Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-01 / 76. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 1. www.ujszo.com RÖVIDEN Fico távozásra szólította fel Horváthot Pozsony. Lemondásra szólította fel tegnap Robert Fico kor­mányfő Horváth György alkotmánybírót - tájékoztatott a TA3 hírcsatorna. Múlt héten a parlament fogadott el hasonló határo­zatot. Horváthot 1996-ban feltételes szabadságvesztésre ítélték adócsalás miatt. Hat évvel ezelőtt került jelenlegi posztjára, bün­tetése addigra elévült, ezért nem kellett feltüntetnie életrajzá­ban. (ú) Gabura belép az SNS-be? Pozsony. Peter Gabura független képviselő várhatóan belép az SNS-ffakcióba - állítja Ján Slota, a párt elnöke. Az SNS legutóbbi elnökségi ülésén Gabura, a KDH egykori képviselője is jelen volt. Azt mondta, nem akar az SNS tagja lenni, csupán egy törvényter­vezetéről egyeztetett a nemzetiekkel, melyhez a támogatásukat kéri. Gaburának a KDH-ban is voltak kirohanásai a különféle ki­sebbségekkel szemben, (s) Veszélyezteti a magyar anyanyelvi oktatást a tervezet Hosszú vita várható a közoktatási törvényről ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Már ma elkezdi tár­gyalni a törvényhozás a közokta­tási törvény tervezetét, mellyel az oktatásügyi tárca az alap- és kö­zépiskolai oktatás reformját kí­vánja megvalósítani. Első olvasatban kerül a hon­atyák elé az iskolai törvény terve­zete - az előterjesztő Ján Mikolaj miniszter korábban már többször kifejtette, tárcája legnagyobb pri­oritásának tartja a reform átülte­tését. Felsorakozott mögé pártja, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) is, amelynek tegnapi sajtónyilatko­zata szerint „a közoktatási tör­vény elfogadása a párt legfőbb prioritása ebben a választási időszakban”. Mikolaj tervei sze­rint már szeptembertől érvénybe lépne az új törvény, az alapiskolák első és ötödik évfolyamainak ta­nulói már az új tantervek szerint kezdenék a következő tanévet. A tervezet szerint az iskoláknak na­gyobb szabadságuk lenne, mivel tantervűk harmadát maguk állít­hatnák össze. A tervezet bírálói 'viszont úgy vélik, a Mikolaj vezet­te tárca újításai valójában az okta­tásügy még nagyobb központosí­tását eredményeznék. A magyar pedagógusok és szakmai szervezetek szerint ve­szélybe kerül a magyar nyelv anyanyelvi oktatás, mivel a mi­nisztérium csökkentené a magyar órák számát és növelné a szlovák órákét. A magyar civil szervezetek tiltakozó nagygyűléssel és polgári engededenségi akcióval fenyege­tőznek abban az esetben, ha a ter­vezetet mélyebb változások nél­kül fogadja el a parlament. „Ra­gaszkodunk hozzá, hogy a készü­lő jogszabály tartsa tiszteletben a nemzeti kisebbségek oktatáshoz és művelődéshez való jogát” - mondta Szigeti László, volt okta­tási miniszter, az MKP képviselő­je. Bárdos Gyula, a párt frakció- vezetője hosszú parlamenti vitára számít. A közoktatási törvény terveze­tét több civil szervezet is bírálja, a jogszabályhoz több száz észrevé­tel érkezett az egyes minisztériu­moktól és megszólított állami hi­vataloktól a véleményezési fo­lyamat alatt. (MSz) A legtöbb kifogás az abortusszal kapcsolatban van Ellenzik a püspökök a nemzeti szexuális programot ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Elfogadhatatlannak tartja a Szlovák Püspökkari Kon­ferencia (KBS) a szexuális és rep­rodukciós egészség védelméről szóló nemzeti program terveze­tét. A testület szerint a dokumen­tum egyoldalú ideológiai megkö­zelítéssel készült, a radikális fe­minizmus és a liberalizmus elvei­re építették, és érezhető rajta, hogy szűk érdekcsoportok írták. „A jelen változatban elfogadhatat­lan számunkra az anyag” - áll a KBS minisztériumhoz eljuttatott nyilatkozatában. A programról már a múlt heti ülésén tárgyalt a kormány, ám nem született róla döntés. Tegnap a felek tárgyaltak az anyagról, ám eredmény nélkül. „Meggyőződésünk, hogy a prog­ram elfogadására szükség van a szexuális és reprodukciós egész­ségjavítása érdekében” - áll a mi­nisztérium tájékoztatásában, me­lyet a megbeszélés után adtak ki. A püspökök szerint azonban az anyag ellentétben áll a lakosság és a következő generációk érdekei­vel. A legtöbb kifogásuk a művi terhesség-megszakítás szabályo­zásával kapcsolatban van. A prog­ram ugyanis tartalmazza, hogy a szegényebb rétegek számára is el­érhetővé kell tenni az abortuszt, mely elvégzéséért több ezer koro­nát kell fizetni. Kifogásolják azt is, hogy a szaktárca lehetővé akarja tenni a gyógyszeres abortuszt, melyet a terhesség első heteiben lehetne alkalmazni. Hiányolja a program hátteréül szolgáló elem­zéseket, illetve kifogásolja, hogy egyes felmérések már elavultak, mivel még az 1990-es évek máso­dik felében készültek. A család- tervezés, az ehhez kapcsolódó terhességmegelőző, fogamzásgát­ló módszerek népszerűsítése mel­lett a KBS-nek nem tetszik a lom­bikbébi program támogatása sem. „Ha egy ilyen anyagra egyáltalán szükség van, akkor mindenkép­pen szükséges az alapos átdolgozása” - áll František Tond- ra, a KBS elnöke által aláírt anyagban. Ivan Valentovič egész­ségügyi miniszter szerint azonban a program a lakosság, elsősorban a nők egészségének védelmét szolgálja. „Ebből a szempontból is fontos szerepe van a családterve­zésnek, a terhesség megfigyelésé­nek annak korai fázisától kezdve, a nemi úton terjedő betegségek - beleértve az AIDS-t - monitorozá­sának, a rákos megbetegedések megelőzésének” - állítja a minisz­ter. (lpj) 10-15 éve húzódó személyi és politikai ellentétek robbantak most, az irodahelyiség használata miatt Sólyom: nincs szó nemzetiségi kérdésről Pilisszentkereszten Sólyom László benttartotta a pilisi szlovákokat a Szlovák Házban (SITA-felvótel) Pilisszentkereszt. Nem kell kiköltöznie a Szlovák Ön- kormányzatnak a pi- lisszentkereszti Szlovák Házból. Tegnap kellett vol­na kiüríteni irodahelyisé­geiket, a költözködést Só­lyom László köztársasági elnök tegnapi látogatása után halasztotta el a helyi önkormányzat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Marta Demjénová, a Szlovák Önkormányzat elnöke leszögezte, a magyar önkormányzati képvise­lőkkel ma délután öt órától tár­gyalnak a kompromisszumos megoldásról. Jelenleg csupán annyi biztos, hogy a kedélyek egy időre megnyugodtak, a szlová­koknak nem kell kiköltözniük. Imrich Fühl, a szlovák önkor­mányzat tagja szerint viszont egyelőre semmi sem utal arra, hogy belátható időn belül komp­romisszumos megoldás születhet. Véleménye szerint Sólyom a kiala­kult vitában mindkét félnek igazat adott. „Minket nem dobhatnak ki, nekünk viszont meg kell értenünk, hogy az önkormányzatnak több irodára van szüksége, és gondjai vannak a jelenlegi helyiségekkel” - tette hozzá Fuhl. Sólyom László a látogatás után elmondta: nem magyar-szlovák ellentétről van szó a Szlovák Ház ügyében, az ezzel kapcsolatos külföldi reakciók ezért szerinte indokolatlanok voltak. Leszögez­te: meggyőződött róla, hogy a falu vezetése és a szlovák kisebbségi önkormányzat közötti konfliktus nem nemzetiségi kérdés, hiszen az önkormányzati testület tagjai­nak döntő többsége is a szlovák kisebbséghez tartozik, szlovákul beszél. Inkább a 10-15 éve húzó­dó személyi és politikai ellentétek robbantak most, az irodahelyiség használata körüli érdekellentét azonban megoldható - tette hoz­zá. „Meggyőződtem róla, hogy a szlovákságot és a szlovák önkor­mányzatot semmiféle joghátrány nem érte - szögezte le Sólyom László. - Azonban jól tudjuk, nem elég a törvény betűjét betartani, vannak érzelmek, amelyekre kü­lönösen a nemzetiségi kisebbsé­gek esetében oda kell figyelni” - hangoztatta. Érthetőnek nevezte, hogy a szlovákság sérelmezi az eddig általa használt, magáénak érzett hivatali helyiség elhagyásá­ról hozott testületi döntést, s ez megítélése alapján sem volt sze­rencsés. Másfelől viszont, - mint rámutatott - érthetőek a hely­szűkében lévő önkormányzat igé­nyei is. „Boldog lennék, ha Szlovákiá­ban bármelyik helyiségben a ma­gyaroknak lenne önkormányzata, ha ott is működnének regionális önkormányzatok, országos ön- kormányzat, és a magyarokat ért nem jogi, hanem érzelmi sérelem­re is ilyen támogatást kapnának szlovák kollégámtól” - mondta az államfő. Sólyom László pilisszentkeresz- ti látogatásának előzménye, hogy a képviselő-testület döntése ér­telmében a helyi szlovák önkor­mányzat irodájának a Szlovák Házból másik helyiségbe kellene költöznie. A szlovák önkormány­zat elnöke e döntést méltányta­lannak találta, mert álláspontja szerint az iroda fontos szimbólu­ma a helyi szlovákok identitásér­zésének. A költöztetés hírére a szlovák televízió stábjai megjelen­tek a faluban és a szlovák minisz­terelnök is foglakozott a kérdéssel, elmarasztalva Pilisszentkereszt önkormányzatát. Lendvai József polgármester azt mondta, a képviselő-testület újra napirendre tűzi a kérdést, s közö­sen keresik a kompromisszumot. A többségében szlovák nemzetiségi­ek által lakott, 2300 lélekszámú község lakosai békében élnek egy­mással. Minorik Pál helyi szlovák lakos úgy véli, a kérdés „egy felfújt üres luftballon”. Azügyvalójábana jelenlegi és a volt vezetés közötti politikai csatározás - állította. Sze­rinte a volt polgármester és társai máig sem tudnak beletörődni a ve­reségbe, ezért szítják az ellentéte­ket. (mti, dem) Nyugaton ismeretlen a válaszadási jog Ficóék által kreált változata Az újságokat nem lehet megerőszakolni ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A nyugat-európai és észak-amerikai lapok számára ismeretlen a sajtóválasz és hely­reigazítás olyan formája, melyről a szlovák sajtótörvény tervezeté­nek részeként második olvasat­ban a napokban tárgyal a tör­vényhozás - derül ki a Sme napi­lap felméréséből. Míg az európai törvények job­ban megkötik a szerkesztők kezét, mint az amerikaiak, általában el­mondható, hogy a véleményfor­máló lapok bírósági döntés ered­ményeként nem közölnek helyre- igazítást vagy sajtóválaszt címlap­jukon. Ha a szlovák sajtótörvény jelenlegi tervezetét megszavazza a parlament, akkor Szlovákia mé­diatörvénye lesz az egyik legszi­gorúbb a demokratikus államok jogi normái közül - az újságnak akkor is le kell közölnie a korábbi cikkében érintett személy reakció­ját, ha semmi valótlant sem állí­tott róla és nem sértett személyi­ségijogokat. Mint arról korábban lapunknak Haraszti Miklós, az EBESZ sajtószabadság-felelőse nyilatkozott: „a válaszjog létrejöt­téhez kell lennie egy tényállítás­nak, amely vagy hamis, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel, és kell lennie egy olyan vonatkozá­sának, amely legitim érdeket, ti­pikusan például személyiségi jo­got sért”. „Az Európai Tanácsi standard, miniszteri ajánlása azt mondja: akkor keletkezik válasz­jog, ba a két feltétel egyszerre teljesül” - mondta Haraszti. A szlovák tervezet szerint a két fel­tétel egyikének sem kell fennáll­nia ahhoz, hogy az érintett kérje válasza leközlését. „Ilyen politikának nincs helye egy olyan országban, amely azt tartja magáról, hogy biztosítja a sajtószabadságot” - mondta Jo­nathan Kay, az egyik legnagyobb kanadai napilap, a National Post főszerkesztő-helyettese a szlovák sajtótörvény tervezetéről. A né­met Bild am Sonntag hetilap és a francia Le Figaro vezetői szerint összeegyeztethetetlen lenne a sajtószabadság eszményével, ha a törvény kötelezné az újságot a válasz címlapon történő megje­lentetésére. Mindkét vezető nyu­gat-európai lap közölt már cím­lapján helyreigazítást vagy sajtó­választ, ám egyikük sem bírósági vagy más állami hatalom döntése nyomán. A magyar, a lengyel vagy a cseh sajtótörvények sem kényszerítik ilyen lépésre a lapo­kat - Lengyelországban a bíróság döntése után a lap az érintett ro­vatban kötelező lehozni a helyre- igazítást, ami nem jelent címla­pot, de még ugyanolyan terje­delmet sem, amilyen a reakciót kiváltó cikk volt. (MSz, s) Gyerekombudsmanokat képezne Pavol Kandráč emberjogi biztos Borzasztóan alacsony az emberek jogtudata ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nagyon kevés állam­polgár ismeri a törvényeket, ala­csony az emberek jogtudata, ez megmutatkozik a különféle jogi huzavonákban, legyen szó egymás közti perlekedésről, konfliktusok­ról, vagy különféle hivatali ügyek­ről - véii Pavel Kandráč emberjogi biztos, aki tegnap hivatala tavalyi tevékenységét összegezte. Szerin­te az egyik legsúlyosabb probléma a gyermekjogok védelme. Túl szi­gorúak a gyermekekkel a szociális törvények, feleslegesen lassú az ügyintézés, általában indokolat­lanul sokáig húzódik a kicsiket érintő ügyek bírósági tárgyalása. Sajnálatosnak tartja, hogy az országban általánosan elfogadott vélemény, hogy a fiatalokat és a gyermekeket nem érdeklik jogaik. Tapasztalatai ugyanis ennek el­lenkezőjét igazolják. „Fontos, hogy tudjuk, mit gondolnak a gyermekek, mi a véleményük, mi­lyen sérelmek érik őket” - magya­rázta Kandráč. Hangsúlyozta, ha a gyermek érdeke úgy kívánja, a bí­róságnak a törvényből adódóan fél éven belül döntést kell hoznia. En­nek ellenére a gyakorlatban egy tartásdíjper - konkrét példából ki­indulva - akár 16 évig is elhúzód­hat. „Megtörtént már, hogy 13 évig tartott egy gyermekelhelye­zési, és öt évig egy apasági per”. Az emberjogi biztos irodája hat­éves tevékenysége során 1300 gyermekek és fiatalkorúak jogai­val összefüggő beadványt intézett el, további 2500 esetben nyújtott jogi segítséget. Óvodások is for­dultak -az emberjogi biztoshoz, például azért, mert a bíróság nem döntött az apasági perben. Az om­budsman ezért iskolákban, gye­rekotthonokban, árvaházakban szeretne gyermek-ombudsmano- kat kinevezni, szerinte ugyanis a fiatalok jobban megbíznak kortár­saikban. Az ombudsmannak ti­zenegy irodája van az országban, közülük kettő- a nagymegyeri és a nagykürtösi - magyarlakta vidé­ken. Az emberjogi biztossal a www.vop.gov.sk honlapon, vagy a 02/48 28 74 01 számon lehet kap­csolatba lépni, (dem, s)

Next

/
Thumbnails
Contents