Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-31 / 75. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. AAÁRC1US 31. www.ujszo.com Az eskütétel után a szélsőségek ellen tiltakozó fiatalok meg akarták tisztítani a bemocskolt Hősök terét, de leköpdösték és megrugdosták őket Tettlegességig fajult az új gárdatagok felavatása Régi és új gárdisták (A szerző felvétele Budapest. Szombaton a Hő­sök terén több mint hétszáz új gárdistát és kadétot ava­tott a Magyar Gárda, így az egyesületnek már ezerkét­száznál is több tagja van. LECZO ZOLTÁN Az eskütétel helyszínét a rendőrség kordonokkal zárta kö­rül, és a környező utcákat is szi­gorúan ellenőrizte. A térre előbb dobpergés és zeneszó kíséreté­ben árpádsávos és nemzeti színű zászlókat hoztak, majd egyenru­hában és katonás rendben együtt masírozott be az ezerkét- száz-ezerháromszáz régi, illetve új gárdatag. Okét és az egybegyűlt szimpa­tizánsokat Pörzse Sándor újság­író, a Magyar Gárda egyik alapí­tó tagja üdvözölte, ezután be­szédet mondott Hegedűs Lóránt nyugalmazott református püs­pök, Für Lajos volt honvédelmi miniszter, Dósa István, a gárda országos főkapitánya és Vona Gábor, a Jobbik Magyarorszá­gért Mozgalom és a gárda elnö­ke. Az új tagok a szent korona másolata előtt tettek ünnepélyes esküt, majd a szimpatizánsok hangos éljenzése és tapsa köze­ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pilisszentkereszt/Pozsony. Ján Slota SNS-elnök gyűjtést indított a pilisszentkereszti szlovákság számára, miután a helyi önkormányzat ki akarja költöztetni a Szlovák Házból a szlovák kisebbség szervezeteit. Slota 100 ezer koronát küld saját zsebéből Pilisszentkereszt- re, és elvárja, hogy pártjának parlamenti képviselői legalább 10 ezret adjanak. Slota úgy tud­ja, hogy a vegyesen lakott falu­ba tömegével költöznek ki Bu­dapestről a magyarok, főleg a Fidesz választói, hogy kisebb­ségbe szorítsák a jelenleg 54%-nyi Szlovákságot. A nemzetiek vezére már megfelelő válaszlépéseken is gondolkozik a Szlovák Házból való kiköltöztetés miatt. „Ha nem lesz pozitív változás, Szlo­vákiának megfelelő válaszlépé­seket kell tennie. Például kiköl­töztetni a komáromi magyar egyetemet” - mondta az SNS elnöke. Sólyom László magyar köz- társasági elnök ma Pilisszentke- resztre utazik, hogy tárgyaljon a helyi önkormányzat képvise­lőivel, és jobb belátásra búja őket. A luno.hu honlap szerint a látogatásnak egyetlen célja van, rávenni a képviselőket, hogy töröljék a március 25-én elfogadott határozatot, mely szerint a Szlovák Önkormány­zat irodáját ki kell költöztetni a Szlovák Házból. Az autonomista törekvéseiről ismert komáromi vállalkozó, Bósza János is felajánlotta a Szlovák Önkormányzatnak, hogy segítene az ügy mielőbbi rendezésében. Ezt a javaslatot viszont az önkormányzat képvi­selői nyílt levélben elutasítot­ták. „Valódi szándékát inkább az a kijelentése tükrözi, mely sze­rint Szlovákia nem jogállam. Arra kérjük, ne használja ki a pette zárt alakzatokban kivonul­tak a térről. A mintegy kétórás ceremónia alatt komolyabb rendbontás történteket saját személyének népszerűsítésére a sajtóban. Nem akarunk politikai kalando­rok játékszerévé válni” - áll a nyilatkozatban. A hétvégén Berényi József, az MKP elnökhelyettese és Farkas Iván, a párt országos tanácsá­nak elnöke is Pilisszentkeresz- ten járt, a helyi önkormányzat képviselőivel tárgyaltak. Mindketten egyetértenek ab­ban, hogy a Szlovák Önkor­mányzat igényeinek nem felel­nek meg azok az irodahelyisé­gek, ahova a Szlovák Házból kellene átköltözniük. Ugyanak­kor a helyi önkormányzatnak sincsenek megfelelő helyiségei, több irodára lenne szüksége. „Érthetőek a Szlovák Önkor­mányzat aggályai. A kialakult helyzetre két megoldást látunk. Vagy hozzájárul a magyar ál­lam egy új helyi önkormányzati épületet felépítéséhez, vagy a szlovák és a magyar kormány megegyezik, és a szlovák ön- kormányzatnak egy külön épü­letet vásárolnak, esetleg építe­nek. Véleményünk szerint az utóbbi megoldás lenne a legmegfelelőbb” - mondta la­punknak Berényi, aki belátható időn belül a Szlovák Önkor­mányzat elnökével, Marta Dem- jénovával is tárgyalni akar. Csáky Pál szerint egyes szlo­vák politikai pártok hisztériku­san reagáltak a pilisszentke­reszti önkormányzat döntésére. „A helyi szlovák kisebbség egyes képviselőinek egymás közti vitájáról van szó, ez nem a magyarországi kisebbségi po­litika hibája, nem a szlovák ki­sebbség és a magyar kormány közti vita - véli az MKP elnöke. - Sajnáljuk, hogy ez az eset megtörtént, úgy vélem, hogy a helyi önkormányzat elnöke ér­zéketlenül járt el. Szerintem az lenne a legjobb megoldás, ha az összes szlovák szervezet to­vábbra is a Szlovák Házban maradhatna.” (s, dp, lpj) nem történt, a rendőröknek mindössze egyetlen személlyel szemben kellett intézkedniük, aki a kordonokon túlról tojással ÚJ SZÓ-HÍR Galánta. Iskoláink megmara­dásáért tevékenykedő helyi koor­dinációs tanácsok létrehozásáról határoztak az MKP, a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége Galántai és Vágsellyei járási szervezetei. A két járás magyar iskolái és óvodái igazgatóinak és a polgármesterek­nek címzett felhívásban a követke­zők olvashatók: „Tíz év elteltével megint kísért a múlt. A hatalom új­ra iskoláinkat támadja, anyanyelvi oktatásügyünk ellen szövetkezik. Az Oktatási Minisztérium Nemze­tiségi Főosztályának leépítésével kezdődött, majd tankönyveinkben a földrajzi nevek megváltoztatá­Jureňa védi Glváčot Föld helyett pénzt? Pozsony. Miroslav Jureňa volt földművelésügyi miniszter szerint a Szlovák Földalap a politikai csa­tározás túszává vált. A Markíza politikai vitaműsorában kifejtette, az alap elnöke, Miroslav Sebek szakmailag csődöt mondott. Jureňa úgy véli, Martin Glváč épí­tésügyi államtitkárnak, akinek nevéhez fűződik a legutóbbi, Čierna Voda-i restitúciós botrány, nincs politikai felelőssége ebben a földügyletben. Simon Zsolt korábbi föld- művelési miniszter azt állítja, tár­cavezetőként nem tudott a Čierna Voda-i földügyletről, szerinte a kormány ellenőrzése az ellenzék dolga. Jureňa ezt a magyarázatot „leegyszerűsített, gyerekes kifogásnak” nevezte. Simon Zsolt szerint a restituenseknek nem földet, hanem pénzt kellene kap­niuk, miután az alap éladja a föl­det. Jureňa viszont azt javasolja, hogy az igénylő választhatna két földterület közül, s ha egyik sem megfelelő számára, akkor pénzt kapna, (sán) dobálta meg az avatás résztvevő­it. Tettlegességbe torkollott vi­szont az az ellentüntetés, melyre az eskütétel után került sor. Ti­sának szándékával folytatódott. Februárban diszkriminatív mód­szereket használva mérték fel ta­nulóink szlováknyelv-tudását. A kormány a parlament elé terjesz­tette az új közoktatási törvény ter­vezetét, amely számunkra elfo­gadhatatlan módon változtatja meg iskoláink nyelvi profilját az anyanyelvi oktatás kárára, cenzú­rát vezet be a tankönyvhasználat terén, és támadja az iskolai ön­kormányzatiság elvét. Ennyit ér Robert Fico ígérete a „status quo”- val kapcsolatban. Az MKP az összes politikai eszközt felhasznál­ta a dolgok rendezésére, a törvény- tervezet visszavonására - sajnos, sikertelenül. Ezért úgy döntöt­tünk, hogy a polgári engedetlen­ség eszközeivel fogunk harcolni a ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Marek Madarič kul­turális miniszter szerint a sajtó- törvényt elfogadja a parlament, ebben egyetértés van a kormány- koalícióban. A Szlovák Televízió vitaműsorában a tárcavezető ki­fejtette, biztosan nem tesznek olyan engedményeket, melyek azt eredményeznék, hogy az emberek ne tudjanak élni a válaszadáshoz való jogukkal. Vitapartnere, Pavol Hrušovský arra figyelmeztette, hogy bár a kormány tárgyalt a sajtótörvény­ről különböző szlovák és külföldi intézményekkel, az ellenzékkel még csak meg sem próbálta. Madarič erre azt mondta, az el­lenzék még egyetlen módosító ja­vaslatot sem nyújtott be. Annak kapcsán, hogy március 27-én az országos napilapok az új sajtótör­vény elleni tiltakozásul fehér cím­lappal jelentek meg, felsorolva a sajtótörvény „hét fő bűnét“, a mi­niszter elmondta, a lapok már itt zenöt fiatal takarítóeszközökkel ment a Hősök terére, hogy a gárdisták és a szélsőségek ellen tiltakozva „kitakarítsák” az ava­szlovákiai magyar nemzeti közös­ségjogainak érvényesítéséért.” A fent említett szövetségek or­szágos vezetői március közepén létrehozták a központi koordiná­ciós tanácsot, amelynek mintájára megalakulnak a területi előkészítő tanácsok. Arra kérik a települése­ket, hogy április 5-ig hozzák létre a helyi tanácsokat, és vonják be munkájába a szervezetek, intéz­mények, egyházak képviselőit. Csáky Pál, az MKr elnöke az STV politikai vitaműsorában teg­nap azt mondta, az MKP teljes mértékben támogatja a magyar szülőket és pedagógusokat. Hoz­zátette, ha a parlamenti vita során a kormánypárti többség nem mó­dosítja a tervezetet, akkor „készek vagyunk az utcán tüntetni”, (gl, ú) sem mondtak igazat. A miniszter szerint a sajtótörvény az embere­ket védelmezi, hogy módjuk le­gyen cáfolni a róluk megjelenő hamis információkat, vagy azokat az információkat, mely a „szemé­lyiségijogaikat érintik”. Marek Madarič szerint nem igaz az sem, hogy a kiadónak ne állna jogában elutasítani, hogy közzétegye az érintett személy válaszát. Pavol Hrušovský szerint viszont a kormány „állami dirigizmust” akar bevezetni, az állampolgár a kormány számára mellékes. A Fico-kormány nem szereti a sajtót, idegen számára a szólássszabadság, tette hozzá a KDH elnöke, Robert Fico kormányfő a sajtó- törvény kapcsán a Szlovák Rádi­óban kifejtette, legfeljebb „koz­metikai változtatások“ lehetnek, más változtatásokra nem hajlan­dóak a kormánypártok. „Szlová­kiában véget ér a sajtóhazugsá­gok aranykora“ - mondta a mi­niszterelnök. (sán) tás helyszínét. Őket a Magyar Gárda szimpatizánsai leköpdös­ték, szidalmazták és megrugdos­ták, az ellentüntetők a Szépmű­vészeti Múzeum lépcsőjére me­nekültek, ahol rendőrök vették védelmükbe őket. A Magyar Gárda Egyesület 2007 júniusában alakult, az első ötvenhat gárdatagot augusztus­ban a Budai Várban avatták, majd 2007. október 21-én Bu­dapesten további hatszáz gárdis­ta esküdött fel. A szervezet meg­alapítása ellen az összes ma­gyarországi parlamenti párt, több kisebbségi és civil szerve­zet, valamint hazai és határon túli politikus is tiltakozott- A Magyar Gárda feloszlatására irányuló per decemberben kez­dődött el a Fővárosi Bíróságon, melyet az egyesület tatárszent- györgyi felvonulása után kez­deményeztek. Jogerős ítélet még nem született az ügyben. „Úgy vélem, hogy minden „gárdát” be kellene tiltani - jelen­tette ki szombaton Csáky Pál, az MKP elnöke. - A magyar ügyész­ség már eljárást indított, a Magyar Gárda ügye a bíróság előtt van, kíváncsi vagyok, hogy a szlovák ügyészség mikor indít eljárást a Slovenská pospolitosť ellen?” - mondta az MKP elnöke. Szerződés a Via Novával Befutó hely a listán Pozsony. Szombattól szerződés szabályozza a Magyar Koalíció Pártja és a Via Nova Ifjúsági Cso­port működését, mely így már hi­vatalosan is a párt ifjúsági szerve­zetévé vált. A szerződést, mely rendelkezik arról is, hogy a szerve­zet tagjai helyet kapnak a párt vá­lasztási listáin a helyi, a regionális és az országos választásokon is, az MKP Országos Tanácsa hagyta jó­vá. „Tartalmazza azt is, hogy az or­szágos listán befutó helyen leg­alább egy jelöltjük szerepel majd, de én személyesen azt szeretném, ha legalább két jelöltjük kerülne az esélyesek közé” - jelentette ki Csá­ky Pál pártelnök a szerződés alá­írása után. Szerinte ezzel az együttműködéssel a párt megtalál­ta a fiatalítás módját. „A Via Nová- nak már ma is öt polgármestere, és több mint 80 helyi képviselője van” - tájékoztatott Nagy Péter, a szer­vezetelnöke. Az MKP Országos Tanácsa szombaton megvitatta a közokta­tási törvény és a sajtótörvény ter­vezetével kapcsolatos álláspont­ját. „A tanács teljes mértékben egyetért az elnökség eddigi lépéseivel” - nyilatkozta Csáky Pál. A párt továbbra is támogatja a tanárok és a szülők készülő tilta­kozó akcióit, mivel a közoktatási törvényt elfogadhatatlannak tart­ják. „Legalább három ponton sérti a nemzetiségi oktatásban eddig fennálló status quo-t” - állítja Csá­ky. A tanács megerősítette az el­nökségnek azt az álláspontját is, hogy csak abban az esetben támo­gatják a Lisszaboni Szerződés rati­fikációját, ha a parlament az euró­pai normáknak és elveknek megfe­lelő sajtótörvényt fogad el. Az OT délutánra határozatkép­telenné vált, mivel több küldött tá­vozott az ülésről. így néhány témát nem tudtak megvitatni, például határozatot elfogadni Simon Zsolt parlamenti képviselő elképzelésé­vel kapcsolatban, aki új önkor­mányzati társulást szervez a déli települések számára. Az MKP töb­bi, ez ügyben nyilatkozó politikusa nem támogatta az ötletet, (lpj) Sólyom békíteni próbál Pilisszentkereszten Alakulnak az előkészítő tanácsok, tüntetések várhatók, ha nem lesz módosítás Slota kiköltöztené a Készülődés polgári engedetlenségre komáromi magyar egyetemet Fico: véget ér a sajtóhazugságok aranykora A koalíció már nem változtat a sajtótörvény tervezetén

Next

/
Thumbnails
Contents