Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-26 / 71. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 26. Kultúra 11 Milan Šteindler Élet-halál kérdése című filmje abszurd komédia egy nem tervezett fogantatásról Szakadt kondom kontra pilula Zita (Dorota Nvotová) és Michal (Vojta Kotek) a kerekerdős kaland so­rán (Fotó: Continentalfilm) Nagyszerű reklámkam­pányt találtak ki Milan Šteindler legújabb opusá­nak népszerűsítéséhez. Mi több, a bulvár erejére ala­pozva a lehető legjobbat. Az Élet-halál kérdése (O život) című vígjáték útra bocsátásánál Robert Ros­enberg (reklám)véd- nökösködött. TALLÓSl BÉLA Nem kis odafigyelést generált, hogy a híres cseh pomószínészt - aki sok felnőtt filmet visz a vállán, s akit korábban a kereskedelmi tele­víziók előszeretettel szerepeltet­tek késő esti erotikus magazinok­ban - állították a film mellé. Po­zsonyba is (természetesen a ren­dezővel együtt) ő hozta el az (egyébként nem felnőtt filmes) opust. Ritkán látható nagy szám­ban ültek be a vetítésre újságírók, s még nagyobb számban jöttek az azt követő sajtótájékoztatóra, kü­lönösen nagyon sok volt a fotóri­porter. Csak úgy villogtak a vakuk: az objektívek Rosenberg „erogén zónáira” fókuszáltak. Ennyit a bul­vár hatalmáról. Ám a bulvártól és az alkotóktól függetlenül is elindult egy ellen- reklám-kampány, s a nézettség­emelést ületóen annak talán még nagyobb hozadéka volt. Az embe­ri természet fura megnyüvánulá- saként ugyanis az is kíváncsi lesz egy olyan mozgóképes opusra (amelyre egyébként nem biztos, hogy beülne a moziba), amely el­len egy csoport petíciót fogalmaz meg, azt célozva meg, hogy tün­tessék el a vászonról, vagyis ve­gyék le a műsorról: vonják vissza, tiltsák be, dobozolják. Bevonni pedig a petíció megfogalmazói szerint azért lenne üdomos, mert a rendező úgy szól a terhesség­megszakításról, ahogy azt egye­sek nem szeretik (elfogadni). Az élet-halál kérdése e cseh film esetében maga az élet. A másfél óra, vagyis a film tartama alatt az élet születése és az élet elpusztítása lép előtérbe élet-ha- lálkérdésként. Amiről (az élet-ha- lálkérdésről) azonban nem ko­molyan, nem megmásíthatatlan tételek formájában közöl ténye­ket. Milan Šteindler új opusa ugyanis - miként az alcíme pon­tosítja a műfajt és a témát - ko­média egy nem tervezett foganta­tásról. Mégpedig nem is akármi­lyen komédia, legalábbis nem a cseh filmkultúrában eddig ha­gyományozott stílust folytatja, vagyis nem a keserédes, nem a tét nélküli tini-, s nem is az idilli- kus-bukolikus vidéki komédiák sorát gazdagítja Šteindler. Ab­szurd vagy őrült komédia az övé. Road movie, bár nem tipikus nagy utazás, hanem gyalogos hajsza az erdő mélyéről a város­ba. Megveszekedett kalandok so­ra egy piruláért, melyet az ese­mény után kell bevenni. Az élet-halál kérdése egy kon­dom. Nem azért, mert a főhős, Michal (Vojta Kotek) édesanyja óvszergyárban dolgozik minő­ségellenőrként. Hanem mert a csodaképességű, az ujjjain keresz­tül elektromos kisüléseket produ­káló Michal és alkalmi ismerőse, Zita (Dorota Nvotová) kelletlenül tapasztalják: az életmentő (?!) gumi (amelyet lehet, hogy éppen édesanyja minőségellenőrzőit) használat közben elszakad. Ezek után változik a tét: az élet-halál kérdése már nem a kondom, ha­nem a védekezés következő fo­kozata, a feljebb említett pirula lesz. Egy felelőtlen - érzelmek nélküli, unalomból, macsóságból lezavart - együttlét miatt beindul egy egész kozmosz, legalábbis ebben az abszurd komédiában. Őrült hajszával bejárjuk a dege- neráltak kocsmájától hangos, a pomóstáb filmezésétől (ebben a meglehetősen ízléstelen jelenet­ben tűnik fel egy pillanatra Ro­bert Rosenberg) erkölcstelen, és még sok ismeretlent rejtő kerek­erdőt. Közben - filmes trükköket és animációt alkalmazva - bejár­juk a Teremtót jelképező Lénnyel a vonat és autó ütközése során fe­jét vesztett kereszténydemokrata képviselő szellemének vaginán belüli hosszas reinkarnációját. S mivel a fejét vesztett szellem nem akar Zita méhében újrafoganni, transzcendens viszonyok közt testnedvek road movie-ja során ő is versenyt kezd futni a piruláért. Sok mindent érint Milan Šteindler filmje, az említetteken kívül a bulvártévézés, szimboliká­jával nemiségre utaló kvíz- és talk show-jait, mi több, a rendőrség nem éppen lényegre összpontosí­tó munkáját, de mindezt és min­dent eltúlzott, őrült viszonyok közt előadva, abszurd vígjátéki tá­lalásban kell elképzelni. A felve­tett témák azonban - még ha néha idegesítően nehézkes formában nyilvánulnak is meg - így is ko­moly dolgokról gondolkoztatnak el. Az Élet-halál kérdésének fo­gyasztása ízlés kérdése. Abszurd­ra hangolódva emészthető - keserű pirula. A március 28-29-ei 9. Győri Ütős Fesztivál sztárvendége a dobmágus Billy Cobham és az Amadinda lesz Két ütős nap sok zenével és kísérőprogramokkal MISLAY EDIT Győr. Március 28-29-én, a 12. Győri Tavaszi Fesztivál keretében kerül sor a 9. Győri Ütős Fesztivál­ra, amely a maga nemében egye­dülálló rendezvénynek számít Magyarországon, és Európában sem sok ehhez hasonló van. A rendezvényt szervező Győri Fesztivál és Rendezvényszervező Iroda igazgatója, Csurák Erzsébet éppen ezért bízik abban, hogy a két nap programja - amely műfajilag a dzsessztől a kortárs komolyzenéig terjed - joggal keltheti fel nem csupán a magyar- országi, hanem a határon túli, így a szlovákiai zenerajongók érdek­lődését is. Már csak azért is, mert Győr nem csupán Dél-Szlovákiá- ból, hanem akár Pozsonyból is aránylag könnyen megközelíthe­tő. A lassan egy évtizede zajló Ütős Fesztivál létjogosultságát első­sorban az az ütős zenei hagyo­mány indokolja, amely Győrt jel­lemzi - mondta Csurák Erzsébet. A városban harminc éve folyik ütős zenei képzés. A műfaj helyi képviselője, a Győri Ütőegyüttes a határokon túl is ismert. Egyedülálló a fesztivál abban a tekintetben is, hogy az ütős zene művelőinek legfiatalabb generá­ciójától kezdve közönség elé lép a magyar ütős zenei világ színe-ja­va, s a szervezők minden évben nemzetközi hírű, külföldi zené­szeket is meghívnak. Az eddigi év­folyamok koncertjei mind telt ház előtt zajlottak, s ezt a tényt a szer­vezők nagy sikerként könyvelik el, hiszen rétegműfajról van szó. Az Ütős Fesztivál programját minden évben különböző kísérő- rendezvények színesítik. Idén például ütős zenei bemutatóval, hangszeres kiállítással igyekez­nek a szervezők a közönség ked­vében járni, s a hangszereket a vállalkozó kedvűek ki is próbál­hatják. Pár év óta a fesztivált kiviszik Győr utcáira is, hogy minél több embert szólíthassanak meg. Kedv­csinálóként ezúttal március 28-án, pénteken 15 órától a brazil zenei stílusban játszó Ritmo Samba Ba- tucada Band tart látványos utcai felvonulást Győr belvárosában, s ők nyitják meg a fesztivált is. A pénteki programban szerepel a Széchenyi István Egyetem ütő- hangszeres kamaraegyüttese, va­lamint a Győri Ütőegyüttes kon­certje. Zsoldos Béla, a „nagy” ma­gyar dzsesszgeneráció tagja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egye­tem dzsessz szakának docense vibrafonra írt művét, a Vibrafoni- át viszi a fesztiválra. Az első nap sztárja a panamai születésű, 64 éves Billy Cobham lesz. „1968-ban Miles Davis hívta meg zenekarába, azóta olyan nagyságokkal játszott együtt, mint George Benson, Herbie Han­cock, Stan Getz, Gü Evans és John McLaughlin, akivel a legendás Mahavishu Orchestrában muzsi­káltak együtt. Billy Cobham valószínűleg a legjobb és legkivá­lóbb technikai adottságokkal ren­delkezik valamennyi dzsessz-rock dobos között. Ritmikai ügyessége, zenei kiválósága és tudása le­nyűgöző” - olvashatjuk róla a fesztivál programjában. Március 29-én, szombaton a Balázs Elemér Group, a Vasvári Pál Trió és Jorge Bezzera koncert­je vátja a közönséget, majd az ütőzene egyik kiválósága, a vüág- szerte nagy sikerrel turnézó, A magyar kultúra nagykövete cím­mel is kitüntetett Amadinda Ütő­együttes lép a koncertpódiumra. A fesztivál keretében minden évben workshopot is tartanak, amelynek keretei közt a sztárfel­lépők egyike - így idén például Balázs Elemér - egy kötetlenebb estét tölt el az érdeklődőkkel, akik megismerkedhetnek a művész ál­tal használt technikákkal. A 9. Győri Ütős Fesztivál részle­tes programja megtalálható a www.fesztivalirodagyor.hu és a www.percussiongyor.hu honla­pon. Billy Cobham (Képarchívum Kárpát-medencei online szógyűjtemény Magyar-magyar szótár Új SZÓ-HÍR Folyamatosan bővül a Kárpát­medencében, a határon túl élő magyarok által használt idegen szavak gyűjteménye, a ma­gyar-magyar online szótár (http: //ht.nytud.hu/htonline/htlista.p hp?action=firstpage). A szótárt a Magyar Tudományos Akadémia határon túli kutatóállomásainak és kutatóhelyeinek munkatársai készítették és készítik folyamato­san az MTA támogatásával. A munkát a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Iroda fogja össze. „Szótárunkban azokat a ma­gyarországiaktól eltérő szavakat igyekszünk összegyűjteni, ame­lyeket a Kárpát-medencében, az országhatáron túl élő magyarok használnak. A szótár mind a hét, Magyarországot körülvevő ország magyarlakta régióinak szavait tar­talmazza (Erdély, Felvidék, Vajda­ság, Kárpátalja, Horvátország, Muravidék, Őrvidék). Célunk egy­részt az, hogy lehetővé tegyük a felhasználóknak, hogy megismer­hessék más magyar nyelvváltoza­tok sajátos szavait és szójelentéseit (pl. buletin, hranolki, bambusz, gruscsik, cicibán, melanzs), más­részt az, hogy e régiók beszélői megismerhessék e szavak közma­gyar megfelelőit (ha vannak üye- nek). Ezenkívül szótárunk a hatá­ron túli (ht) nyelvváltozatok tu­dományos kutatásának is forrása, ill. eszköze, ezért olyan jelöléseket is tartalmaz, amiket esetleg a hét­köznapi használó fölöslegesnek tarthat, az anyag tudományos hasznosíthatóságát viszont nagy­ban növelik” - olvasható az ismer­tetőben. (ú) A február 14-i megnyitó óta több mint tízezren látták a Szlovákia 20. századi történetét bemutató, Hogyan éltünk7 című kiállítást a Szlovák Nemzeti Múzeum Vajanský rakparti épületében. Az október végéig meg­tekinthető tárlaton több mint 2000 tárgy, számos kordokumentum hoz­za közelebb a látogatókhoz a múlt század évtizedeit. (Pavol Funtál felvétele) Jubileumi tárlat a Petőfi Irodalmi Múzeumban 100 éves a Nyugat MTl-JELENTÉS Budapest. Rippl-Rónai József festőművész íróportréi is megte­kinthetők azon a kiállításon, amely a Nyugat című irodalmi fo­lyóirat alapításának századik év­fordulója alkalmából nyílik holnap a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). A100 éves a Nyugat című tárlat érdekében több helyről gyűjtötték össze a Babits Mihályt, Móricz Zsigmondot, Karinthy Frigyest, Szabó Lőrincet, Osvát Ernőt, Fe­nyő Miksát és Schöpflin Aladárt ábrázoló pasztellsorozat híres da­rabjait. Emellett a kiállításon fényképekkel, kéziratokkal, kot­tákkal, relikviákkal, festmények­kel, archív film- és hangfelvételek­kel mutatják be az irodalmi folyó­irat több mint három évtizedes tör­ténetét, az alapító nagy alkotók gyakran konfliktusokkal teli műhelymunkáját, művészek, ze­nészek és szerkesztők ösztönzését. A képzőművészeti tárlat kép­anyagát a korabeli méltatások alapján válogatták a PIM munka­társai, mivel Czigány Dezső, Csók István, Derkovits Gyula, Egry Jó­zsef, Gulácsy Lajos, Iványi Grün- wald Béla, Perlrott Csaba Vilmos, Tihanyi Lajos alkotásainak jelen­tőségét a Nyugatban megjelent ko­rabeli kritikák alapján ismerték fel. A december 31-ig megtekinthe­tő tárlattal a PIM nemcsak a folyó­irat megalakulását, a hasábjain formálódó irodalmi modernség megszületését ünnepli, hanem a teljes magyar esztétikai kultúra, közgondolkodás, ízlés és a kritikai szemlélet korszerűsödését is. A kiállítással párhuzamosan in­ternetes játékot is indít a PIM: a fo­lyóiratban megjelent művekből bárki kiválaszthatja a legjobbnak tartott verseket, elbeszéléseket, regényrészletet és cikkeket, a meg­jelölt művekből pedig megszer­kesztheti az általa legjobbnak tar­tott számot, amelyet kinyomtat­hatnak, és címlapján a hajdani munkatársak neve mellett a szá­mot összeállító látogató neve is szerepel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents