Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-09 / 83. szám, szerda

26 Oszt-Veszt ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 9. www.ujszo.com JEGYZET Léteznek olyan mamaklubok is, amelyek ma már majdhogynem szakintézménynek tekinthetők Tanács és támasz - előtte és utána Csak ámulok és bámulok KOZSÁR ZSUZSANNA Négyen voltunk egy szobában. A babákat háromóránként be­hozták, egy óra múlva kivitték, ha szopott, jó, ha nem, megcu- miztatták. Közben aludtunk, nem zavart senki. Látogató nem jöhetett, csak az ablakon át be­szélhettünk a családdal, jól va­gyunk, a kicsi is, minden rend­ben, kicsit sárga, de talán hétvé­gén hazaengednek minket. A vécében mindig oltári cigifüst volt, egyes erős dohányos kisma­mák odajártak dugiban a napi nikotinadagjukért. Az egyik ti­zenhat éves cigánylány kiszökött egy este kórházi köpenyben, a nővérek már lemondtak róla, no ez a csecsemő is intézetes lesz, de másnap visszajött, csak a fér­jét kellett gyors vigaszban része­sítenie otthon. Négyen voltunk egy szobában, ültünk a ronda kórházi vas­ágyon, bámultuk az ócska linó­leumot, és beszélgettünk, a szülés körülményeit ecseteltük, az átélt fájdalmakat, az orvosi közönyt, a dolog kellemetlen apróságait. Meg azt a boldogító percet, mikor felsírt az újszü­Az érsekújvári kórház neonato- lógiai osztálya Nyitra és Nagy­szombat megye csecsemőinek nyújt életmentő ellátást. A kór­ház újszülöttosztályát 1997- ben az egészségügyi tárca ki­emelt perinatológiai központtá nyilvánította. Érsekújváron a különösen kockázatos szülé­sek, a súlyosan beteg, valamint az 1000 grammosnál kisebb sú­lyú újszülöttek intenzív ellátá­sát biztosítják a Galántai, a Ko­máromi, a Vágsellyei, a Duna- szerdahelyi és részben a Lévai J. Ivett, Rozsnyó A rozsnyói kórházban hoztam vi­lágra mindkét gyermekemet. Elé­gedett voltam a személyzettel és az ellátással. Az első gyermekem szü­letésekor választottam ugyan or­vost, de elkésett. A kórházi tartóz­kodásom idején nagyon odafigyelt rám. Kapott hálapénzt, igaz, a ké­sése miatt csak 3500 koronát. Amikor a második gyermekemet szültem, ugyanazt az orvost vá­lasztottam. Másodszor 4000 ko­ronát adtunk neki. Mindkét eset­ben egyágyas szobában voltam, 2500 koronát fizettünk az 5 na­pos ott-tartózkodásért. A második fiam születésénél pedig már az apuka is ott lehetett, ezért 1000 koronát kellett fizetnünk. Ha még egyszer szülnék, igenis megfizet­ném az extra szolgáltatásokat, mert ez mindenkinek jó így. (kov) B. Mária, Komárom Meg se fordult a fejemben, hogy fi­zessek a szülésért. Ha probléma- mentesen zajlik, akkor igazán nincs miért, ha pedig gond merül­ne fel akkor még inkább köteles­sége az orvosnak a tudása legjavát nyújtva mindent megtenni a ba­báért és az anyáért. Azt kértem, lőtt, a szülész egy pillanatra megmutatta, mielőtt a gyer­mekorvos karmai közé eresz­tette volna. Aztán csak egy fél nappal később hozták a babát ismerkedni, csukott szemű, ráncos kis csecsemő, idegen­kedve nézte minden anyuka a magáét. Hogy biztosan az övé, csak a csuklójára kötött szám mutatta, ilyen lógott az anyák karján is. A csecsemőknek a lá­bára is ráírták a nevét vastag fekete filccel, két hétig se jött le. Szoptattunk, csevegtünk, a gyereksírás nem hallatszott el a szobákig, a részleg másik vé­gén voltak a csecsemők. Csak ámulok és bámulok, mi­kor az anyukák szülőkádról, papás szülésről, epidurális ér­zéstelenítésről meg aromaterá­piáról beszélnek, no meg ter­vezett császárról és egyágyas, tévés-internetes luxusszobáról. Mintha valami egész másról beszélnének, mint amit átél­tem. Pedig nem is volt az olyan rég, mikor én vártam izgatot­tan a babát. Kicsit félve, hogy idegenek vesznek majd körül, hogy történik velem valami, amit nem tudok befolyásolni, és mások jóindulatára és szak­értelmére vagyok bízva én is, a születendő gyermekem is. Nem volt olyan rég. Csak ti­zenhét éve. járásból érkező páciensnek sza­mára. 1992-ben Bauer Ferenc egyetemi docens, az osztály főorvosának kezdeményezésé­re alakult meg az Újszülött Ala­pítvány, amelynek jóvoltából eddig 80 millió korona érték­ben vásároltak életmentő be­rendezéseket. A következő számlaszámon bárki támogathatja az osztály működését: Nadácia Novoro­denec, számlaszám 34765095/ 0900 - Slovenská sporiteľňa, Nové Zámky. hogy a féljem is mellettem lehes­sen, ezért 800 koronát kellett fi­zetni de ez hivatalos taxa. Amit kismamaként hiányoltam, az a védőnői hálózat teljes hiánya. A kórházban a nővérek egyszer megmutatták, mit hogyan csinál­junk, ezzel letelt. Sok szakfolyó­iratot átböngésztem, míg vártam a babát, egy szakember tanácsa mégis jól jött volna, (vkm) K. Éva, Dunaszerdahely A gyermekem születésekor nem volt magánorvosom, ami miatt kisebbségben éreztem magam. A terhesség utolsó szakaszában mást sem hallottam a „sorstársak­tól”, mint hogy kivel és mennyiben egyeztek meg. Úgy tűnt, a duna- szerdahelyi kórházban ez az álta­lános gyakorlat - a szülés előtt az orvosok is többször rákérdeztek, kijön be levezetni a szülést. Meg is kérdeztem tőlük: miért, nem lesz bent ügyeletes? Ennek ellenére egy panaszszavam sem lehet. Nagyon korrekt ellátást kaptam, a szülő­szobában pedig igazán nem szá­mított, ki,fizetős” anyuka és ki nem. Távozáskor adtunk hála­pénzt, egyszerűen azért, mert elé- gedettekvoltunk. (as) Szakkönyvek, babamagazi- nok, papás-mamás honla­pok hosszú sora - a szülők számára bármilyen infor­máció elérhető, legyen szó a megfelelő életmódról a terhesség alatt, a cse­csemőgondozás és gyer­meknevelés általános kér­déseiről, vagy akár egészen speciális részterületekről. A jobbnál jobb tanácsok rengetegében azonban nem könnyű eligazodni. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Azok a „szakmák”, amelyek kép­viselői anyátok nemzedékének még biztos fogódzót jelentettek, a hazai egészségügyből teljesen eltűntek: a szülész-nőgyógyászok mellett nincsenek bábák, a gyer­mekorvosok mellett nem találunk védőnőket. Pedig éppen ők voltak azok - alapvető feladataik mellett kicsit pszichológusok, kicsit szoci­ális munkások -, akik a gyakorlati kérdésekben a személyesebb, bi­zalmasabb viszonynak és a helyzet­ismeretnek köszönhetően a legha­tékonyabb segítséget tudták nyúj­tani. „A bábáknak és a védőnőknek ugyanaz lett a sorsuk. Az újfajta pénzügyi rendszerben, amikor a biztosítók kifejezetten teljesít­ményt térítenek, az orvosok nem engedhetik meg azt a luxust, hogy két munkaerőt fizessenek: egy álta­lános nővért és egy másik szakdol­gozót, aki a »terepmunkát« végzi - értékeli a helyzetet Vrezgó Erzsé­bet nagymegyeri gyermekorvos. - A törvény arról rendelkezik, hogy a kórházból hazaérkező babát a gyermekorvosnak 48 órán belül otthoni környezetben kell látnia. Ezt a kötelező családlátogatást igyekszünk megoldani, de a későbbiekben szinte kizárólag a rendelőben találkozunk a gyere­kekkel. Pedig szükség volna más­fajta megközelítésre. A saját praxi­som alapján állíthatom, hogy a gyermek családi hátterének, kör­nyezetének az ismerete nélkülöz­hetetlen az orvos számára.” Néhány agilis anyuka kell Az egészségügyi és szociális rendszer Szlovákiában sem a gyer­mek születése előtt, sem a szülés után - a kötelező orvosi ellátást, il­letve a gyermekgondozási segélyt leszámítva - nem nyújt további gondoskodást a családoknak. A hi­Hollandiában a legelteijedtebb szülés az otthoni, mivel a hollan­dok számára ez nagyon természe­tes, az élethez hozzátartozó do­log. Az esetek túlnyomó részében a kismama szülésznőhöz jár ter­hesgondozásra. A holland szü­lésznők nagyon jól képzett szak­emberek, sokszor jártasabbak a szülésben, mint a nőgyógyászok. A terhesség utolsó hónapjaiban az egészségügyi biztosító házhoz küldi a „lábadozócsomagot”. Eb­ben a csomagban benne van műi­den alapvető higiéniai eszköz, ami a szülés után szükséges, köt­szerek, borogatás, köldökzsinór- csíptető, alkohol, védőhuzat a matracra. Ez a szolgáltatás az alapbiztosítás része, és ingyenes. Emellett Hollandiában létezik egy otthoni betegápolással és Egymást segítik ányt legtöbbször maguk az anyu­kák próbálják pótolni: néhány agi­lis kismama számos településen elég volt ahhoz, hogy elindulhas­son egy-egy baba-mama klub. Ezek indulásukkor általában a kölcsönös segítségnyújtáson alapultak: a kis­gyermekes anyukák összejöttek be­szélgetni, olykor kisegítették egy­mást egy kis gyermekmegőrzéssel. Ennél tovább lépni elsősorban ott sikerült, ahol az önszerveződő cso­portok képesek voltak némi önkor­mányzati vagy intézményi támoga­tást szerezni maguknak - nem ok- vedenül anyagiakról van szó, néhol egy megfelelő terem is nagy segít­séget jelentett. Működnek olyan klubok is, amelyek ma már majd­hogynem szakintézménynek te­kinthetők. A lévai Madulienka Kismama­központ teljes mértékben alulról jövő kezdeményezésként létrejött, fokozatosan professzionalizálódó polgári szervezet. Az ödetgazda Denisa Urbanová volt, aki jelenleg négy gyermek édesanyja. Második kislánya megszületése után szopta­tási problémái voltak, és mint ta­pasztalta, a környéken nem volt ki­hez fordulnia. Elkezdett hát foglal­kozni a témával. Néhány kismamá­val találkozgattak, egymásnak tar­tottak előadásokat a várandósság­ról, a szülésről és a szoptatásról. 2002 végén sikerült saját székház­ba költözniük, egy volt óvoda épü­letébe. Megalakulása idején a köz­pont Szlovákiában az első öt között volt. Jelenleg naponta kilenc órán gyermekágyas lábadozással fog­lalkozó szervezet, az úgynevezett Zöldkereszt, amely együttműkö­dik a szülésznőkkel és kórházak­kal. Általában a szülést követő hé­ten a Zöldkereszt gondoskodik a babáról és a mamáról. A gondos­kodás hossza függ a szülés lefo­lyásától és az esetleges nehézsé­gektől. A kismama választhat az ott­honi vagy kórházi szülés között. Ha a terhesség elején világos, hogy egészségügyi problémák miatt, főként veszélyeztetett ter­hesség és császármetszés eseté­ben kórházban kell szülni, a kis­mama terhesgondozásra is a kórházba jár a nőgyógyászhoz. A szülés nagyjából úgy folyik le, mint otthon. A kismama szülhet kórházban egészségügyi indok át tart nyitva, van játszószoba, ját­szótér az udvaron, néhány órára gyermekmegőrzést is igénybe lehet venni, és persze különböző témák­ban kínálnak szaktanácsadást, klubbeszélgetéseket. A kismama­központ hét éve szervez szoptatási tanácsadó összejöveteleket, öt éve pedig a szülésre felkészítő trénin­geken is részt vehetnek a várandós anyukák. Jönnek a dúlák? Tájainkon még csak ízlelgetjük az új kifejezést - dúlák, Magyaror­szágon és Csehországban azonban a mozgalom már meglehetős nép­szerűségnek örvend. A dúla olyan tapasztalt asszonytárs, aki átsegíti a kismamát (igény esetén a kispa­pát is) a felkészülés, a szülés és a gyermekágyas időszak nehézsége­in. Nem egészségügyi dolgozó, nem nyújthat üyen típusú segítsé­get és nem hozhat orvosi döntése­ket - elsősorban lelki támaszt jelent, és hasznos partner a gyakor­lati kérdések megoldásában. A Szlovák Dúlák Polgári Társulás 2004-ben alakiüt meg, és speciális tanfolyamot végzett nőket tömörít. Aki dúla iránt érdeklődik, az a www.duly.sk honlapra látogathat el. A hazai dúlák szervezete még gyerekcipőben jár, de az ország na­gyobb városaiban utolérhető egy- egy képviselőjük. A kassai kerület­ben Jana Ivanecká a gyakorló dúla, aki egyebek között orientális táncot tanít a kismamáknak, megtanítja a nélkül is. Ilyen esetben a szü­lésznő vezeti le a szülést, nőgyó­gyász nincs jelen. A gyermek vi- lágrajötte után 24 órán belül ha­zakerül a baba és a mama, mivel a hollandok szerint a szülés nem betegség. Az otthoni szülésnél nincs meg­határozva, ki lehet jelen és ki nem. A szülésznő akkor érkezik, mikor a tolófájások közötti időtar­tam nagyjából öt percre rövidül. A papás szülés itt nem is kérdés. Nincs annál természetesebb, mint hogy az apa jelen van és asszisz­tál. A hollandok meg sem értenék, ha az ellenkezője történne, és a papa távol maradna. A testvérek­re általában a nagymama vagy ba­rátok vigyáznak. A higiéniát a szülésznő bizto­sítja, de nem viszi túlzásba. Az is (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) babahordozó kendő megkötését és a babamasszázst. A szlovák dúlák szervezete a Szlovák-Cseh Női Alappal idén egy nagyszabású in­formációs kampányt indított, amellyel szeretnék a nők tájéko­zottságát javítani a babavárás és szülés természetes és kíméletes módozataival kapcsolatban. Nagy súlyt fektetnek a nők jogainak és a választás jogának az ismertetésére. Évi Prágában él, néhány hete ott született meg első gyermeke: pa- pás-dúlás szülésen, ami, mint me­séli, még az ottani orvosoknak is okozott némi meglepetést. „Azért kerestem dúlát, mert a családom távol van, és arra gondoltam, nem szeretnék, idegen helyen egyedül szülni. A párommal megbeszéltük, hogy velem lesz, de azt nem tudtuk előre felmérni, kitart-e majd végig - nevet Évi, majd komolyabbra for­dítja a szót. - Vlasta, akivel felvet­tük a kapcsolatot, azt javasolta, ké­szítsek szülési tervet. Összeírtuk, mi az én elképzelésem a szülésem­mel kapcsolatban, mit szeretnék és müyen beavatkozást utasítok el. A kórházban aztán a lapot átadtuk az orvosoknak. Azt tapasztaltam, hogy önmagában a dúla jelenléte is nyomatékosabbá tette az igényei­met. Egy kórházban, orvosok kö­zött elég kiszolgáltatottnak és alá­rendeltnek érzi magát az ember. Nagyon szigorúan megfogalmaz­va: a dúla segít az érdekérvényesí­tésben. És adott helyzetben a szülő nőt is emlékezteti az eredeti cél­kitűzéseire.” (as, fm, kov) teljesen megszokott, hogy a szülő nő végigszenvedi a szülést. A fájdalmat természetes úton csillapítják. Meleg víz, kád, zu­hany, járkálás, guggolás jöhet szóba például. A gyermek világrajötte után egy órán belül megjelenik a zöld­keresztes nővérke, és átveszi a gondoskodást. Legfőbb feladata a mama és a kisbaba ellátása, de magára vállalja a házimunkát is. Vasal, takarítja a fürdőszobát és a hálószobát, ba kell, főz is. Általá­ban 4 órát van jelen egy nap. Ő ta­nítja az újdonsült szülőket, ho­gyan kell fürdetni, szoptatni, pe- lenkázni a csecsemőt. Ez alatt a hét alatt a szülésznő és a házior­vos is eljön megvizsgálni az anyát és az újszülöttet. Bárány Andrea, Hollandia FELHÍVÁS ANKÉT Fizetett a szülészeten plusz szolgáltatásért? OLVASÓI LEVÉL A gyermekáldás nem betegség, tartják a hollandok

Next

/
Thumbnails
Contents