Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-02 / 77. szám, szerda

DIGITALIA 2008. április 2., szerda 12. évfolyam 13. szám Két perc alatt sikerült Feltörték a Macbook Airt FELDOLGOZÁS A vancouveri CanSecWest biz­tonságtechnikai konferencia egyik hagyományos fő attrakciója a PWN 2 OWN hackerverseny, amikor a hackereknek egy addig sehol nem publikált biztonsági rést kihasználva kell feltörniük egy gépet. Idén három laptop közül lehe­tett célpontot választani, amelye­ken Vista, Linux, illetve Mac OS futott. Az első sikeres törés díja 20 ezer dollár volt, plusz a megtáma­dott laptop. A szabályok a konfe­rencia minden napján egyre több lehetőséget adtak a versenyzők kezébe, cserében a pénzdíj is na­ponta feleződött. Az első napon, amikor a cél­pontnak kiszemelt gépeket csak a hálózaton keresztül, kívülről lehe­tett támadni, a laptopok felhasz­náló nélkül, csendben várták a halált, és csak az operációs rend­szer, és az azzal automatikusan járó programok voltak rajtuk. Ilyen feltételek mellett senkinek nem sikerült bejutni a rendszerek­be. Igaz, olyan nagyon nem is pró­bálkoztak; az üyen, minden aka­ratlan felhasználói segítséget nél­külöző támadások ma már na­gyon ritkák. A második menetben annyit enyhültek a szabályok, hogy a cél­pont gépen meg lehetett nyitni emaileket, illetve adott webolda­lákra irányítani a böngészőjüket; külső programot telepíteni azon­ban nem. Itt aztán gyorsan eldőlt a versengés: a három laptop egyi­ke, egy Macbook Air felett mind­össze két perc leforgása alatt sike­rült az egyik hackernek átvenni az irányítást. A támadó egy rosszindulatú kó­dot tartalmazó weboldalon ke­resztül jutott be a gépre, való­színűleg a Safari böngésző egy ed­dig nem ismert biztonsági résén át. A szabályok értelmében a törés részleteit a hacker nem publikál­hatja; azokat a szervezők azonnal továbbítják az adott program fej­lesztőjének (esetünkben az App- le-nek). A versenyt megnyerő Charlie Miller nem kezdő: elsők között törte fel az iPhone-t a tavalyi meg­jelenés után. A PWN 2 OWN ver­seny címvédője, Dino Dai Zovi, aki tavaly egy QuickTime bizton­sági rést kihasználva nyert, idén nem indult, (o) A támadó egy weboldalon keresztül jutott a gépbe A bankunk sosem kér tőlünk telefonon vagy e-mailben adatokat, aki ilyennel próbálkozik, az csaló Vigyázzunk a virtuális világban Az elmúlt napokban több csehországi és szlovákiai bank ügyfelei ellen is adathalász-támadást in­téztek a csalók. A phis- hingnek nevezett tám­adás célja, kicsalni a gya­nútlan ügyféltől az adato­kat, így később az adathalász rendelkezhet­ne a számla felett. SZABÓ LÁSZLÓ A támadások leggyakrabban e-mailben érkeznek - az ügyfél egy olyan levelet kap, amelyben a „bank” (azaz a csalók) azt kéri tőle, hogy adfatfrissítés céljából adják meg ismét az összes fontos adatot, a levélben szereplő linkre kattintva az ügyfél azt bihetné, a bank oldalán jár - mert az szinte tökéletes mása a banki oldalnak -, ám ez csupán trükk. A csalók csapdájába esett az ügyfél. Az aadathalászok ezt követően könnyedén lemeríthetik a szám­lát. Az adathalász támadások esetében is a leggyengébb lánc­szem az ember. Tudni kell, hogy a bankok soha nem kérnek elektronikus formá­ban (sem telefonon) adatokat az ügyfelektől, így aki üyen e-mailt kap, az ezt azonnal törölje. A csa­lók tudják, hogy a naiv ügyfél mindenre képes, így a legféltet­tebb adatait is kiadja, ha azt a „bank” kéri. A többlépcsős védelem normál esetben szinte lehetetlenné teszi a csalók munkáját. Az adathalá­szok ma már nem csak a legna­gyobb bankok ügyfeleit támad­ják, hanem szinte minden ipar­ágból „merítenek”. A Cyveillance februárban 1200 különféle válla­lat ügyfelei ellen észlelt phising- támadást, beleértve bankokat és más pénzügyi szolgáltatókat, ke­reskedőket, aukciós oldalakat, A támadások leggyakrabban e-mailben érkeznek biztosítókat, szerencsejáték-üze­meltetőket, utazási irodákat és szállodákat, illetve oktatási in­tézményeket. Ma már ennél sokkal egy­szerűbb módszereket alkalmaz­nak a csalók. A szétküldött leve­lekben mindössze egy URL szere­pel, amelyre a felhasználók rá- kattintanak, és az oldalról titok­ban malware települ a gépükre. Az ilyen oldalak szaporodása an­nak is köszönhető, hogy egyre fejlettebbek az adathalász-táma- dások ellen védelmet nyújtó szoftverek, amelyek ma már ha­tékonyak kiszűrik a hagyomá­nyos phising-támadásokat, pél­dául egy megtévesztő linket tar­talmazó levelet. Mi kell a biztonságos kapcsolathoz? 1. Tűzfal szoftver. Habár a XP rendelkezik beépített tűzfallal, rend­kívül könnyen kijátszható, ráadásul csak a bejövő forgalmat szűri. 2. Antivirus védelem. Egy olyan világban, ahol naponta több ezer (!) új vírus „születik”, ez elengedhetetlen. 3. Kémprogramok elleni védelem. Hiszen ki szeretné, ha a gépén egy apró „potyautas” folyamatosan rögzítené, merre jár, mit csinál? 4. Antiphishing. Az adathalász levelek (az ún. „phishing”) manap­ság egyre gyakoribbak, és ami a legszomorúbb, egyre profibbak. 5. Wifi-védelem. Manapság a wifi kapcsolatok egyre gyakoribbak, akár házon belül is. 6. Kiegészítő védelem. Jó lenne, ha a szoftver nem csak a vírusirtó adatbázisra támaszkodna (vagyis ún. heurisztikus védelmet biztosí­tana), mert a vírusok szaporodási aránya olyan hihetetlen, hogy azt képtelenség listával követni. Ilyen védelem lehet a „viselkedésanalí­zis” alapú, amikor a szoftver, bár nem ismeri fel lista alapján a gyanús programot, a „viselkedéséből” következtetni tud kártékonyságára. Az angol festőről, Nicholas Hilliardról szól - magyarul A tízmilliomodik szócikk FELDOLGOZÁS Annál jobban működik, minél többen csatlakoznak Földrengést jósol a laptop FELDOLGOZÁS Egy magyar felhasználó - Pata­ki Márta - révén érte el a 10 millió szócikk-bejegyzést a népszerű on­line enciklopédia, a Wildpedia. A 250 nyelvi mutációban ké­szülő, olvasható és szabadon szer­keszthető enciklopédia tízmillio­modik szócikkét hazánkból, ma­gyarul írták a cnet.com internetes technológiai magazin szerint - je­lentette a HavariaPress. A XVI. századi angol festőről, Nicholas Hilliardról szóló magyar szócikk csütörtökre virradóra született meg. A magyar nyelvű Wikipedia- változat alig kevesebb, mint 100 ezer szócikket tartalmaz, s ezzel a 250 nyelv közül a 15. helyen áll a sorban. Az angol nyelven írt szó­cikkek száma két és,fél millió, (h) Egy laptop is képes megjósolni a földrengéseket, csak egy moz­gásérzékelő és egy különleges szoftver kell hozzá. A kaliforniai Stanford Egyetemen indított kez­deményezés annál jobban műkö­dik, minél többen csatlakoznak hozzá. A beszédes Quake-Catcher Network (QCN) névre keresztelt hálózat a modernebb laptopok­ba épített mozgásérzékelőket használja ki. Ezek hagyományos esetben azt érzékelik, ha a szá­mítógépet leejtik (vagy az külső erőhatás következtében leesik) a magasból és még a földetérés előtt lezárják a merevlemez író­olvasó fejét, hogy ne következ­zen be adatvesztés. A szenzorok viszont képesek sokkal finomabb rezgéseket is érzékelni - állítják az egyetem kutatói. Jesse Lawrence szeizmológus erre alapozva hozta létre a QCN- t, amely több ezer önkéntes lap­topját köti össze. Az ezekre tele­pített képernyővédő a mért sze­izmikus adatokat és a közelmúlt­ban érzékelt földrengéseket jele­níti meg a képernyőn közhasznú geotudományos adatok mellett; a rendszer pedig a mért adatok­ból képes észlelni, hogy egy adott területen földrengés ké­szül-e kitörni és tudja is riasztani az annak fizikai közelségében el­helyezkedő felhasználókat. A hálózat további előnye, hogy a külső, USB-porton csatlakozta­tott mozgásérzékelőket is tudja kezelni, így régebbi laptopok is csatlakozhatnak a földrengési adatok elemzéséhez. A QCN a distributed computing elvén alapszik, amely több (száz, ezer vagy tízezer) számítógépet köt össze és azok ki nem használt teljesítményét csapolja meg egy közös cél érdekében. Ezek közül a legismertebb a SETI@home, amely a földönkí­vüli intelligencia jeleit keresi a kozmoszban, ettől eltérően azonban inkább a biológiai jel­legű elemzőhálózatok jel­lemzőek a mai megosztott szá- mítású hálózatokban. A jelenleg tesztverzió szintjén működő há­lózatokban már kódtörő, csilla­gászati és fizikai projektek is megtalálhatóak, (h) Akár HD-minőségű tv-adásokat is nézhetünk 42 Mbites mobilinternet? FELDOLGOZÁS Az április elején a CTIA Wireless konferecián prezentálja először a svéd Ericsson a HSPA Evolution névre keresztelt mobiltechnológiá­ját, amellyel 42 Mbt/sec-es sebes­séget is el lehet majd érni. A Nokia Siemens Networks a napokban jelentette be, hogy a ma már őskövületnek számító EDGE- technológia letöltési sebességét képesek a duplájára emelni, ezzel a lehetőséggel már a 3G által biz­tosított 384 kb/s-et is meg lehet haladni. Az Ericsson ellenben nem szoftveres trükkökre alapozza új megoldását, hanem hardveres szempontból is előremutató meg­oldással kecsegtet. A HSPA Evolu­tion az ígéretek szerint nem keve­sebb, mint 42 Mbit/sec letöltési sebességre lesz képes vezeték nél­kül, mobütelefonon keresztül, amellyel már nem csak a YouTube butított videóit tudjuk nézegetni az eszközünkön, hanem akár HD- minőséűgű tv-adásokat vagy nagyfelbontású videotelefonálást is folytathatunk. Az Ericsson eddig mindössze annyit árult el, hogy a megnövelt letöltési sebességet az új modeláci- ós technológiának (64QAM), illet­ve a 2x2 MIMO (multiple input, multiple output) megoldásnak kö­szönhetik, amelynek segítségével párhuzamosan egyszerre több adatmennyiség kerülhet egy szálon letöltésre és feltöltésre a világháló és az előfizető között. A HSPA Evo­lution feltöltési sebessége is kima­gaslik a jelenleg elérhető 1,4 Mbit/sec-hoz képest: a jövőben akár 12 Mbit/sec-el is tudunk majd nagyobb méretű állományokat fel­tölteni a webre. A Las Vegasban megrendezésre kerülő CTIA Wireless konferenci­án a mobilinternet lesz a legfonto­sabb téma. A rendezvény arra ke­resi a választ, hogy a jelenleg rendkívül népszerű HSDPA után melyik technológia lesz az új trón- követelő. A versenyben jelenleg az LTE-technológia tűnik befutónak, amely a Nokia hálózati megoldá­saihoz köthető, izgalmasnak ígér­kezik az Intel által preferált Wi- MAX, amely elsősorban a vezeté­kes szolgáltatóknak lehet érdekes, és végül az Ericsson is felvillantot­ta legújabb megoldása első infor­mációit. (o)

Next

/
Thumbnails
Contents