Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-10 / 84. szám, csütörtök

14 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 10. www.ujszo.cpm , RÖVIDEN Jovánovics György kiállítása Pozsony. Április 27-ig látható a Pozsonyi Városi Galéria Mir- bach-palotabeli kiállítótermében Jovánovics György Kossuth-díjas szobrászművész Saját fény című kiállítása. Jovánovics műveinek alapeleme a külső és a belső fény: reliefjei a megfelelő szögben ér­kező súrlófénytől kelnek életre, Dobozszobrai és Camera Obscurái pedig saját belső fényforrással rendelkeznek. A kiállításon szereplő „Monomotapa” című film Jovánovics György és Forgách Péter film­rendező közös alkotása, melyben Jovánovics önmagát mint Pygma- lion-Kempelen figurát vizionálja egy pozsonyi éjszakán, (ú) Könnyed darabbal zárja az évadot a Thália Színház Ma este: Hyppolit, a lakáj KOZSÁR ZSUZSANNA Kassa. Évadzárásra könnyed, felhőtlen szórakozást ígér közön­ségének a Thália Színház. A Jani­ka, a Revizor, az Angyalkövet sú­lya után felüdülést, nevetést, fül­bemászó dallamokat és egy művet, „melyet csak elrontani lehet” - a múlt század harmincas éveinek nagy sikerét, a Hyppolitot. „Hippodrom” jön, lát és nem győz csodálkozni... Schneider Má­tyás egyszerű, átlagos kispolgár, aki ugyan fuvarozó vállalkozásá­ból tett szert szép kis vagyonra, ám gazdagsága mellett megmaradt teljesen hétköznapi embernek. Fe­lesége azonban ennél többre vá­gyik, szeretné, ha fényes külsősé­gek tekintetében is egyek lehetné­nek a nemesekkel. Ennek zálogát egy grófi családnál szolgált, igen pedáns lakáj, Hyppolit személyé­ben látja. Miután a lakáj Schneiderékhez érkezik, azonnal felforgatja az ad­digi békés, ám nem túl úrias életet élők mindennapjait: új viselkedési szabályokat vezet be, kőkeményen betartatja a napirendet, és szét­csap a lófráló személyzet között. Hiába a házigazda lázadása, Hyp­polit Schneidemével a háta mö­gött valódi arisztokrata környeze­tet teremt otthonukban. Miután a família elindult a társadalmi fel- emelkedés útján, a nagyságos asszony lányuk, Terka sorsát veszi a kezébe: a legjobb körökből szár­mazó vőlegényt néz ki számára, nem tudva arról, hogy leánya a család „egyszerű” alkalmazottjába szerelmes - és kezdődik a kala­majka. De ki ne ismerné a Kabos Gyula és Csortos Gyula nevével fémjel­zett régi magyar filmslágert? Az elődöknek hódolva az eredeti Zá- gon István-vígjátékot és Nóti Ká- roly-filmforgatókönyvet Vajda Ka­talin és Vajda Anikó alkalmazta zenés színpadra még a nyolcvanas években. A darab sikere azóta tö­retlen Magyarországon, sőt a Ko­máromi Jókai Színház is bemutat­ta egy évtizede. Az Eisemann-slá- gerek, a zenés-táncos betétek, a csaknem szimfonikus zenekari hangzás minden bizonnyal a né­zők kedvére lesz majd. A Thália ugyan eredetileg Kálmán Imre egyik operettjét ígérte a nagy­érdeműnek, ám a jogutódok ra­gaszkodtak az operett olyan szín- reviteléhez, melyben minimum 24 fős zenekar szolgáltatja a zenét. A színház erre helyszűke miatt nem vállalkozhatott, ezért nyúlt a köz­kedvelt Hyppolithoz. A címszere­pet Pólós Árpád alakítja, a felka­paszkodott család tagjai Dudás Pé­ter, Cs. Tóth Erzsébet és Kascsák Dóra, akinek szerelmesét egy veszprémi színművész, Deme Ró­bert formálja meg, Mimi szerepé­ben pedig az eddig keveset látott Gyuricza Mikoltot láthatjuk. Schneiderék: Kascsák Dóra, Cs. Tóth Erzsébet és Dudás Péter (Gábriel Bodnár felvétele) Felhívás - 1968-as események A Szlovák Nemzeti Múzeum - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múze­uma, tevékenységének országos jellegére építve, 2008júniusában az 1968-as (cseh) szlovákiai események kapcsán nagyszabású és több hónapig látogatható, kísérő rendezvényekkel is gazdagított, visszanéző kiállítás megnyitását tervezi. Szándékunk egy igaz és minél teljesebb történelmi képet nyújtó, tehát eredeti dokumen­tumokat is lehető legnagyobb számban bemutató tárlat közönség elé tárása. Ezért arra kérjük mindazokat a magánszemélyeket, kö­zületi intézményeket, társadalmi szervezeteket, akik és amelyek az 1968-as Prágai Tavasz időszakának, illetve az 1968. augusztus 21-ei s az azt követő napok eseményeinek korhű és eredeti fotói­nak, írásos dokumentumainak (táviratok, munkahelyi állásfogla­lások, a katonai megszállás elleni tiltakozások, a Csemadok 1968. március 12-ei kisebbségi alkotmánytörvény javaslatához fűzött vélemények és más, az időszakhoz fűződő okmányok, bizonyíté­kok) birtokában vannak és azokat kölcsönözni, esetleg a Múzeum tárgyi gyűjteményének bővítésére is fel tudják ajánlani, szívesked­jenek ezt 2008. május. 12-ig megtenni az alábbi postacímre: * SNM - Múzeum kultúry Maďarov na Slovensku, Žižkov ul. 18, P.O.BOX 13, 810 06 Bratislava 16. Egyéb elérhetőségeink: tel: 02/59207253, email: papp@snm.sk. (szmkm) A Boldogság egyik fényes pillanata, középen Christina Hoyos (Fotó: BTF) Budapesti Tavaszi Fesztivál: Christina Floyos és a Ballet Flamenco de Andalucía „Tűzveszély” volt a Palotában Nem sok hiányzott ahhoz, hogy lángra lobbanjon a színpad a Művészetek Pa­lotájában, amikor Christi­na Hoyos 2004-ben alakult együttese három részből álló táncfantáziával mutat­ta meg, mire képes a fla­menco. Mert egyre bizto­san: tüzet gyújt a testek­ben. Főleg a sevülai cigá­nyokéban. SZABÓ G. LÁSZLÓ Övék ugyanis ez a tánc. Az an- dalúziaiaké. Még akkor is, ha a mór-arab hatás tagadhatatlan a flamencóban. Kell hozzá azonban valami más is, amit arrafelé úgy neveznek: duende. Ihlető démon, amellyel a táncos megragadja kö­zönségét. Ha ez nincs, „üres” a tánc. Nincs lelke, ereje, anélkül pedig a legfontosabb alkotóelem, a szenvedély hiányzik belőle. Christina Hoyos pedig tudja, mi a szenvedély. Egyetlen csukló- mozdulatával, fejtartásával és bo­szorkányos tekintetével többet elmond róla, mint más tombolva, teljesen kivetkőzve. Christina Hoyos a flamenco ragyogó tehetségű nagyasszonya. Tizen­két éves korától csak ennek a táncnak él. Hímévre akkor tett szert, amikor Madridban találko­zott Antonio Gadesszel, és több mint húsz évig tartó alkotói kap­csolatuk során felejthetetlen ko­reográfiákat hoztak létre. Elég, ha csak három nagy, közös munká­jukat említjük meg: a Carment, a Vémászt és a Bűvös szerelem című táncfilmeket, amelyek Car­los Saura rendezésében egyeden szó nélkül mondtak el mindent arról, amit férfi és nő együtt, összeforrva, elszakadva és egy­mástól végérvényesen eltávolod­va megélhet. Gades számára Hoyos körülbe­lül annyit jelentett, mint szob­rásznak a márvány, de abból is a legdrágább, a carrarai, vagy Bergmannak Liv Ullman, Béjart- nak Jorge Donn. A lényeget, az érzelmek összességét vele álmod­ta meg. Nem a szerelme volt - a szó legszorosabb értelmében al­kotótársa. Koreográfiái „provo­kátoré”. Gades évekkel ezelőtt elment, Hoyos - szakmailag és emberüeg is - egyedül érezte magát nélküle. Táncolt és koreografált szinte fo­lyamatosan, de új fordulatot ak­kor vett a pályája, amikor négy évvel ezelőtt művészeti vezetője lett egy frissen alakult együttes­nek, a Ballet Flamenco de Anda- lucíának, amely most először vendégszerepeit Budapesten. „A legcsábítóbb Carmen, akit a táncművészet valaha ismert” - hirdette az est műsorfüzete talán csak azok kedvéért, akik eddig ne­tán nem tudtak róla. De ha nincs ez a mondat, az Andalúziái utazás című est során ez már az első pil­lanatban is nyilvánvalóvá válha­tott számukra. Christina Hoyos még ma, túl a hatvanon is vará- zsos Carmen, szenvedélytől fűtött, kiszámíthatadan nő, aki legifjabb táncosát is képes lenne magába bolondítani, ha egy kicsit is akarná. Mindent tud, amit egy nagy kvalitású táncosnőnek tud­nia kell. Sistergő tehetségével pil­lanatok alatt megperzseli az em­bert, vonzereje is megkérdőjelez- heteden. Három tételből álló táncfantá­ziája a beteljesüleden vágyako­zásról szól. Egy páratlan utazásról Spanyolország déli tájain, ahol örömet és bánatot, kínt és szen­vedélyt nem lehet elmesélni más­hogy, csak a tánc, a flamenco nyelvén. Mámorító ez az utazás! Három állomása a Boldogság, a Tragédia és a Szenvedély. Igazi tavaszünnep az első rész. Éneke­sek és muzsikusok élőben szolgál­ják a vérpezsdítő zenét, narancs- és jázminligetek ülatát érezzük az orrunkban, a tavasz zsongással te­li szépségét éltetik a táncosok, azt az örömet, amelyet élvezet meg­osztani, továbbadni. De akár­mennyire lenyűgöző is ez a tánc, ez a muzsika, ott kísért bennük az esőre váró föld szikkadt magánya, a fájó messzeség, a véres öldöklé­sek örökül kapott borzalma. A mély és fojtogató tragédia, amely már szinte elválaszthatatlan az andalúziai léttől és lélektől. Egyetlen lehetőség adódik csu­pán, hogy minderről megfeled­kezzen és rövidebb-hosszabb idő­re megszabaduljon az ember. Táncolnia kell. A flamenco a szenvedélyt éleszd fel benne, a szerelem lüktető erejét, amely át­hangolja szívét-lelkét, és hajtja, űzi vágyai egyenes útján. Fehérben táncolják az első részt, feketében a másodikat, pi­rosban a harmadikat. Tizennégy táncos, hét férfi és hét nő, plusz a szólószerepben Christina Hoyos és Mariano Bernal. Zseniális tán­cosok mindannyian. Kifejező mozdulataikkal még a színeket is képesek megjeleníteni. Méltóság és büszkeség, sírás és nevetés, zu­hanás és repülés van ebben a táncban, minden, ami a lélekből ered, és egy másikkal forr össze, minden, ami a szívben születik, és ott is hal meg. Nem túlzók: izzott a színpad a Ballet Flamenco de Andalucía táncosai alatt. Tizenhat test lán­golt a színpadon. Ha kigyulladt volna aznap este a Művészetek Palotája, én egyáltalán nem cso­dálkozom. A világhírű Simon and Garfunkel duó egykori tagja július 23-án ad koncertet Ausztriában Paul Simon a kismartoni Esterházy-kastélyban MT1-JELENTÉS Bécs. Paul Simon szabadtéri koncertet ad július 23-án a kis­martoni (eisenstadti) Esterházy- kastély parkjában - jelentette be az Esterházy-vagyont működtető cég képviselője. A világhírű Simon and Garfun­kel duó egykori tagjának fellépése a tervek szerint egy új, Szabad ég alatt a kastélyparkban elnevezésű rendezvénysorozatot indít útjára. A szervezők elmondták, tuda­tában vannak annak, hogy Paul Simon a New York i Central Park­ban 750 ezer rajongó előtt kon­certezett, ők mindazonáltal meg­elégszenek azzal, ha a kismartoni előadásra legalább hatezren- nyolcezren elmennek, bár hely lesz bőven. A koncertre egy félkörívű színpadot fognak felépíteni a kastély hátoldalában, a parkban. (Képarchívum A színpad előtt mintegy 3000 ülőhelyet alakítanak ki, mögöt­tük lesznek az állóhelyek. Ami a zenei műsort illeti, Paul Simon saját sikerszámai mellett minden bizonnyal a Simon and Garfun­kel halhatatlan slágerei is fel­csendülnek majd. Karl Wessely, az Esterházy Betriebe GmbH (Esterházy Vál­lalkozások Kft.) képviselője nem tartotta kizártnak, hogy a soro­zat keretében akár még Madon­na vagy Michael Jackson is fel­léphet a burgenlandi székváros­ban. Legutóbb 2004-ben volt nagyobb szabású rendezvény az Esterházy-kastély parkjában, mostantól évente egy-két sza­badtéri koncerttel szeretnének előrukkolni. Jegyeket egyebek között a http://musictickemet.at vagy a http://www.oeticket.com inter­netes címeken lehet rendelni.

Next

/
Thumbnails
Contents