Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-26 / 71. szám, szerda
PÉNZVILÁG 2008. március 26., szerda 12. évfolyam 1. szám Szlovákiában már több mint 500 nyílt végű befektetési alap várja az ügyfeleket, a rájuk bízott összeg túlszárnyalta a 100 milliárd koronát Csak az válasszon alapot, aki hosszú távra tervez A bankbetétek biztonságát sokan felcserélik az alapok kecsegtetőbb lehetőségeivel (Somogyi Tibor felvétele Mi jelemezte az alapok 2007-es piacát? ♦ Több mint 100 új alappal bővült a kínálat, ezzel a Szlovákiában is kínált alapok száma túllépte az 500-at. ♦ A szlovákiai befektetők megőrizték konzervatív befektetési stratégiájukat. ♦ Az ügyfelek sokszor az alapok múltbeli teljesítménye alapján döntenek. ♦ Megjelentek a szlovák ingatlanalapok is. ♦ A zártkörű alapok súlya folyamatosan csökken. Az utóbbi időszakban visz- szaesett a lakosság banki megtakarításainak növekedési volumene. Ezzel párhuzamosan viszont előretörnek a befektetési alapok, amelyek tekintélyét viszont valamelyest megtépázták a nemzetközi piacokon történt visszaesések. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Fékeződött a lakosság banki megtakarításainak növekedési volumene. Ha ez az irányzat folytatódik, akkor már abszolút számokban is mérséklődni fog a bankbetéteken, számlákon pihenő megtakarítás összege. Mindez részben összefügg az életszínvonal növekedési ütemével és a magasabb vásárlási kedvvel. Az igazi ok abban keresendő, hogy a banki kamatok a nullához közelítettek, igaz, tavaly ősszel megfordult az irányzat, viszont az infláció is nőtt. Aki tehát nem keres más megtakarítási formát, az összességében veszít pénze vásárlóértékéből. A keresés eredménye a befektetési alapokba áramló pénz növekedése. „A cigarettás dobozokon rajta van az egészségügyi minisztérium figyelmeztetése, miszerint a dohányzás súlyosan károsítja az Ön egészségét. Hasonló módon a pénzügyminisztériumnak is figyelmeztetni kellene a polgárokat arra, hogy a bankkönyv használata veszélyezteti a takarékoskodók pénzügyi elképzeléseinek megvalósulását. A bankbetétek kamatán ugyanis még senki sem gazdagodott meg, ennek dacára a szlovák polgárok megtakarításainak több mint a fele a mai napig a legalacsonyabb kamatozású folyószámlákon vagy azonnali felmondású bankkönyveken pihen” - mondta Peter Krištofovič, Szlovákia egyik vezető befektetési tanácsadó cége, az AFS vezér- igazgatója. Új megtakarítási formákra felhívó tanácsát persze csak az fogadhatja meg, aki egyáltalán tud takarékoskodni. Felmérések szerint ugyanis a háztartások alig fele képes rendszeresen félretenni. Izmosodó alapok Rohamos a befektetési alapok térnyerése. 2001-ben az alapkezelők mindössze 6 milliárd koronát forgattak meg, 2002-ben már 16 milliárdot bíztak rájuk, 2003- ban közel 40 milliárdot, 2004- ben az összeg túllépte a 80 milliárd koronát, 2005 derekán pedig az' egyfajta álomhatárnak tűnő 100 müliárdot. Ez hallatlan dinamizmusnak számít, főleg ha tudatosítjuk: a Mečiar-korszakban a kuponokra vadászó alapokat le- hetetlenítették el, majd 2002 első felében sorra összeomlottak a piramisjátékot folytató, irreálisan magas, akár 40 százalékos kamatot is ígérő nem banki alapok, melyekben együttesen vagy 40 milliárd korona ragadt benn. Napjainkban gyakorlatilag az összes, Szlovákiában tevékenykedő pénzintézet befektetési alappal is várja az ügyfeleket. Az a trend figyelhető meg, hogy a kliens a bankbetét helyett befektetési alapba fektet, ami a bank szempontjából úgy nyilvánul meg, hogy az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt. „A befektetési alapok általában magasabb hozamokkal kecsegtetnek, azonban az alapok formájuktól függően a kliens számára nemcsak pénze gyarapítását segítik elő, hanem esetleg megtakarításának értékvesztését is előidézhetik” - mondta az UniBanka kommunikációs osztályának igazgatónője. Ezért érdemes megvizsgálni, hogy milyen alapba és milyen hosszú időtartamra fektetjük a pénzünket. A kockázatot csökkentendő, nem érdemes nagy összeget egyetlen alapra bízni. Fontos tudatosítani, hogy nem kell nagy tételben gondolkodni, az utóbbi időben nem egy alapkezelő 1000 koronára csökkentette a minimális befektetés nagyságát, sőt az is megoldható, hogy havi rendszeres tételben emeljük az alapban működő megtakarításunk nagyságát. „Az ügyfél maga dönti el, hány évig akar üyen formában takarékoskodni. A havi befizetés nagysága a klienstől függ. A belépési illetéket leszámítva más költséggel nem kell számolni” - mondta Gabriel Hinzeller, a VÚB Asset Management, Szlovákia egyik legsikeresebb befektetési alapjának munkatársa. Általánosságban viszont elmondható, az alapokba csak az tegye be a pénzét, aki nem rövid távon gondolkodik, hanem legalább 2 vagy 3 évig az alapkezelőre tudja bízni megtakarítását. Változatos világba léptünk Közvetlenül Szlovákia európai uniós belépése (2004 május) előtt az országban mintegy 250 nyílt végű befektetési alap kínálatából válogathatott az ügyfél, ez a szám azóta tovább növekedett (2007-ben 107-tel), és tavaly már elértük az 514-et. A választék tehát szerfelett nagy, arról nem is szólva, hogy számos alaptípust különböztetünk meg. Van pénzalap (koronában, euróbán, dollárban vezetik), továbbá kötvény- , részvényalap, vegyes profilú alap és ún. alapok alapja. Ezen belül megkülönböztetünk rövid lejáratú, közép és hosszú távon működő alapokat, végezetül különbséget kell tenni a viszonylag kockázatos, ám magas hozamot ígérő alapok (az IT-technoló- giákban tevékenykedő társaságok papírjaira szakosodó alapok), a közepesen kockázatos, nagy és ismert cégek részvényeit vásárló alapok és a minimális kockázatú, állampapírokra szakosodó alapok között. Fontos megjegyzés: az alapok döntő többségénél nincs garantált nagyságú kamat, van bizonyos hullámzás, ám hosszabb távon a megbízható alapok határozottan nagyobb nyereséggel kecsegtetnek, mint a bankbetétek. Nálunk még mindig a konzervatív befektetési forma a jellemző, azaz az ügyfelek döntően a pénz- és kötvényalapokba fektetnek be (az alapok által kezelt pénz 60 százaléka), ám ugyanez jellemző Magyarországra, Csehországra és Lengyelországra is. Nyugat-Euró- pában jóval nagyobb szerepet játszanak a részvényalapok (európai átlagban az arányuk meghaladja a 40 százalékot), ami érthető, hiszen ott jóval fejlettebb a tőzsde és jóval több átlátható tevékenységű és nyereséges vállalatot tartanak nyilván. Egyébként éppen a részvénypiacok ígérik a legnagyobb nyereséget, azonban csak azoknak, akik hosszú távra fektetnek be Mindenért fizetni kell Az alapok hibája, hogy nem figyelmeztetik az ügyfeleket eléggé arra: e befektetési forma nem jelent okvetlenül magas hozamot. 2003-ban például átlagosan csupán 3,5-4 százalék közötti volt a szlovákiai alapok hozama, bár ez a konzervatív hozzáállásnak is köszönhető, tudniillik 2003-ban a befektetők mintegy 50 százaléka az államkötvényekre szakosodó alapokat választotta. 2006-ban viszont már a koronában vezetett pénzalapok éves nyeresége 3,50 és 5 százalék között mozgott, tavaly viszont nem volt túl jó év, mivel az Egyesült Államokban a nyár derekán kirpobbant másodlagos jelzálog- piaci krízis megroggyantotta a tőzsdéket. Ennek hatására idén januárban kisebb tőzsdepánik robbant ki. Nem említettük még a kezelési költségeket: a belépési díj az első évben elviheti akár az éves hozam felét is, ám ha több évig tartó befektetésről van szó, akkor ez a tétel minimalizálódik. Emellett van még az éves kezelési költség is. Ezért a számunkra megfelelő alap kiválasztásakor érdemes áttanulmányozni az alap működésével kapcsolatos adminisztratív költségeket is. Általában minél magasabb nyereség várható, annál magasabb a belépési illeték. Az illeték változhat a befektetett összeg nagyságától is. Például előfordulhat, hogy 250 ezer koronáig az illeték az összeg 5 százaléka, és 250 001 koronától már csak az összeg 3,9 százaléka. Ebben az esetben ha eredetileg azt terveztük, hogy 240 ezer koronát bízunk az alapra, akkor bíráljuk felül a döntésünket, és inkább toldjuk meg az összeget minimum 10 001 koronával, mert így érezhetően kisebb összeget fizetünk adminisztrációs költségként. A kilépési illeték kisebb tehertételt jelent, számos alap nem is alkalmazza. További tétel a kezelési illeték, ez valójában az alapkezelő egyetlen honoráriuma a tevékenységéért. Ennek mértéke néhány tized százaléktól 2,5 százalékig terjed. Szlovákiai sajátosságok A felmérések szerint a szlovákiai befektetők hallatlanul konzervatívak, a befektetéseik több mint 50 százalékát valamelyik pénzalapban helyezik el. Ezen belül is a szlovák koronában vezetett pénzalap a sláger, amely a legkevésbé kockázatos. Egyes szakértők az ilyen típusú alapokat nem is tekintik valósaknak, az itt elhelyezett pénz csupán egyfajta parkolópályán van, várakozási pozícióban. A szlovákiai befektetők meglehetősen kényelmesek, ezért választják legegyszerűbb megoldásként a pénzalapokat. Ez nem mindig a legkedvezőbb lépés, ám napjainkban még csupán fizetjük a befektetési alapok világában az iskolapénzt. A második legközkedveltebb befektetési forma a kötvényvásárlás. Ugyancsak kockázatmentesnek számít, főleg ha hosszú lejáratú állampapírokról van szó. Sajátosságunk, hogy nálunk gyakorlatilag nem létezik részvénypiac, ezért a befektetések döntő többsége külföldre irányul, ami némi árfolyamkockázatot von maga után. (shz, pš) Kötélidegzet kell az alapokhoz Még mielőtt bárki úgy dönt, hogy valamelyik befektetési alapba helyezi a pénzét, tegye fel magának a következő kérdéseket: Mekkora kockázatot vagyok hajlandó elviselni? Hány évre akarom lekötni a pénzem? Milyen pénznemben akarok befektetni? E három kérdésre adott válaszból a pénzügyi tanácsadó már be tudja sorolni, ki tudja választani azokat az alapokat, amelyek megfelelnek a kliens elvárásainak. Egy dolgot érdemes megjegyezni: nincsen kockázatmentes befektetés, és a korábbi hozamok nem garantálják a jövőbeni hozamok nagyságát. A szaklapok értékelni szokták az egyes alapok teljesítményét, ún. rankingot, azaz rangot, osztályzatot adnak, minél több csillag szerepel az alap neve előtt, annál jobb. A hazai piacfigyelő társaságok szintén osztályozzák őket, az összesített értékelések megtalálhatók az alapkezelő társaságok szövetségének internetes honlapján (www.sass.sk), amelyet hetente frissítenek. Természetesen minden alapnak van internetes honlapja, amelyből kiderül, milyen a profilja, milyen nyereséget könyvelt el eddig, kik állnak mögötte. Sokszor már az alap nevéből ki lehet következtetni, milyen területre szakosodik. Például, ha azt olvassuk, hogy Közép-európai Kötvényalap, akkor a társaságról bizton állítható, hogy lengyel, cseh, szlovák, magyar, esetleg még szlovén és baltikumi kötvények adásvételével foglalkozik. Ha az egyes alapok teljesítményét vizsgáljuk, akkor helyes időmértéket kell alkalmaznunk. Például a kötvénypiacon tevékenykedők esetében 3 éves időtartam átlagát vizsgáljuk, a részvénypiaci szereplők esetében pedig 5-7 éves intervallumot vegyünk alapul, mert ezzel kivédhetők a pillanatnyi kilengések, (só) Az egyes alapok 2006-os és 2007-es hozama Alaptípus 2007. 12. 31. 2006.12. 31. Pénzalap 2,75% 2,67% I Kötvényalap 1,80% 1,55% Részvényalap 5,17% 14,87% Vegyes alap 0,75% 4,62% Alapok alapja 3,13% 4,15% I Az adatok százalékokban értendők, a tavalyi tőzsdehanyatlás jól látszik a hoza-1 mok visszaeséásén. (Forrás: Investor)
