Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-27 / 72. szám, csütörtök

2 Közélet

ÚJ SZÓ 2008. AAÁRC1US 27. www.ujszo.com

D Olyan cikkekre is választ kellene közölni, amelyekben nem hazudtak

■ Mit mond a törvényjavaslat:

Ha az időszaki sajtó vagy a hírügynökség olyan dolgot állít, amely a természetes személy tisztességét, becsületét vagy magánéletét érinti vagy a jogi személy nevét vagy jó hírét sérti, aminek alapján pontosan azonosítani lehet a személyt, az illetőnek joga van kérni a válasz közlését.

■ Mi a gond:

Az újságnak akkor is közölnie kell a helyreigazítást, ha valós tényeket közölt. Elég, ha az illető személynek az az érzése, hogy az állítás sértette becsületét vagy hírnevét. Az újságon az sem segít, ha a cikk írásakor megszólították az illető személyt, és lehetőséget adtak neki véleménye kifejtésére.

■ Mi lett volna, ha a törvény már régebben életbe lép:

Pozsony Récse városnegyedének polgármestere, Pavol Bielik, akit korrupcióval gyanúsítottak, minden esetben elmondhatta volna a véleményét, ahányszor írtak róla az újságok. Az ő szövegébe nem avatkozhatott volna be a szerkesztőség, és ugyanakkora teret kellett volna kapnia, amekkorát az eredeti szöveg elfoglalt. Ez ugyanígy működött volna minden hasonló gyanú esetében.

■ Példa:

A KDH récsei polgármestere összeesküvés áldozata lett

Pavol Bielik válasza: Ártatlan vagyok

Pavol Bielik sohasem kapott kenőpénzt. A gyanúsítás hátterében azok a beruházók állnak, akiknek nem akarja megengedni, hogy tönkretegyék Récsén a környezetet.

Közölni kellene a politikusok válaszát, akiknek azonban az lenne a kötelességük, hogy elviseljék a kritikát

■ Mit mond a törvényjavaslat:

A törvény lehetővé teszi minden természetes és jogi személynek, hogy helyreigazítást kérjen. Ez érvényes a politikusokra, politikai pártokra, állami szervekre vagy az önkormányzatokra is.

■ Mi a gond:

Demokratikus társadalomban a sajtó alapvető kötelessége felügyelni a közintézményeket és a közélet szereplőit. Csak akkor lehet felügyelni ezeket az intézményeket és személyeket, ha a sajtó szabadon bírálhatja őket, folyamatosan rámutathat ballépéseikre. A politikus a pénzünkről és az életünkről dönt, ezért a sajtóval való kapcsolatában magánéletének és jó hírnevének megvédésére más szabályoknak kellene vonatkozniuk, mint amüyenek az egyszerű emberre vonatkoznak.

■ Mi lett volna, ha a törvény már régebben életbe lép:

Az SDKÚ pozsonyi szervezetének tagjai nemrég föllázadtak a párt vezetése ellen. Mindkét fél képviselői különböző közéleti szerepet töltenek be - néhányan a parlament tagjai, mások valamely önkormányzaté vagy olyan cégekben dolgoznak, amelyek az önkormányzatokhoz tartoznak. A vitában, amelyről a sajtó is beszámolt, kölcsönösen azzal vádolták egymást, hogy szét akarják verni a pártot, a székükbe kapaszkodnak, amit a másik oldal sértőnek tarthatott volna. Ha a vita mindegyik szereplőjének joga lett volna válaszolni a cikkekre, amelyekben írtak róla, Mikuláš Dzurinda, Branislav Záhradník és az SDKÚ volt és jelenlegi tagjai válaszolhattak volna a vélt sérelmekre, amelyeket a sajtó csak közvetített. Mivel hasonló pengeváltások napirenden vannak a sajtóban, a sajtót elárasztotta volna a válaszok tömege.

■ Példa (3 cikk címe):

Mikuláš Dzurinda válasza: Záhradník hazudik Branislav Záhradník válasza: Dzurinda hazudik Az SDKÚ pozsonyi szervezetének válasza: az SDKÚ hazudik

így nézne ki a lap, ha érvénybe lépne a sajtótörvény

A példákat Lukáš Fila dolgozta fel

Olyan válaszokat is közölni kellene,

amelyek törvényellenesek vagy trágárak lehetnek

I Mit mond a törvényjavaslat:

A periodikus sajtó kiadója vagy a hírügynökség köteles úgy közölni a választ, ahogyan azt a válasz közlését kérő igényelte.

I Mi a gond:

A választ kérő bármilyen szöveget írhat az újságba. Bár a törvényjavaslat azt mondja ki, hogy a kiadó felelős az újság tartalmáért, a válasz közlésekor nincs joga beavatkozni a szövegbe, még akkor sem, ha a választ igénylő másokat sérteget vagy rasszizmusra ösztönöz az írásában.

I Mi lett volna, ha a törvény már régebben életbe lép:

Műiden egyes alkalommal, amikor az újság a szélsőséges Slovenská Pospolitosť tevékenységéről tájékoztatott, a szervezet volt vezetője, Marián Kodéba azt állíthatta volna, a cikk megsértette a becsületét, mert abban szélsőséges szervezet vezetőjének minősítették, ezáltal hírneve csorbát szenvedett. Kérte volna, kapjon lehetőséget a válaszadásra, amelyben szabadon terjeszthette volna ideológiáját.

■ Példa:

Az Új Szó hazudik, nem az vagyok, akinek beállítanak.

Kotleba válasza: Űzzük ki a magyarokat!

Ez a lap azt írta rólam, hogy szélsőséges vagyok. Ez nem igaz, noha úgy gondolom, hogy hazánkból ki kell űzni a magyarokat.

jP||. > A válasz leközlése után egy sort sem lehetne Ma többé írni az adott témáról

■ Mit mond a törvényjavaslat:

A lapokban közölt válasszal kapcsolatosan nem szabad közölni vele összefüggő értékelő, minősítő szöveget, más helyen sem.

■ Mi a gond:

A helyreigazítást igénylő közölhet olyan szöveget, amelybe a szerkesztőség semmilyen módon nem avatkozhat bele. Egyúttal a lapnak tilos bármelyik rovatban megmagyarázni, miről van szó. Olyan helyzet áll elő, hogy a szerkesztőség a saját lapjában nemcsak közöl egy szöveget, amellyel nem ért egyet, hanem a törvény hallgatásra kényszeríti.

■ Mi lett volna, ha a törvény már régebben életbe lép:

Amikor Robert Fico miniszterelnök néhány médiumot prostituáltnak nevezett, több sajtótermékben hírben és publicisztikában elítélték a kijelentését. Ha a kormányfő úgy érezte volna, hogy megsértették a becsületét, és úgy döntött volna, válaszol ezekre a szövegekre, ezt az újságoknak lehetővé kellett volna tenni minden további beavatkozás nélkül. A válaszában nyugodtan tovább sértegethette volna az újságokat.

■ Példa:

Az újságírók kapitalisták megrendelésére gyalázzák a kormányt

Robert Fico válasza: Az Új Szó prostituált

Az Új Szó, a Sme, a Pravda és a TA3 pénzt kap a nyugdíjpénztáraktól, amelyek aztán megszabják nekik, hogyan kell tájékoztatniuk a 2. pillérről.

Kötelező lenne olyan apró hibák helyreigazítása, amelyek senkit sem sértettek

■ Mit mond a törvényjavaslat:

Ha a periodikus sajtó vagy a hírügynökség egy személyről valóüan állítást közöl, amely alapján a személy pontosan azonosítható, az illetőnek joga van kérni a hamis állítás helyreigazítását. A lapkiadó és a hír- ügynökség köteles ellenszolgáltatás nélkül közölni a helyreigazítást.

■ Mi a gond:

A törvény lehetőséget ad a helyreigazításra, még ha nem sértették is meg az illető személyiségi jogait. Tehát ha egyszerű elírás fordul elő, amely nem érinti az illető személyiségi jogait, és azon a helyen közük a helyreigazítást, ahol azokat szokták közölni, az illető kérésére kötelesek akkora helyen közölni a helyreigazítást, amekkorát elfoglalt a cikk.

■ Mi lett volna, ha a törvény már régebben életbe lép:

A szerző a Szlovák Gázművek (SPP) gazdasági eredményeiről ír, a cikkében azonban nem azt úja, hogy az „SPP rekord nyereséget termelt”, hanem azt, „az SP rekord nyereséget termelt’. Több tíz cég nevének rövidítése az SP, ezek mind helyreigazítást kérhetnének, mivel a lap téves információt közölt gazdasági eredményeikről.

■ Példa:

A maltergyártó kft. nem ért el milliárdos nyereséget

Helyreigazítás: Az SP kisebb nyereséget ért el

Január 22-én az Új Szó tévesen tájékoztatott arról, hogy az SP társaság rekord nyereséget termelt. Valójában az SPP részvénytársaság érte el ezt a gazdasági eredményt.

Választ kellene közölni azokra a hibákra is, amelyeket már kijavítottak és fordítva

■ Mit mond a törvényjavaslat:

Semmi sem tiltja meg a kérvényezőnek, hogy kérje a javítás és a válasz közlését. Az egyik megjelentetése nem mentesíti a kiadót attól, hogy a másikat is megjelentesse.

■ Mi a gond:

Ha valaki elhatározza, hogy a törvény adta mindkét lehetőséggel él, kétszer akkora teret kap.

■ Mi lett volna, ha a törvény már régebben életbe lép:

A fent emü'tett esetben Kotleba azon túl, hogy saját válasza közlését kéri, kérhette volna a helyreigazítás közlését is, mivel az az állítás, hogy szélsőséges szervezetvezetője, szerinte nem igaz.

■ Példa:

A Pospolitosť vezetője törvényesen harcol a nemzeti jogokért

Helyreigazítás: Kotleba nem fasiszta

Január 22-i számában az Új Szó napüap arról tájékoztatott, hogy Marián Kodéba szélsőséges. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak.

jj^^jjj Ha visszautasítják a válasz közlését, magas büntetést fizetnek

■ Mit mond a törvényjavaslat:

Ha a sajtó kiadója nem közü a helyreigazítást, a választ vagy az utólagos közleményt, vagy nem tanja be a közlés valamely feltételét, a személynek, aki a periodikus sajtó kiadójától kérte a helyreigazítás, a válasz vagy a közlemény közlését, joga van anyagi kártérítésre. Ily módon akár 150 ezer koronára is.

■ Mi a gond:

Az előző példákban szemléltettük, mennyi helyreigazítási kérvény áraszthatja el a sajtót. Ha minden kérvényező 150 ezer koronát kapna, a médiumok csődbe mennének. Már a bírósági eljárással való fenyegetés arra kényszeríti az újságírókat, hogy úgy újanak, senkinek se jusson eszébe helyreigazítást vagy válaszadást kérni. A megbénított újságok képtelenek lesznek ellátni ellenőrző feladatukat.

■ Mi lett volna, ha a törvény már régebben életbe lép:

Ha már ma érvényes lenne a törvényjavaslat, azok miatt a szövegek miatt, amelyek ezen az oldalon olvashatók, minden bennük emütett személy vagy szubjektum kérhetne helyreigazítást vagy válaszadási lehetőséget. Perelhetne bennünket: Pavol Bielik, Récse városnegyed, a KDH, Marián Kotleba, a Slovenská Pospo- Utosť, Robert Fico, a Pravda napilap, a TA3 televízió, Mikulás Dzurinda, Branislav Záhradník, az SDKÚ, az SPP Rt., az SP Kft. Mindegyik kérvényt megalapozatlannak tekintenénk, és nem közölnénk helyreigazítást vagy választ. Ezáltal azonban perek fenyegetnének, amelyekben mind a 13 szubjektum 150 ezer koronát követelhetne. Ez az oldal így 1,9 milUó koronánkba kerülhetne.

■ Példa:

Az Új Szó kiadóját tizenhármán perelték be...

Egyetlen nap kétmillió koronába került a lapnak