Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-05 / 55. szám, szerda

DIGITALIA 2008. március 5., szerda 12. évfolyam 9. szám A processzorokat mobilinternetes eszközökbe és olcsó számítógépekbe szánják Atom processzorok az Inteltől FELDOLGOZÁS Az Atom márkanevet viselik majd az amerikai chipgyártó új, ki­fejezetten kis áramfogyasztású pro­cesszorár a hordozható masinákba szánt lapkák még az idei év első fe­lében megjelennek a boltokban, számos különböző verzióban. Az Intel Atom processzorait egy még kevéssé ismert termékkategó­riába, az úgynevezett mobilinter­netes eszközökbe (MID, mobile in­ternet device), illetve olcsó asztali, és hordozható számítógépekbe szánja. Ezek valahol az okostelefo­nok, a PDA-k és a laptopok között helyezkednek el, és olyan zsebre- vágható internetező eszközök, me­lyek teljes értékű böngészést tesz­nek lehetővé. A várhatóan még az idén piacra kerülő eszközök kép­ernyője, teljesítménye van akkora, hogy az asztali PC-vel azonos mó­don jelenítse meg a weboldalakat, s hasonló online szolgáltatásokat kí­náljon, mint egy számítógép - jóval kisebb méretben. Mint az a cég közleményében ol­vasható, az Atom processzort telje­sen új technológiai alapokra építik, ám a lapkák kompatibilisek lesznek a hagyományos PC-ben alkalma­zott társaikkal. A lapkákat nagyon apróra tervezik, területük nem lesz több 2,5 négyzetcentiméternél, ez­zel az Atom processzorok lesznek a cég eddigi legkisebb és legalacso­nyabb fogyasztású lapkái. A chipek a teljesítményre jótékony hatást gyakorló többszálú feldolgozást is támogatni fogják. Mivel a lapka fejlett, 45 nanomé­teres gyártási eljárással készül, egyetlen szabvány méretű szüíciu- mostyán 2500 darab állítható elő, így az Intel alacsony áron tudja kí­nálni az Atomokat. Danny Cheung, az Intel szingapúri képviseletének szóvivője a PC Worldnak úgy nyi­latkozott, az első lapkák 1,8 giga­hertzes órajelen működnek majd, de ennél kisebb teljesítményű vál­tozatok is várhatóak. Az Atom-lap­kák árait, és pontos megjelenési idejüket még nem tudni, a cég csu­pán annyit közölt, hogy a második negyedév végén boltokba kerülnek az ezzel felszerelt eszközök. Az Atommal felszerelt olcsó, második gépnek, illetve fejlődő országokba szánt laptopok és asztali PC-k pre­mierje a harmadüt negyedévben várható, a chipet pedig később szó­rakoztatóelektronikai eszközökbe is beépítené, (o) Nyomtatott, persze papírt is gyűrt, de tisztességesen tette a dolgát Az Apple a mobilpiacnak 0,6%-át birtokolja, de idén megszerezheti az 1 %-ot is Az Apple bekerült a TOP 10-be FELDOLGOZÁS A Gartner jelentése szerint az Apple már a mobügyártókTOP 10- es listáján szerepel. Gyönyörű tel­jesítmény ez attól a cégtől, amely nem egészen egy éve kezdett bele a mobilgyártásba, ráadásul min­deddig egyeden készülékkel ren­delkezik. Az Apple a mobüpiacnak 0,6%-át birtokolja, de ha2008-ban tudja tartani a tervezett 10 milliós eladást, akkor könnyen megsze­rezheti akár az 1%-ot is. Az első helyen természetesen a Nokia áll a maga 40,4%-ával, második a Sam­sung 13,4%-kal, aki nemrég köröz­te le a jelenleg harmadik helyre szorult Motorolát (11,9%). Az amerikai gyártó igencsak lecsú­szott, hiszen alig egy éve még 21,5%-át birtokolta a piacnak. (1) Az osztrákok többsége nem tudja elképzelni mindennapjait mobiltelefon nélkül Nincs élet mobil nélkül? MTl-HÍR Az osztrákok többsége - hozzá­vetőleg hatvan százaléka - nem tudja elképzelni életét mobiltele- fon nélkül. Egy felmérés kimutatta, hogy az alpesi országban élők naponta át­lagosan 36 percet beszélnek mobi­lon, 13 alkalommal vetnek pillan- tást SMS-üzeneteikre, illetve el­lenőrzik a nem fogadott hívások listáját. Az Instituts Marketa- gent.com által végzett közvéle­mény-kutatás szerint a megkérde­zettek 47 százalékát dühíti, ha ott­hon felejtette a mobüját, 11 száza­lékuk pedig egyetlen percet sem bír ki készüléke nélkül: inkább tüstént visszafordul, hogy magá­hoz vegye. Harminc százalékuk vi­szont megkönynyebbülést érez, hogy végre - még ha átmenetileg is - nyugta maradhat, és nem kell a mobilért kapkodnia. Közel ötven százalékuk két-há- rom évente cseréli le készülékét. Az esetek többségében a fő ok az, hogy az előző meghibásodott (68,3 százalék). Új beszerzésére csábítanak a szolgáltatók kedvező ajánlatai is. A vásárlásnál a fő szempontok: akkukapacitás (70,2 százalék), a készülék hosszú élet­tartama (65,3) és a könnyű kezel­hetőség (59,3). Az, hogy a mobil- lal fényképezni is lehessen, csak műiden másodüt ügyfélnek fon­tos. A 14 és 29 év közötti korcso­portnál azonban ez az utóbbi a lé­nyeg (73,6 százalék). Egy másik felmérés a telefonos ügyfélszolgálatok - callcenterek - tevékenységét vette célba. Az al­pesi országban mintegy 500 üyen központ működik, zömük vállalat­hoz kötődik. Közel 35 000 embert foglalkoztatnak, akik évente nem kevesebb mint 450 millió hívást bonyolítanak le. Érdekes módon az osztrákok nem szeretnek telefo­non keresztül vásárolni, még sze­rencsét próbálni sem. Hiába ajánl fel a kellemes hangú ügyfélszolgá­latos kedvező külföldi utazást vagy könnyű nyerési lehetőséget, a válasz általában elutasító. A hí­vások zöme felvüágosítással vagy reklamációval kapcsolatos, de az osztrákok szívesen állnak rendel­kezésre például telefonos közvéle­mény-kutatásokra és piaci felmé­résekre is. (mti) Húszéves a HP DeskJet A HP közkedvelt tintasuga­ras nyomtatócsaládja a mi­nap ünnepelte két évtize­des piaci jelenlétét. Az el­telt húsz év alatt nemcsak a nyomtatók fejlődését kí­sérhettük figyelemmel, ha­nem az árak meredek, mondhatni drasztikus csökkenését is. FELDOLGOZÁS 1988. február 28. emlékezetes nap volt az akkor 87 ezer alkal­mazottat foglalkoztató HP életé­ben - ami ebben az évben került a Fortune 500-as listájában 49- ként a top 50-be -, ekkor indítot­ta útjára a leporelló helyett pap­írra nyomtató tintasugaras Desk­Jet printercsaládot, melynek első tagja őrült drága volt, öt dollár híján ezer dollárt kellett érte le­szurkolni. Az összeget kényel­mes, két lap percenkénti sebes­séggel hálálta meg a készülék, és mert beszerzése átgondolt lépés volt, hírből sem volt ismert nap­jaink beszáradt tintapatron­problémája. Nyomtatott, persze papírt is gyűrt, de tisztességesen tette a dolgát az aranyárban mért készülék, amely így is olcsó alter­natívája maradt az akkor már négyéves LaserJet sorozat tagjai­nak. Az első DeskJet nyomtató árát, - amely a HP 1979-ben kifejlesz­tett thermal inkjet technológiáját alkalmazta - 1989-ben a 995 dol­láros áron bejelentett DeskJet Plus kerek 200 dollárral szorítot­ta lejjebb, amely a fekvő tájolású nyomatok készítésének képessé­gével nyújtott többet elődjénél. A Macintosh géppel rendelkezők még ebben az évben hozzájut­hattak gépükhöz illeszthető DeskJet megfelelőhöz, a DeskW- riterhez, amelyért 1195 dollárt kellett fizetniük. 1991-ben meg­jelent a piacon a DeskJet 500C, amelynek elnevezésében a „C” a színes nyomatok előállításának képességére utalt. 1992-ben elkészült a DesJet 550C melyben két patron is he­lyet kapott, így mellőzte az 500C esetében szükséges, patroncseré­vel járó kényelmetlenséget, az 500C-ben ugyanis a fekete és szí­nes patronokat a felhasználókat kellett kicserélnie attól függően, hogy monkróm vagy színes nyomtatot akart-e. Év végére el­készült a gyártó első „mobil” megoldása, a két kilogramm kö­rüli tömegű hordozható DeskJet Portable, amely három percen­ként három egyszínű nyomat előállítására volt képes 600 dol­láros áron. 1993-ban már akkora volt a kereslet, hogy a HP a kez­deti ezer dollárról egészen 395 dollárig csökkenthétté az árakat. Erről megemlékezni 1994 janu­árjában elegánsan lehetett, beje­lentette a HP, hogy 1993. év vé­géig az ötmüliomodik DeskJet modelljét is leszállította, melyek­nek majdnem fele színes nyomta­tásra is alkalmas volt. Az 1994-es év nagy durranása a 600x300 dpi felbontásra képes DeskJet 560C és ennek maces változata, a DeskWriter 560C volt, amik elsőként analizálták a nyomtatandó tartalmat a Color- Smart technológia segítségével a lehető legszebb színes nyomatok érdekében. A két készülék azo­nos áron volt kapható, 719 dol­lárt kellett értük kiadni. 1996- ban érkezett a 386 dolláros Desk­Jet 680C, mely először kínált fo­lyamatos csíknyomtatást, akár több méter hosszú papírra is. Még 1996-ban kétszáz dollár alá estek az árak, ennyiért lehe­tett a DeskJet 400-hoz hozzájut­ni, amely 600x600 dpi felbontást produkált fekete nyomatok ese­tén, színes nyomtatásnál ez az érték feleződött 600x300 dpi-re. A sebes változatokra vágyók 600 dolláros utcai áron juthattak a nyolc lap másodpercenkénti se­bességű DeskJet 870Cse készü­lékhez. A fényképezés iránt ér­deklődők még ebben az évben megvehették házi digitális fotó­laborjukba a DeskJet 690C-t, amely egy 62 dolláros kiegészítő készlet segítségével fotóminő­ségű végeredményt is nyújtha­tott. 1997 júliusára a DeskJet 400L modell érkezésével 150 dollár alá estek az árak, amelyet az 1998- as tizedik évforduló meg­ünneplése követett, eddigra már kereken 68 millió DeskJet nyom­tató talált gazdára (a négy évvel korábban induló LaserJet model­lekből 2003-ban sikerült csak a 75 milliomodikat leszállítani). 1999- re a felbontás 2400x1200 dpi-re emelkedett, amelyhez hozzájutni a 12 lap/perc sebes­ségű, 400 dolláros DeskJet 970C készülék megvásárlásával lehe­tett. 2001-ben piacra került az első nyomtató, amely 50 dollár alatt volt megvásárolható, igaz, csak színes patronnal, a feketét külön kellett hozzá beszerezni. Az adott év novemberében meg­érkezett a 400 dolláros DeskJet 995C, amely először kapott a vi­lágon infravörös és Bluetooth adaptert a drótnélküli nyomtatás érdekében. 2003-ban a Wi-Fi csatoló is be­került a DeskJetekbe, az 5850 ezen kívül még Ethernet-kapcso- laton is csatlakozhatott a helyi hálózatokhoz, amelyen öt fel­használót is képes volt kiszolgál­ni. Mindezt 200 dollár alatt kí­nálta a kisirodáknak. Több, a fes­tékpatronokat illető fejlesztések után 2006-ban a gyártó bejelen­tette 80 dolláros többfunkciós készülékét, a HP Vivera tintát használó DeskJet F380-at, mely 20 fekete és 14 színes lapot készí­tett el percenként. A mai állapo­tok percenként 36 lap nyomtatá­si sebességgel örvendeztethetik a felhasználót, természetesen a nyomatok minőségének és tar­tósságának jelentős javulása mellett. Talán a legfontosabb, hogy a DeskJet nyomtatók ára az eltelt húsz év alatt az eredeti árá­nak huszadrészére esett: ma már 50 dollárért is lehet vásárolni belépőszintű, otthoni modellt. A HP a huszadik évfordulóra két új nyomtatóval is készült, melyek közül a kisebbik a Deskjet D2500-as 49 dollárért vihető ha­za, az F4200 többfunkciós készü­lék pedig 80 dollárba kerül. Az új készülékek a gyártó legújabb ge­nerációs festékpatronjait hasz­nálják, (HP 60XL fekete- és HP 60XL háromszínű tintapatronok) amelyek segítségével lézer­minőségű fekete nyomatok előál­lítása is megvalósítható, továbbá jelentős javulás tapasztalható a víz- és maszatolásálló tulajdon­ságukban az előző generációk­hoz képest. Mindkét modell rendelkezik fotók nyomtatása esetére auto­matikus vörösszem eltávolítóval. A környezettudatosság a patro­nok gyártástechnológiáján is nyomon követhető, mert a készü­lékekben alkalmazott patron burkolatának gyártása során het­ven százaléknyi újrahasznosított anyag kerül feldolgozásra, (h)

Next

/
Thumbnails
Contents