Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-16 / 89. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 16. Kultúra 9 Bármibe kezdett, a maximumot nyújtotta, sajátos „antalimrés" művészetet képviselt Rímbe faragott bókkal köszönt Klasszikus tudású, nagy művész volt. Nem volt ta­nult színész, legalábbis diplomája nem volt róla, mégis színészi teljesít­ménnyel vált ismertté. Dá­niel Edeként, a humán műveltségű tanárként hó­dított hétről hétre a hatva­nas évek legsikeresebb (fe­kete-fehér) televíziós soro­zatában, a Borsban. TALLÓSI BÉLA Antal Imre emberi-művészi nagyságát és kisugárzását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Bors Máté és társai kalandjairól szóló szerteágazó, több évet fel­ölelő történetben az összeté­veszthetetlen hangszínű, sármos színész, a kitűnő Sztankay István mellett, a második vonalból, ama­tőrként is be tudta magát lopni a szívekbe. Később sem lett hűtlen a televí­zióhoz. Utánozhatatlan tévés egyéniséggé érett emlékezetes, az ő vállára tett, nagyszerű szórakoz­tató műsorok során - Könnyű-e együtt élni veled?, Köszöntő, Hal­ló fiúk, halló lányok, amely arra vállalkozott, hogy új műfajokat és megújult szemléletű fiatalokat, köztük a táncdalfesztiválosokat fogadtassa el az idősebb nemze­dékkel is. Antal Imre nem a televíziónál, nem színészi szerepekben kezdte pályafutását. Pedagógus szülei a legszívesebben orvosi pályára irányították volna, ám egyik uno­kabátyja nyomdokain véletlenül közel került a zongorához, aztán a hangszer hosszú időre az életévé vált. A szegedi konzervatórium után Pesten előbb zenei szakisko­lába járt, majd kitüntetéssel elvé­gezte a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskolát. Zongoramű­vészként is csupa „kitüntetéssel” járta a világot: hét rangos nem­zetközi versenyről hozott el díjat. Az a típus volt - talán mérhe­tetlenül erős önakaratának, de a sors adományának köszönhetően is -, aki bármibe kezdett, a ma­ximumot nyújtotta, a természe­tes tökéletességet képviselte, sa­játos „antalimrés” művészetté emelve a bóvlit is nagyszerűen el tudta adni. Nemcsak az előadó-művészet­ben volt kivételes, hanem a nyelv­érzéke is átlagon felüli volt - a la­tin és a szláv nyelvekben egyaránt brillírozott. Az emberek közti köz­lekedéseiben, a viszonyalakítása­iban is áldott tehetséggel tudott - jó értelemben - manőverezni. Olyan „közeg”, olyan médiamé­dium volt, amely, illetve aki min­denkit különleges jelenésre, meg­nyílásra és megnyilatkozásra indí­tott meg. Ennek a sokszínűségnek köszönhető egyik korszakalkotó tévés alakítása. Évekre szóló tele­víziós esemény volt, ahogy az MTV egyik korai szilveszteri műsorában Vitray Tamással ven­dégül látták egy táncos, énekes, beszélgetős produkcióban a több kiló fűzött gyöngybe csavart Gina Lollobrigidát, a kor olasz nagy­asszonyát. Nemcsak a díva látoga­tása jelentett eseményt azon az évet fordító tévés gálán, hanem az is, ahogy Lollo oldalán Antal Imre nyelvekben és szórakoztatásában tündökölt. Úgy kérdezett ma­gyarból olaszba váltva, úgy tol­mácsolta a választ olaszból ma­gyarba, hogy közben a poénokat, a derűt, a jókedvet, a fénylő szó­rakoztatást is átültette. A zongora fekete-fehér meze­jéről nem tervezett út vezetett a tévé fekete-fehér képernyőjére a hetvenes években. Kényszerűen fordított hátat a zenélésnek: az ujjai elnehezültek, nem futottak a zenére, nem engedelmeskedtek a ritmusnak, s ez a betegség vág­ta ketté Antal Imre zongoramű­vészi karrieijét. Idős korára sem felejtették el azonban Erkel Fe- renc-díjat eredményezett re­ményteli indulását: többször hív­ták bírának különböző zenei ver­senyekre. A versenyeket különösen sze­rette. Elválaszthatatlan lett a Ki mit tud?-tól. Hasonlóan, ahogy a Halló fiúk, halló lányok című mű­sorban, nemzedékek és műfajok közötti átjárást irányított az egész országot mozgósító legnézettebb tehetségkutató versenyen is. Ideá­lis műsorvezető volt, a már emlí­tett kivételes tulajdonságai révén, amelyek mellé említsünk meg egy újabbat: mérhetetlen intelligen­ciáját, általános tudását, jártassá­gát nem csak a művészetekben. A Ki mit tud? szereplőihöz cinkos­sággal, szigorú zsűrijéhez (köz­tük: Major Tamás, Petrovics Emil és Vásárhelyi László) pedig pon­tos értéssel tudott viszonyulni. S ami Antal Imrét kiemelte az akko­ri műsorvezetői gyakorlatból: száraz tényközlés helyett anekdo- tázó derűvel tudott felvezetni produkciókat, s népszerűsíteni kevésbé ismert művészeti terüle­teket is. Ezt az anekdotázó hajlamát kamatoztatta nagyszerűen a hosszú évekig képernyőn tartott, népszerű szórakoztató műsorban, a Szeszélyes évszakokban. Amely­ben gyakran fakadt rímre „ked­venc költője”, Nyomasek Bobó nyomán, s mondott el egy-egy ta­nulságos fanyar faviccet. A rendszerváltás után ő is meg­újult. Televíziós személyiségként - nagy tudását érvényesítve - idomulni tudott az új elvárások­hoz. Rudiik Júliával az újfajta te­levíziós házigazda szerepét vál­lalva meghonosítói lettek az élő, beszélgetős-csevegős közérdekű műsoroknak. Ám nemcsak ko­moly produkciókban, hanem a Szeszélyes évszakokban és az egyre inkább elmaradhatatlan kabaréjelenetekben is összenőt­tek: Rudiik Júlia mellett ő lett (a határokon túlra is kiteijedt) or­szág Imruskája. Legendássá vált duettekben bohóckodott Pécsi Il­dikóval, valamint számtalan olyan klasszikus jelenetet őriz az archívum, amelyben a kabaré óri­ásai mellett a mindenki által jó kedélyű, mindenre nyitott, szel­lemes, bájosan-kedvesen csevegő kis nagy emberkének ismert Antal Imre felejthetetlent alkotott. Mély öniróniával humorizált a végtelenségig. Gúnyolni azonban soha nem gúnyolt senkit. Hálás volt minden szóért, minden gesz­tusért. Még az utóbbi időben, sú­lyos betegsége alatt is, amikor in­kább csak a bulvárírók érdeklőd­tek iránta. De nekik is jó kedvvel mesélt, mondott el egy-egy viccet. Ki nem mondott poénnal, rímbe faragott bókkal ment el biztosan. Derűt hagyva szeszélyes évsza­kokra. RÖVIDEN Sárközy Erzsébet Papírképei Királyhelmec. Ma 16 órától tartják Sárközy Erzsébet Papírké­pek című kiállításának megnyitóját a múzeum galériájában. Sár­közy Erzsébet hihetetlenül finom eleganciával, lágy, pasztell visszafogottsággal tálja elénk önmagát. Képei epikus elbeszélé­sek, történetek, amelyeknek kezdete és vége az alkotó maga. A papír törésvonalai - akár a jövőt fürkésző jós előtt a tenyér gyűrődései - sorsokat tárnak fel. Minden képe maga az emléke­zés. A kiállítást - melynek szervezője a Magyar Köztársaság Kul­turális Intézete - Hizsnyan Géza nyitja meg. Megtekinthető: 2008. május 16-ig. (ű) A Műhely Biciklije a Vámbéryben Dunaszerdahely. Holnap 18 órától mutatják be a Vámbéry Iro­dalmi Kávéházban a Műhely kulturális folyóirat Bicikli című tema­tikus számát. „A pedálos bicikli vázlatát megtalálták. Éppen tíz éve futotta be a vüágot a hír, hanem a kétkerekű képét valószínűleg olasz szerzetes firkantotta a rajzokat tartalmazó lap hátoldalára, nem Leonardo da Vinci. Aligha gondolhattak erre a Műhely szer­kesztői, amikor a gazdagon illusztrált és különleges számot megjelentették.” Az esten közreműködik: Villányi László, a Műhely főszerkesztője, Borbély János és Pátkai Tivadar költők, Kurcsis László grafikusművész, a lap arculattervezője és Csehy Zoltán köl­tő, aki saját verseivel és műfordításával szerepel a számban, (ű) Kodály Zoltánnal egy életen át Nagymegyer. A 80. születésnapját ünneplő ÁgTibor népzeneku­tató .Kunyhók hűsége. Népdalkutatók nyomában Szlovákia ma­gyarlakta vidékén” című új könyvének bemutatóját tartják április 18-án, pénteken 18 órától a városi művelődési központ színház- termében. Köszöntőt mond Rudický László, Nagymegyer polgár- mestere és Hodossy Gyula, a kötetet megjelentető Lilium Aurum Kiadó igazgatója. Kodály Zoltánná ünnepi beszédét követően Ág Tibor könyvét dr. Barsi Ernő egyetemi tanár, népzenekutató méltat­ja. Közreműködik a Koloni Népdalkor, a Janiga József Művészeti Alapiskola kamarakórusa és a Bárdos Lajos Vegyes Kar. (ú) Kaszás Attila emlékére Komárom. A Közhasznú Alapítvány Kaszás Attila Szellemi Ha­gyatékának Ápolásáért április 19-én, szombaton 10 órától dediká­lással egybekötött lemezbemutatót tart a Komáromi Ipari Szakkö­zépiskola előcsarnokában. A „Kit ringat a bölcső, Janikát...” című albumor Kaszás Attila a kisfiának készítette. A tragikusan korán el­hunyt színésznek már nem jutott ideje a teljes album elkészítésére, így végül pályatársai közreműködésével látott napvilágot. Bemuta­tón részt vesz Pápai Erika, Rudolf Péter, Stohl András, Szarvas Jó­zsef, Fambauer Péter, Fekete Tibor és E. Román Kata. 11 órai kez­dettel kerül sor Kaszás Attila színművész szobrának ünnepélyes le­leplezése a Komáromi Jókai Színház előtti parkban, (ú) Men At Work - fotókiállítás Liptószentmiklós. Holnap nyílik meg a Fotográfusok Házában a Men At Work elnevezésű nemzetközi fotókiállítás, amely egy ma­napság ismét időszerűvé vált témával, a fizikai munkával foglalko­zik. A kapitalizmus nyugati modelljéhez való közeledés és a nem­zetközi nagyvállalatok letelepedése Kelet- és Közép-Európában új megvilágításba helyezte a fizikai munkát. A munka fogalmát a Men at Work projekt résztvevői az egyes mesterségekre, munkahelyekre jellemző külső jegyek, az ott dolgozók öltözete alapján határozzák meg. Elsősorban a hagyományos munkahelyi öltözetek és az újkori „egyenruhák” kontrasztja erős, ez utóbbiak jellemzően a fogyasztói társadalom uniformizáló „imidzsének” felelnek meg. Magyaror­szágot a kiállításon Fabricius Anna fotóművész képviseli, (ű) A júliusi Karlovy Vary-i filmfesztiválon lesz a világpremierje Juraj Jakubisko várva várt Báthory című filmjének - jelentették be tegnapi sajtóér­tekezletükön a fesztivál szervezői. Tizenkét millió korona költségvetésével ez minden idők legdrágább közép-európai filmje. A mű egy történelmi thriller a 17. századi magyar grófnőről, aki sok fiatal lány legyilkoltatásáról vált hírhedté. A film ősbemutatóját korábban januárra ígérték. A csehországi fesztivált július 4-12-én tartják. Képünkön a Merisit alakító Hans Matheson és a címszereplő Anna Friel. (Fotójakubiskofilm) PEGAZUS AIK0TÓPÁLYÁZAT Védnökök: Grendel Lajos Kos- suth-díjas író és Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő A Szlovákiai Magyar írók Tár­sasága idén is meghirdeti irodal­mi alkotópályázatát középiskolás korú alkotók részére az alábbi ka­tegóriákban: I. kategória: vers II. kategória: próza Beküldési határidő: 2008. április 25. Pályázhatnak állandó szlováki­ai lakhellyel rendelkező itthoni vagy Magyarországon tanuló kö­zépiskolások magyar nyelvű alko­tásokkal. A pályázat jeligés. A nevet, cí­met és az elérhetőséget, valamint a látogatott középiskola megne­vezését, kérjük lezárt borítékban mellékelni, amelyre csak a jeligét kell ráírni (vagy az e-mailben kü­lön feltüntetni). A jelige az oldal­számokkal ellátott kézirat minden oldalán szerepeljen! Egy pályázó több alkotással is pályázhat. A pályaműveket három példányban kérjük postázni. Az értékelésről szakmai zsűri gondoskodik. A zsűri elnöke Tóth László József Attila-díjas költő, tagjai pedig Hizsnyai Zoltán Jó­zsef Attila-díjas és Vida Gergely Madách-díjas költők. A díjak, mindkét kategóriában: 1. díj: 3000 korona és értékes könyvcsomag 2. díj: 2000 korona és értékes könyvcsomag 3. díj: 1000 korona és értékes könyvcsomag A vers és próza kategóriákban egy-egy védnöki különdíjat (1500 korona és értékes könyvcsomag) is kiosztunk. Az ünnepélyes eredményhirde­tés és díjkiosztás Pozsonyban, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múze­umában 2008. június 13-án lesz 14.00 órától. Szlovákiai Magyar írók Társa­sága 92901 Dunajská Streda Erzsébet tér 1203 Tel./Fax: 031/552-79-64, 0911/239-479 E-mail: szmit@maü.t-com.sk

Next

/
Thumbnails
Contents