Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-14 / 63. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. AAÁRC1US 14. www.ujszo.com RÖVIDEN Lesz iszlám vallásoktatás Berlin. Az iszlám vallás oktatása a jövőben hivatalos tárgy lesz a német állami iskolákban, németül. Erről állapodtak meg Berlinben a harmadik, ún. iszlám konferencia nyitányaként a német kormány és a németországi muzulmán szervezetek képviselői. A belügyminiszter javaslatára tavaly létrejött fórum az országban élő mintegy 3,5 millió muzulmán beilleszkedésének felgyorsítását szolgálja. (MTI) Macedón kormányválság Szkopje. Macedónia súlyos kormányválság előtt áll, miután a kormánykoalícióhoz tartozó Albánok Demokratikus Pártjának (DPA) elnöksége úgy döntött, hogy a párt kilép a kormányból. Az ok: Nikola Gruevszki miniszterelnök, a vezető kormánypárt (VMRO-DPMNE) feje elutasította a DPA élén álló Menduh Thaci követeléseit. A DPA követelte a kormányfőtől, állítsa le az Albán Nemzeti Hadsereg (AKSh) nevű lázadószervezet korábbi tagjai ellen indított eljárást. Az AKSh 2001-ben több hónapon át fegyveres harcot vívott a macedón erőkkel. Ezenkívül állami nyugdíjat követelt az albán háborús veteránoknak, és ragaszkodott ahhoz, hogy az albán nyelvet tegyék hivatalossá egész Macedóniában. (MTI) Túl gyakran választanak? Berlin. Az eddigi négy helyett ötévente tartandó parlamenti választásokat sürgetett Norbert Lammert, a német Bundestag elnöke. A konzervatív politikus szerint Németország túl gyakran választ, és ez az egyik fő oka a csökkenő szavazói részvételnek. „A mohó gazdasági vezetők és a szószegő politikusok miatt a szavahihetőség súlyos válságba került az országban.” Lammert aggodalmának adott hangot amiatt, hogy ez a válság egyre inkább úrrá lesz a politikai életben, a gazdaságban, és a társadalom mind szélesebb rétegeit érinti, beleértve az egyházakat és a szakszervezeteket is. (MTI) Pánik a Capitoliumban Washington. Kis híján evakuálták szerdán a washingtoni Capitoliumot, mert egy Cessna típusú kisgép tíz kilométerre megközelítette az amerikai törvényhozás épületét. Az ötfokozatú terrorfe- nyegetettségi skálán rövid időre a másodiklegmagasabb, narancssárga szintet rendelték el: a Capitoliumban tartózkodókkal közölték, készüljenek fel az épület kiürítésére. A turisták előtt lezárták az épületet. Az evakuálásra végül nem került sor, két F-16- os elfogó vadászgép kikísérte a Cessnát a védett légtérből. A Capitolium a 2001. szeptember 11-i terrormerényletek óta a világ legjobban védett épületei közé tartozik. (MTI) Kétnapos tavaszi csúcsértekezlet Brüsszelben - a vízummentességről Szlovéniában tárgyalt az uniós és az amerikai delegáció Közeledett az EU és az USA álláspontja Brüsszel/Ljubljana. Az EU légkörvédelmi és energetikai törekvéseinek pontosítása áll a tagországok állam- és kormányfői tegnap kezdődött, kétnapos csúcsértekezletének középpontjában. ÖSSZEFOGLALÓ Abban a meghívólevélben, amelyet Janez Jansa szlovén kormányfő, soros EU-elnökként a csúcstalálkozó házigazdája küldött kollégáinak - köztük a szlovák küldöttséget vezető Robert Fico kormányfőnek -, egyebek között azt hangoztatta, az uniónak tovább kell haladnia a megkezdett úton, hogy Szerb kormányválság Előrehozott választások Belgrád. Borisz Tadics szerb elnök tegnap a kormányjavaslatára feloszlatta a parlamentet, és május 11-re kiírta az előrehozott választásokat. Ezeketegyidőbentartják a vajdasági tartományi parlamenti választással, illetve a helyhatósági választásokkal. Tadics szerint a választás demokratikus módja annak, hogy a polgárok megmondják, az elkövetkezőkben hogyan fejlődjön Szerbia. Az új választást Vojiszlav Kostunica kormányfő kezdeményezte, de a kabinet működésképtelenné válása már hetekkel ezelőtt nyilvánvaló volt: okát azok az el- lentétekjelentik, amelyek a kabineten belül Koszovó, illetve Szerbia uniós közeledése ügyében feszültek. Egyes belgrádi elemzők azt jósolják, a voksolás népszavazási jelleget ölt, a polgárok a Kostunica és a Tadics által kínált lehetőségek közülfognak választani. (MTI) megtartsa vezető helyét a káros éghajlatváltozás elleni küzdelemben. De az EU mind több tagországa hangot ad abbéli aggodalmának, hogy ha a tavaly elhatározott ambiciózus tervekhez nem sikerül csatlakoztatni más nemzetközi szereplőket, az versenyhátrányt jelenthet az európai iparnak. A program sűrű volt. Különtalál- kozót tartottak a visegrádi országok kormányfői, majd Fico is részt vett az európai szocialisták (PES) vezetőinek értekezletén. Később az állam- és kormányfők Hans-Gert Pötteringgel, az Európai Parlament elnökével találkoztak. Ezt követően, az esti kötetlen munkavacsora keretében terítékre kerültek a csúcs legfontosabb kérdései. USA-lrán A Fehér Ház cáfolata Washington. Cáfolta az amerikai elnöki hivatal, hogy bárki a kormányban katonai megoldást szorgalmazna Iránnal szemben. Dana Perino fehér házi szóvivő azt mondta, az USA hisz abban, hogy lehetséges a diplomáciai megoldás, ha a nemzetközi közösség egyöntetűen cselekszik. Igaz, Bush elnök egyetlen megoldást sem zárt ki, de „ez az, ami segít előbbre vinni a diplomáciai tárgyalásokat”. A szóvivőt az iraki és afganisztáni műveleteket is irányító közép-keleti térségért felelős parancsnok távozása kapcsán kérdezték Washington Irán-politikájáról. Perino azt is cáfolta, hogy az Iránnal kapcsolatos nézeteltérés állna William J. Falion tengernagy lemondásának hátterében. Fallonról egy folyóirat azt írta, ő az egyetlen, aki ellenzi, hogy katonai úton állítsák meg az iráni atomprogramot. (MTI) Előzőleg bejelentették: nem szerepel a csúcs napirendjén az EU és az USA közötti vízummentességi tárgyalások ügye. A Brüsszel és Washington között az utóbbi hetekben feszültségeket is okozó témáról a szlovén főváros, Ljubljana melletti Brdo pri Kranju kastélyában zajlottak tegnap az ame- rikai-EU tárgyalások. Akiadott nyilatkozat szerint a felek megegyeztek abban, a vízumkérdés rendezésére „kétutas” tárgyalások kezdődnek. Vagyis: Washington egyrészt Brüsszellel folytat majd megbeszéléseket, de külön is tárgyal az uniós tagországokkal. Közvetlenül a megbeszélések előtt Michael Cher- toff amerikai belbiztonsági miniszter közölte: szerinte „a nézeteltérések eltúlzottak”. Azt jósolta, az USA egyezségre tud jutni az uniós tagországokkal úgy, hogy a megállapodások ne sértsék az uniós elveket. „Egyértelműen tiszteletben tartjuk az uniós jogot.” Brüsszel reméli, hogy 2008 végéig sikerül átfogó megállapodást kötnie Washingtonnal a valamennyi uniós állampolgárra vonatkozó vízummentességről. Az EU-küldöttséget vezető Franco Frattini igazságügyi biztos előzőleg azt mondta, októberig teNATO-csúcs Rakéták elleni védelem Brüsszel. NATO-források szerint egy Délkelet-Európát védő, kis hatótávolságú rakéták elleni védelmi rendszer kialakítása is téma lesz a szervezet április 2-től 4-ig tartandó bukaresti csúcstalálkozóján. Megállapodás nem várható, de az állam-, illetve kormányfők megbeszélésétől előrelépést remélnek ebben a témában is. Az US A olyan, a globális rakétavédelmi rendszerébe üleszkedő telepítéseket tervez Európában, amelyek a Csehország területén működő radarok és a Lengyelországban elhelyezendő elfogó rakéták segítségével Európa nagy részét megvédhetnék. Ám a rendszer nem tudná lefedni a délkelet-európai NATO-szövetsége- sek - Törökország, Görögország, Románia és Bulgária - területét. Márpedig e térség a Közel-Keletről nem túl nagy hatótávolságú rakétákkal is elérhető. (MTI) tő alá kellene hozni a vízummentességet. Jelenleg 12 tagország állampolgárait érinti az amerikai vízumkötelezettség: Görögország és tizenegy 2004-ben, illetve Dnyeszteren túli terület Voronyint elutasították Moszkva. Igor Szmirnov, a Dnyeszteren túli terület elnöke elutasította azt a moldovai rendezési tervet, amelyet Vlagyimir Voro- nyin, Moldova államfője ismertetett két nappal korábban azzal, hogy az élvezi Moszkva támogatását. Szmirnov Moszkvában nyilatkozott, ahol találkozott Dél-Oszé- tia és Abházia vezetőivel. A Voro- nyin elnök által ismertetett elképzelés szerint a Dnyeszteren túli terület gyakorlatilag visszatérne Moldova kötelékébe autonóm köztársaságként. Szmirnov erről azt mondta: Chisinau egyetlen célja, hogy felszámolja a Dneyszteren túli területen érvényesülő orosz befolyást, miközben ott több mint százezer orosz él. Hozzátette: Tiraszpol olyan önálló államot akar, amely nem a NATO és az EU irányába halad (mint Moldova), hanem Oroszországgal együtt fejlődik. (MTI) (ČTK/AP-felvétel) 2007-ben csatlakozott, többségében volt kommunista állam polgárait. Az új EU-tagok közül egyedül Szlovéniára nem vonatkozik a vízumkényszer. (MTI, ČTK, SITA, ú) Afganisztán-Pakisztán Merényletek, összecsapások Kabul/Kandahár. Öngyilkos merényletben meghalt 6 afgán civil tegnap a kabuli repülőtérre vezető úton, legkevesebb 18 pedig megsebesült. Ä gépkocsiba rejtett pokolgéppel elkövetett támadás páncélozott szállítójárművön utazó amerikai katonák ellen irányult, de közülük senki sem halt meg. Vardak tartományban 3 afgán rendőr életét oltotta ki egy út mentén elhelyezett pokolgép. Az ország déli részén, Nimruz tartományban a koalíciós erők szárazföldi összecsapásban és légi támadásban megöltek 41 tálib lázadót. A szomszédos Pakisztán nyugati határvidékén, a nemzetközi erők afgán területről kilőtt ágyúlövéseitől meghalt két nő és két gyermek. A szövetségesek tüzet nyitottak felkelők egy csoportjára, és öt lövedék Pakisztánban csapódott be. Lvara településen egy lakóház rombadőlt. (MTI) Az észtek nem gördítenek akadályt Moszkva. Észtország nem fogja gátolni az EU és Oroszország között megrekedt partnerségi tárgyalások újrakezdését, még ha a két ország viszonya meglehetősen feszült is. Ezt Urmas Paet észt külügyminiszter jelentette ki. Moszkva és Tallinn viszonya tavaly erősen megromlott, miután az észt főváros központjából elköltöztettek egy II. világháborús szovjet emlékművet, majd az észt hatóságok azt állították, Moszkva állt annak az internetes támadásnak a hátterében, amely a balti ország számítógépes hálózatát érte. (MTI) Csehországban hamarosan a parlament elé terjesztik a törvényjavaslatot - mintegy félezernyire becsülik az érintettek számát Kárpótlást kaphatnak a Kárpátaljáról kitelepítettek KOKES JÁNOS Prága. Csehország kárpótolni kívánja a II. vüágháború után Kárpátaljáról elüldözött csehszlovák állampolgárokat. Atörvényjavasla- tot a koalíciós polgári demokrata (ODS), az ellenzéki szociáldemokrata (ČSSD) és kommunista (KSČM) képviselők közösen nyújtották be, s már a közeljövőben napirendre tűzik a parlamentben. A kárpótlás legmagasabb összegét személyenként kétmillió mai cseh koronában határozza meg a javaslat. „Szeretnénk leróni Csehszlovákia és a Cseh Köztársaság adósságát azon állampolgárok iránt, akik kénytelenek voltak elhagyni házukat és más ingatlanjaikat azokon a területeken, amelyeket egy szerződés alapján Csehszlovákia a Szovjetuniónak adott át” - mondta újságíróknak Jan Hamáček, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke. Csehszlovákia és a Szovjetunió 1946-ban szerződést kötött Kárpátalja átadásáról. A dokumentum egyik fejezete leszögezi, minden csehszlovák állampolgárnak, akinek 1939 után el kellett hagynia Kárpátalját, kárpótlás jár. Hamáček szerint a szerződés alapján a Szovjetunió valóban kifizette akkoriban a kárpótlásokat Csehszlovákiának, de a pénz az érintett állampolgárokhoz nem jutott el. A mostani javaslat szerint mindazok a volt csehszlovák állampolgárok, akik eddig nem részesültek más úton kárpótlásban, anyagi térítést kérhetnek a Kárpátalján hátrahagyott vagyonukért. A kérvényben pontosan fel kell tüntetni a visszakövetelt ingatlanokat és értéküket 1938 májusi dátummal. Akkor ugyanis egy más nemzetközi szerződés előkészítésével összefüggésben a csehszlovák hatóságok részletes leltárt készítettek a kárpátaljai vagyoni állapotokról. Az ingatlanok akkori árát átszámítják a mai árakra. A költségvetésből nagyjából egymilliárd koronát különítenek el erre a célra. A Kárpátaljáról a II. világháborúval összefüggésben elüldözöttek néhány éve Podkarpatská Rus néven Csehországban szervezetet alapítottak, amely szintén feltérképezte a helyzetet és a kárpótlási igényeket. Josef Havel, a szervezet vezetője szerint a háború után az akkori pénzügyminisztérium felhívására jegyzék készült a kárpótlásra jogosultakról, amely mintegy 6300 nevet tartalmazott. Az 1948-as rendszerváltás után az ügy egy időre elaludt, majd 1959-ben az akkori csehszlovák kormány rendeletet adott ki, amelyben szűkítette a kárpótlásra jogosultak körét. Josef Havel úgy véli, a kárpótlásra jogosultak száma 400- 500 lehet. A cseh hatóságok korábban elutasították a probléma rendezését. A cseh pénzügyminisztérium egy 2005-ben készített anyaga szerint a Kárpátalján elvesztett vagyon összértéke mintegy 10 müliárd korona mai áron. „Az érintetteket az állam már kárpótolta az 1959-es rendelet alapján - tolmácsolta akkor a tárca véleményét Marek Zeman szóvivő. Kárpátalja évszázadokon át a magyar állam része volt, de 1918-ban Csehszlovákiához csatolták. Nemzetközi döntések következtében Magyarország 1938-ban elfoglalta Kárpátalja déli részét, míg egy évvel később egész Kárpátalja magyar fennhatóság alá került. A terület 1945-ben visszakerült Csehszlovákiához, majd az átadta a Szovjetuniónak.
