Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-14 / 87. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 14. www.ujszo.com A győztesek: Erdélyi Tímea és Bácskai János (Dömötör Ede felvételei) Komáromban zajlott a Versünnep döntője A Nyugat jegyében V. KRASZNICAMELITTA Komárom. Méltó módon ünnepelhették a költészet napját a komáromi és környékbeli polgárok: a Versünnep Alapítványnak és a Duna Televíziónak köszönhetően Komárom adott otthont a Versünnep vers- és prózamondó verseny idei döntőjének. A Komáromi Jókai Színházban zajló megmérettetést pénteken késő délután egyenes adásban követhették nyomon a Duna TV nézői is. Az egybegyűlteket Mádl Dalma asszony, a Versünnep fővédnöke levélben köszöntötte. Gondolataiból idézünk: „Ma is fontos a vers, mert a széteső közösségek korában közösségteremtő erő, mely tértől és időtől függetlenül összekapcsolja a magyarul érzőket és gondolkodókat. De nemcsak a világban szerteszórt magyarságot köti össze, hanem a múlt és a jelen magyarjait is.” A verseny idei, immár negyedik évfolyamát a Nyugat folyóirat megjelenésének 100. évfordulója tiszteletére hirdették meg, így érthető, hogy a döntőben is elsősorban a nyugatosok verseit, prózarészleteit, illetve fordításait hallhatta a közönség. Szinetár Miklós, a zsűri elnöke a verseny értékelése során kifejtette: nagy örömmel vett részt a Versünnepen, mégpedig azért, mert a magyar vers ügye nemzeti közügy. „Identitásunkat, nyelvünket kevés dolog képviseli oly meggyőző erővel, mint a vers” - mondta. A döntőben két kategóriában, a színművészek és előadóművészek, valamint a színművészeti egyetemek és szakirányú főiskolák hallgatói között zajlott a verseny. A hallgatók közül Erdélyi Tímea lett az első, és ő vehette át a közönségdíjat is. A tárgyi jutalmak mellett fellépési lehetőséget kapott a Duna Televízió kulturális és irodalmi műsoraiban, tehát e csatorna nézői a jövőben többször találkozhatnak majd a fiatal versmondóval. A színművészek kategóriájában Bácskai János produkcióját találta a legjobbnak a zsűri, övé lett az egymillió forintos fődíj. A döntő valamennyi résztvevője értékes tárgyi jutalomban részesült. A középdöntő és a döntő legjobb produkcióiból multimédiás kiadvány is készül. Bettes István a Pozsonyi Casinóban Pozsony. Az 1989 előtti szlovákiai magyar irodalomnak nevezett karantén legizgalmasabb hangú költője Bettes István volt. A groteszk, az irónia és a rokokótobzódás olyan szokatlan áramlását teremtette meg ez a költészet, melyre kevés példát lehet találni a magyar irodalomban. A költővel pályájáról és a közelmúltban a Kalligram Kiadónál megjelent Égtengerúsztató című válogatott kötetéről Juhász Dósa János beszélget a Pozsonyi Casinóban holnap 17 órai kezdettel. Közreműködik Juhász László, (ú) A wiesbadeni fesztiválon különprogramot kapott Fliegauf a díszvendég MTl-JELENTÉS Berlin. Fliegauf Benedek a díszvendég a Wiesbadenben zajló nemzetközi filmfesztiválon. A kortárs közép- és kelet-európai film- művészetre koncentráló, immár hagyományos filmes seregszemle - első ízben a fesztivál történetében - különprogram keretében mutatja be a fiatal magyar rendező munkásságát. Fliegauf Benedek tegnapi nyilatkozatában ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy pályája szempontjából már eddig is rendkívül sokat jelentett Németország. Utalt arra, hogy Rengeteg című filmjének világpremierje évekkel ezelőtt a Berlinalén volt, s Wolfgang Stud- te-díjat nyert. Következő filmjét, a Dealert szintén a Berlinalén mutatták be először, és ugyancsak díjat nyert. Ettől kezdve a német állam rendkívül sokrétű támogatásban részesítette. Egyebek között ösztöndíjat is kapott, s ennek révén egy évig Berlinben élt és dolgozott. „Nemzetközi pályafutásom vitathatatlanul a német fővárosban kezdődött, és az sem véletlen, hogy következő filmem, a Womb (Anyaméh) finanszírozása ugyancsak német többségű lesz” - jelentette ki a magyar rendező. (Fotó: Filmunió) Till Attila filmjében Gubik Ágnes az idei budapesti szemle legjobb női alakítását nyújtotta Pánik, fájó kacagással Orvosi szakkönyveket lapozzon, aki többet akar megtudni korunk egyik „divatos kóijáról”, a pánikbetegségről, mint amennyi Till Attila első játékfilmjéből kiderül róla. SZABÓ G. LÁSZLÓ Bár a Pánik összes figurája szorong és szenved valamitől, némelyikük talán még buggyant is a maga módján, mélyreható diagnózist nem várhatunk a filmtől, hiszen nem a kezdő terapeuták munkáját akarja segíteni, hanem a nézők önfeledt szórakoztatását kívánja szolgálni. Végül is vígjátékot látunk, amelyben a legkomolyabb eseteket is humoros formában tárja elénk a rendező (jelen esetben a forgatókönyv írója is). Poénokból nincs is hiány, Till Attila bírja szusszal is, ötletekkel is, bár kétségtelen: vannak pillanatai a filmnek, amikor a megengedettnél picit tovább ücsörög. Ettől függetlenül vagy ezzel együtt mégis kimondható: ritmusa van, tempója van, sajátos (intellektuális) humora és egységes vizuális világa. Legelsősorban azonban: remek figurákat állít egy sorba. Vegyük elsőként a főhőst, Zsuzsit, a történet legproblematikusabb alakját. Bár még csak harminc, már mindene megvan. Két diplomával jól kereső pr-igazgató, autója, lakása „kategórián felüli”. De egy nap mégis arra ébred, hogy valami nem stimmel körülötte. Nem kap levegőt, vacakol a szíve. Ehhez jön a lelki törés, hogy szerelme, Kirill (már a neve is sokat sejtet) fura módját választja az elválásnak. A barátjával mondatja el idióta szakítási dumáját. Zsuzsi számára ez az utolsó csepp a pohárban. Önként vonul be a Pánik Klinikára. A leginkább kezelésre szoruló figura épp az ő pisztollyal hadonászó öccse, aki hóbortos anyját mindig egy hollywoodi horrorfilmbe illő szörny alakjában látja. Biztosan megvan rá a maga oka, erre azonban a filmben nem derül fény, hiszen Elli, az anya a néző szemében sokkal inkább mulatságos figura. Unalmában (s pasira vágyva) látványos „tűzhelyzetbe” sodorja magát, és tűzoltókat hív, egy egész osztagot, hogy aztán egy közös fotó kedvéért selyempongyolában, kacagva vesse magát a karjaikba. Barátnője, Ilona, a mindenre kapható, elegáns hatvanas, vásárlási lázát csillapítva még egy szexboltba is elkíséri őt, hogy kielégítetlen vágyaikhoz megfelelő eszközt találjanak. Ilona lánya, Dóra sem egy hétköznapi eset. Az ő szorongásáról is tanulmányt lehetne írni, hiszen egyfolytában újszülött csecsemőjét bámulja, vajon lélegzik-e még? Hogy kótyagos-e vagy csak a tébolyultság határán jár, arra valahogy nem emlékszem már. De van itt két rokonszenves rendőr is, Dinó és Dick, a film leg- elragadóbb párosa. Az ő jeleneteik talán a legszellemesebbek, legragyogóbbak. Dinó és Dick melegek. Dinó már épp színt vallana a főnöke előtt, elege van a „szerepjátszásból”, a hivatásával járó „egyenruhás macsóságból”, barátja, szerelme, Dick azonban legszemélyesebb magánügyének érzi szexuális vágyait. Ő nem akar kiteregetni semmit. Különben is, mi a garancia arra, hogy a főnöke majd így is elfogadja, és nem zárja ki őt a rendőrség soraiból? Semmi! Hát, akkor? Minek ez a fene nagy őszinteség? Tül Attila filmjében minden figura főszereplő, tehát több cselekményszállal dolgozik párhuzamosan. A figurák időnként találkoznak is, történetük összeér, sőt egymásba fonódik. Zsuzsit huzamosabb ideig a klinikán látjuk, ahol dr. Berger Berta ápolja. A vonzó, harmincöt éves terapeuta sajátos módszert alkalmaz kezelt- jei lelki egyensúlyának visszaállítására. Ősi és modern lélekerősítő gyakorlatokra egyszerre épít. Betegeinek hol üvölteniük kell, hol felolvasni, hol tornázni, hol papírzacskóba lélegezni. A kezelés sikerrel jár. Zsuzsi megerősödve térhet vissza a civil életbe. Ám amikor zacskóval a száján épp kilép a klinika „vasfüggönye” mögül, Dinó és Dick őrjöng a kapu előtt - egymásra szegezett pisztollyal. Csodálatos vüág, fut át az agyunkon, amikor az erős szívdobogással küzdő Zsuzsi a „kint is vagyok, bent is vagyok” fura érzésével búcsúzik az intézménytől. Hiszen ott, ahová most visszatér, semmi sem változott: sikerül-e vajon újrakezdenie az életét? Apró hibáival együtt izgalmas, elgondolkoztató és még szórakoztató is Till Attila első rendezése. A Coen fivérek és Tarantino szemmel láthatóan hatottak az alkotóra, ami csöppet sem baj, csupán a zsáner miatt jegyzem meg. A Pánik mindezzel együtt a színészek filmje. Gubik Ági egy pillanatra sem leng ki Zsuzsi szerepéből, bizonyára ezért díjazta alakítását az idei budapesti szemle zsűrije. Bánsági Ildikó és Egri Márta (Elli és Ilona) még nála is nagyobbat alakítanak a filmben, de jó Schell Judit (a doktornő), Kolovratnik Krisztián (Kirill) és Ónodi Eszter (Ilona lánya) is. Kovács Lehel és Thúróczy Szabolcs a két rendőr szerepében pedig egyszerűen fenomenális. Valósággal „bemotoroztak” a magyar filmbe. Komoly vígjáték, fájó kacagással. Dinó és Dick (Kovács Lehel és Thúróczy Szabolcs) OTTHONUNK A NYELV ' Kötőjel, nagykötőjel, gondolatjel MISAD KATALIN Helyesírásunknak vannak ún. „problémás” fejezetei: a külön- és egybeírás, valamint a tulajdonnevek szerteágazó szabályrendszere, benne a földrajzi nevek írásának buktatóival a közvélekedés szerint a magyar ortográfia két legnehezebb területe. Sokkal kevesebb figyelem jut viszont az írásjeleknek, pedig e részterület egyszerűnek látszó tudnivalói mögött számos gyakorlati kérdés rejlik. Az írásjelhasználat kettős szerepét az akadémiai szabályzat is kiemeli: elsődleges funkciójukként a különféle szerkezeti egységek (mondatok, szószerkezetek, szavak) jelentéstani és nyelvtani tagolását jelöli meg, másodlagosként pedig a beszéd intonációs-értelmi (hangsúly, hanglejtés stb.) tagolását. A szlovákiai magyar írásbeli kommunikáció mindennapi gyakorlatában az írásjelek használata gyakran csak a mondatzáró írásjelekre (pont, kérdőjel, felkiáltójel), illetve a szavak közötti vesszőre szorítkozik. A tulajdonképpeni írásjelek közül a fentieken kívül általában a kötőjel, a nagykötőjel és a gondolatjel fordul még elő a hazai írásgyakorlatban, ám gyakran nem a megfelelő módon: ahol nagykötőjelet kellene alkalmazni, ott a hagyományos kötőjelet választjuk és fordítva, valamint nem figyelünk a szóköz és az írásjelek együttes tagoló szerepére. A továbbiakban éppen ezért megpróbáljuk röviden összefoglalni a szóban forgó grafikai jelölések használati tudnivalóit. Hagyományos kötőjelet szavak és szórészek között leggyakrabban szóismétlésekben (egy-egy),, mellérendelő összetételekben (süt-főz), ikerszókban (piff-puff) és az alárendelő összetételek bizonyos típusaiban (melegvíz-csap) alkalmazunk. Kötőjellel írjuk még az összetett számneveket (kétezer-nyolc), a kettős családneveket (Bajcsy-Zsilinszky), a többelemű földrajzi nevek több típusát (Al-Duna, Kis-Kárpátok, Fülöp- szigetek, Holt-Tisza-berek, Dráva- híd), az egyéb tulajdonnévi összetételeket (Kazinczy-díjas, Ázsia- kutató), valamint a hozzávetőle- gességet, vagylagosságot kifejező - betűkkel vagy számjegyekkel jelölt - számkapcsolatokat (háromnégy fiú, 11-12 éves). Kötőjeles írásmódot választunk több egymás után következő összetett szó azonos utó- vagy előtagjának jelölésekor (zöldség- és gyümölcskereskedő, fakitermelés és -értékesítés), illetve alkalmi szóösszetételek (rőzse-dalok) írásakor is. Nagykötőjellel érzékeltetjük a népek, nyelvek nevének viszonyát (Osztrák-Magyar Monarchia, szlovák-magyar szótár) és két vagy több tulajdonnév kapcsolatát (Geiger-Müller-számlálócső Cseh-Morva-dombvidék). Ugyanígy kapcsoljuk egymáshoz az olyan szavakat, amelyek valamitől valameddig viszonyt feltételeznek (Pozsony-Bécs, Duna-Tis- za-csatoma, 2007-2008. évi, tavaszi-nyári divat), s nagykötőjelet használunk egyes géptípusok betű- és számjelzése között is (Apollo-ll,Formula-l verseny). Gondolatjelet főként a szöveg- egységek elkülönítésekor alkalmazunk: egyszerűt a közvetlen vagy közvetett idézet és az idéző mondat között („Jót s jól! Ebben áll a nagy átok”-írja Kazinczy.), párosat a közbevetések jelölésére (Bár két diplomával rendelkezik - tanárival és közgazdaságival-, nehezen talál megfelelő állást.). A gondolatjel és a nagykötőjel között az a különbség, hogy a gondolatjel mindig szóközzel kapcsolódik az előtte álló szó utolsó betűjéhez, s nem tapad közvetlenül a következő szó első betűjéhez sem. Az újabb szakiroda- lom a nagykötőjel és a gondolatjel mellett megkülönbözteti a velük azonos formájú ún. párbeszédjelet, mely akkor használatos, ha a szerző valakinek a szavait úgy idézi, hogy az idéző mondat megelőzi az új sorba kerülő idézetet. (www.gramma.sk)
