Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-13 / 62. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 13. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ LE MONDE A francia belügyminiszté­rium informatikai rendszere a helyhatósági választások első fordulójának estéjén össze­omlott - állította a Le Monde című napüap. A helyhatósági választások vasárnapi első fordulóján a hírközlő szervek azonnal közzétették az exit poll adatokat, de a hivatalos eredmények közzétételét csak részlegesen és hibásan hétfő hajnalban, háromórás késés­sel kezdte meg a belügymi­nisztérium. Akormány hivata­losan nem hajlandó elismerni az informatikai kudarcot, pe­dig a belügyminisztérium tel­jes rendszere összeomlott. A minisztérium munkatársai­nak többször kellett újratöl­tetne az oldalakat az ered­ményekkel, s a végleges ada­tok csak másnap délután vál- tak hozzáférhetővé. (MTI) (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Észak-Korea totális diktatúra, amelyet az emberek mindennapi életét elnyomó politika jellemez Sértik az emberi jogokat Egyebek között Oroszor­szágot és Kínát bírálta az emberi jogok helyzete mi­att tegnap nyilvánosságra hozott éves jelentésében az amerikai külügyminiszté­rium. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ A washingtoni külügyi tárca vi­lágjelentése - amely majdnem kétszáz országban vizsgálta az emberi jogok állapotát 2007-ben - úgy fogalmazott, hogy a ma­gyar kormány általánosságban tiszteletben tartja az állampolgá­rok emberi jogait, de néhány te­rületen még mindig fennállnak problémák. Washington értékelése szerint Oroszországban a kormány kor­rupt, a sajtót zaklatják, a válasz­tásokon visszaélések történtek, a biztonsági erőkhöz gyilkosságok és kínzások köthetők. A végrehaj­tó hatalom centralizációjának fo­kozódása csökkentette a kor­mány elszámoltathatóságát, és az ellenzéki pártok működése korlá­tozott. Kínában a jelentés szerint olyan tekintélyuralmi rendszer van, amely nem tartja tiszteletben az alapvető emberi jogokat, zaklat­ják az újságírókat és a külföldi se­gélyszervezetek alkalmazottait, a börtönökben kínozzák a rabokat. Noha a gyors gazdasági növeke­dés következtében a társadalom nagy része átalakult, továbbra is megsértik az emberi jogokat, nem ritka, hogy a bebörtönzötteket elektromos árammal kínozzák és verik. Peking 2007-ben fokozta az internet ellenőrzését és cenzúrá­zását, a kormány erősítette a szó­lás- és sajtószabadságot korlátozó intézkedéseket. Bár az amerikai külügyminisztérium keményen kritizálta Kínát, a Reuters szerint elnézőbb volt vele szemben, mint korábban. Az AFP megjegyezte, hogy az ország lekerült arról a fe­ketelistáról, amely az emberi jo­gok legsúlyosabb megsértőit so­rolja fel. Az amerikai külügyminisztéri­um több mint 190 országban vizsgálta az emberi jogok helyze­tét. Ezúttal is a legsúlyosabb jog­sértőkként ostorozta Kubát, Pa­kisztánt, Afganisztánt, Észak-Ko- reát, Iránt, továbbá Szudánt, Ne­pált, Szíriát és Zimbabwét. Azok­ban az országokban sértették meg legrendszeresebben az em­berijogokat, ahol a hatalom az el nem számoltatható vezetők ke­zében összpontosult - áll a jelen­tésben. Az amerikai külügyi jelentés a szudáni helyzetet szörnyűnek nevezte: a 2006-os békeegyez­mény ellenére Dárfúr káoszba süllyedt, a kormány folytatta a falvak bombázását, a lázadók is fokozták támadásaikat. Észak- Korea totális diktatúra, amelyet az emberek mindennapi életét elnyomó politika jellemez. Afga­nisztánban továbbra is gyenge az emberi jogok helyzete, a felkelők tavaly 6500 embert öltek meg, ezenkívül gyengék a kormányzati intézmények, buijánzik a kor­rupció és a kábítószer-csempé­szet. Pakisztánban, amely Ame­rika szövetségese, noha Pervez Musarraf elnök elkötelezte ma­gát a demokratikus átalakulás mellett, romlott az emberi jogok állapota - olvasható a washing­toni külügyi értékelésben. A jelentés szerint az Egyesült Államok figyelemmel kíséri saját teljesítményét is, különös tekin­tettel a világ bírálatára. A doku­mentum megemlíti, hogy erős kritika érte Amerikát a guantá- namói börtöntábor terrorgyanús foglyainak bánásmódja miatt. Az amerikai kormány továbbra is meghallgatja és egyenesen reagál az egyebek között azokkal az in­tézkedések kapcsolatos aggo­dalmakra, amelyeket a terroriz­mus globális fenyegetése elleni védelem jegyében hoztak - tar­talmazza az emberi jogok 2007-es helyzetéről szóló doku­mentum. A szlovák kormány tavaly tisz­teletben tartotta az állampolárok emberi jogait, bár néhány terüle­ten továbbra sem oldódtak meg a problémák. Az amerikai külügyi jelentés szerint Szlovákia az alábbi kérdésekben nem tartja tiszteletben az állapolgárok em­beri jogait: a rendőrök általában rosszul bánnak a romákkal; túl­ságosan hosszú ideig tartják a gyanúsítottakat előzetes letartóz­tatásban; korlátozzák a vallás- szabadságot; az igazságügyben, a helyi önkormányzatokban és az egészségügyben még mindig uralkodik a korrupció; nem szűnt meg a nők és a gyerekek elleni erőszak, valamint az emberke­reskedelem; a romákkal és más kisebbségekkel szembeni társa­dalmi megkülönböztetés és erő­szakos cselekmények. ____________________________________________ KÉZ,IRAT Állótaps MIKLÓSI PÉTER Még a komáromi Jókai Színház premieijeit sűrűn látogató új­ságíró is ritkán tapasztalja, hogy a publikum percekig zúgó álló­tapssal jutalmazza a bemutatót. Örömmel jelentem: a társulat már nem éppen kortalan hölgy­tagjait kiváló jutalomjátékhoz juttató Forgószínpad című színmű ilyen produkció. A pre­mieren zúg hát a „sztending ovéjsön”; a harmadik sorban ott ünnepiek jómagam is, és köz­ben az jár a fejemben, vajon mit tehet a zsurnaliszta, ha nem az előadást kell elemeznie, hanem a produkció, meg az azt követő viharos taps üzenetét szeretné koncipiálni? Nos, szerintem, vé­lemény helyett nyüt értékítéle­tet keli mondania. Éspedig úgy, hogy hűen önmagához szigorú­an következetes legyen; hogy közlendőjének elve, jelleme s mértéke legyen. Bár ki tudja, e soraim talán meg sem születtek volna, ha az álló­taps hosszan tartó perceiben - a hosszú esztendők múltán újra együtt színházi varázslatot te­remtő, szerepük szerint idős(ödő) hölgyek színpadi já­téka láttán -, pusztán a nosztal­gia munkál bennem. Vala­mennyien remek színésznők, kétség sem férhet hozzá, hogy ne bravúrral tudnák megoldani feladataikat. De amivel az álló­tapsot kiérdemelték, több en­nél! Több, mert a Forgószínpad­ra keresztelt színészotthon lakó­iként Szentpétery Aranka, Thir­ling Viola, Ferenczy Anna, Né­meth Ica, Lőrincz Margit, Var­sányi Mari, Petrécs Anna és Gombos Ilona kivétel nélkül a belső arcukat mutatták meg. Azt, hogy az általuk formált alakok alapmagatartása szinte mindig más és más - noha a gyökerük rendre közös. A bio­lógiai változás klasszikus formá­ját hozták az érett színésznők lelkűidének, ületve a fanyarkás légkörű színészotthon társas magányának határát felmutat­va. Ezt a külvilág előtt palástolt „romlékonyságot” olyan csont- talan elengedettséggel érzékel­tették, ahogy a füst találkozik a lánggal. Sokadmagammal együtt, velem is elhitették, hogy a hivést sugárzó tekintet, a ra­gyogóan tiszta szempár, az őszinte önfeláldozás mögött fel- izzik a jellemet, az emberi tar­tást kikezdő, mélyről jövő ön­zés. E nyolc hölgy figurája kivé­tel nélkül, szakmai zsargonban, szólt valamiről. Színészi arcvo­násaik portrévá rendeződtek; viselkedési formát, magatartást sugalltak. Azt a belső arcukat mutatták felénk, amely egyénre szabottan s rejtettebben rajzo­lódik ki, mégis messzebbre su­gárzik: az állótaps örömteli, ám mégiscsak elillanó percem túl... És itt körvonalazódik az állótaps üzenete, aminek nagydobra ve­rése már nem színészi, hanem újságírói feladat. Még akkor is, ha a kompetensek általában a „hogy nem lehet” érveivel nyi- lazzák a toliforgatót. Egyszerűen csak azt szeretném - nem elő- ször-leszögezni: legyen őszinte szívügyünk az ötvenöt éve az anyanyelvűnkön játszó hivatá­sosjátékszín! Egyelőre ne lila ködben úszó színészsétányt sze­gélyező szoborparkról ábrán­dozzunk, hanem szerényebben, de igazszólóbban a szín- ház-város-szakma-civü szféra-színpártoló közönség összefogással szülessen meg végre az alapítókat, meg a ké­sőbb arra érdemeseket kitünte­tő, tiszteletet parancsoló Örökös Tagság és a színházunk évtize­des bástya szerepét bizonyítan­dó Színészmúzeum! S ez a legtöbb, amire az álló­taps perceiben a nyílt beszéd­hez szokott zsurnaliszta gon­dolhat. KOMMENTÁR Szép álmokat! MAL1NÁK ISTVÁN Ha csupán a gazdasági teljesítmény számított volna, akkor a spa­nyolok leváltják a szocialista (PSOE) kormányt. De Zapateróék va­sárnap győztek, igaz, nagyon szorosan, nem is tudnak egyedül kormányt alakítani. Annak a ténynek, hogy a gazdaság mellett más is számít, van néhány általánosan is megszívlelendő - különösen a jobboldal számára - tapasztalata. Emeljünk ki hármat. Az európai polgár nem bocsátja meg a hazugságot. Nem vevő a gyűlöletbeszédre. És a harmadik: sose becsüld le az ellenfelet. Á szocialista kormányt négy éven át végigkísérte az a vád, hogy csak a nemzeti tragédia következtében tudott győzni, három nappal a 2004. március 11-i madridi vonatrobbantások után (tegnapelőtt volt a 4. évforduló). Az addig kormányzó és az újabb győzelemre esélyes konzervatív Néppárt (PP) anélkül, hogy bármüyen vizsgálat eredményét megvárta volna, kampányokokból azonnal az ETA baszk szeparatista szervezetre próbálta kenni a dolgot. A további- akrajól emlékszünk, a lényeg az, hogy az Aznar-kormány belebu­kott a hazugságba, rendkívül felelóüenül kezelte az Európa New Yorkjaként is emlegetett madridi merényleteket. A nemzetközileg addig teljesen ismeretlen Zapatero pedig azzal került a világlapok címoldalára, hogy szinte rögtön hazahívta Irakból a spanyol csapa­tokat. A vasárnapi eredmény azt mutatja, hogy a nemzeti tragédia felelőtlen kezelését és a hazugságot a spanyolok többsége - a kis többség is többség - azóta sem bocsátotta meg. Annyi támadási felületet hagyott a kormány, hogy a Néppárt most simán győzhetett volna. Szinte megoldhatatlan gondot - gazdasági és politikai értelemben is -jelentenek a főleg tengeri úton érkező il­legális bevándorlók tömegei. Zapatero amnesztiát hirdetett a be­vándorlóknak, mondhatni: letelepítette őket. Ajobboldal által kö­vetelt kemény kéz politikája helyett inkább tárgyalni próbált az ETA-val, amely időközben felújította a terrorakciókat. Több felmé­rés is készült, amelyek tanúsították, hogy mindkét ügyben inkább a radikális megoldást támogatta volna az átlagspanyol. Akkor miért nem tudott most nyerni a PP? Az volt a baj, ahogyan tálalta ezeket a témákat. Agresszívan, durván esett neki a kormánynak. Kisebb hangerő és több észérv meggyőzőbb lett volna. A tanulság: a spa­nyolok nem vevők a gyűlöletbeszédre. Ugyanez mondható el két további ügyről is. Zapatero nagyobb autonómiát akar adni a kata­lánoknak is, a baszkoknak is. Es kegyetlenül összerúgta a port eb- benazerósen vallásos országban a katolikus egyházzal az abortusz, a melegházasságok, a nemek egyenjogúságát illető törvény révén. Meg is kapta a magáét a konzervatívoktól - a PP-nek is megvannak a maga tálibjai, akárcsak nálunk a KDH-nak -, akik még a tömegeket is az utcára vitték. Vagyis: az egyes részkérdésekben megnyilvánuló közhangulatot a PP túlértékelte, ezért kissé le is becsülte a PSOE-t. A negyedik tanulság az első kettőről szól, de csak nekünk, abban az értelemben, hogy mikor leszünk mi, kelet-európai uniós polgárok igazi európai polgárok. Akkor, ha egy szlovákiai vagy magyaror­szági választás után a külföldi lapok azt fogják írni: a polgár errefelé sem jutalmazza a hazugságot és a gyűlöletbeszédet. Szép álmokat! FIGYELŐ Veszekedés fenyeget „Dühödt veszekedéssé” fajul­hat a ma kezdődő brüsszeli ÉU- csúcson az amerikai vízummen­tességi megállapodások feletti vita, miután a kelet-európai tag­országok egymás után kötnek kétoldalú egyezségeket az USA- val - írta uniós forrásokat idézve a Financial Times. A londoni gazdasági napilapnak egy uniós nagykövet azt mondta, a hangu­lat „rendkívül feszült ebben az ügyben... igen komoly robbanás is lehetséges”. A Financial Times felidézi, hogy Csehország, a vitát elindítva, már két hete egyezség­re jutott az amerikaiakkal, és a 2004-2007 között uniós taggá vált többi kelet-európai ország is a példa követésére készül. Brüsz- szeli illetékesek és sok nyugat­európai kormány is döbbenten figyeli e „rohanást” a különmeg- állapodások után, amiben annak jelét látják, hogy az új tagorszá­gok nem mutatnak érdeklődést a közös EU-politikák iránt. A nyu­gat-európaiak szerint az USÁ - azzal, hogy egymás után nyeri meg a közép- és kelet-európai országokat a vízummentes uta­zás csábításának - igen előnyös feltételeket tud teremteni saját magának biztonsági ügyekben. Az új tagállamok szerint azok az országok, amelyek 2004 előtt az unió tagjai voltak, Görögország kivételével már most is mente­sülnek az amerikai vízumkötele­zettség alól, ezért „könnyen mu­togatnak vádlón azokra az or­szágokra, amelyek nem része­sülnek ebben a kiváltságban” - áll a cikkben. Az uniós széthúzás e kérdésben hasonlatos az ener­giabiztonsági EU-politika sok szakember által zűrzavarosnak tartott állapotához. Nagy és kis tagállamok, mint Németország és Olaszország, illetve Magyar- ország és Bulgária egyaránt en­gedtek az orosz Gazprommal kö­tendő energiaellátási egyezmé­nyek kísértésének. Brüsszeli ille­tékesek szerint a vízummegálla­podások ettől különböznek, mi­vel sérülhetnek azok az EU-elő- írások, amelyek a schengeni egyezség alapján összegyűjtött személyi adatok védelmét céloz­zák - áll a Financial Tunes írásá­ban. A The Guardian a múlt hó­napban azt írta, hogy egy általa látott, „európai fővárosokban aláírás végett körözött doku­mentum” szerint az amerikai kormány mind a 27 tagállamot rá akaija szorítani fegyveres őrök jelenlétének engedélyezé­sére az unióból felszálló, egye­sült államokbeli célállomásra tartó összes amerikai repülőgé­pen. Emellett az akkori lapérte­sülés szerint az amerikaiak a ví­zummentesség megadásának, vagy fenntartásának feltételéül szabnák, hogy az uniós orszá­gok az összes olyan utasról is szolgáltassanak személyes ada­tokat, akik nem szállnak le Ame­rikában, csak átrepülnek terüle­te felett. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents