Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-14 / 87. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 14. www.ujszo.com Újrajárható a Sitina-alagút Pozsony. A tervezettnél egy nappal korábban, már szombaton átadták a forgalomnak a Sitina-alagutat, ami Pozsony-Patrónka forgalmát könnyíti meg, továbbá csatlakozik a Brünnel és Prágával összekötő D2-es autópályához. A naponta 40-45 ezer jármű által használt 1,4 km hosszú alagutat április 4. óta újították fel. A közlekedési tárca nem engedélyezte, hogy tegnapi hatállyal félsá- vosan lezárják (egészen május 10-ig) a pozsonyi Kikötői hidat. A Nemzeti Autópálya-építő Társaság szerint a híd felújításra szorul, másrészt a Dl-es sztráda részét alkotó építmény részleges lezárása a főváros forgalmának megbénításához vezethet. (SITA) A nyugdíjak leszakadtak a bérektől Pozsony. Az átlagos fizetésekhez képest még sohasem voltak ilyen alacsonyak a nyugdíjak, mint a Fico-kormány idején - állítja a Pravda. 2006-ban a nyugdíjak csupán az átlagbér 43%-át tették ki, tavaly pedig a 8885 koronás átlagnyugdíj a bruttó fizetések 44%-ának felelt meg. Az igaz, hogy ha az adózás utáni bérekkel vetjük egybe, akkor már 57%-os mutatót kapunk, de Magyarországon ez az arány 64%. Ezen a kedvezőtlen arányon még az ún. karácsonyi nyugdíjak sem segítenek, mivel ezek mértéke 1500-2000 korona és csupán a kisnyugdíjasokat illetik meg. A munkaügyi tárca közleményben tiltakozott a lap állítása ellen. Szerinte a Dzurinda-kor- mány 2004-ben elfogadott valorizációs koncepciója a ludas, amelyik részben az aktuális infláció nagyságából indul ki. (P, ú) Figyelni fogja a pénzügyminisztérium a bankokat Drága lesz az euróátvétel ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az euróra történő átállás költségei nem lebecsülendő- ek, a hazai elemzők összesített becslései szerint a bruttó hazai össztermék (GDP) 0,26 százalékára rúgnak, ami közel 5 milliárd koronát jelent. Másrészt František Palkó pénzügyi államtitkár szerint az euró éves szinten 0,7 százalékkal járulhat hozzá a gazdasági növekedés üteméhez. A legnagyobb költségek a bankokat és biztosítókat terhelik. Például az ország második legnagyobb pénzintézete, az Általános Hitelbank (VÚB) jelezte, az euróval kapcsolatos kiadásai biztosan nem csökkennek 500 millió korona alá, a hazai biztosítási piac pedig 600-700 millió koronás összköltséggel számol. A pénzügyminisztérium a magas költségek láttán indokoltnak tartja a lakosság abbéli aggodalmát, hogy a pénzintézetek egyszeri kiadásainak terhét esetleg átháríthatják az ügyfelekre. Ezért a szaktárca fokozottan ellenőrizni fogja a banki illetékek árának alakulását, és a tüzetes vizsgálat eredményeit a honlapján is közzéteszi. Regina Ovesny-Straka, a Szlovák Takarékpénztár elnök-vezér- igazgatója szerint ha lesz is árváltozás, akkor az nem az euró számlájára írható. Különben is, a bankok többsége aláírta azt az etikai kódexet, amelyben arra kötelezik magukat, hogy az euró járulékos költségeit nem hárítják tovább a kliensekre, (s, só) Orosch: el kell fogadni a pápa döntését Komáromi Imanap - a korábbinál több hívővel ÚJ SZÓ-HÍR Komárom. Tegnap délután az utóbbi évekhez képest lényegesen nagyobb létszámban voltak jelen mind a hívek, mind a papok az immár 19. alkalommal megrendezett Imanapon. Az ünnepi szentmisét Orosch János nagy- szombati segédpüspök mutatta be, aki rámutatott: a magyar hívek számára ugyan fájó az egyházmegyék új felosztása, de el kell fogadni a pápa döntését. Észre kell ugyanakkor venni a kis eredményeket is, mint amilyen Mahulá- nyi József ipolysági esperes kinevezése a besztercebányai megyés püspök helynökévé. A szentmise végén a szervezők, azaz a Jópásztor Alapítvány és a Pázmaneum Társulás nevében Farkas Zsolt ga- ramkövesdi plébános mondott köszönetét a megjelenteknek azért, hogy továbbra is támogatják az imavasárnapok ügyét és rendületlenül imádkoznak a magyar papi és szerzetesi hivatásokért. Külön köszönetét mondott a megjelent szlovák nemzetiségű papoknak, akik fontosnak érezték a részvételt. Hiszen, mint fogalmazott, mindenki számára nyilvánvalónak kell lenni, hogy „imánk nem irányul senki ellen”. Az Imanapon Esterházy Jánosról, a felvidéki magyarság mártírjáról is megemlékeztek a résztvevők, és bejelentették az Esterházy-imakilenced elindítását. (vkm) Megemlékezést tartottak Márai Sándor kassai szobránál, április 11-e ugyanis nem csupán a költészet napja, hanem a világhírű kassai író születésnapja is. (SITA-felvétel) Mindhárom ellenzéki párt tudatosítja, hogy a következő parlamenti választáson is a Smer osztja a lapokat Az egyetlen vesztes az SDKÚ Pozsony. A Lisszaboni Szerződés szlovákiai ratifikálásának egyetlen vesztese az SDKÚ - állítja Peter Horváth politológus. Szavai szerint a párt mindig az európai integráció motorjának számított, s nehezen fogja megmagyarázni, miért nem szavazta meg az európai reformszerződést. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Szlovák Televízió vitaműsorában a politológus elmondta, a sajtótörvény győztese a kormánykoalíció, az ellenzék veszített. Horváth szerint „mindhárom ellenzéki párt tudatosítja, hogy a következő parlamenti választásokon is a Smer osztja a lapokat, várható tehát, hogy az ellenzéki pártok, ha kormányba akarnak kerülni, az együttműködésre utaló pozitív jelzéseket kezdenek küldeni Fico felé”. Horváth szerint ugyanakkor nem kell túlbecsülni az MKP mostani lépését. Ivan Štefanec (SDKÚ) szerint a párt nem úgy kerül be a történelembe, mint amely nem szavazta meg az európai reformszerződést, mert az emberek emlékezni fognak arra, hogy ezt a rossz sajtótörvény miatt nem tette meg. Az MKP lépését árulásnak tartja, amely hatással lesz az ellenzék további együttműködésére. Boris Zala (Smer) a polgárok győzelmének tartja az uniós szerződés elfogadását, egyértelmű vesztesének pedig az SD- KÚ-t és személyesen Mikuláš Dzurindát. Zala a sajtótörvényt, amely miatt az ellenzék blokkolta a reformszerződést, demokratikusnak tartja, mint mondta, a törvény nagyobb teret ad a szólásszabadságnak. Az EBESZ szerinte nem konkretizálta kifogásait a törvénnyel kapcsolatban, a jogszabály elfogadása után Szlovákia egyetlen negatív jelzést sem kapott külföldről. Rafael Rafaj, a Szlovák Nemzeti Párt frakcióvezetője cáfolta, hogy az SNS és az MKP tárgyalt volna az európai dokumentum támogatásáról, és azt is, hogy pártja engedményeket tesz az oktatásügyi törvényben a magyaroknak. A Lisszaboni Szerződés szerinte Szlovákia számára több pozitívumot, mint negatívumot hoz, s mint mondta, a szerződés megerősíti a nemzeti parlamentek jogait. Miroslav Jureňa, a HZDS alel- nöke szerint az MKP-nak muszáj volt támogatnia a Lisszaboni Szerződést, mert európai pártként tünteti fel magát, elnöke, Csáky Pál pedig európai politikusként. A sajtótörvény még inkább megerősítette a koalíciót, amely engedményt is tett a törvény tárgyalása során, véli Jureňa. Dániel Lipšic (KDH) kemény szavakkal illette az MKP-t amiatt, hogy a Lisszaboni Szerződés mellett szavazott. Megismételte a héten már többször elhangzott mondatát: „a koalíciós pártok ilyen könnyen lecserélték a több Brüsszelt a kevesebb szlovákra”, utalva arra, hogy szerinte az MKP egyezséget kötött a kormánnyal arról, hogy az oktatási törvény fejében támogatja a Lisszaboni Szerződést. Ez majd a törvény májusi parlamenti tárgyalásakor tetten érhető lesz, mondta Dániel Lipšic. Bírálta az MKP-t, hogy „az etnikai témák állnak hozzá közel”. Hozzátette, az etnikai pártok ideje a 21. században már lejárt. Berényi József, az MKP elnök- helyettese visszautasította Lipšic szavait, mint mondta, nem volt egyezség a kormány és az MKP között. Az „etnikai vádakra“ válaszolva elmondta, az MKP ezután is olyan politikát folytat, mint eddig. Berényi kifejtette, a párt a sajtótörvény jóváhagyása után azért támogatta a Lisszaboni Szerződést, mert a szlovákiai magyar közösségnek szüksége van a jó együttműködésre az európai intézményekkel. Az MKP nem látta értelmét a szavazás elhalasztásának, mert azzal semmi sem oldódott volna meg. Berényi reméli, hogy az ellenzék továbbra is együttműködik, a magyar párt részt akar venni Iveta Radičová közös államfőjelölt kampányában. Az MKP elnökhelyettese kijelentette, a következő kormányba csak azzal a feltétellel lépnek be, ha módosul a sajtótörvény, (sán) A Magas-Tátrában tárgyaltak a visegrádi országok igazságügyi miniszterei Nagy váltás lesz a Lisszaboni Szerződés MTl-HÍR Tátralomnic. A ratifikálási folyamat lezárásával életbe lépő Lisszaboni Szerződésből fakadó teendőkről tanácskoztak a hétvégén Tátralomnicon a visegrádi országok igazságügyi miniszterei. Draskovics Tibor magyar igazságügyi miniszter azt emelte ki, hogy míg az unióban eddig kevésbé intézményesítve zajlott az együttműködés, a reformszerződés nyomán „nagy váltás lesz, ezért indokolt, hogy a négy visegrádi ország közös stratégiát alakítson ki.” Fontosnak tartja, hogy a polgárjogi együttműködésben ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A következő 15-20 évben a GDP közel 1,5 százalékával nőnek majd a szlovák egészségügyi rendszer fenntartásának költségei, ami finanszírozási rendszer átgondolását igényli, állítja Peter Pažitný, az Egészségpolitikai Intézet (HPI) igazgatója, egy, az Európai Bizottság jelentésére hivatkozva. „A jelenlegi 14 százalékról 20-ra kellene emelni 2025-re az egészségbiztosítási járulék arányát, ha csak ebből a forrásból akarnánk finanszírozni az emelkedő kiadásokat” - jelentette ki a szakember. Mindez azonban akkor érvényes, ha a gazdaság fejlődése megfelelő ütemű marad, vagyis a GDP az uniós átlagnál nagyobb mértékben nő. Ha a fejlődés lassul, akkor a kiadások fedezéséhez szükséges járulék mértéke elérheti akár a 25-26 százalékot is. „Ez a változat jelentősen megterhelné a gazdaságot” - véli Pažitný. Ha nem kerül sor alapvető változásokra, 2025-ben az egészségügy hiánya elérheti a 82 milliárd koronát. A HPI a járulék emelése mellett további három megoldási lehetőséget lát: az állam a duplájára emeli a saját biztosítottja után fizetett egészmaximális mértékben leegyszerűsítsék az eljárásokat. „Ez alapvetően arról szól, hogy ha az embereknek, vállalkozásoknak más országban élő vagy tartózkodó partnerekkel vannak ügyes-bajos polgáijogi dolgai, vitái, követelései, akkor ezeket hogyan tudnák egyszerűen, kényelmesen, ahhoz hasonlóan rendezni, mintha egyazon országon belüli folyamatok érintettjei lennének” - fogalmazott Draskovics. Abból kell kiindulni, hogy a polgárok és a vállalkozások számára legfontosabb gyakorlati kérdésekre kell megfelelő módszereket keresni. „Európa ügyanis akkor lesz mindnyájunk ségbiztosítási járulékot, kiszélesítik a járulékkötelesek körét - akár a nyugdíjasokkal is -, vagy a betegek önrészének emelésével fedezik a hiányzó költségeket. „Ha csak az önrész emelésével számítanánk, akkor az a költségek 5-szörös emelkedését jelentené” véli Pažitný. A HPI elemzését a szakma pozitívan értékeli, de vannak bizonyos kifogások, egyes szakemberek például a rendszer hatékonyságának növelésében is látnak lehetőséget. Martin Barto, a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke szerint az egészségügy hatékonyságát növelheti, ha nő a magántőke mértéke a rendszerben. „Az intézmények többségének a nyereség elvén kellene működnie” - ismertette magánvéleményét Barto. Szerinte nehezen összeegyeztethető, hogy a kormány a rendszerben tulajdonosként és a rendszerszabályzó tényezőként is jelen van. A Fico-kabinet éppen az elmúlt évben állította le a kórházak részvénytársasággá történő átalakítását, illetve elvette a nyereséget az egészségbiztosítóktól. A rendszer legkevésbé hatékony intézményei éppen az állami kórházak, melyekre az átalakulási kötelezettség vonatkozott. Ezek termelik a rendszer Európája, ha nem csak szabadon utazhatunk, hanem ha a jogvitákat kényelmesen tudjuk intézni” - mondta Draskovics Tibor. Draskovics kezdeményezte, hogy az erre vonatkozó elvi álláspontok rögzítésén túlmenően a visegrádi országok között „induljon el szervezett együttműködés, amelynek során egymás legjobb és legrosszabb gyakorlatát egyként megismerve vegyük át a legjobb, és szűrjük ki a legrosszabb módszereket. A javaslatot kedvezően fogadták, különösképpen annak ismeretében, hogy Magyarországon júliustól elektronikus csatlakozással egy óra alatt lehet bejeadósságának túlnyomó többségét, a 8,07 milliárd koronás adósságból ők termeltek ki 5,84 milliárd koronát. A leghatékonyabban a minisztérium hatáskörében lévő, részvénytársaságként működő kórházak, szanatóriumok működnek, melyek tartozása csak 6 millió korona volt tavaly év végén. Az elemzők egyetértenek abban, hogy a kiadások mindenképpen nőni fognak, ezt egyrészt az átlagéletkor várható emelkedésével, és a gyógykezelés egyre költségesebb formáinak megjelenésével indokolják. A bevételek tekintetében azonban nem ilyen egységesek a vélemények. Miroslav Beblavý, a Jól Szervezett Társadalomért Intézet (SGI) vezetője azt kifogásolja, hogy az elemzés nem vette figyelembe, hogy a bérek egyre nagyobb hányadát képezik majd a GDP-nek, ami jelentősen növeli majd az egészségügy bevételeit is. Hasonlóan vélekedik Peter Goliáš, az Ineko társadalomkutató intézet elemzője. „A bérek GDP-hez viszonyított aránya Szlovákiában alacsony, nem látom okát, hogy ez miért ne emelkedne a többi országban mért szintig” - állítja az elemző. dpj) gyeztetni egy vállalkozást. Jómagam pedig nagy érdeklődéssel ismerkedhettem meg azzal a nyilvánosság számára is hozzáférhető szlovákiai rendszerrel, amely méri: mennyi idő alatt, hány ügyet intéznek el a bírók” - mondta. A magyar miniszter elégedetten nyugtázta, hogy szlovák, lengyel és cseh kollégája az unió szakmai intézményeinél maradéktalanul kész támogatni Magyarország azon kitartó törekvését, hogy az ír hatóságok a nemzetközijogszabályoknak megfelelő módon járjanak el a 2000-ben Leányfalun két kisgyereket halálra gázoló ír férfi ügyében. Gašparovič Léván Az államfőnek megfelel a sajtótörvény Léva. Ivan Gašparovič államfő szerint mihamarabb el kell kezdeni az oktatási reformot, s majd folyamatában dől el, jó-e vagy sem. Hangsúlyozta, meg kell változtatni a tanár társadalmi helyzetét, köztisztviselői szintre kell emelni. Kiemelte, a törvény megoldást jelenthet az ország égető problémájára, hogy nincsen elegendő sza- képzett munkaerő. A magyar kisebbség vonatkozásában a szlovák órák számának emelésére tért ki az elnök. Gašparovič úgy gondolja, mindenképpen az állampolgár javát szolgálja, ha nem csak a szűkebb régiójában, de akár Pozsonyban, Nagyszombatban vagy Árva megyében is tud érvényesülni, tehát ha megtanulja az államnyelvet, amely magától értetődően domináns kell, hogy legyen. A sajtótörvény kapcsán kifejtette, felesleges a törvény körül kialakult vita, s károsnak az ország külföldi megítélése terén, szerinte egyértelműen megfelel a demokratikus alapelveknek, újat hoz egészen biztosan, de nem fogja fékezni a lapok kiadását. A szólás- szabadságra mindenkinek joga van, nem igaz, hogy a törvény antidemokratikus, éppen ellenkezőleg. (fm) 2025-re a jelenlegi 14%-ról 20-ra emelkedhet az egészségbiztosítási járulék Egyre drágább lesz az egészség
