban, az iskolába igyekvő fiatalok hány­nak fittyet a rendelkezésre. Mege­sett, hogy csak azért is felerősítet­ték iPodjukat, amikor rájuk szól­tak a kiszűrődő hangos zene mi­att. Viszont előfordult az is, hogy valaki túl szigorúan akarta értel­mezni a „csendrendeletet”. Az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÓBB) igyekszik kedvében járni az utasoknak, és eleget tenni a legkülönfélébb igényeknek. Eb­ben a szellemben nemcsak nyu­galmi zónák bevezetését véli re­mek ötletnek, hanem a mobü- és internetes összeköttetés javításá­val külön szolgáltatást kíván be­vezetni azoknak, akik a maguk ré­széről nem tudnak meglenni kor­szerű kommunikációs eszközök nélkül. A salzburgi autóbuszokon egyelőre semmiféle korlátozás nincs, a városi közlekedési válla­lat vezetője úgy gondolja, addig nem is lenne értelme, amíg a tila­lom nem országos szintű. A grazi polgármester másként látja. Április 16-án, szerdán, a lár­ma elleni világnapon ő maga fog­ja kiragasztani az első, áthúzott mobilt ábrázoló plakátokat az au­tóbuszok és villamosok ablakaira. A tilalom azonban nem teljes, ha­nem felvizezett formában kerül bevezetésre: lehet használni a ké­szülékeket, csak éppen nem be­szélgetésre. A Mobilkommunikációs Fórum (FMK) elveti a tilalom bármilyen változatát. Vezetője szerint telje­sen hamis a kiindulópont. Kész­séggel elismeri, hogy a hangos be­szélgetés zavarhat másokat, de ezért még nem a mobilkészüléket kell megtenni bűnbaknak. Egyéb­ként is, a tájékozódás és az egy­mással való érintkezés alapjog. Inkább olyan felvilágosító kam­pányt tartana célravezetőnek, amely a józan belátásra apellál. A politikai pártok között sincs egyetértés. A kormánykoalíció ré­szét képező szociáldemokraták (SPÖ) elutasítják a tilalmat. Josef Kalina SPÖ-ügyvezető anakro­nisztikusnak nevezte a grazi pol­gármester tervét. Megítélése sze­rint ráadásul a mobilhasználat ti­lalma alkotmányos jogokba ütkö­zik. Úgy gondolja, hogy az embe­rek civilizált viselkedésén, egy­más iránti megértésén és a kölcsö­nös odafigyelésen van a lényeg: oly módon kell igénybe venni a kommunikációs eszközöket, hogy azzal ne zavarjuk a környezetün­ket. A Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) ugyancsak a tüalom ellen ágál. A Zöldek ezzel szemben már jelezték, hogy törvénytervezetet óhajtanak benyújtani a parla­mentben mobilmentes zónák lét­rehozására az ÖBB-szerelvénye- ken. A bécsi közlekedési vállalatnál, a Wiener Liniennél nemigen törik a fejüket ilyesmiken. Szóvivőjük elmondta, hogy a metróvonala­kon tetemes költséggel építették ki a zavartalan mobilhasználatot szavatoló hálózatot, következés­képpen a legcsekélyebb okot sem látják arra, hogy most mindent a feje tetejére állítsanak, (mti) (Illusztrációs felvétel) Szinte már mindenhol van internetkapcsolat (Fotó: hp) Márciusban tízszer több kapcsolat létezett Terjed a mobil szélessáv FELDOLGOZÁS Márciusban tízszer több szélessá­vú mobilkapcsolat létezett világ­szerte, mint egy éve, hála a HSPA- technológiának. A GSM Association március végi adatai szerint világ­szerte 32 millió szélessávú mobil- kapcsolat működött, szemben a ta­valyi első negyedév végén regiszt­rált 3 millióval. A szakmai szervezet a növekedést annak tulajdonítja, hogy egyre több szolgáltató egészí­tette ki HSPA- (High Speed Packet Access) technológiával a 3G-háló- zatát, és a mobüpiacon is egyre több a HSPA-t támogató készülék, a- mellyel akár 7,2 Mb/s sebességgel is lehet csatlakozni a vüághálóra. Szintén jelentősen, 44 százalékkal növekedett a szélessávú hozzáférést nyújtó szolgáltatók száma. Ma már 73 országban 166 ilyen hálózat működik. Ami a HSPA-készülékek számának alakulását illeti, ezekből 128 típus létezett tavaly januárban, idén márciusban pedig 467. Ez a szám nemcsak a mobütelfonokat és kézi számítógépeket tartalmazza, hanem az adatkártyákat, vezeték nélküli routereket és USB-modeme- ket is. Hazánkban a T-Mobile és az Orange is harcol az ügyfelekért. A magenta szolgáltató Rýchly inter­net csomagját 2007 végéig 63 ezren fizették elő, az Orange gyors inter­netére az év végéig 77 ezren csatla­koztak. (m, szí) Az 02 elektronikus programfüzete Kultúra és technológia FELDOLGOZÁS Az idei hazai fesztiválokon új technológiát mutat be az 02. Á harmadik mobilszolgáltató tervei szerint a fesztiválok látogatói - amennyiben bluetooth technoló­giát támogató mobiltelefonjuk van egyenesen a telefonjukra tölthe­tik le a programfüzeteket. E kalau­zokat folyamatosan frissíteni fog­ják, így az esetleges programválto­zásról azonnal értesülnek a látga- tók. Ezen túl termeszétesen multi­médiás anyagok is lesznek e prog­ramfüzetekben, klippek, zenék és más elektronikus tartalmak. Az 02 fenti újdonságát a Pohoda és a Wilsonic fesztiválon lehet elsőként kipróbálni, (szí) Egy felmérés szerint az USB-kulcsok, pendrive-ok jóval nagyobb fenyegetést jelentenek a vállalati adatokra, mint ahogy azt az informatikai vezetők gondolnák Veszélyesebbek a pendrive-ok, mint gondolnánk FELDOLGOZÁS A felhasználók rendszeresen tárolnak, hordoznak érzékeny, bizalmas vállalati adatokat a saját pendrive-jaikon (Illusztrációs-felvétel) Egy, a SanDisk megbízásából ké­szített felmérés alapján az USB- kulcsok, pendrive-ok jóval na­gyobb fenyegetést jelentenek a vál­lalati adatokra, mint ahogy azt az informatikai vezetők gondolnák. A megkérdezett informatikai vezetők úgy becsülték, hogy a vál­lalatuknál dolgozó végfelhaszná­lóknak átlagosan 35 százaléka használja saját, személyes tulaj­donú pendrive-jait munkával kapcsolatos feladatok elvégzésé­hez, a valóság azonban az, hogy a végfelhasználók 77 százaléka állí­totta ugyanezt. Nemcsak az a ri­asztó, hogy az IT-vezetők mennyi­re nincsenek tisztában a „rájuk bí­zott” felhasználók szokásaival, hanem az is, hogy a felhasználók rendszeresen tárolnak, hordoz­nak érzékeny, bizalmas vállalati adatokat a saját pendrive-jaikon. A válaszok alapján a legtöbbször ügyféladatok kerülnek a személyes USB-kulcsokra, de pénzügyi infor­mációk, üzleti tervek, dolgozók személyes adatai, marketing-ter­vek, illetve forráskódok is gyakori vendégei a dolgozók pendrive-jai- nak, ami azt jelenti, hogy ezek az adatok könnyen illetéktelen kezek­be kerülhetnek, ha valaki például elhagyja a pendrive-ot, vagy a tás­kájával együtt ellopják tőle. A San­Disk által elvégzett felmérés sze­rint a felhasználók 12 százaléka ta­lált már nyilvános helyen elvesz­tett pendrive-ot, és a legtöbben sa­ját bevallásuk szerint meg szokták tekintem a rajta található adato­kat. Az adatok alapján sok vállalat tett már lépéseket a pendrive- használat szabályozására, azon­ban az esetek kétharmadában re- aktívan, vagyis valamiféle inci­dens után. Érdekes ugyanakkor, hogy a megkérdezett végfelhasz­nálók közel fele állította, hogy nincs tudomása a pendrive-hasz- nálatra vonatkozó vállalati korlá­tozásról vagy szabályozásról, to­vábbi 23 százalék pedig csak annyit tud, hogy létezik ilyen sza­bályozás, de azt már nem tudta felidézni, hogy pontosan milyen rendelkezéseket tartalmaz. A megkérdezett informatikai ve- -zetők hasonlóan borús képet fes­tettek a végfelhasználók ismeretei­vel kapcsolatban. A válaszok sze­rint a dolgozóknak csak 19 száza­léka van teljesen tisztában a szabá­lyokkal, a fennmaradó rész vagy csak részben, vagy egyáltalán nem ismeri azokat. Az IT-vezetők 33 százaléka évente tart továbbkép­zést a pendrive-okkal kapcsolatos biztonsági szabályokról, 24 száza­lék pedig évente többször is. Egy üzletbiztonsági szakértője elmondta, az eddig lefolytatott biztonsági auditok alapján ma még csak a cégek töredéke foga­natosított intézkedéseket a pend­rive-használat kockázatainak visz- szaszorítása érdekében, pedig ma már számos eszköz áll az IT-ve- zetők rendelkezésére, amelyek a pendrive-okra vonatkozó szabá­lyokat kikényszeríthetik. A legegyszerűbb olyan pen- drive-okat használni, amelyek automatikusan titkosítják a tar­talmukat, így az még elvesztés vagy ellopás esetén sem kerül il­letéktelenek kezébe. A biztonsá­gi cégek végpontvédelmi szoftve­reinek legújabb változatai (pl. Symantec Endpoint Security) már ellenőrzésük alatt tartják az USB-kapukat is, és képesek blok­kolni a hozzáférést. Léteznek ki­mondottan adatszivárgást meg­akadályozó szoftverek (pl. McA­fee Data Loss Prevention, Eagle- EyeOS), amelyek képesek meg­akadályozni az adatok nem háló­zati csatornákon - például nyom­tatás, képernyőmentés, vagy hordozható adattárolók segítsé­gével - történő ellopását. A Win­dows Vistában az egyik újdon­ság, hogy akár egyedi azonosító alapján lehet benne engedélyez­ni és tiltani az USB-s eszközöket, így akár csoportházirendből is megadható, hogy csak egyfajta típusú pendrive-ot lehessen a PC-vel használni. Ha olyan pend­rive-ot rendszeresít a cég, ame­lyen az adatok titkosítottak köte­lezően jelszóval védettek, máris csökken az USB-kulcsok haszná­latának kockázata, (bá) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents