Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-04 / 54. szám, kedd
............ u m..Mínu min 14 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 4. www.ujszo.com Magyarországon javítják az állattartók helyzetét Támogatások biztosítására ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A magyar agrártárca javítani kívánja az állattartók helyzetét, mert az állattenyésztés helyzete - főként a baromfi- és a sertéságazaté - kritikus. Mindezt Gráf József magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter mondta azon az országgyűlési beszámolón, ahol az állattenyésztés helyzetét javítandó intézkedésekről számolt be. Gráf József rámutatott: az állattenyésztők helyzetét az agrárkormányzat nem tudja megoldani a termelők közreműködése nélkül, mivel az ágazati válság már hosszú idő óta fennáll, és jelenleg a nemzetközi piaci helyzet is súlyosbítja. Elmondta, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium programot állított össze, amely lehetővé teszi az állattartók számára, hogy biztosítsák túlélésüket. Az intézkedések között szerepel az állatjóléti feltételeknek való megfelelésből adódó többletköltségek támogatása. Erre a baromfi ágazat négymilliárd, a sertés- ágazat pedig hatmilliárd forint támogatást kap. Az állatjóléti támogatások kifizetése mindig a jogosultsági évet követő évben volt lehetséges, ám a múlt évben a túlélés biztosítása érdekében az agrártárca a január-április időszakra járó összeget még az évben kifizette. Ez négymilliárd forintot tett ki. Az állategészségügyi költségek csökkentésére mintegy ötmilliárd forintos költségvetési forrás áll rendelkezésre. Segítséget jelent a gazdák számára az is, hogy az FVM ingyenessé tette az úgynevezett berakodást, amely eddig költségtérítéses volt. (Illusztrációs felvétel) a túlélés Az állattartók takarmányszükségletének biztosítása érdekében a megvásárolt és közraktárban elhelyezett takarmány után az állattenyésztők úgynevezett de minimis támogatásban részesülhetnek. A takarmányszükséglet biztosítását szolgálja az is, hogy minimum 300 ezer tonna kukorica megvásárlásához kedvezményes úton juthatnak hozzá az állattartók. Azaz négy hónapos részletfizetéssel vásárolhatnak takarmányt két hónapos türelmi idővel. Ennek finanszírozására mintegy kétmilliárd forintos forrás áll rendelkezésre. Az állattartáshoz kapcsolódó úgynevezett előfinanszírozási költségek részbeni átvállalására egy- milliárd forintos forrást lehet fordítani. A magyar kormány jóváhagyta azt a hitelkonstrukciót, amely az állattartók helyzetének további javítását teszi lehetővé. Az Új Magyar- ország Agrár Forgóeszköz Hitel- konstrukció keretében mintegy 20 milliárd forint hitel áll az állattartók rendelkezésére. A hitel összege legalább egymillió, legfeljebb 200 millió forint lehet. A hitel futamideje legfeljebb öt év, ezen belül legfeljebb kétéves türelmi idő után kell megkezdeni a kölcsön törlesztését. Az állattartók költségeinek csökkentéséhez járul hozzá az a támogatás, amelyet kétmilliárd forint összegben vehetnek igénybe az állattenyésztők az állati hullamegsemmisítés finanszírozásához. Emellett az állattartók a 2007. évi adóelőleg fizetés átütemezését is kérhetik. Az úgynevezett tenyésztésszervezési feladatok támogatására 780 millió forint áll rendelkezésre. Gráf József tájékoztatta a képviselőket arról, hogy az agrár-kormányzat szeretné elérni, hogy minden kulcsfontosságú mezőgazdasági területen legyen legalább egy meghatározó termelői tulajdonban lévő élelmiszeripari vállalkozás, amely jelentős piaci szereplő. Példaként említette a székesfehérvári Parmalatot, amely alföldi tejtermelők közösségének kezébe került. Arra a felvetésre, hogy a boltok polcain kevés lenne a magyar áru a miniszter úgy válaszolt, hogy ez nem bizonyítható, ám jelezte, hogy a kereskedőláncokat a tárca ösztönözni kívánja, hogy minél több magyar árut tartsanak üzleteikben. (Forrás: fvm) Tavaly 14 eurót vesztettek minden állaton Nemcsak nálunk veszteséges a ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A radikálisan emelkedő takarmányárak és az alacsony felvásárlási árak következtében a becslések szerint tavaly ádagosan 14 eurót veszítettek az EU sertéstartói minden egyes állat felnevelésén. Német piacelemzők szerint ugyanakkor idén és az elkövetkező időszakban már javulhat a termelés jövedelmezősége, amely a takarmányárak alakulásától, a harmadik országokból behozott import sertéshús mennyiségétől és a felvásárlási árak alakulásától is függ. Ismeretes, hogy az unió ideiglenesen befagyasztotta a brazil sertések importját (adminisztratív okokra hivatkozva), és az idei év első felében mintegy 100 ezer tonna sertéssertéstartás húst visznek piacra a magánraktárakban tárolt készletekből. Egyes tagországokban a sertéshús kivitelének fokozásában látják a megoldást az elhúzódó problémára. Új lehetőségek nyílnak a Kínába és a dél-ázsiai térségbe irányuló exportban is. Mivel Oroszország is megszüntette a lengyel sertések behozatalára vonatkozó tilalmat, ezen a piacon is átcsoportosítások várhatók. A németországi állattartók a genetikailag módosított termékekből készült takarmányok felhasználásának korlátozásában is látják a piaci versenyben egyre érezhető különbséget. AGMO takarmánynövények alkalmazásával a nem uniós tagországok sertéstartói olyan előnyhöz jutnak, amelyét egyre nehezebb lesz behozni, (sz) A termelők minden eladott sertésen csaknem ezer korona veszteséget kénytelenek elkönyvelni Meddig tart még a vesszőfutás? (Illusztrációs felvétel) Annak ellenére, hogy az előző években az uniós támogatásoknak is köszönhetően több száz millió koronás beruházások történtek a hazai sertéságazatban, a termékpálya nem tud kilábalni a több mint két éve tartó csaknem folyamatos árcsökkenés okozta gondokból. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az európai sertéspiacon kialakult túltermelési válság és a belőle fakadó árverseny hatásai nálunk is egyre nagyobb feszültségeket okoznak. Az ágazat termelési szintje már eddig is radikális mértékben csökkent, s a termelők szerint, ha nem történik kedvező változás a sertésárak rendszerében, várhatóan még többen hagyják abba az állattartás eme formáját. A jelenlegi árviszonyoknak köszönhetően ma már ott tartunk, hogy még a legnagyobbnak és legmodernebbnek tartott sertéstartó gazdaságok is nagymértékben leépítik, visszafogják a termelést. Nem beszélve a kisebb és kevésbé versenyképes termelőkről, akik már végképp lemondtak arról, hogy az egykoron folyamatos és megbízható bevételi forrást jelentő ágazatot továbbra is működtessék, fenntartsák. Nem csodálkozhatunk rajtuk, hiszen a jelenlegi értékesítési árviszonyok és a termelés bemeneti költségeinek összehasonlítása alapján minden eladott sertésen ezer korona körüli veszteséget kénytelenek elkönyvelni. A sertéshús jelenlegi 35-36 koronás értékesítési ára mellett a termelési ráfordítások kilogrammonként 42-^15 korona körül mozognak. Ilyen árviszonyok között érthető, hogy például a lakszakállasi szövetkezetben, amely az ország egyik legnagyobb sertéstartó gazdaságának számít, szintén radikálisan leépítik a sertéságazatot. A gazdaság, amely évente több mint 22 ezer darab sertést értékesített, komoly döntést volt kénytelen hozni. A szövetkezet elnöke Lelkes Péter szerint ugyan nem számolják fel teljes egészében az ágazatot, hiszen ez a vállalati stratégia egyik meghatározó pillére - s mivel uniós támogatási forrásokat is felhasználtak a modern sertéstelep kiépítéséhez, így azt működtetniük is kell -, viszont a jelenlegi értékesítési árak miatt kénytelenek a lehető legalacsonyabb szintre csökkenteni az állományukat, hogy a folyamatosan termelődő veszteséget mérsékelni tudják. Az anyadisznók létszámát például folyamatosan 1700-ról 700-750-re csökkentik, ezzel együtt a növendék- és hízóállatok számát is csökkenteni tudják. A szövetkezet elnöke szerint a termelési költségek alatti értékesítési árak miatt tavaly több mint tízmillió korona veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni ebben az ágazatban. Pedig a telepükön már európai mércével mérhető teljesítményeket produkálnak, a termelés gazdasági és hatékonysági mutatói nem maradnak el az európai szinttől, de mivel az értékesítési árak már huzamosabb ideje alacsonyabbak, mint a ráfordítások, hosszabb távon ezt már nagyon nehezen lehet elviselni. Véleménye szerint a helyzetet állami beavatkozás és hatékony segítség nélkül nem lehet megoldani. Túdomásul kell venni, hogy a közös európai agrárpolitika egységesnek vélt rendszerében minden ország a saját jól felfogott érdekeit külön megoldásokkal is támogatja, így támogatás nélkül esélyünk sincs arra, hogy a tőkeerős külföldi beszállítókkal felvegyük a versenyt. Ugyanakkor az a veszély is fenyeget, hogy miközben a hazai sertéstartók fokozatosan feladják a pozícióikat, az így szabaddá tett piacon egyre nagyobb szerephez jutnak a külföldről ide betelepült vállalkozások, amelyek jóval erősebb pénzügyi háttérrel rendelkeznek, így könnyebben viselik az árverseny megpróbáltatásait. A sertéshús termelői értékesítési ára és az előállítási költsége között hosszabb ideje fennálló aránytalanság még inkább nyomasztja azokat a gazdaságokat, amelyek nem rendelkeznek saját növénytermesztéssel, illetve saját takarmányalappal. A megnövekedett gabonaárak egyértelműen megjelentek a vásárolt takarmánykeverékek áraiban, így az tovább növelte az aránytalanságokat. Ezek a sertés- tenyésztő telepek fokozatosan számolják fel az állományaikat, annak ellenére, hogy a hasznossági mutatók és hatékonysági értékek terén állni tudnák a versenyt. Azok a termelők, amelyek ezen a téren előzőleg is alacsonyabb szinten voltak, már többségükben becsukták a boltot. A még talpon maradt gazdaságok abban bíznak abban, hogy az idei nyár elejére végre beáll a prognózisok által jelzett 1,3-1,4 eurós piaci ár, amely alapjában véve nullszaldóssá tehetné az ágazati termelést, s innen indulhatna egy verseny, amelyben már valóban a tényleges teljesítmények és a hatékonysági mutatók alapján mérné meg a piac a szereplőket. A szomszédos országok mintájára itt is szükség lenne egy országos támogatási programra, amely az ágazat túlélését biztosítaná. (Lásd a magyar példát, amelyről egy másik ismertető cikkben számolunk be.) Mert rendkívül nagy a veszélye annak, hogy a kényszerből feladott pozícióikat a házai termelők a későbbiekben már nem lesznek képesek visszaszerezni. (sz) A szakminisztérium és az agrárkamara tejpiaci felmérésének mérlege az ágazat perspektíváit mutatja A tejtermelők 89%-a újra beruházna az ágazatba ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A földművelésügyi minisztérium és az agrárkamara által nemrégiben végzett felmérés alapján, amellyel a hazai tejpiac aktuális állapotáról készítettek látképet, a megkérdezetteknek (243 válaszadó) csupán kevesebb mint a fele, nevezetesen 44,5 százalékuk tartja elegendőnek a tejkvótákra vonatkozó információkat. A többi tejtermelő szívesen venné a bővebb és részletesebb tájékoztatást. Meglepően magas, 89% volt azoknak a válaszadóknak az aránya, akik a későbbiekben is beruházni szándékoznak a tejágazatba, amely arra utal, hogy az állat- tenyésztés eme ágazatában továbbra is perspektívát látnak, bár ez a terület egyáltalán nem problémamentes. A tejtermelőknek több mint fele a beruházásokat elsősorban a tehenek tejtermelő képességének javítására fordítaná, csupán 30 százalékuk növelné a tehenek számát. Csaknem 70 százalékuk érdeklődik a jelenlegi tejkvóta emelésének lehetőségéről, miközben meghatározó többségük 10 százaléknál magasabb kvótaemelést is elfogadna. A tejtermelőknek csaknem 90 százaléka elegendőnek tartja a jelenlegi termelői kapacitásokat a tejtermelés növelésére, s több mint 50 százalékuk állította, hogy ehhez nincs szükségük a tehénállomány növelésére. A nemzeti kvóta esetleges növelésével kapcsolatban a válaszadók egyharmada úgy vélekedett, hogy az hozzájárulna a tejpiac stabilizálásához. A válaszadó szlovákiai tejtermelők csaknem fele attól tart, hogy a kvóták megszüntetése, a- melyet az Európai Bizottság 2015 után tervez, komolyan veszélyezteti az ágazat további sorsát, lévén hogy a kvóták felszámolásával várhatóan a tej és a tejtermékek behozatala növekedhet. Ugyanakkor a válaszadók háromnegyede szívesen venné a kvóták túllépéséért járó büntetések eltörlését, de ez a gyakorlatban inkább csökkentené a kvótarendszer működésének hatékonyságát. A tejtermelés hatékonyságát a termelők szerint a takarmányok költségei, az energia- és bérköltségek befolyásolják. A termelők véleményét megkérdezték az egységes területalapú támogatási rendszerről is. Az egységes területalapú támogatási rendszer 2010 utáni fennmaradását a válaszadók 72 százaléka támogatná. (nemec-sppk) (Illusztrációs felvétel) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12,811 08 Bratislava 1
