Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-09 / 83. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS. 9. DlGlTÁLlA 13 Valószínűtlen, hogy két-három generáció múlva a világháló fogalma ugyanaz lesz, mint napjainkban, így minden eshetőségre fel kell készülni Hogyan pusztulhat el az internet? Az internetre a legtöbben úgy gondolnak, mint az információ szabadon hömpölygő tengerére, ahol mindenki elmondhatja a véleményét és mindenki meg is hallgattatik. Ám valószínűtlen, hogy a két-három generáció múlva a világháló fogalma ugyanaz lesz, mint napjainkban. Hogyan pusztul el az az internet, amit ma ismerünk? A C | Net tíz lehetőséget sorol fel, amelyek mind gyökeres változást hozhatnak az információs szupersztrádát illetően. FELDOLGOZÁS Felforgatják a domain-rendszert Az internet alapját jelen pillanatban az úgynevezett Domain Name Service (DNS) képezi. Ennek alapján találja meg a számítógép a keresett weboldalakat. Ám ha megtalálják a módszert arra, hogy a DNS-címeket eltérítsék, többé már nem bízhatnánk meg abban sem, ha a saját kezünkkel gépeljük be a keresett honlap címét a böngészőnkbe. Az adathalászati esetek (phising) jóval gyakoribbá, a legkeresettebb weboldalak pedig elérhetetlenné válnának - úja a C | Net. Támadnak a zombik Ismeretlen - ám feltételezhetően igen magas - azoknak a PC-k- nek a száma, amelyek a hackerek segítségére vannak a különböző támadások kivitelezése során. Matt Sergeant, a MessageLabs szakértője 5-10 millió közé sac- colja a Storm nevű zombigép- hálózat méretét (bár mások szerint ez a szám jóval alacsonyabb). Ezek a gépek teijesztik a kéreden reklámlevelek zömét, de a zombigépeket egyes weboldalak elérését korlátozó, úgynevezett Denial of Service (DoS) támadásokra is lehet használni. A zombigépek számának növekedésével pedig az üyen jellegű akciók száma megsokszorozódhat, gya- korlatüag használhatadanná téve a világhálót, vagy annak jelentős részeit. Hardverhiba Ha egy véleüen kábelszakadás következtében százmüliók számára válik elérheteüenné, vagy in- stabülá a hálózat, nem nehéz belegondolni, hogy egy kifejezetten erre irányuló támadás müyen eredménnyel járna. Fragmentálódó társadalom Nicholas Carr The Big Switch című könyvében hivatkozik egy tanulmányra, amely szerint az internetes linkek, amelyeket vagy a liberális, vagy a konzervatív oldal hívei hoztak létre, 90 százalékban nem kerülnek ki az adott körből. Egyes linkajánló alkalmazásokat valóban be lehet úgy állítani, hogy egy közösségen belül tartsák az azonos világnézetű embereket. Ennek eredményeként olyan, azonos gondolkodású emberszigetek jöhetnek létre, amelyeknek szent meggyőződése, hogy az ő véleményük az egyetien és igaz, s más álláspont nem is létezhet. Ez a vízió pedig az internet létrehozóinak globális álmait törheti szilánkokra. Egy igazán jó kis vírus Az internet „öngyógyító” működésének gyökere az úgynevezett Border Gateway Protocol (BGP) nevű rendszer, amely a routerek működését befolyásolva biztosítja a zavartalan információáramlást. Mi történik azonban, ha valaki feltöri a routereket? A Cisco 2006-ban megvizsgálta ennek a lehetőségét, és arra jutottak, hogy a „legsúlyosabb támadást a megbízható routerek szándékos átállításával lehet végrehajtani”. Ha a BGP-t megkerülik, nem csak az internet forgalma áll meg, de sokan a routerek helyre- állítását sem fogják tudni maguktól megoldani. A frissítések átka A legtöbb szoftver manapság már automatikusan frissíti saját magát a legújabb verziókra. Ebbe a folyamatba azonban néha hiba csúszik, mint ahogy például ez a Skype esetében történt 2007 augusztus 16-án. Ha egy ehhez hasonló hiba következik be egy olyan szoftver esetében, amely a hálózati adattovábbításért felelős, milliók maradhatnak hozzáférés nélkül. Megszűnik a semlegesség Ha megszűnik az internet demokratikus mivolta, súlyos következményekkel számolhatunk. Ha az internet-szolgáltatók bevezetnék a tartalmak elérése alapján történő számlázást, hasonló helyzet állna elő, mint a kábeltévék és a prémiumcsatornák esetében, így a havi számlában láthatnánk viszont, hányszor használtuk a kedvenc keresőnket, vagy hányszor néztünk klipeket a kedvenc videomegosztónkon. Ez nagyon sötét jövő, amely az innovációnak is gátat szabna, ugyanis nem lehetne olyan szolgáltatásokat elindítani, mint a Skype vagy a YouTube, kizárólag valamelyik szolgáltató hozzájárulásával. Jönnek az ügyvédek Az internet szólásszabadsági kísérlet, amely hamarosan véget érhet. Ha egy-egy weboldalt az ügyvédek nem tudnak megtámadni, megkeresik a szolgáltatóját. A svájci Julius Baer banki csoport így járt el a törvénytelenségeket megszellőztető Wiküeaks oldallal szemben, s mivel már adott a precedens, nincs rá garancia, hogy ez nem ismétlődik meg. A zenei kiadók már így is pereket fontolgatnak a szolgáltatók ellen a szerzői jogok megsértésének elősegítése miatt. Az emberek elintézik magukat Számtalan lehetőség kínálkozik erre a világháborúktól, a világméretűjárványokon át, egy saját magunk létrehozta fekete lyukig. S ha az internetnek nincsenek felhasználói, hiába demokratikus és egyenlőségpárti, a túlélő rovarok és kisállatok nem fognak tudni vele mit kezdeni. Ketrecbe zárva Több ország is korlátozza polgárai internet-hozzáférését. A nagy kínai tűzfal működését 30 000 ember felügyeli, akik az illetéktelen tartalmakra kereső, vagy üyeneket feltöltő felhasználókra vadásznak. De a vüágháló társadalmi változásokat előidéző szerepe adott esetben bármely kormányra veszélyes lehet. Hasonló központosított cenzúra lenne például, ha az USA kormánya betiltaná az online pornóoldalakat - a szerencsejáték után -, ami a Hitwise adatai szerint 2004-ben az összes webes látogatás 18,8 százalékát jelentette, bár a Bush-kabinet álláspontja az, hogy az efféle tartalmak aránya épphogy eléri az 1 százalékot. Ha ez a vízió válik valóra, a globális hálózat helyett eljön majd a különféle rezsimek által szabályozott, szűrt és engedélyezett helyi tartalmakat megjelenítő lokális web ideje, (h) A Microsoftnak sincs sok lehetősége taktikázni, mert feltétlenül szüksége van a Yahoo üzletére; elemzők szerint a viadal egyezséggel zárul, emelt Microsoft-ajánlattal Mégis lehet Yahoo-Microsoft fúzió, csak drágábban FELDOLGOZÁS A Yahoo már alapvetően nem ellenzi a Microsoft felvásárlási szándékát, de azt várja, hogy a világ legnagyobb számítógépprogram-gyártója emeli jelenleg érvényes, 42 milliárd dollárt érő ajánlatát, közölték a Yahoo Inc. céghez közeli bennfentesek hétfőn, a Yahoo hétfőn levélben tájékoztatja a Microsoftot álláspontjáról. A Yahoo időközben intenzívebbé tette megbeszéléseit a Time Warner internetes részlegével, az AOL-lal. Rupert Murdoch média- konszernjével, a News Corpo- rationnel és folytak tárgyalások egy „védelmi szövetségről”, ezek azonban időközben elhaltak. A Microsoft szombaton ultimátumot intézett a Yahoo Inc. vezetőségéhez: ha három héten belül nem sikerül megállapodni az egyesülésben, a Microsoft közvetlenül a Yahoo részvényeseihez fordul, és csökkenti árajánlatát. „Ha a következő három hét alatt nem kötjük meg megállapodást, kénytelenek leszünk közvetlenül a részvényesek elé vinni az ügyet. Ennek nem kívánatos hatása lesz cégük értékére mifelőlünk nézve, ami tükröződni fog ajánlatunk feltételeiben is”, - írta a Microsoft vezérigazgatója, Steven Ballmer a Yahoo Inc. vezetőségének küldött levelében. Azzal is ijesztgette a Yahoot, hogy kezdeményezni fogják a vezetőség ki- cseréltetését a cégnél. A Microsoft február 1-jén jelentette be, hogy részvényenként 31 dollárért - felerészt készpénzben, felerészt saját részvényekért - meg akarja vásárolni a Yahoo Inc.-et, amely azonban elutasította a bekebelezésre tett javaslatot, arra hivatkozva, hogy az ajánlat nem tükrözi a cég értékét és fejlődési lehetőségét. A Yahoo Inc. üzemelteti a világ egyik leglátogatottabb internetes keresőrendszerét és tartalomszolgáltatóját, a Yahoo! portált, azonban krónikusan le van maradva a piacvezető Google mögött. A tavalyi utolsó negyedben a Yahoo Inc. adózott eredménye 205,7 millió dollár volt, 23,5 százalékkal kevesebb az egy évvel azelőtti 268,7 millió dollárnál. Tavaly egész évben a cég adózott eredménye 12,1 százalékkal 660 millió, dollárra csökkent. A bevétel az utolsó negyedévben éves összehasonlításban 7,6 százalékkal 1,83 milliárd dollárra, egész évben 8,4 százalékkal 6,9 milliárd dollárra bővült. A Yahoo vezérigazgatója, Jerry Yang nehéz évet jósolt 2008-ra is. Az elemzőket jócskán lehűtötte, hogy a cégvezetés az idei első negyedévre mindössze 1,6-1,8 müli- árd, egész évre pedig 7,2-8 milliárd dolláros bevételt tervezett. A kaliforniai székhelyű Yahoo mintegy 14 300 alkalmazottjából ezret bocsát el, amitől a bérköltségben 7 százalékos megtakarítást remél. A cégvezetés jelentős beruházásokat is tervez avégett, hogy a Yahoo legyen a hirdetők és a világhálón keresgélők legkedveltebb kezdőlapja. Való igaz: tizenhárom év után először tavaly nyáron a Yahoo portálja esztétikailag jobban tetszett a felhasználóknak, mint a Google, a Michigani Egyetem felmérése szerint, de a Google kereső és tartalomszolgáltató továbbra is a világelső a népszerűségben, és előnye tavaly is nőtt. A tavalyi utolsó negyedben a Google- nak 1,206 müliárd dollár adózott eredménye volt, 17 százalékkal több az egy évvel korábbi 1,03 milliárdnál. A bevétele 51 százalékkal 4,827 müliárd dollárra nőtt. Ezzel egész évben 4,204 müliárd doüáros adózott eredménye volt a Google-nak, 36,6 százalékkal több a 2006-os 3,077 milliárdnál, és a bevétele 56,5 százalékkal, 16,594 müliárd dohárra emelkedett. A mostani játszmában sem a Yahoo Inc.-nek, sem a Microsoftnak nincs sok opciója, vélik elemzők. Február óta a Yahoo más internetes tartalomszolgáltatók, köztük a Time Warner médiaóriáshoz tartozó AOL, sőt, egyes hírek szerint még a fő versenytárs Google segítségét is kérte, hogy elkerülje a bekebelezést. A színfalak mögött folytatott tárgyalások azonban eddig nem vezettek sehová, pedig a Yahoo Inc. állítólag hajlandó lett volna még arra is, hogy a hirdetési részlegét kiszervezze a Google-nak. A Yahoo Inc. látszólag alapos okkal hivatkozik arra, hogy a Microsoft ajánlata nem túl erős. Ez így is a vüág legnagyobb értékű felvásárlása lenne ebben az iparágban, de az ajánlat február elsejei megtételekor a Microsoft ajánlata összesen 44,6 müliárd dollárt ért, ám ma már csak 42 müliár- dot, a Microsoft részvényének valamelyes olcsóbbodása miatt. Az eredeti ajánlat majdnem 62 százalékos felárat tartalmazott a Yahoo Inc. január 31-i, Nasdaq piaci záróárához, 19,18 dollárhoz képest. Az ajánlat hírére azonban a Yahoo részvénye meredeken drágult, 28 dollár fölé, és most pénteken is 28,36 dolláron zárt a Nasdaqon. Ehhez képest az eredeti ajánlatban lévő felár már csak 9,3 százalékos. A Microsoft részvénye január 31-én 32,60 dolláron, most pénteken 29,16 dolláron zárt a Nasdaqon. Csakhogy a Yahoo Inc. árát nem a cég teljesítménye, hanem kizárólag a Microsoft ajánlata tartja magasan. Ezt jelzi, hogy a Microsoft figyelmeztetésének szombati megjelenése után a Yahoo Inc. 87 centtel 27,49 dollárra esett a nem hivatalos forgalomban, miközben a Microsoft 44 centtel 29,60 dollárra drágult. Hétfő délután, röviddel a New York-i hivatalos tőzsdenyitás előtt a Yahoo részvénye 27,70 dollárnál tartott, a Microsofté nem változott. Ha a Yahoo Inc. vezetői sokat makacskodnának, akkor a Microsoft legalább ellenőrző kisebbséget szerezhet a Yahooból a tőzsdén, és a részvényeik értékének leolvadása miatt csalódott Yahoo-részvényesek segítségével elkergetheti a Yahoo mostani vezetőit. Másfelől azonban a Microsoftnak sincs sok lehetősége taktikázni, mert feltétlenül szüksége van a Yahoo üzletére, és ezt a Yahoonál is tudják. Számos elemző szerint a viadal egyezséggel zárul, méghozzá emelt Microsoft-ajánlattal. (mti) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-maü: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava
