Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-28 / 73. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 28. Kertészkedő 13 Jó termés csak kifogástalan vetőmaggal érhető el, ezért mindig szavatolt minőségű vetőmagot vásároljunk Végezzünk csíráztatási próbát A változékony időjárás el­lenére ne késlekedjünk to­vább a korai zöldségek, így a sárgarépa és a petrezse­lyem vetésével. Az alábbi összeállításban arról is ol­vashatnak, hogy a piac mi­lyen zellerfajtákat igényel. ÖSSZEFOGLALÓ A sárgarépa az egyik legrégebben termesz­tett zöldségnövényünk. Európában őshonos, már a görögök és a róma­iak is jól ismerték és termesztették. A sárgarépának az erősen meg­vastagodott, tápanyagokat raktá­rozó gyökerét fogyasztjuk. A répa­test keresztmetszetében négy jel­legzetes zóna különböztethető meg. A legbelső a szívrész (farész), amely gyorsan fásodik, kevesebb színanyagot, szárazanyagot, cuk­rot tartalmaz, mint a háncsszövet. A második rész a vékony kambi­umgyűrű, amely befelé farészt, ki­felé új háncssejteket hoz létre, ebből alakul ki a vastag raktározó­szövet, amely sok festéket és táp­anyagot tartalmaz. Az új fajták előállításánál a nemesítők arra tö­rekednek, hogy a háncs- és a farész színezettsége minél egyöntetűbb legyen. A külső részén helyezkedik el a másodlagos bőrszövet, amely a répatest védelmét szolgálja. A sárgarépa táplálkozási és élet­tani jelentősége sokoldalú. Je­lentős az élelmirost- (3—4%) és béta-karotintartalma (6-15 mg-ot tartalmaz 100 g-onként). Egyéb­ként a béta-karotin határozza meg a répa színét. A népi gyógyászat évszázadok óta ajánlja máj-, epe-, szem- és bórbántalmaknál. A vetőmagboltok különböző te­nyészidejű hibrideket kínálnak. A rövidek közé tartozik a Tempo FI, a Nansen FI vagy a Concerto FI. Ezek nanti típusúak, 18-22 cm hosszúak, simák és hengeresek, gyorsan fejlődők, nem repednek, élénk piros színűek, kiválóak tava­szi és nyári vetésre, és a felmagzás- nak is ellenállnak. Géppel jól beta- karíthatóak, csomózásra és ládás értékesítésre alkalmasak. A Con­certo FI nyári termesztésben igen nagy hozamú, februárig jól tárol­ható, mosás közben alig törik. A Primo FI, a Presto FI, a Nanco FI 95-95 naposak, igen nagy ho­zamúak, a répák hosszúságal5-20 cm. Előnyük, hogy már augusztus­ban piacképes árut adnak, de beta­karítás gyorsan értékesítendők. A 105-120 napos tenyészidejű hibridek közé tartozik a Bolero FI, a Soprano FI és a Maestro FI. Ezek szintén nanti típusúak, a répák 22-25 cm hosszúak, sima felü- letűek, gyűrűzöttségtől mentesek, nem repednek, tökéletesen tompu- lóak, finom ízűek. E hibrideknek kiemelkedően erős a levélzetük, így gépi szedésre is kiválóan alkal­masak. Altemaria- és lisztharmat- ellenállásuk nagyon jó, friss piacra kiválóak. Hűtőházban jól tárolha­tók. A Siroco FI hibrid tenyészide- je 115-120 nap, 24-26 cm-es, nan­ti + Kuroda típusú, ebből adódóan a répatest mérete az állo­mánysűrűségtől függően változik. Ez a fajta nagyon bőtermő és jól tá­rolható. Mosás közben alig törik, a piaci igényeknek megfelelően cso­magolható, tárolt formában is na­gyon mutatós. Az Eskimo FI 150-160 napos, fővetésre és késői szedésre alkal­mas. A répatest hengeres, sima fe­lületű, kiegyenlített, jó színű. A gyökérnyaka jól takart, erőteljes, egészséges levélzete lehetővé te­szi a gépi betakarítását. Nem re­ped, jól tárolható. Sárgarépát érdemes kiskertben is termeim. Az apró magot 30 cm- es sortávolságra vessük. Egyenle­tesebb vetést kapunk, ha ültetés előtt a magokat homokkal össze­Milyen sárgarépát igényel a piac? keverjük. Ha szép sárgarépát sze­retnénk nevelni, a töveket egyel­jük ki 3-7 cm-es távolságra. A petrezselyemnél két alfaj különböztethető meg: gyökér- és levélpetrezselyem. A gyökérpetrezselyem húsos, elága­zásmentes gyökeret fejleszt. Nyu- gat-Európában inkább a levélpetre­zselyem a népszerűbb, melynek vé­konyabb, erősen elágazó gyökere van. Fogyasztási értékét magas vi­tamin- és jellegzetes illóolajtartal­ma adja. A petrezselyemolaj min­den növényi részben megtalálható, de a gyökerekben inkább az apiol, míg a levelekben a myristícin for­dul elő. A frisspiac a fehéres színű, sima felületű gyökeret igényű. A gyökérpetrezselyemnél a gyö­kér hossza szerint három típust kü­lönböztetünk meg: a rövid gyö­kerű fajták rövid (120-150 nap) tenyészidejűek. Jellemző rájuk a 5-7 cm vállátmérőjű, lefelé hirte­len hegyesedé 12-15 cm hosszú répatest. Hajtatásra és korai sza­badföldi termesztésre megfe­lelőek, de tárolásra nem valók. A hosszabb gyökerű típusoknál ke­vesebbet teremnek. A félhosszú tí­pusok a legelteijedtebbek. Te­nyészidejűk középhosszú (180- 200 nap). E típusra a 4-6 cm-es vállátmérőjű, fokozatosan elkeske­nyedő, hosszú (20-22 cm) gyökér a jellemző. Friss piacra, ipari fel­dolgozásra és hosszú tárolásra al­kalmasak. A hosszú gyökerű fajták tenyészideje a leghosszabb (200- 220 nap). Jellemzőjük a keskeny váll (3-4 cm) és a lefelé fokozato­san vékonyodó (30-40 cm) répa­test. Főként ipari feldolgozásra és hosszú tárolásra valók. Hosszú gyökerük miatt nehezebb a beta­karításuk. A levélpetrezselyemnél is elkü­löníthetünk két típust: fodros és sima levelűt. Térségünkben a le­véltermésért is inkább a gyökér­petrezselyem fajtáit használják, holott a levélpetrezselyem meg­újuló képessége jobb, így több­ször szedhetők. A zeUernél is több változat létezik. Míg ná­lunk jóformán csak a gumós zeller ismert, addig külföldön a levél (metélő) - és szár (halványító) zel­lert is szívesen fogyasztják. A fő különbség, hogy sem a levél-, sem a szárzeller nem képez gumót. A gumós zeller fajták közül a felhasználó számára a gumó mé­rete, felületének simasága, a gyö­kérzet erőssége és elhelyezkedé­se, valamint a hús színe fontos. A levélzeller sok levelet fejleszt, levélnyele vékony. A fiatal leveleket frissen, csokorba kötve értékesítik. A szárzellert húsos, hosszú levél­nyeléért fogyasztják. Két formáját lehet megkülönböztetni. Az önhal­ványuló forma fajtáinak levélnyele sárga, a nem önhalványuló formáé pedig zöld. Ez utóbbit vagy mester­ségesen halványítják vagy zölden fogyasztják. A zöld szárak kevésbé rostosak és erősebb ízűek, mint a sárga levélnyelűek. (Fehér Ma­rianna írása nyomán). Milyen a jó vetőmag? Jó és bő termés csak kifogástalan vetőmaggal érhető el. Ezért min­dig szavatolt minőségű, ellenőrzött, friss vetőmagot vásároljunk, lehetőleg szaküzletben. Ne kísérletezzünk a kertben termelt ma­gokkal sem, mert csalódás érhet bennünket. Otthon csak olyan ma­gokat érdemes termelni vagy szedni, melyek különlegesek, ritkasá­gok, nehezen szerezhetők be. Különösen a hibridek továbbszaporí- tása céltalan, mert meg sem közelítik az eredeti növény tulajdonsá­gait. A kétes értékű, ismeretlen eredetű magvakat vetés előtt min­dig csíráztassuk, mert csak a csíráztatási próba deríthet fényt arra, hogy a kérdéses magokat érdemes-e elvetni. A vásárolt magvakat felhasználásig eredeti tasakjukban, bontatlanul, a saját termésű magokat légmentesen záró edényben, hűvös, száraz helyen tárol­juk. A hideg mínusz 5 fokig nem árt a magvaknak. 18-20 fok fölött viszont csökken a csírázóképességük. AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL Akváriumi halak darakóija A fiamnak tavaly vettem ak­váriumi halakat. Sokáig sem­mi gond nem volt velük. Idén télen nem akarták megenni a haltápjukat, és apró fehér fol­tok jelentek meg rajtuk, aztán elpusztultak. Voltunk az állat- kereskedében is, ahol csak annyit mondtak, hogy cserél­jük le a halak vizét. Meg is tet­tük, de ennek ellenére nem változott a helyzet. Mi tehet­nénk, hogy ez többet ne for­duljon elő? Kovács P. DR. NAGY KORNÉL Az apró fehér pöttyök megje­lenése a halakon egyértelműen a darakór megjelenésére enged következtetni. A darakór az édesvízi halaknak egyik leggya­koribb betegsége; kevés olyan akvarista van, aki még nem ta­lálkozott vele. Az egysejtű para­zita, az Ichthyophthirius multi- füns által okozott betegség gyorsan terjed, hamar letaglóz­za a halakat. A parazita a halak bőrén és kopoltyúján jelenik meg, ott élősködik, gyarapszik, táplálkozik, ezzel utat nyitva egyéb bakteriális és gombás fertőzéseknek is. Az esetek túl­nyomó többségében a zsúfolt tartás, a stresszes élet (például szállítás, rossz vízminőség, hir­telen hőmérsékletváltozás, ag­resszió az akváriumban stb.) és az új hal hozza, okozza. Ha új hal kerül birtokunkba, fontos, hogy betartsuk a zárlati szabá­lyokat, hiszen gyógyítani a megbetegedett halakat nehéz, ezért inkább a megelőzésre kell összpontosítani. Az egészséges, életerős halak szervezete jó kö­rülmények között gyakran le­győzi a betegségeket úgy, hogy észre sem vesszük. Ha a fertőzés mégis felütné fejét, próbáljuk meg a malachit- zöldes (trifenil-metán-színe- zék) kezelést alkalmazni, a ke­zelési útmutató szigorú betar­tásával (0,1-0,2 mg/liter). Nem árt, ha tudjuk, hogy a malachit- zöld hamar lebomlik a vízben, ezért kell folyamatosan alkal­mazni. A helyes alkalmazás so­rán a víz enyhén zöldes színűvé válik. Alkalmazhatunk még FMC-t is, amelyből 1-1,5 ml-t adunk 100 liter vízhez. Ez az ol­dat formaiint, malachitzöldet és metilénkéket tartalmaz. Ha már megjelennek a fehér pöttyök a hal testén, akkor saj­nos már késő cselekedni, hiszen ez a tünet az egysejtű kórokozó utolsó fejlődési fázisa. A betegség korábban is felis­merhető. Tünetei a következők: megnövekedett nyálkatömeg a hal testén és a kopoltyúján; sö­tétedő Színek; gyors úszómoz­gások; dörgölózés különböző tárgyakhoz, minek következté­ben a testen és a hasi tájékon ki- pirosodás és sebek keletkeznek, majd véres sebek, fekélyek ala­kulnak ki; gyors kopoltyú- és légzőmozgás; csökkenő étvágy, szokatlan helyeken való bujká­lás. Sajnos a halak eleinte jól tit­kolják betegségüket, csupán ét­vágytalanok és kevésbé mozgé­konyak. Később pedig már azért nehéz észrevenni a rend­ellenességet, mert a kór előre­haladtával összehúzzák úszói­kat és többnyire valahova behú­zódnak. Fontos tehát, hogy mi­előbb megkezdjük a gyógykeze­lést, mert csak így menthetjük meg a halakat a biztos pusztu­lástól. Erős fertőzés esetén azonban még így sincs sok re­mény a halak felépülésére. (Képarchívum) PIACI ARSETA Pozsony március 5-én Komárom március 26-án Rimaszombat március 26-án Zselíz március 26-án Losonc március 27-én Szepsi március 26-án Kassa március 26-án sárgarépa 14 Sk/kg 12-15 Sk/kg 25 Sk/kg 20 Sk/kg 17 Sk/kg 13-20 Sk/kg 15 Sk/kg petrezselyem 40 Sk/kg 35 Sk/kg 50 Sk/kg 30 Sk/kg 38-41 Sk/kg 39-60 Sk/kg 45 Sk/kg burgonya 10 Sk/kg 10-16 Sk/kg 10 Sk/kg 13 Sk/kg 12 Sk/kg 10-14 Sk/kg 10 Sk/kg tojás X 3,20-3,90 Sk/db 3,50 Sk/db 3,50 Sk/db 3,40 Sk/db 3-3,40 Sk/db X hagyma (fokhagyma) x (96) SK/kg 13-20 Sk/kg (3-5) Sk/db 20 (110) Sk/kg 20 (100) Sk/kg 18(120) Sk/kg 15-17(110) Sk/kg 13-19(110) Sk/kg zeller 22 Sk/kg 28-30 Sk/kg 40 Sk/kg 15 Sk/db 32-35 Sk/kg 20 Sk/kg 24 Sk/kg zöldpaprika 88 Sk/kg X X X 99 Sk/kg 96-110 Sk/kg 69-120 Sk/kg paradicsom 55 Sk/kg 90 Sk/kg X X 55 Sk/kg 43-55 Sk/kg 59 Sk/kg kelkáposzta 30 Sk/kg 35 Sk/kg 35 Sk/kg X 26 Sk/kg 25 Sk/kg 16 Sk/kg őrölt fűszerpaprika X 280 Sk/kg 380 Sk/kg 250-300 Sk/kg X X X alma/körte 30/x Sk/kg 22-25/x Sk/kg 36-39 Sk/kg/x X 24-39/x Sk/kg 28-33/46 Sk/kg 25-29/x Sk/kg káposzta/karalábé 13 Sk/kg /x 15/25 Sk/kg 12 Sk/kg/35 Sk/db X 10-15 Sk/kg/20 Sk/db 11/18-22 Sk/kg 11-17/19 Sk/kg méz (dióbél) X X 120-140 (250) Sk/kg 100-120 Sk/kg (x) X 90 (130) Sk/kg X karfiol X X 35 SK/db X 49 Sk/db 32 Sk/db X savanyú káposzta X 20 Sk/kg 25 Sk/kg X 25 Sk/kg 22-25 Sk/kg 21 Sk/kg

Next

/
Thumbnails
Contents