Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-26 / 71. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 26. Pénzvilág Vll Nem bizonytalanodtak el a nyugdíjpénztárak ügyfelei Stabil a kétpilléres rendszer A második pillérbe tartozó nyugdíjalapok az inflációnál magasabb hozamot biztosítottak az elmúlt 3 évben Sikeres versenyfutás az inflációval Valamennyi nyugdíjalap az inflációnál magasabb hozamot biztosított az elmúlt három évben, vagyis a második pillér létrejötte óta. Igaz, az elmúlt hónapokban az alapok által kezelt vagyon értéke enyhén csökkent. Ennek ellenére teljesítették a legfőbb elvárást: a megtakarítás értéke nem csökkent, és várhatóan a jelenlegi globális pénzügyi válság elmúltával javulni fognak az eredmények. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Elsősorban a progresszív és a kiegyensúlyozott alap mutatott csökkenést: az év eleje óta a progresszív alapok átlagosan 2,34 százalékot, a kiegyensúlyozott alapok 1,57 százalékot vesztettek értékükből. Egyedül a konzervatív alapok értéke emelkedett, átlagosan 0,8 százalékkal. A lakosság azonban a januártól meglévő lehetőség ellenére nem veszítette el bizalmát a kétpilléres rendszerben. Az elmúlt közel három hónapban 12,3 ezer ember tért vissza az egypilléres rendszerbe, ám közel ötezren (4850) szerződést kötöttek valamelyik magánnyugdíjpénztárral, vagyis a veszteség hozzávetőlegesen 7,5 ezer ember. A nyugdíjalapok idei veszteségeit és a tavalyi gyenge teljesítményt az USA másodlagos jelzálogpiaca összeomlásának és az ebből következő pénzügyi válságnak a számlájára írják. A pénzpiacok mozgása ugyanis komolyan befolyásolja az alapok működését, elsősorban a progresszív alapok hozamát. Tüd- niillik ezek a vagyon nagyobb hányadát részvényekben tarthatják, melyek árfolyama jelentősen csökkent az utóbbi hónapokban. Meg kell azonban jegyezni, hogy még az érintett az alapok is viszonylag óvatosabb befektetési stratégiát követnek, a részvények aránya egyelőre meg sem közelíti a nyugdíjtörvény által megengedett értéket. Az infláció alacsonyabb az átlagos hozamnál A nyugdíjalapok alapvető feladata, hogy megőrizzék vagy lehetőség szerint növeljék a befizetett járulék értékét. Ezt a feladatot az elmúlt három év ádaga alapján teljesítették, az infláció ugyanis mintegy 3,1 százalékos volt, míg a hozamok a jelenleg legrosszabbul teljesítő progresszív alapok esetében is meghaladták a 3,2 százalékot. Tavaly nyáron még sokkal jobb eredményeket tudtak felmutatni az alapok, a Szlovák Nemzeti Bank legutolsó jelentése alapján, mely a tavaly júniusi állapotokat mutatja, a nyugdíjszámlákon lévő megtakarítás valós értéke nőtt. Akkor az évközi infláció a megelőző 12 hónapban 1,5 százalékos volt. Fél évvel ezelőtt a legnagyobb nyereséget még a kockázatosabb befektetési politikát folytató progresszív alapok biztosították, a legeredményesebbek 8 százaléknál magasabb hozamot produkáltak. A kiegyensúlyozott alapok is hasonló jó eredményt mutattak, az eltérés csak néhány ti- zedszázalékos. Az inflációt meghaladó mértékben nőtt azonban a legbiztonságosabb befektetési politikát megvalósító konzervatív alap által kezelt vagyon értéke is, az inflációnál legalább 1,9 százalékkal magasabb hozamot biztosított a leggyengébb alap is. A jelenlegi pénzügyi válság nem fog örökké tartani, a nyugdíjspórolás hosszú távú befektetés, az alapok ehhez igazítják stratégiájukat. Szakemberek szerint az alapok hozamát is hosszabb távon kell szemlélni, ebből a szempontból a részvényekbe történő befektetés magasabb hozamot biztosít, vagyis a progresszív és a kiegyensúlyozott alapok hozama várhatóan magasabb lesz a kiegyensúlyozott alapok hozamánál. Az időszakos kilengések elleni védelmet szolgálja a nyugdíjtörvénynek az a rendelkezése, mely szerint a nyugdíjkorhatárhoz közelítve előbb a kiegyensúlyozott, majd a konzervatív alapba sorolja át az ügyfeleket. Mibe fektetik a vagyont az alapok? Az alapok befektetéseire szigorú szabályok vonatkoznak, a legkockázatosabb értékpapírnak számító részvényekbe csak a kiegyensúlyozott és a progresszív alap vagyona fektethető, és esetükben is csak a vagyon egy része. Az alapok portfolió menedzserei az első időszakban a konzervatívabb befektetési politikát választották, a legtöbb alap a vagyon nagy részét bankokban tartotta, és a banki kamatok a nemzeti bank alapkamatának emelése miatt jelentősen emelkedtek. A bankbetét a konzervatívabb befektetési formák közé tartozik, biztonságos, de viszonylag alacsony hozamot biztosít. Komoly beruházási lehetőséget és hozamot biztosítottak azonban a részvénypiacok is. Szinte minden tőzsde jelentős emelkedést biztosított. Az európai DJ Euro Stoxx 50 több mint 15 százalékot emelkedett, az amerikai S&P 500 13 százalékos hozamot biztosított. A befektetési politika A nyugdíjspórolásról szóló törvény három, egymástól eltérő befektetési politikát folytató alap létrehozását úja elő a nyugdíjpénztárak számára. Az ügyfeleknek a nyugdíjkorhatár elérése előtt 15 évvel a kiegyensúlyozott, 7 évvel előtte pedig a konzervatív alapba kell váltaniuk, hogy a megtakarításuk értékét ne befolyásolják a részvénypiac időszakos kilengései. A kezdeti konzervatív befektetési politika az utóbbi időben módosult, az alapok - elsősorban a progresszív alapok - a kezelt vagyon egyre kisebb hányadát tartják bankbetétben. Példaként szolgálhat az ING progresszív alapja, ahol a bankbetétek aránya mindössze 16,5%, ami a tavaly júliusban még standardnak számító 62,5 százalékhoz képest jelentős csökkenés. Az alapok befektetései között megjelentek a frissen kibocsátott kötvények is, egyelőre azonban a befektetések többségét állampapírokban és jelzálogpapírokban tartják. A befektetések között már megjelent néhány bank, például a Landes- Bank Sachsen, Aareal Bank, Merül Lynch, Goldman Sachs koronában kibocsátott papírjai is. Néhány alapkezelő előnyben részesítette a kötött hozamot biztosító kötvényeket. Érdekes összehasonlítani az Allianz befektetési politikáját, mely a kötvényekből szinte teljes mértékben a változó hozamúakat részesítette előnyben, az ING-vel, mely szinte csak kötött hozamú kötvényeket vásárolt. Ez ä különbség a jövőben eltérő hozamokat biztosíthat majd. Az alapok a részvények közül hagyományosan az úgynevezett ETF - exchange trade fonds - részvényeket vásárolták, melyek a leghívebben másolják a piacok hozamát. Közvetlen részvényvásárlások még mindig inkább a kivételek közé tartoznak. A progresszív alap a legkedveltebb A nyugdíjpénztárak ügyfeleinek túlnyomó többsége, több mint 65 százalék a progresszív alapok ügyfele. Ez az adat gyakorlatilag nem változott az elmúlt időszakban. A második helyen a kiegyensúlyozott alapok állnak, ezek az ügyfelek harmadának pénzét kezelik. A jelenleg legmagasabb hozamot biztosító konzervatív alapokba mindössze az ügyfelek 4 százaléka tartozik. Az ügyfelek megoszlásában nem hozott változást sem a kormány propagandája, sem a pénzügyi válság okozta alacsonyabb hozamok, Uletve a minimális értékvesztés sem. Opj) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A parlament tavaly ősszel jelentős mértékben módosította a második nyugdíjpillér szabályozását. A koalíció nem titkolt célja az volt, hogy csökkentse a Szociális Biztosító aktuális hiányát, amit úgy akart elérni, hogy bizonyos társadalmi csoportokat visszakénysze- rít az egypilléres rendszerbe, illetve a másodüt pülért megnyitva igyekszik meggyőzni az embereket, hogy önként téljenek vissza az áüami rendszerbe. Ugyan a kezdeti elképzeléssel szemben az elfogadott változat sokkal enyhébb lett, kevesebb embert érint hátrányosan, de így is komolyan deformálta a nyugdíj- rendszert. A közvetlen hátrányt az idősebb ügyfelek érzik meg, a minimális spórolás hossza ugyanis 10 évről 15-re emelkedett. Ez azt jelenti, hogy aki 2005-ben 50 évesen lépett be a másodüt pülérbe azzal, hogy még 12 éve van a nyugdíjkorhatár eléréséig, tehát teljesíti a minimális 10 éves takarékossági időt, kaphat nyugdíjat a másodüt pülér- ből is, az most csalódni kényszerül. Két lehetősége van: vagy visszatér az első pülérbe, és a Szociális Biztosító megkapja eddigi megtakarításait, vagy váüalja, hogy dolgozik a nyugdíjkorhatár elérése után is 3 évet, hogy hozzájuthasson a nyugdíjszámláján lévő összeghez. A kormány kifejezetten erre utazik: a spórolás minimális hosz- szának meghosszabbításával is azt akaija elérni, hogy minél több ügyfél térjen vissza az egypüléres rendszerbe, és vigye magával megtakarítását is. Az sem elhanyagolandó, hogy a visszatérők azzal is csökkentik a hiányt, hogy a járulékuk teljes egészében a Szociális Biztosítóban marad... Ugyancsak a hiány lefaragása motiválja, hogy mindenki számára megnyílik a rendszer fél évre, 2008 januárja és júniusa között szabadon beléphet a második pülérbe, és távozhat is onnét. A kormány érdeke - a piüanatnyi gondok orvoslása érdekében - természetesen a küépés, hiszen ezzel is pénzt hoznak a Szociális Biztosító konyhájára. Igaz, a nyugdíjkorhatárt elérve majd viszik is a pénzt, de ez már nem ennek a kormánynak a gondja lesz. Az ügyfelek elbizonytalanítását célzó kampány már megkezdődött, Robert Fico kormányfő keményen indította augusztusban az eüenkampányt egyes nyugdíjpénztári menedzserek fizetésének és kissé ízléstelen, de különben ártatlan céges videóik nyilvánosságra hozatalával. Ezt folytatja azzal, hogy a nemzeti bank tütakozása eüenére folyamatosan piramisjátékhoz hasonlítja a nyugdíjpénztárakat. Ugyancsak a pénzszerzést szolgálja az az intézkedés, hogy a pályakezdők számára önkéntessé válik a második piüér. Ez a látszólag demokratikus intézkedés komoly torzulást okoz a nyugdíjrendszerben, mivel hosszú távon fenntartja a mai kettősséget, vagyis folyamatosan megmarad a kétféle rendszer: mindig maradnak olyanok, akik csak az áüami rendszerben maradnak, ami megnehezíti az első piüér reformját. A komoly változások azonban a szakértők és az eüenzék szerint csak mintegy 2 miüiárd korona pluszbevételt jelentenek majd a Szociális Biztosítónak. Sok függ természetesen attól, hogy pontosan hányán lesznek a visszatérők. Magyarországi tapasztalatok szerint - ahol szintén megnyitották egy időre a második pülért röviddel a bevezetése után - csak 4-5 százalékra lehet számítani, ami a jelenlegi mintegy 1,5 milliós ügyfélszám mellett 60-70 ezer embert jelent. Várhatóan a küépők száma ezt nem éri el, március eleji adatok szerint ugyanis mindösz- sze 9 ezer ember tért vissza az egypüléres rendszerbe, egyben több mint négyezren beléptek a kétpüléres rendszerbe. A kormány - elsősorban Robert Fico miniszterelnök és Viera To- manová szociális ügyi miniszter - folyamatosan félrevezeti az embereket a keletkező hiány nagyságával. A nyugdíjpénztárak számlájára ugyan évente valóban mintegy 20-22 miüiárd korona folyik be, de ezt nem jelenti, hogy ekkora a Szociális Biztosító hiánya. Az öregségi nyugdíjjárulék ugyan a legnagyobb arányú társadalom- biztosítási járulék, de emeüett létezik még a rokkantsági, a beteg- biztosítási és a munkanélküliségi járulék. Mivel minden járuléktípus külön kasszába, úgynevezett alapba fut be, pontosan lehet tudni, hogy melyik alap veszteséges, melyik nyereséges. Az öregségi nyugdíjalapban keletkező 20 mü- liárdos hiányt bizonyos mértékben kompenzálja a többi alap többlete. Több milliárdos többletről beszélhetünk a táppénzalapban, továbbá a munkanélküüségi alapban is. A nyugdíjalapok az aktuális adatok alapján már több mint 54 miüiárd korona vagyont kezelnek. Ez hatalmas összeg, ha abból indulunk ki, hogy a nyugdíjjárulék első átutalásai csak 2005 áprüisá- ban érkeztek meg a számlájukra. A legnagyobb nyugdíjalap, az AXA magánnyugdíjpénztár progresszív alapja, már több mint 10,5 müli- árd koronát kezel. A nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon 2006- ban megháromszorozódott, hiszen míg az első év végén, 2005 decemberében még csak alig több mint 9 miüiárd korona volt a számláikon, addig 2006-ban már 27,8 miüiárd korona, tavaly év végén pedig több mint 50 miüiárd korona felett rendelkeztek. Június végéig - ha a jelenlegi trend folytatódik, akkor kevesebb mint 20 ezer ember hagyja el a kétpüléres rendszert, vagyis a kezelt vagyon folyamatosan növekedni fog. (lpj) Két gyermek, két pillér -ez a modern nyugdíjrendszer alapja (Miroslava Cibulková felvétele) A magánnyugdíjpénztérak által kezelt nettó vagyon 2005.12. 30. 2006.12. 28. 2007.12. 28. 2008. 02. 29. A nettó vagyon Piaci részesedés A nettó vagyon Piaci részesedés A nettó vagyon Piaci részesedés A nettó vagyon Piaci részesedés AEGON Magánnyugdíjpénztár 385 951 418 Sk 4,27% 2 775 793 375 Sk 9,99% 5 338 237 298,92 10,46% 5 623 680 321,68 10,38% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 2 398 748 300 Sk 26,54% 8 451 037 553 Sk 30,43% 15 701 849 698,18 30,77% 16 575 023 405,66 30,58% AXA Magánnyugdíjpénztár 2 696 583 400 Sk 29,83% 7 656 579 304 Sk 27,57% 14 030 552 742,32 27,50% 15 121 039 962,06 27,90% ČSOB Magánnyugdíjpénztár 530 278 388 Sk 5,87% 1 591 948 337 Sk 5,73% 2 874 419 873,56 5,63% 3 061 082 274,52 5,65% ING Magánnyugdíjpénztár 782 445 955 Sk 8,66% 3 071 331 674 Sk 11,06% 5 596 690 569,64 10,97% 5 935 156 010,50 10,95% VÚB Generáli Magánnyugdíjpénztár 1 538 547 595 Sk 17,02% 4 227 508 879 Sk 15,22% 7 486 516 529,83 14,67% 7 887 298 779,48 14,55% Összesen 8 332 555 057 Sk 27 774 199 122 Sk 51 028 266 712 Sk 54 203 280 754 Sk Forrás: ADSS PÉNZVILÁG A mellékletet a reklámosztály szerkeszti. Reklámmenedzser: Ing. František Farenzena, tel.: 0903/252 204, felelős szerkesztő: Sidó H. Zoltán. Levélcím: Pénzvilág, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 811 08 Bratislava, tel.: 02/592 33 425
