Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-12 / 86. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 12. Vélemény És háttér 7 FIGYELŐ Amerikától lopták „Kényes” katonai felszere­lések - vadászgépek berende­zései, golyóálló mellények, vegyvédelmi öltözékek, éjjel­látó készülékek - kaphatóak az interneten az amerikai számvevőszék (GAO) jelenté­se szerint. A GAO nyomozói 2007 januárja és 2008 márci­usa között számos „fegyver- gyűjtőt” lepleztek le az eBay és a Craigslist internetes áruhá­zak oldalain. A berendezések javát az amerikai hadseregtől lopták. Az eBayen árverésre bocsátottak két antennát, me­lyeket az F-14 harci repülőkön használtak. A vadászgép-be­rendezések népszerűek Irán­ban, Bulgáriában, Hongkong­ban és Oroszországban. (mti) HÉTVÉC(R)E Hej, de helyre vagyunk igazítva! Még hét hét (ez nem sport­eredmény), és a szlovákiai sajtó steril hangú, erősebb jelzőktől mentes, az igaz ál­lításokat is csak óvatosan publikáló közlönnyé válik, ha a szerdán csütörtököt mondott parlament sajtó- törvényén érdemben nem módosítanak. így néz ki, ha egy kormány komolyan ve­szi Honoré de Balzac mon­dását, aki szerint „ha a saj­tó nem volna, nem kellene feltalálni”. Ja, és az MKP hirtelenjében a Fico-kor- mány megmentőjévé vált. S1DÓ H. ZOLTÁN „Nem lenni igaz, hogy a Dzurin- da-kormánynak köszönhessük a gyors gazdasági progressziót. A nép vagyonát fillérekért eladó jobboldali kabinet nagy szegény­séget teremtett. Csak az SDKU centruma, Bratislava (írhatják még Pozsonynak, a városneveket majd később muszáj szlovákul ír­niuk, erről is fogunk dönteni) él jól. A Fico-kabinet szociális, visszaadja a dolgozó népnek, ami nekije jár. A Smer-Szociális De- mokrácija a gazdaságot nem bánt­sa, csak a kozmopoliták profitját disztribuálja az embereknek. Szlovákia kormányunk alatt már jobban él és még az eurót is bevezessük” - júniustól akár ilyen mívesen, az Új Szó kedvéért „magyarul” megfogalmazott mi­nisztériumi helyreigazításokat is közölhetünk, ha például arra ve­temedünk, hogy elővigyázatlanul leírjuk: a mostani gazdasági fel­lendülés gyümölcseit leszüretelő Fico-kormány az ökölrázás helyett reformokat bevezető Dzurindáék- nak köszönheti a pillanatnyi si­kert. A nagykorúvá érő honi de­mokrácia 18. évében bizony elju­tottunk oda, hogy a szerdán elfo­gadott sajtótörvény értelmében „politikusok és bűnözők”, ám főleg az előbbiek, még az igaz állítások ürügyén is helyreigazítást köve­telhessenek. A bűnözőktől nem fél annyira a szlovákiai média, azok immunitása meg sem közelíti a várdombi parlamentben időnként felbukkanó gombnyomogatókét. A képviselők még a vezérpárt elvi­leg második legerősebb emberé­nek, Pavol Paškának is fityiszt mu­tattak, amikor a házelnök újra és újra a honatyák immunitása szűkítésének ötletével hozakodott elő. Ugyanezek a derék urak és höl­gyek (tisztelet a döntően ellenzéki kivételnek) viszont szemrebbenés nélkül szűkítik mások mozgáste­rét, sima üzenőfüzetté degradálva a lapokat. A kritikától rettegő, a szellemi szuterénban szédelgő percemberkék (jó, tudom, négy évük van a dorbézolásra, Szent Pu­litzer, ugye nem több?) a demok­rácia házőrző kutyája helyett cuk­ros müzlitől odvas fogú palotapin­csivé szeretnék lezülleszteni a ha­zai sajtót. Remélhetőleg ez nem fog menni, mivel a lapok már meg­edződtek Mečiar aranyidai úthen­gerének évekig tartó súlya alatt. Az akamok Robert Fico hiába mondja gúnyos mosollyal (az nagyon megy neki), hogy a sajtótörvényt több ízben bíráló Haraszti Miklós csupán harmadrangú EBESZ-hiva- talnok, ezzel csak önmagát minő­síti. Haraszti a szólásszabadság védelmében az 1970-es években Kádár János vizsgálati fogságában sem tört meg, akkor, amikor a kicsi Robert éppen a piros pionímyak- kendőjét próbálta megkötni. A vi­lág azóta nagyot lépett előre, Ha­raszti Miklós napjainkban egy rangos európai szervezet megbe­csült képviselőjeként áll ki a sza­bad véleménynyilvánítás érdeké­ben, a kicsi Róbertból pedig nagy ( .....- vérmérséklet szerint kitöl­t endő) lett, aki pionírnyakkendő helyett ma már selyem Armani mellfekvenccel próbálja leplezni érdes stílusát. A kormányfő valahol mélyen, az érchegységbeli Szádellói völgy ha- sadékánál is mélyebben érzi, hogy minden harciassága ellenére csu­pán Tátra tövi (politikai) törpe: a nyugati világ döntéshozóinak mi­napi bukaresti csúcsértekezletét nagy ívben elkerülte, helyette a földrajzi ismeretei terén mutatko­zó fehér foltokat külföldi útjaival besatírozni próbáló Ivan Gaš- parovič államfőt küldte Ceausescu megalomán palotájába. Ezzel szemben Fico annál nagyobb lelke­sedéssel vett részt Gbely újra akti­vált lignitbányájának megnyitá­sán, ahol a bányászok díszruhájá­ban, fehér bukósisakban (ez külö­nösen jól mutatott hűséges fegy­verhordozójának, Viera Tomano- vá munkaügyi miniszternek a fe­jén) további munkahelyeket ígért a helyieknek, majd a nagyobb nyo­maték kedvéért jól belerúgott az Európai Unióba. A meddőhányók árnyékában és a kellemetlenkedő toliforgatók távollétében hazafiat­lansággal vádolta a korábbi kor­mányt, mert az uniós nyomásra le­állította Jaslovské Bohunice egyik atomreaktorát. Ha Fico oly nagy hazafi volna, akkor a gusztustalan politikai alkuk nyomán kínkeser­vesen elfogadott Lisszaboni Szer­ződésről mondhatta volna ki: ez a dokumentum' minden korábbinál több szuverenitástól fosztja meg az országot. A szerződés elfogadása előtt a kormányfő talán Niccolo Machiavellinek a hatalom megtar­tásáról szóló kortalan kézikönyvét lapozta át. Sikerrel, hiszen meg­szavazták a dokumentumot, átme­netileg felrobbantották az ellenzék egységét, végül sikerült politikai légüres térbe taszítani az MKP-t. Persze, az MKP is elkönyvelhet né­mi eredményt: politikai barterke- reskedelmének hozadéka rövide­sen kiderül, emellett akár 1 koronát is kaphat az SNS-től, végezetül Csáky Pál, ha kedve tartja, azzal a Ján Slotával foghat kezet, aki ót nemrégiben még az állattartással járó óhatatlan végterméknek ne­vezte... Itt a heti hazai történet vége, fuss el véle, mint az olimpiai láng­gal. Máris belefutottunk egy rossz hasonlatba, hiszen a pekingi olim­pia lángjával nem futnak, hanem egyenesen menekülnek a tüntetők elől, miközben az ötkarikás játé­kok szimbólumát őrző kék ruhás, fekete szemüveges (kínai) bizton­ságiak Londonban Sebastian Coe olimpiai bajnokot lökték félre, Pá­rizsban pedig egy operatőrt ütöt­tek le. Legutóbb San Franciscóban próbáltak egérutat nyerni a fák­lyavivők a tiltakozók elől. Sikerrel, ami nem csoda, hiszen a kínai nap­tár szerint ez a patkány éve. JEGYZET Vitamin a kipufogóból GRENDEL ÁGOTA Kertész nem leszek, fát sem neve­lek. Nem csak azért, mert már ké­ső pályát módosítanom, bár az emberbármikorválthat, némibá- torságkell hozzá, rosszabb eset­ben állásvesztés; és nem csak azért nem, mert városban élek, itt születtem én, ezen az aszfalt borí­totta tájon, és megeshetne, hogy nem tudnám megkülönböztetni a gyomot a frissen sarjadó répare­tekmogyorótól; meg nem csak azért, mert a korán kelés nem a kedvenc szabadidős tevékenysé­gem, és egy kertésznek illik korán kelnie. A munkától sem félek, no­ha nehezebben viselném a gyűrődést, mint amikor még meg kellett kapálni a kukoricát, egy nap alatt, akkora kertben, ami a falusi ember mércéjével kicsi, de a városi embernek végeláthatadan, csak a szomszéd fiatalember uta- sításátbetartva végeztünk estig: mígnem értünkasorvégére, nem emeltük föl a fejünket. Igazándi­ból azért nem leszekkertész, mert itt és most nincs értelme, ha csak nem magának veteményez az ember, azviszontszórakozás. Mi­csoda öröm, ha kivirágzik a para­dicsom, és milyen boldogtalan­ság, amikor elkókad, mielőtt még szemérmesen elpirulhatna. Nagyban viszont gyötrelem, ráfi­zetés - a felvásárló némi aprót lök a termesztő elé, legyen bár olyan a retke, mint a vaj, az újhagymája, mint az élet. Ha meg egy cunami- rokon szélvihar magával ragadja a fóliasátrat, megtépázza a fák ágait, minden odavész. De le­gyünk optimisták. Nappal süta nap, éjszaka könnyű, finom égi áldás esik, elmarad a rovarhadjá­rat, minden úgy nő, mint a pinty, amit ma elvetettél, holnap szüre­teled, beládázod, viszed a piacra, ahol a vevők epedve vájják a salá­ta, alma, paradicsom, paprika fedőnevű vitaminbombákat. Ez, persze, csak addig működik, amíg van piac. Piac viszont kell, a zsi- bongás, az alku pótolhatatlan. Ezt persze nem mindenki gondolja így. Egy kicsi, de barátságos pia­cot éppen most készülnek bezár­ni. Ahivatalos változat: higiéniai okok, a nem hivatalos mi is lehet- nemás: parkoló lesz a helyén. A főváros legrégebbi és legszebb parkja mellett, a műemlékké nyil­vánítotttemető mellett. Hogy még több kipufogóvitamin jusson mindenkinek. Egészségünkre! KOMMENTÁR Egy történet vége LAKNER ZOLTÁN Nem látszik a visszaút a magyarországi kormánykoalíció számára. Két feltételnek kellene teljesülnie az MSZP és az SZDSZ együttműködésének fennmaradásához. Az egyik, hogy Gyurcsány Ferenc távozzon, a másik, hogy az SZDSZ hajlandó legyen felül­vizsgálni a szakításról hozott eddigi döntéseit. Jelenleg egyik felté­tel sem teljesül. Az SZDSZ elnöke a kormányzat dermedtségéről, a reformbátorság lanyhulásáról beszél a szakítás óta. Ezzel a felelősséget az MSZP-re hárítja, hiszen eszerint a szocialisták lehetetlenítették el a reform- programot. A miniszterelnök szerint viszont éppenséggel az jelen­tett veszélyt a reformprogramra, hogy az SZDSZ nem számolt a po­litikai realitásokkal, a reformok további erőltetésével még az elért eredményeket is veszélyeztette volna. Ám a történet nem teljes, hanem tesszük hozzá: Kóka János az MSZP-re kívánta hárítani saját pártelnöksége sikertelenségének okát, Gyurcsány pedig saját pártjában keresett népszerűséget az SZDSZ megtámadásával. Ezek a tényezők is hozzájárultak ahhoz, hogy a felek a vita kirobbanása után látványosan nem-kezelték a helyzetet. A kisebbségi kormányzás idején az SZDSZ a támogatás-nem szava­zás - ellenszavazat eszközrendszerrel élhet. Ha a liberális képviselők nem vesznek részt a szavazásban, az MSZP képes biztosítani a tör­vényhozási többséget. Előre azonban nem lehet tudni, milyen elvá­rások mentén jön létre a fenti eszközök kombinációja, erre vélhetően a liberális pártban sincs kész terv. Ez aláássa a kisebbségi kormány stabilitását: aszocialistáknem tudják pontosan, mire számíthatnak. Figyelembe kell azonban venniüka liberálisoknak, hogyha folyama­tosan az ellenszavazat eszközével élnek, úgy olyan politikai helyzet­be sodorhatják az MSZP-t, amelyben az egy ponton az előrehozott választás mellett dönt a parlamenti vergődés helyett. A külső támogatás realitásának megítéléséhez persze nem ártana tudnunk valamit az MSZP-kormány programjáról. Az MSZP fenn­tartja az oktatásra és a foglalkoztatásra vonatkozó februári bejelen­téseit. A felsőoktatásban is tervez változtatásokat, a tandíj helyett az eddig is létező költségtérítéses és állami finanszírozású helyek közötti átjárás biztosításával. Az adóváltozásokról a kormányfő annyit mondott, hogy valószínű a különadó megszüntetése, s hogy tárgyalásokat kezd a gazdasági szereplőkkel az adórendszer egé­széről. Azonban az is kérdés, lehet-e egyáltalán értelme a tárgya­lásnak: a pénzügyminiszter szerint ugyanis nagy esélye van annak, hogy az államadósság növekvő kamatterhei felemésztik az adó- csökkentésre szánt költségvetési megtakarítást. Egyeztetés várható az egészségügyben is. Az MSZP visszatért ere­detijavaslatához, a regionális pénztárak szisztémájához. Aprob- léma „mindössze” az, hogy míg a magántőkét is tartalmazó pénz­tártörvény visszavonásához meglenne a parlamenti többség, addig a módosítást vagy egy új törvényt már csak az MSZP szavazna meg. S ebben a kérdésben nem számíthatna az SZDSZ segítségére, hi­szen ez volt a koalíciós válóok. A szakmai egyeztetés eredménye elméletileg lehet egy olyan erejű társadalmi támogatás, amelyre hi­vatkozva az MSZP kikényszerítheti a többi parlamenti párt támoga­tását. Erősen kérdéses azonban, hogy az MSZP, a maga hitelességi deficitjével képes lehet-e elérni ezt, s ebben vagy más stratégiai kérdésben eredményt elérni kisebbségből. FIGYELŐ Orbán alkalmasabb Az elmúlt havi adatokhoz ké­pest hat százalékponttal emel­kedett azok aránya, akik Gyur­csány Ferenc jelenlegi kormány­fővel szemben Orbán Viktor volt miniszterelnököt tartják alkal­masabbnak a kormányfői poszt betöltésére - derült ki a Század- vég-Forsense közvélemény-ku­tató cég legfrissebb felmérésé­ből. A március második felében végzett kérdőíves kutatás azt mutatta, hogy a válaszadók 37 százaléka a Fidesz elnökét, 27 százalékuk pedig Gyurcsány Fe­rencet tartja alkalmasabbnak a kormányfői posztra, amely érték már második hónapja változat­lan. A pártválasztásukban bi­zonytalanok körében is fordult a kocka, eddig mintegy 10 száza­lékponttal nagyobb arányban tartották alkalmasabbnak Gyur­csány Ferencet, jelenleg azon­ban 24:17 arányban inkább Or­bán Viktor a favorit ebben a cso­portban is. A két politikus imázsprofilját vizsgálva a kuta­tás azt az eredményt hozta, hogy a megkérdezettek iskolai vége­zettségének emelkedésével csök­ken a két pártvezető megítélése közötti különbség. A fél évvel ezelőtti, ugyanebben a témában végzett felméréshez képest ugyanakkor a felsőbb iskolai végzettségűek között romlott Gyurcsány Ferenc imázsprofilja, azonban kedvezőbb a nagyobb településeken élők körében, míg Orbán Viktort a vidéki kistelepü­léseken élők tartják szimpatiku- sabbnak. A fővárosban élők - az országos tendenciával ellentéte­sen - továbbra is az esetek több­ségében ugyanúgy vagy jobban ítélik meg a kormányfőt, mint a Fidesz elnökét. Különösen igaz ez az „újító szellemű” és az „in­kább hosszabb távon gondol­kodó” jellemzők esetében. Ezzel szemben Orbán Viktor csak az „embereit gondjaira odafigyelő” kategóriában kapott kiemelke­dően sok említést a budapestiek­től. Az életkor tekintetében Gyurcsány Ferenc megítélése is jobban megosztja a megkérde­zetteket, mint Orbán Viktoré. Ez arra vezethető vissza, hogy a leg­idősebb korosztály körében sok­kal jobb a hivatalban levő mi­niszterelnök imázsa, mint a fia­talabb korcsoportok esetében. A 60 éves és idősebb válaszadók körében volt a legkisebb mér­tékű a kormányfő imázsprofiljá- nak átlagos romlása (-3 száza­lékpont), a legerőteljesebb rom­lást viszont a középkorúak, a 40-59 évesek körében tapasz­talni. (mti) (Peter Gossányi karikatúrája- Szívesen látnám a gyűjteményemben néhány újságíró trófeáját!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents