Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-10 / 84. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 10. www.ujszo.com VÉLEMÉNYEK A LISSZABON-ÜGYRŐL Mit szól ahhoz, hogy a Magyar Koalíció Pártja vélhetőleg hajlandó lesz megszavazni a Lisszaboni Szerződést annak fejében, hogy az oktatási törvényben megmarad a kisebbségekre vonatkozó status quo elve, tehát nem fogadják el Ján Mikolaj szakminiszter módosító javaslatait? ♦ Barak László, a Nap Kiadó igazgatója: „Ezt árulásnak tartom a sajtóval és a demokratikus intézményrendszerrel szemben. A lépést nem minősíteném az újságban, mert talán nem lennék szalonképes. Egy politikai pártnak folyamatosan gondolkoznia kell azon, hogyan érvényesítse az érdekeit. Ostobaságnak tartom feláldozni a sajtószabadságot rövid távú célokért. A kormány nem demokratikus sajtó- törvényt fogadott el. Azzal akarják deklarálni, hogy Szlovákia demokratikus ország, hogy a Lisszaboni Szerződést valamilyen módon áterőszakolják a parlamenten. Ezért gondolom, hogy az uniós dokumentumot és a médianormát igenis össze lehetett kapcsolni, és jogos volt az ellenzék követelése, hogy csak abban az esetben szavazzák meg, ha a parlament minden egyes jogi normában a demokrácia alapelveit részesíti előnyben. Elképesztőnek tartom, hogy az MKP egyes képviselői ennek ellenére is megszavazzák a szerződést. ” ♦ Matúš Kostolný, a Sme főszerkesztője: „AzMKP képviselőinek a dolga, hogy mit szavaznak meg, és mit nem. Ezt nem értékelem. Az viszont tény, hogy az elfogadott sajtótörvényben csupán apró változásokat fogadtak el. A norma továbbra is sérti a sajtó függetlenségét, eltiporja az újságírók függetlenségét, harmadik személyeknek is lehetőséget ad arra, hogy befolyásolják az újságok tartalmát.” (dp-) Mikolaj eltörölné a kétszintű érettségi rendszert Újra öt tárgyból vizsgázni ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Mi minden hangzott el tegnap a sajtótörvényről tartott parlamenti vitában? Radír és smeres komcsik (SITA-felvétel) Komárom. Ján Mikolaj oktatási miniszter az érettségi rendszer újbóli változtatására készül - tudtuk meg Andruskó Imre parlamenti képviselőtől, a Selye János Gimnázium igazgatójától. Alig néhány éve vezették be a kétszintű érettségit, máris eltörlését tervezi a tárcavezető, a magyar gimnáziumokban pedig változik az érettségi tantárgyak száma is. , A készülő változást az új közoktatási törvény egyik végrehajtó rendelkezése tartalmazza, és a tervek szerint 2008 szeptemberében lép életbe - mondta Andruskó. - Az anyagot a parlament oktatási bizottságának tagjaként kaptam kézhez, másként nem is tudnék róla, hogy ilyen jelentős változtatásra készül a tárca.” Az egyik legfontosabb módosítás, hogy eltörli az A és B szintet, és ismét egyszintű lesz az érettségi vizsga. „Ä kétszintű érettségit abból a megfontolásból vezette be a korábbi kormánygarnitúra, hogy az A szintű vizsga fokozatosan kiváltja az egyetemi felvételit - magyarázta. - Ezenkívül folyamatosan valamennyi érettségi tantárgy esetében központi vizsgával számolt, ami az intézmények objektívebb összehasonlítását is lehetővé teszi. Az új rendelet ugyanakkor csupán nyelvekből irányoz elő központi érettségit.” Magyarországon a kétszintű érettségik eredményeit használják egy az egyben a főiskolai felvételinél. „Szlovákiában az egyetemek kezdik elismerni az A szintű érettségik Pozsony. Tegnapig tartotta titokban a védelmi minisztérium azt az incidenst, amely a szlovák hadsereg ciprusi missziójának táborában történt még február 15-én. Egy úttesten fekvő szlovák katonán, akinek később 4,3 ezrelék alkoholszintet mértek a vérében, terepjáróval egy másik szlovák békefenntartó hajtott át. Az ügyben a brit katonai rendőrség indított vizsgálatot, s mivel részletesebb tájékoztatásra nem adott engedélyt, a szlovák hadsereg titokban tartotta az esetet. Jelenleg a fővárosi katonai ügyészség nyomoz az ügyben. „Az eljárás befejezéséig nem árulunk el többet” - szögezte le Milan Vanga, eredményeit, nagyon sok intézmény nem ragaszkodik a felvételi vizsgákhoz. Erre mi történik? Ez a törvény megszünteti a kétszintű felvételi vizsga rendszerét” - nyilatkozta lapunknak Szigeti László volt oktatási miniszter. A jövő tanévtől a magyar gimnáziumokban változna az érettségi tantárgyak száma is. Öt tárgyból kellene kötelezően érettségi vizsgát tenni, szemben a jelenlegi néggyel. Jelenleg magyar, szlovák, idegen nyelv és egy szabadon választható tantárgyból kell érettségizni, az új rendelet szerint viszont a magyar, a szlovák és az idegen nyelv mellett jövőre már további két tantárgyból irányoz elő vizsgát, amelyekből az egyik kötelezően valamelyik természettudományi vagy társadalomtudományi tantárgy. Jelenleg ilyen kikötés sem létezik, tehát a szabadon választott tárgy valóban szabadon választott. A szlovák gimnáziumokban ugyanakkor marad a négy kötelező érettségi tárgy. „Ezt a megoldást diszkriminatívnak tartom a magyar diákokkal szemben, hiszen eggyel több tárgyból kell érettségizniük - mondta Andruskó. -Aki akart, eddig is érettségizhetett öt, vagy akár hat tárgyból is, de itt most kötelezővé teszik mindenki számára, hogy öt tantárgyból tegyen vizsgát.” Az igazgató azt is nehezményezi, hogy a készülő változásról az iskolák még nem kaptak semmilyen tájékoztatást. A napokban szülői értekezleteket tartanak erről a középiskolákban. (vkm, MSz-) a hadsereg szóvivője. Kristián V. a balesetet ugyan túlélte, de súlyos sérüléseket szenvedett - nyílt lábtörése volt, egy bordája és a kulcscsontja is eltört, több óráig műtötték. Ráadásul az a katona, aki áthajtott rajta, nem állt meg gépkocsijával, ezért a sérültet csak később találták meg az úttesten. Vanga az aktuálne.sk hírportálnak elmondta: eddigi értesülések szerint február 15-én este kilenc katona fogyasztott alkoholt a kontingens ciprusi laktanyájában, a „rekordrészeg” katonát állítólag Martin K. őrvezető ütötte el az ENSZ tulajdonában lévő terepjáróval. Az esetet felügyelő pozsonyi ügyész április 15-éig vizsgálja a brit hatóságok jelentését, ezután dönt a további eljárásról, (dem) Pozsony. Tegnap délelőtt úgy tűnt, hosszú lesz a sajtótörvény vitája, mert még 13 képviselő kívánt hozzászólni a módosításhoz. Viszont a nap folyamán többen visszaléptek, így 17 órakor megtarthatták a végső szavazást, s a kormánykoalíció rábólintott a nagy ellentmondásokat kiváltójogszabályra. Az alábbiakban néhány felszólalást ismertetünk. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Mikuláš Dzurinda azt mondta, helytelen, ha a politikusok is kihasználhatják a válaszadáshoz valójogot. „Ezért támogatom Dániel Lipšic módosító javaslatát, amellyel ki akaija venni ezt a lehetőséget a tervezetből” - tette hozzá az SDKÚ elnöke. Dzurinda kifejtette: nem emlékszik arra, mikor nem szólították meg őt az újságírók akkor, amikor róla akartak írni. „A Smer politikája egy dologról szól: kigumizni akármilyen tőlük más véleményt” - mondta a pártelnök. „Ha a Smer politikája robusztus és brutális, akkor milyen az SDKÚ-é, amely közel 40 év után újra bevezeti a pártátvilágításokat?” - tette fel a kérdést a kulturális miniszter a legnagyobb ellenzéki pártban történt kizárásokra utalva. Marek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Besztercebánya/Losonc/Po- zsony. Be akarja zárni az ország egyetlen roma gimnáziumát a Besztercebánya megyei önkormányzat. Milan Murgaš megyei elnök a szándékot egyrészt azzal indokolja, hogy a losonci intézmény gazdálkodása nem hatékony, másrészt nem tartja helyesnek a romák szegregációját, mert az akadályozza őket abban, hogy beilleszkedjenek a társadalomba. „Ha a romákat valóban integrálni szeretnénk, azt nem tehetjük meg olyan módon, hogy elkülönítjük őket” - mondta Murgaš. A gimnázium néhány éve költözött Zólyomból Losoncra; az előbbi helyen még 80 gyermek tanult, a je- lenlegin már csak 43, így a diákok utáni állami támogatás is 3,5 millió koronára csökkent, s a megyének mint iskolafenntartónak a Pozsony. Az Európai Unió döntése értelmében 2012-ig minden tagállamnak át kell állnia a digitális műsorszórásra. A szlovák kormány a költségeket 13 milliárd koronára becsüli - nagy részüket közpénzekből állják. A távközlési tárca szerint az állam olyan módon is hozzájárulna az átálláshoz, hogy Marek Maďarič elégedett lehet Maďarič szerint „a Smer öreg kommunistái is csak irigyelni tudják” az SDKÚ belső szabályait. „Ha nem adjuk meg a válaszadáshoz való jogot az állampolgároknak, az egyenlő az elhallgattatásukkal. Lehet, önöknek sikerül elhallgattatniuk a párttagjaikat, de Szlovákia polgárait nem sikerül elhallgattatniuk” - fejtette ki a miniszter. Jozef Halecký (HZDS) úgy vélte, alkotmányellenes Lipšic módosító javaslata, amellyel elvenné a politikusoktól a válaszadáshoz való jogot. „Ez még egy alapiskolás gyerek számára is nyilvánvaló” - mondta. Ján Senko (Smer) szerint a sajtótörvény az működtetésre 3,7 millió koronát kellene fordítania a következő tanévben. Dušan Čaplovič kisebbségi miniszterelnök-helyettes ellenzi a gimnázium megszüntetését. „A kialakult helyzetért a megyefőnök felelős. Ánnak idején mindenkit próbált meggyőzni, aki az iskola Losoncra való átköltöztetését ellenezte, köztük engem is, hogy ezáltal a gimnázium gazdaságilag hatékonyabban, jobb feltételek között fog működni. Mi figyelmeztettük, hogy kevesebb diák lesz, ne csodálkozzon, ha a bevételek is csökkennek” - mondta lapunknak. Čaplovič kifejtette, mindent elkövet, hogy a nyolcosztályos gimnáziumot a megye ne zárja be. „Kérem a megyei képviselőket, hogy vonják vissza a javaslatot (a testület ma hoz végleges döntést - a szerk. megj.), és tárgyaljunk. Számvevőszéki vizsgálatot rendekifizetné a szükséges új tévékészülékek vagy dekóderek megvásárlásához szükséges pénzek egy részét. A kormány tegnap tárgyalta az ezzel kapcsolatos minisztériumi anyagot, ám döntés nem született. Egyelőre három támogatási mód van játékban. A progresszív modell szerint minden koncessziós díjat fizető háztartás részesülne az átállási költségek 50-70%-ában, újságírók javára lesz, az ő érdekeiket védi. „Segíteni fogja az objektívabb és függetlenebb munkavégzésüket” - mondta Senko. A képviselő véleménye alapján a válaszadáshoz való jog „önvédelem”, amelyben az egyszerű polgárok védhetik meg véleményüket. Bárdos Gyula (MKP) elmondta, a koalíció olyan sajtótörvényt akar, mellyel vissza lehet élni. „A miniszterelnökkel folytatott beszélgetéseink alapján el tudom képzelni, hogyan fognak kinézni a lapok, ha életbe lép az új jogszabály” - jelentette ki az MKP frakcióvezetője a sajtótörvény vitájában. (M-Sz) lek el a megyei önkormányzatnál az iskolával összefüggésben, és az oktatásügyi minisztériumot is felkérem, hogy ne írja alá a gimnáziumnak az iskolahálózatból való kiiktatását”- közölte Čaplovič. Hozzátette: rejtett rasszizmusnak tartja Murgaš kijelentését, hogy a roma gyerekek elkülönítése megakadályozza a társadalomba való integrációjukat. „Meg kell teremteni a feltételeket az ilyen iskoláknak is. Milan Murgaš csak most ellenzi a szegregációt, mert meg akarja szüntetni a gimnáziumot. Eddig senkit nem zavart a roma intézmény léte” - mondta a miniszterelnök-helyettes. Az oktatási minisztérium szóvivője, Dana Spánková lapunk kérdésre csak annyit mondott, egyelőre nem tud róla, érkezett-e vagy sem kérvény az iskola megszüntetésére vonatkozóan, ezért nem nyilatkozott az ügyben, (sán, s) de legfeljebb 4500 koronában. A stabilizációs modell keretében csak a szociálisan gyengébb, az öregségi nyugdíjban részesülők és a testi fogyatékos polgárok kapnának állami hozzájárulást. A motivációs modell arra épül, hogy a leggyorsabban jelentkező 100 ezer díjfizető háztartás kapna legfeljebb 4500 koronás egyszeri támogatást. Az analóg műsorszórásról digitálisra (DBV-T) történő átállás költségeit a minisztériumi anyag több mint 13 milliárd koronára becsüli; megközelítőleg 10 milliárd korona közpénzekből származna. Szlovákiában jelenleg 1093 műsorszóró antenna és erősítőállomás van, ezek egyikét sem lehet a jövőben a digitális adásra felhasználni - csak az adótornyok szétszerelése 54 millió koronát emészt fel. (MSz-) Elutasított indítvány Nem engednek a tizenötből Pozsony. Elutasította a parlament az MKP nyugdíjtörvény-módosítási javaslatát. Sárközy Klára indítványa szerint a magán-nyug- díjtársaság akkor is kifizette volna ügyfelének a megtakarított pénzt, ha az nem teljesíti a törvény által előírt, legalább 15 év spórolási időt. A képviselő javaslata alapján mindenki, aki nyugdíjjogosult, megkapta volna pénzét a nyugdíj- rendszer második pilléréből; akkor is, ha bármilyen ok miatt nem takarékoskodik a'számlán 15 esztendőig. Ajelenlegi norma alapján ugyanis a kliens csak akkor jut hozzá a második pillérben megspórolt pénzéhez, ha betöltötte a nyugdíjkorhatárt, és legalább 15 évet takarékoskodott. Ha ennél kevesebb ideig spórolt, akkor az addig megtakarított pénze számára gyakorlatilag elveszik, mert járadékát a nyugdíjkorhatár elérése után csak az első pillérből, vagyis a Szociális Biztosítótól kapná, így jóval kisebb összeghez jutna. Á második pillérben megtakarított pénzét csak az örökösei kapnák meg. „A nyugdíjtörvényjanuárban úgy módosult, hogy az addig kötelező 10 év helyett 15 évig kell a nyugdíjbiztosítási járulékot fizetni. Ennek a feltételnek viszont sokan nem tudnak eleget tenni, akik a törvény módosítása előtt még azzal a tudattal léptek be a második pillérbe, hogy 10 évig kell spórolniuk” - mondta Sárközy Klára. A javaslat erre a helyzetre reagált - az ügyfél tehát akkor is hozzájutott volna az életjáradékához, ha nem tud 15 évig takarékoskodni. Az indítványt egyetlen koalíciós képviselő, Jozef Halecký, a parlament szociális bizottságának elnöke (HZDS) szavazta meg. Lapunknak már korábban azt nyilatkozta, figyelemreméltónak tartja a javaslatot, mert rendezni próbálja azt a kérdést, mi legyen azokkal, akik nem tudnak 15 évig spórolni a 2. pillérben, (-sán) Minimálbér mint alap Ellenzik a kis változtatást is Pozsony. Bár a kormány támogatja, hogy a különféle járulékokat ne a mindenkori minimálbér alapján számítsák ki, a közeljövőben mégsem várható változás. A minimálbér emelkedése ellen általában az egyéni vállalkozók tiltakoznak a leghevesebben, mivel ezzel együtt nőnek a társadalom- és egészségbiztosítási költségeik. „A kormány érdeke is, hogy a kisvállalkozók esetében ne a minimálbér határozza meg a járulékok összegét” - jelentette ki tegnap Robert Fico kormányfő. Úgy tűnik azonban, hogy véleményét nem osztja az ügyben leginkább érintett két tárcavezető, a szociális és az egészségügyi miniszter. Ez azonban Fico előtt sem titok, hiszen a kormány által tegnap elfogadott jelentés azt is tartalmazza, hogy az utóbbi, Ivan Valentovič továbbra is azt szeretné, hogy az egészségbiztosítási járulék kivetési alapjának alsó határa változatlanul a minimálbér legyen, Viera Tomanová pedig ugyanezt szeretné megőrizni a társadalombiztosítás esetében. Nem számít változásra Ján Oravec, a Vállalkozók Szövetségének elnöke sem. Az érdekegyeztető tanács üléseiből, és az általa létrehozott szakbizottság munkájából az derül ki, hogy a szociális ügyi minisztérium nem támogatja a járulékok és a minimálbér szétválasztását, ezért nem számítok változásra” - mondta lapunknak Oravec, (lpj, s) Mit tesz lehetővé a digitalizálás? Pozsony. A digitális műsorszórás jobb minőséget, nagyobb képfelbontást és persze több csatorna vételét teszi lehetővé. 2012-ben az EU döntése értelmében megszűnik a korábbi, analóg műsorszórás. A digitális adások vételéhez új, a vétel fogadására képes tévékészülékre van szükség, vagy egy megfelelő dekóderre, amely a hagyományos tévéhez csatlakoztatva biztosítja a digitális minőséget. Egy ilyen dekóder több ezer koronába is kerülhet. (-MSz) Titokban tartották a részeg katona ciprusi balesetét Átautózott rajta a bajtársa ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes ellenzi Milan Murgaš elképzelését Vége a losonci roma gimnáziumnak? Több mint 13 milliárd koronába kerül a digitális műsorszórás bevezetése Három pénzcsatornát hoz létre az állam ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS
