Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-29 / 74. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 29. Szombati vendégek 9 Duray: megítélésem szerint az MKP-t nem veszélyezteti szakadás Gócok vannak, nem igazi ellentétek Bugár: Csáky nem olyan típusú elnök, aki össze tudná tartani a csapatot A pártvezetés elutasítja javaslatainkat LAJOS P. JÁNOS Eredetileg Csáky Pál MKP-el- nökkel szerettünk volna beszélgetni, de ő nem tudott ránk időt szakítani. így a „főstratégát”, Duray Miklóst szólaltattuk meg a Magyar Koalíció Pártja elmúlt egy évéről. Hogyan értékeli a tisztűjítás óta eltelt évet? Elsősorban a közhangulat és a párt belső munkamódszere változott. A szakmai tanácsok és bizottságok sokkal rendszeresebben dolgoznak, mint korábban. Nyíltabbá vált az eszmecsere a pártban. Lehet, hogy ez utóbbinak nem csak pozitív jelentése van, lehet, hogy többet beszélünk a kelleténél, de legalább megbeszéljük a problémákat. Nem látok azonban változást a párt szervezeti életében. Ugyanolyan esetleges, mint korábban. A szervezeti életen a párt alsóbb szintű szerveinek munkáját érti? Igen, a következő időszakban erre kellene jobban figyelni. Vannak a pártban olyan gócok, melyek az elnökváltás után alakultak ki, az eredménnyel elégededenek hozták létre. Sajnos, ők egy olyan belső ellenzéket alakítanak ki, mely akadályozza a folyamatos munkát. Az egyes járási vagy megyei szervek nem megfelelő munkájáról beszél? Úgy fogalmaznék, hogy egyes szervek munkája nem kapott új lendületet az elnökváltás után. Amikor 10 évvel ezelőtt egyesült a három párt, azonnal belehuppantunk a kormányba, és nem tudtunk foglalkozni az egyesült párt működtetésével. Perifériára szorultak a működés problémái, és ez most jobban érezhető, mivel nem va- gyunkkormányban. Eza probléma nem elnökfüggő. Szakmai kérdés, hogyan kell működtetni a pártot.. Menedzser kell hozzá - és most nem is a pártigazgatót bírálom. A tisztújítás előtt Csáky Pál és ön is amiatt bírálta Bugár Bélát, hogy túl nagy befolyást engedett a párt hátterében működő gazdasági lobbinak. Létezik még ez a lobbi? Tekintettel arra, hogy most az MKP nem kormánypárt, teljesen más a helyzet. A gazdasági lobbi tevékenysége akkor érezhető, ha a párttól a hatalmi pozíciójából eredően valamire számíthat. Függetienül attól, hogy létezik-e vagy sem ez a lobbi, nem lenne érezhető a hatása. Tény, hogy egy része azoknak a gazdasági érdekeltségeknek, melyek a párt mögött felsorakoztak a kormányzás idején, eltűnt, pontosan az elnökváltás miatt. Gazdasági háttérre azonban minden pártnak szüksége van, elkerülheteden, hogy bizonyos gazdasági körök támogassák. Van ilyen háttere az MKP-nak? Az MKP-nak arra lenne szüksége, hogy egy széleskörű vállalkozói réteg magáénak tekintse a pártot. Ne a tulajdonának tartsa, hanem részben érzelmi, részben saját érdekei alapján támogassa. Ez azonban nem gazdasági lobbi. A gazdasági lobbi azt jelenti, hogy egy kormányon lévő párt olyan törvény- módosításokat vagy más kormányzati lépéseket tesz, mellyel az egyes gazdasági érdekeltségeket meg- próbáljakielégíteni. Minden vállalkozó azt szeretné, ha a gazdasági érdekeinek megfelelő törvények, kormányzati intézkedések születnének. Igen, de egy kis- és középvállalkozói réteg teljesen másképp viselkedik, mint a fináncpolitikában érdekelt lobbi. Azt kell tudatosítani és elérni, hogy a párt jövőbeni tevékenységének nagyon fontos csapása legyen a kis- és középvállalkozói réteg megerősítése. Nem azért, hogy a párt kasszáját gyarapítsa, hanem azért, hogy adományaival meg tudja teremteni a kultúra, a civil szervezetek, a közművelődés működésének anyagi hátterét. Térjünk vissza a tisztújításra. Említette, hogy a tavalyi közgyűlés után kialakultak bizonyos „gócok”. Azóta sikerült a megosztottságot megszüntetni? Az a megosztottság, amely tavaly kialakult, sokkal kisebb mértékű, mint a pártegyesítés utáni. De akkor teljesen más volt a helyzet. Három pártot kellett egyesíteni. Az ideológiai jellegű megosztottság megszűnt, az elmúlt 10 év elmosta ezeket a különbözőségeDuray Miklós két, és másféléket termelt ki. Kialakult a pártmunkára fogható tagok és támogatók tábora, és a párthoz érdekszerűen kapcsolódóké. Ez utóbbi megosztottság a jellemző. A kongresszuson minimális többséggel győzött Csáky, vagyis a másik jelöltet is a küldöttek közel 50 százaléka támogatta. Ezt még lehet érezni a pártban? Én nem tapasztalom, eltekintve egyes gócoktól. Tény, hogy a lakosság körében elég nagy Bugár Béla támogatottsága, de a legutóbbi mérések szerint - melyeket mi rendeltünk meg - a Csáky és Bugár népszerűsége közti különbség csökken. Merre halad a párt? Sikerült az elmúlt egy évben határozott irányt szabni? Irányváltás nem volt, valószínűleg nem is lesz, mivel azt az irányt, melyet megalapoztunk a pártok egyesítésekor, nem szeretnénk megváltoztatni, legfeljebb annyiban, hogy a napi problémák alapján máshová helyezzük a hangsúlyt. Azon biztosan nem fogunk változtatni, hogy az MKP néppárti és jobbközép párt, ami nem jelenti azt, hogy a balközép problémáit nem tudja vállalni. Az ellenzéki oldalon már megtalálta helyét, szerepét az MKP? Maga az ellenzék még mindig nem találta meg a helyét, látni, hogy a két ellenzéki szlovák pártban milyen nyűt ellentétek vannak. A KDH ketté is szakadt, valamilyen átalakulás fenyegeti a volt miniszterelnök pártját is. Megítélésem szerint az MKP-t szakadás nem veszélyezteti, legrosszabb esetben azok, akik kisebbségben maradtak, megunják a truccpolitikát és félreállnak. Attól sem tart, hogy esedeg a párt parlamenti frakciója kettészakad? A 20 képviselő közül minimum 6-an inkább Bugáit támogatják. Ettől sem tartok. Aki az MKP- frakcióból kilép, annak két lehetősége van: vagy befejezi politikai pályafutását, vagy más párthoz csadakozik. Időről időre felbukkannak olyan hírek is, hogy esedeg létrejön egy új magyar párt. Ezt nem tartja valós veszélynek az MKP-ra nézve? Néhány kísérlet volt az 1990-es években, de ezek sikertelenek voltak. Pedig az egyik mögött - a harmadik Mečiar-kormány idején - komoly kormányzati támogatás volt. Egy új párt létrehozására van esély, ez nem nehéz feladat. Működtetni és sikeressé tenni már jóval nehezebb, erre nem látok esélyt. A tisztújítás előtt ön Csáky Pált támogatta, sokak szerint ön volt a „királycsináló”. Most milyen a viszonya Csáky Pállal? Mint volt: teljesen természetes, normális, baráti, kollegiális a viszonyunk. Akkor mi az oka, hogy a párt elnöksége olyan programtéziseket fogadott el, melyek nem az ön stratégiai bizottságában készültek? Ezt nem tartja saját hatáskörébe való beavatkozásnak? Ebben az ügyben nem látok ellentétet. A programtézisek ugyanis nem azonosak a stratégiai tervezéssel. CZAJL1K KATALIN Küenc éven át állt az MKP élén, sokan el sem tudták képzelni,, hogy ez másként is lehet. Lett. Hétfőn lesz egy éve, hogy leváltották a párt elnöki posztjáról Bugár Bélát. Amikor leváltották az MKP elnöki tisztségéből, néhányan a pártpreferenciák zuhanását prognosztizálták. Végül nem ez történt. Ezt minek tulajdonítja? Az egyik ok szerintem az, hogy a magyar választók még nem látják, merre indul el a párt, ezért még nem látnak olyan veszélyeket, amelyek esedeg megkérdőjeleznék, hogy elmennek-e választani. Remélem, ez nem így alakul, egy azonban biztos: nem tudjuk, hogy az a támogatottság, ami ma megvan - 8,5 és 10% között - megmarad-e a választásokon is. Ha megmarad is, akkor is jóval kevesebb annál, amennyit akkor szereztünk, amikor kemény megszorító intézkedéseket kellett bevezetnünk. Jól értem, hogy ön szerint tehát baj van az MKP-ban? Igen. Akkor, amikor ellenzékBugár Béla ben vagyunk, sokkal határozottabban fogalmazhatjuk meg céljainkat, mert nem kell kompromisszumokat kötni a kormányzás érdekében. Az elmúlt év egyik legmeghatározóbb politikai eseménye viszont a Beneš-dekrétumok témájának újbóli felvetése volt, s itt pont azzal vádolták meg az MKP vezetését, hogy túlságosan karakánul védi a magyar érdekeket. Azt gondolom, nem annak kell vezérelnie a politikánkat, hogy a szlovák pártok nacionalistának fognak-e tartani vagy sem. A Beneš-dekrétumok kérdésének megnyitásával sem ez volt a baj, hanem a téma előkészítése. A párt elnöke anélkül „dobta be” a közbeszédbe, hogy arról a párt elnöksége és képviselői tudtak volna, s egy előre kidolgozott koncepció is hiányzott. Ez volt a hiba. A mostani programtézisekben ezzel szemben nincs is benne a múlt lezárása, sőt, mintha a párt irányvonalát ahhoz próbálnák idomítani, hogy a szélsőségeken kívül bárkivel lehessen kormányozni. Csáky Pál és jómagam is azzal kampányoltunk az elnökválasztáskor, hogy hosszú távú programot, ha úgy tetszik, jövőképet kell megalkotnia az MKP-nak. Egyebek közt azért, hogy nemcsak a választóink, hanem a többi polgár és a szlovák pártok is lássák, hogyan képzeljük el az államot, és ezen belül a magyar közösség helyét. Ehhez képest tavaly december 8-án az Országos Tanács leszavazta azt a javaslatomat, hogy idén legyen programalkotó konferencia. Ez azt jelenti, hogy elvesztegetünk két évet. Aztán jön két választási év, tehát valószínűleg újra csak választási programja lesz a pártnak. A másik gond, amit látok, az a kettősség, ami a párt kommunikációjában mutatkozik. Az MKP kidolgozza a programtéziseit, s egy hétre rá megjelenik Duray Miklós honlapján egy másik dokumentum, amely az MKP stratégiai alapvetései címet viseli. Nem tudom, hogy a párt stratégiai bizottsága elfogadta-e az anyagot - azok a tagok, akiket kérdeztem, nem is tudtak róla. Tehát mintha két párhuzamos program készülne a pártban, megerősítve azt a közbeszédet, hogy Csákynak és Duraynak is külön csapata működik. Ezek szerint önt nem kérdezték meg a programtézisek készítésekor? Nem. De nem is ez a gond, hanem az, hogy az anyag nem ment át azon a szokványos folyamaton, amin a párt alaptéziseinek át kellene mennie. És még nagyobb gondnak tartom, hogy az anyagból szerintem nagyon fontos elemek hiányoznak. Például meg sem említjük az előző nyolc évet, amikor az MKP támogatásával nagyon fontos reformokat sikerült megvalósítani, amelyeket folytatni szeretnénk. Sőt, hiányzik az is, ami eddig mindig benne volt a programunkban: a kultúra és oktatásügy autonómiája. Más kérdésekben kikéri Csáky a véleményét? Nem. A tavaly december 8-i Országos Tanács előtt Csáky Pál kért tőlem egy találkozót, azt akarta megtudni, mire készülünk az OT-n. Miután közöltem vele, hogy semmiféle zászlóbontástól nem kell tartania, a pártvezetés azt a stratégiát választotta, hogy minden javaslatunkat elutasítja. Csáky azzal indokolta ezt nekem, „meg kellett mutatnunk, hogy nálunk az erő”. Ezek után nem látom értelmét, hogy részt vegyek az OT ülésein. Müyen elnöknek tartja Csáky Pált? Azt gondolom, nem olyan típusú elnök, aki szilárdan össze tudná tartani a csapatot, vagy szüárdan ki tudna állni egy-egy döntés mellett. Ez látható volt a Duray-Bugár vagy a Simon-Du- ray konfliktusok kapcsán, amikor hagyta, hogy heteken keresztül húzódjanak. Vannak olyan esetek, amikor a párt elnökének keményen végig kell vinnie egy döntést, úgy érzem, erre nem igazán képes Csáky Pál. Ez azonban még változhat, elvégre csak egy éve elnök Csáky Pál... Attól tartok, ez alkati vonás, amely látható volt már akkor is, amikor miniszterelnök-helyettes volt. Az elnökcsere után rejtett pártbeli ellentétek kerültek a felszínre. Ennek már vége vagy továbbra is tart a Bugár-Csáky megosztottság az MKP-ban? Ez nem így működik. Én ugyanis nem bontottam zászlót, s nincs is egy olyan csapatom, amely egy füttyentésemre azonnal mögém áll. Szerintem a megosztottság azért látható, mert az MKP elnöksége nem az összefogás irányába vezeti a pártot. Az előbb említette, hogy a decemberi OT óta minden javaslatukat blokkolja az elnökség. Ez másról szól, nem a megosztottságról. Ezzel azt akarta demonstrálni a pártelnök, hogy bármüyen javaslattal jöjjünk elő, akkor is az lesz, amit az elnökség mond. Az európai szocialisták szerint a Smemek az MKP-val kellene kormányoznia a következő választások után. Erről mi a véleménye? Szerintem ettől nem kell tartani, amíg a Smer azt látja, hogy létezik itt egy Csáky-Duray duó. Ezért is magyaráztam másfél hónappal a tisztújítás előtt Csákynak, hogy Duray maradjon elnökségi tag, de más posztot ne kapjon, mert vissza fog élni vele. Ha mégis mód lenne rá, jó megoldásnak tartaná az MKP-Smer koalíciót? Csak akkor lehetne támogatni, ha a Smer elfogadná azokat a pontokat, amelyek számunkra fontosak. Azt gondolom, tárgyalni kell, ami meg is történt a 2006-os kormányalakítás előtt. De nem lehet a párt programtéziseit eleve úgy alakítani, hogy kivesszük azokat a részeket - például az oktatási és a kulturális autonómia kérdését -, amelyek esedeg a Smer nemtetszését válthatnák ki. Egy ilyen koalíció azonban ma nagyon távolinak tűnik, több okból is. A Smer például túlnyerheti magát a következő választásokon, amibe viszont belekavarhat az euró bevezetése. Mindenesetre, ha az MKP nem szerez elegendő szavazatot, és nem rendezi sorait, nem lesz vonzó koalíciós partner. (Somogyi Tibor felvételei
