Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-09 / 83. szám, szerda
32 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 9. www.ujszo.com Blaha Lujza Rimaszombatban született. Szülei épp a város felé tartottak az ekhós szekérrel, amikor a Ponti Lujza a legelső házában megszülte kislányukat Séta a jelhagyók nyomában Az anyagba örökített arcok tekintete mindig egyforma, akkor is, ha éppen virágot tesznek le a talapzathoz és akkor is, ha festékszóróval mocskolják be őket Egy város lakossága számára persze nem volna szabad, hogy közömbös legyen, kiknek is állíttat emléket Jelhagyók, jelek nyomában sétáljuk körbe Rimaszombat magyar vonatkozású köztéri szobrait SZÁSZI ZOLTÁN Rimaszombat évszázadok óta a magyar nyelvhatár északi pontja is, fejlődésében mindegyik nemzet becsületes polgárának egyformán szerep jutott. Például Petőfi Sándort és a Bartók Béla-Pásztory Dit- ta művészházaspárt és az A. Tóth Sándort ábrázoló alkotásokat érFerenczy kissé szürkén demes említeni. Egy költő, egy szobrászművész, egy színésznő... Továbbá Tompa Mihály, Ferenczy István és Blaha Lujza. Mindhárman Rimaszombatban születtek. Tompa Mihály szülőházának helyén ma toronyházak állnak. A házat a második világháborúban, 1944. december 19-én lebombázták. A költő szobrát 1902-ben állíttatták. Az egész alakos, monumentális, a realisztikus szobrászat minden jelét magán viselő alkotást Holló Barnabás jegyzi. Tompa Mihály szobrának sorsa az elmúlt száz év alatt ugyancsak hányatott volt. Az első Csehszlovák Köztársaság alatt máris lebontását kezdték szorgalmazni. A szobor szerencséjére Janko Jesenskýt nevezték ki a megye főispánjának, nagy tudású és európai műveltségű férfi volt, nem hagyta ledönteni a Tompa-szobrot. A második világháború után rosszabb idők jártak. A nyakába akasztott drótkötéllel ledöntötték, de néhány tekintélyes rimaszombati polgár jóvoltából egy raktárba került. Később, a szocializmus idején a korábban Május 1. kertnek nevezett zöldövezetben állították fel. Az eldugott sétány melletti helyen a vandálok is nyomot hagytak rajta. A rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején került vissza arra a térre, amely ekkor kapta a Tompa Mihály elnevezést. Amikor 2004-ben a rimaszombati evangélikusok nem adtak arra engedélyt, hogy Petőfi Sándor szobra az Egyesült Protestáns Gimnázium élé kerüljön, a város akkori polgármesterének, Cifruš Istvánnak a kezdeményezésére kapott helyet Tompa Mihály szobra mellett. A nemzeti szobrászat megalapítójának tartott Ferenczy István mellszobrát a református templom tornyánál, a művész végső Tompa szomorkás tartásban nyughelyeként szolgáló kripta felett lehet megtekinteni. 1909-ben avatták fel, alkotója ifj. Vaszary László, aki Stróbl Alajos irányításával carrarai márványból faragta az alkotást. Ekkor helyezték el Ferenczy István sírkamrájában a Haldokló Eurydiké című szobrot is, amely Ferenczy utolsó munkája. Ezt a mellszobrot is többször érte atrocitás, ma is jól láthatók az első Csehszlovák Köztársaság alatti szándékos rongálás nyomai. Ráférne egy alapos restaurálás és tisztítás, a füst és por elhalványította a carrarai márvány csillogását. A szobrász nevét ma Rimaszombatban egy magyar tanítási nyelvű alapiskola őrzi, emlékét pedig egy róla elnevezett, évente megrendezett, gyerekek számára kiírt nemzetközi képzőművészeti verseny ápolja. Ferenczy mellszobrához közel, a római katolikus templom északi falánál áll Blaha Lujzának, a nemzet csalogányának büsztje. Alkotója Bory Jenő, aki Székesfehérváron romantikus művészlakot, lovagvárat épített, amely ma múzeum. Blaha Lujza Rimaszombatban született. Édesapja Reindl Sándor honvéd őrmester volt, édesanyja Ponti Lujza színésznő. Együtt járták a felvidéket, s éppen Losoncról Rimaszombat felé tartott az ekhós szekér, amikor a várandós Ponti Lujza az első útba eső rimaszombati házában, Mar- czel József csizmadiamester házáBlaha Lujza mosolya ban megszülte kislányukat, Reindl Ludovikát. A kislányt mindenki csak Lujzának szólította, ezt a nevet használta. Blaha Lujza a nemzet színésznője, a nemzet csalogánya lett. Szobra szépen megmunkált, érett asszonyfőt mutató alkotás, amely igen kedves a rimaszombatiaknak. A Fő tér keleti részén lévő, ma Tátra vendéglő, egykor Három Rózsa fogadó homlokzatán egy 2006-ban elhelyezett dombormű, Bartusz György alkotása emlékeztet Pásztory Ditta és Bartók Béla rimaszombati kapcsolataira. Azokra az időkre, amikor Rimaszombat kulturális kapcsolatai szinte az egész világra kiterjedtek. A rimaszombati szobornéző körsétán látható még Győrfi Lajos Petőfit ábrázoló domborműve, amely a Múzsák Háza homlokzatát díszíti. Ezt az alkotást az elmúlt években kétszer is meggyalázták. A dombormű Petőfi 1845-ös rimaszombati látogatásának állít emléket. Innen alig pár száz méterre A. Tóth Sándor, a szintén gömöri gyökerű világhírű művész előtt tiszteleg egy dombormű a Tompa Mihály Református Gimnázium kollégiumának épületén. Az A. Tóth család munkásságának nyomát ma a gimnázium, lakóházak és a Tompa Mihály Alapiskola őrzi. Tompával be is zárul a kör. Tervezik Mikszáth Kálmán, Győry Dezső, Szombathy Viktor szobrának elkészítését. Egyre többen panaszkodnak a terepjáró motorokon száguldozókra; több előírást megszegnek - a Nyitra pariján száguldoznak, károsítják az állat- és növényvilágot Marad a parkolási díj és előkerülnek a kerékbilincsek ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Érsekújvár. Tavaly decembertől a parkolási díj nem szerepelhet ugyan a helyi adók és illetékek között, egy jogi kiskapu azonban lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy pénzt szedjenek a parkolásért, ha a város bérbe adja a területet. Információink szerint az Érsekújvári járás két városában, Párkányban és Érsekújvárban is más-más megoldást találtak. A határvárosban eltörölték a parkolási díjat, Érsekújvárban a város helyett a lakáshivatalra ruházták át ezt a feladatot. A parkolóautomatát igénybe vevők fél órára 10, egy órás parkolásért 20 koronát fizetnek, az egy évre szóló bérlet ára pedig meghaladja a négyezer koronát. A város innentől kezdve tehát nem szed illetéket, a járművezetőknek azonban fizetniük kell a parkolásért. A kerékbilincs használatát a községi rendőrségről szóló 564/91-es számú törvény 16. paragrafusa taglalja. Kerékbilincset nem raknak fel arra a gépjárműre, amely kijelölt helyen parkol, ám a tulajdonosa nem váltott parkolójegyet. Olyan gépjárművekre helyezik, amellyel tilosban parkolnak. Megbüntethetik azonban azt a sofőrt, aki váltott jegyet, de a cédulát nem tette ki jól látható helyre. Szabálysértést követ el az is, aki füves területen parkol, vagy az autója az úttestre lóg. A városi rendőröktől megtudtuk továbbá, hogy egyre több panasz érkezik a négykerekű terepjáró motorok tulajdonosaira, akik elsősorban a Nyitra partján száguldoznak, amivel máris megszegtek néhány előírást. A Bl-es közlekedési tábla szerint a sáncra minden gépjárműnek mindkét irányból tilos a behajtás, (száz) Ingyenes hívószám: 159 A szabálytalankodó motorosokat a városi rendőrök is büntethetik. A terepjáró motor vezetője a nem megszilárdított talajon való közlekedéssel törvényt sért, károsítja a növény- és állatvilágot. A rendőrök szerint a négykerekű terepjáró motort vásárlóknak előbb tájékozódniuk kellene arról, hogy a környékén van-e alkalmas hely a motorozásra. A panaszosok értesítsék Richard Sedláčeket, a városi rendőrség szabálysértések felderítésére szakosodott referensét a 159-es ingyenes hívószámon, (száz) Ami a motorosok fesztiválján megengedett, azt a mindennapi életben szigorúan rendszabályozzák (Képarchívum) A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda és J. Mészáros Károly (sport) Levélcím: Szülőföldünk, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: melinda.klein@ujszo.com
