Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-12 / 86. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 12. Presszó 27 P*** 2002-ben derült ki: Alzheimer-kórban szenved. Akkor ezt mondta: „Egy színész számára nincs nagyobb veszteség annál, mint amikor búcsút mond a közönségnek. A Vörös-ten­gert ketté tudom választani, de tőletek nem tudok elválni". Hozzátette: „Ha úgy látjátok, hogy kevésbé ruganyosak a lépteim, tudjátok miért Es ha véletlenül kétszer mondanék el egy viccet, kérlek, azért nevessetek rajta." „Puskámat csak a kihűlt kezemből vehetik el" - mondta Heston 2000-ben. Azóta híressé vált kijelentése. Az elnökséget kivéve nagyon sok mindenben hasonlított Ronald Reagenre a múlt héten elhunyt színész Heston konzervativizmusa Feleségével, Lydiával 1963 szeptemberében. Bár Heston később kon­zervatív nézeteiről vált híressé, az 1960-as években emberi jogi akti­vista volt. 1963-ban Martin Luther King oldalán masírozott Wa­shingtonban. A múlt hét végén elhunyt Oscar-díjas Charlton Heston nemcsak kiváló színészi teljesítményével, hanem a fegyvertartás jogá­ért való fanatikus küzde­lemmel is beírta a nevét az amerikai történelembe. MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS Charlton Hestonban és Ronald Reagenben az elnökséget kivéve nagyon sok rokon vonást lelhet fel az utókor. Mindketten színészek voltak, vezetők és konzervatívok. Távol estek a hollywoodi demok­ratikus fősodortól. S végül mind- kettejüknek meg kellett küzdenie az AJzheimer-kórral. Ám Heston konzervativizmusa egyetlen témá­ban csúcsosodott ki: a fegyvertar­tásért való elszánt harcban. 1998- tól öt évig töltötte be Amerikában a fegyverviselők jogait képviselő Nemzetközi Lövészegylet (NRA) elnöki tisztét, és ezalatt a szerve­zet tagsága négymilliósra nőtt. Az igazukért küzdő történelmi hősöket megformáló színész a hetvenes évektől jelmezeitől meg­szabadulva a fegyvertartásért fo­lyó küzdelem ikonjává vált. A róla szóló megemlékezések így nemcsak a színészt, hanem a fegyverjogi aktivistát is méltatták. George W. Bush amerikai elnök a szabadság melletti elkötelezettsé­gét emelte ki. A korábbi first lady, Nancy Reagan pedig megemléke­zett Heston férjével való hosszú együttműködéséről. A legtöbbször emlegetett törté­net ezzel kapcsolatban 2003-ban született, amikor betegsége miatt Hestonnak le kellett mondania az NRA vezető pozíciójáról. „Aktív közreműködése nélkül, bizton ál­líthatom, hogy a bátyám nem lett volna az Egyesült Államok elnö­ke” - mondta neki akkor Jeb Bush, a floridai kormányzó. A 2000-ben közzétett elnökvá­lasztási adatok alátámaszthatták Heston és követői politikai súlyát: a választók felének volt fegyver a házában, és közülük 61 százalék szavazott Bushra. Míg a fegyver­telen háztartásokból származó voksok 58 százalékát szerezte meg a fegyvertartás megszigorítá­sáért küzdő demokrata A1 Gore. Azóta a demokraták mindent megtesznek, hogy helyreállítsák ,jó vadász” reputációjukat az érté­kes szavazótábor előtt. Ma már az elnökjelöltségért kampányoló Hil­lary Clinton is szívesen beszél ar­ról, hogy apja tanította vadászpus­kával bánni, és Arkansas-ban lőtt is egy kacsát. A februári illinois-i egyetemi vérengzés után pedig mindkét el­nöki posztra váró demokrata, Ba­rack Obama és Hillary Clinton is sietett kijelentem, hogy támogatja a fegyverviseléshez való jogot. Ismertebb filmjei 1996 Alaszka (Alaska) 1990 Solar expedíció (Solar Crisis) 1985-1987 The Colbys (tévésorozat, a Crossroads, a The Dead End, a Bid for Freedom, az And Baby Makes Four, a Deceptions, a The Ga­la, a The Matchmaker, a The Trial és a The Pact című epizódokban) 1985 Dinasztia (Dynasty) (tévésorozat, a The Titans, a The Man és a The Californians című epizódokban) 1980 Prémvadászok / Hegyi emberek (The Mountain Men) 1976 A midway-i csata (Midway) 1974 A négy testőr, avagy a Milady bosszúja (The Four Musketeers) 1974 Földrengés (Earthquake) 1974 Repülőtér ’75 (Airport 1975) 1973 A három testőr, avagy a királyné gyémántjai (The Three Mus­keteers) 1973 Zöld szója (Soylent Green) 1972 A vadon szava (Call of the Wild) 1972 Antonius és Kleopátra (Antony and Cleopatra) 1971 Az Omega ember (The Omega Man) 1970 Julius Caesar 1970 A majmok bolygója II. /A majmok bolygója alatt (Beneath the Planet of the Apes) 1968 A magányos cowboy (Will Penny) 1968 A majmok bolygója (Planet of the Apes) 1966 Khartoum - A Nüus városa (Khartoum) 1965 Agónia és extázis (The Agony and the Ecstasy) 1965 A világ legszebb története (The Greatest Story Ever Told) 1963 55 nap Pekingben (55 Days at Peking) 1961 El Cid 1959 Ben-Hur 1958 Idegen a cowboyok között (The Big Country) 1956 Tízparancsolat (The Ten Commandments) Az 1958-ban forgatott Ben Húr című filmben KÖLTŐ - PÖRKÖLVE Én és a hipochondria KARAF1ÁTH ORSOLYA Ma egyszerűen visszatért belém a félelem. „Nehéz légzés, szívszú­rás - szívroham? Több egészségügyi irodalmat olvasok már, mint szépet. A legtöbb embernek csak párszor jut eszébe, hogy meg fog halni, vqgy legalábbis csak néhányszor gondolja át rendesen. Pe­dig folyamatosan veszélyben vagyunk: elpattan egy ér az agyunk­ban, bevérzik a gyomrunk - és ezek még csak a belülről fenyegető bajok. Csak a hipochonderek meg az örökké aggodalmaskodók gondolkodnak normálisan.” Ezt a regényem egyik szereplője írta a naplójába. Magda táncosnő és anyuka, állandó rettegésben él. Amikor formáltam a karakterét - egy barátnőm naplója alapján, rengeteget nevettem magamban. Persze, én is hipochonder va­gyok, de én eddig az egészséges mértékben (már ha létezik a hipo- chondriának egészséges mértéke) voltam az. Kitaláltam időnként- főleg azokban az életszakaszaimban, mikor felvetett a szabadidő- mindenféle remekbeszabott betegséget magamnak - rongyosra olvastam Lavicska Kálmán és hasonló szerzők könyveit, tapogat­tam a testem, mérettem a vérnyomásom, vércukorszintem, megőrjítettem a háziorvosom. Jeges rémület ömlött el rajtam min­den rendellenesség láttán. Legszebb az volt, amikor egy nap a kád­ban heverészve észrevettem a foltot. Mivel mindennap veszek kád­fürdőt, ezt hetekig vizsgálgattam, végül leszűrtem a tanulságot. Teljesen kikészültem a diagnózistól. Aztán egy reggel eszembe ju­tott, hogy megvizsgálom a szobában, nappali fényben is a ter­jengős, alakváltó bőrhibát. Nos, ott derült ki, hogy csak a fürdőszo­bafüggöny rojtjai űztek tréfát velem. Ám most tényleg rettegni kezdtem. Befejeztem a regényemet, CD-m is a nyomdában, mi len­ne, ha most történne velem valami rettenetes. Elütne egy autó. Le­zuhanna velem a repülő. Vad utcai hordákba ütköznék, mikor a boltba tartok. Jaj! Ezt nem élném túl. Pont most. Pont most. Az eredmény leszüretelésének a kapujában. „A megfázásos influenza határán vagyok. Szédülök, szívrohamtól tartok, lázam van. Fek­szem a galérián, szorít a fejem, orvos férjet szeretnék” - sír fel a re­gényemben Magda. Rajtam már az sem segítene. Nem szabad el­érni semmit. Kikészít az utána keletkező űr. Fogalmam sincs, ha a páráim is lecsengtek, mit kezdek magammal. Csak nehogy ez bete- gítsen meg a végén tényleg.

Next

/
Thumbnails
Contents