Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-12 / 61. szám, szerda

U I II.I JlUMIIilltUMJLal UiJli.1 UUUi IIUlHli 1 ill I llillU. U I I U, 26 Oszt-Veszt ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 12. www.ujszo.com ALULNÉZET El a kezekkel az ünneptől! BUCHLOV1CS PÉTER Tessék nyugodtan leköpni, acsarogni és gyalázkodni, na és persze nemzetárulózni, de ak­kor is megutáltam március ti­zenötödikét. Már hogy ne utáltam volna meg, ha évek óta más se zúdul március idusa kapcsán az ember nyakába, mint az, hogy már me­gint ki tüntet ki ellen, ki lesz a Petőfi-szobomál, ki a Bat- thyány-mécsesnél, ki lesz a Par­lament előtt, ki szaggat majd kordonokat, továbbá, hogy ki fog és kit tele szájjal szidni, ak- tuálpolitikai mocsárgázzal kábí­tani, pártérdekek mentén meg­szabni azt, hogy miről is szólt anno 1848-49. Sőt, egyre gyak­rabban, szintén politikai érde­kek miatt, visszamenőleg is meghamisítani a történelmet, még a magyar forradalom és szabadságharc kapcsán is. Egyszerűen nem vagyok képes elviselni a panelszónoklatokat, amelyekkel ilyentájt a politi­kusok és a különféle rendű­rangú tótumfaktumok végig- haknizzák az összes Kárpát­medencei közteret, szoborta­lapzatot és emlékhelyet, s rosszul vagyok az egyoldalú kisajátításoktól éppúgy, mint ha azt látom, hogy kokárdás bőrfejűek ácsorognak a dísz­vendég mögött. Netán attól, hogy mostanában gyakran a legnagyobb kommunista exelvtársak mászkálnak ma­lomkeréknyi kokárdával, vér­nacionalista melldöngetéssel. Petőfinek, Vasvárinak, Jókainak vajon hogy tetszene mindez? Ami évek óta a kirakatban zajlik március tizenötödike kapcsán, az nem más, mint a forradalom eszméjének kiforgatása, egy lé­nyegében kiüresedő parádé, to­vábbá rendszeresen ismétlődő alkalom arra, hogy 1848-cal ön­igazolják magukat egyes perc­emberkék. Az üyentájt a Tiso-fé- le államot dicsőítő troliokról már nem is beszélve. Azaz: március 15-én inkább sza­badságra megyek, minél messzebbre. Majd viszek ma- gammmal valami jó könyvet is. Czuczor Gergely visszakerül a helyére Nem bírtak a szoborral Forradalom és szabadságharc, Petőfi és az aradi vértanúk - valamikor a 17. és a 20. század között Mit ünnepelünk március 15-én? (Képarchívum) ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Andód. Az elmúlt héten az Ér­sekújvárhoz közeli településen el­tűnt a talapzatáról Czuczor Ger­gely pap költő mellszobra. Sokan azt gondolták, hogy ismeretlen tet­tesek lopták el az alkotást. Czuczor Mária, a falu polgármestere azon­ban cáfolta a híreszteléseket. El­mondta, valakik valóban el akarták mozdítani helyéről a szobrot - va­lószínűleg azért, hogy színesfém­hulladékként eladják-, de nem jár­tak sikerrel. A falu önkormányzata úgy döntött, még a koszorúzási ün­nepség előtt rendbe hozatja a ta­lapzat csavaijait, a szobrot csak ez­után erősítik vissza a helyére. Czuczor Gergelyt az 1848-ban Kossuth Hírlapjában megjelente­tett Riadó című költeménye miatt a szabadságharc leverése után hatévi várfogságra ítélték. A jeles nyelvész 1851-ben az Akadémia ismételt ké­relmére kegyelmet kapott, (száz) Március tizenötödikéhez közeledvén, mikor szinte minden magyarlakta helyen ünnepi műsorral emlékez­nek meg a magyar történe­lem eme viharos esemé­nyéről, az a gondolatom tá­madt, hogy „Az okos is té­vedhet” népszerű té­véműsor mintájára találom­ra megkérdezek tíz magyar embert Kassa vonzáskörze­téből, vajon tudja-e, mit is ünnepiünk ilyentájt. KOZSÁR ZSUZSANNA A kedves olvasó tippelhet, a végeredményből majd kiderül, igaza volt-e. Első válaszadóm, egy húszas éveiben járó egyetemista diáklány igencsak zavarba jött a kérdés hallatán. „Magyar ünnep - kons­tatálta -, de mi is? A magyar tör­ténelemhez fűződik, de nem em­lékszem.” Tudná-e esetleg törté­nelmi alakhoz vagy mondjuk költőhöz kötni az ünnepet? „Petőfi” - ragyogott fel a lány sze­me, és gyorsan be is sorolta nagy költőnket a huszadik századba. A további két válaszadóval na­gyobb szerencsém volt. Egy nagy­jából negyvenéves férfi (egyéb­ként volt határőr), felvont szem­öldökkel ezt mondta: „Én nem tu­dom, ki mit ünnepel március 15- én, én a magyar szabadságharc évfordulóját.” Egy nyugdíjas öre­gúr azonnal rávágta a kérdésre: „Az 1848-as szabadságharcot. Ne­veket is mondjak? Petőfi, Vasvá­ri... hát a többi már nem jut eszembe.” Mivel a két helyes válasz után igencsak megnőtt bennem a meg­becsülés az erősebbik nem iránt, egy hetedikes kamasz fiút szemel­tem ki következő célpontnak. „Magyar ünnep, de nem tudom, mi” - kaptam meg a feleletet. Úgy döntöttem, inkább nem fir­tatom a zsenge tinikorúak törté­nelmi ismereteit, górcső alá vet­tem hát két szimpatikus középge­nerációs ületőt. „Mit is? A szabad­ságharcot” - közölte a hölgy, hoz­zátéve, pillanatnyi megtorpanása nem az ismeretek hiányából fa­kadt, csupán meglepődött, egyál­talán miért kérdés ez. „Az 1848- as forradalmat” - adta meg a he­lyes választ a kérdezett úr is, amitől a mérleg nyelve merede­ken a helyes feleletek irányába lengett ki. Ezen az állapoton né­miképp változtatott az a huszon­éves egyetemista fiú, aki forrada­lommal és Petőfivel kapcsolta össze március 15-ét, igen helye­sen, ám az évszámban elbizony­talanodva a 17. századra tippelt. Egy gimnazista leányzó ellenben az aradi vértanúkra voksolt, majd később Petőfi is az eszébe jutott, meg „valami szabadságharc”. A bohó és felületes ifjúságot mel­lőzve megállapodtam a nyugdíj felé tartóknál. „Ünnepiünk? Nem tudok róla. Nálunk nem szabad­nap. De nem ez volt az a nap, mi­kor a magyarok tüntettek, meg összetörték a kirakatokat? Mutat­ták őket a tévében is” - emlegette egy gyári munkásnő. Utolsó vá­laszadómnak, egy szimpatikus kismamának viszont alighanem a történelem lehetett a hobbija, mert a Habsburg-uralom elleni lázadásról, a szabadságharc kitö­réséről, a márciusi ifjakról, a ti­zenkét pontról kezdett beszélni, és még ma is mondaná tán, ha ott állnék mellette - jó esetben már a világosi fegyverletételnél tarthat­nánk. Nos, kedves olvasó, talán lehe­tünk optimisták, hiszen legszigo­rúbb mércével mérve csupán két rossz választ találtunk, háromra pedig ráfoghatjuk: „valami deren­gett”. A többiek magától értetődő természetességgel adták meg a helyes feleletet. És ne feledjük: az okos is tévedhet. Még akkor is, ha éppen március 15-éről van szó. MEGEMLÉKEZÉSEK Március 15. (szombat) Somoija - 16.30: az 1848- 49-es magyar forradalom és sza­badságharc 160. évfordulójának tiszteletére a Csemadok helyi és tejfalui alapszervezete, valamint a művelődési központ koszorú­zási ünnepséget szervez a Pipa­gyújtó emlékhelyen nyugvó hon­védok sírjánál. Ünnepi szónok: Grendel Lajos Kossuth-díjas író. Közreműködnek a Corvin Má­tyás Alapiskola és a tejfalui alap­iskola diákjai, az Önkéntes Tűzoltó Testület fúvós zenekara. A koszorúzási ünnepség után a Somoijai Madách Imre Gimnázi­um műsort mutat be a városi művelődési központ színházter­mében 18 órai kezdettel. Az ér­deklődők számára 16 órakor au­tóbuszt indítanak a vmk melletti parkolóból, (jóm) Nyékvárkony - 17.00: szent­mise, majd ünnepi megemléke­zés a kopjafánál a templomkert­ben. (jóm) Apácaszakállas - 15.00: is­tentisztelet a református temp­lomban; 16.00-kor koszorúzás a kopjafánál. Ünnepi beszédet Po­lák László, Ekecs-Apácaszakállas polgármestere mond, a műsoros részben Krastenics Sarolta és Föl­des Titanilla szerepel, (jóm) Nyárasd - 15.30: megemlé­kezés a Petőfi-emlékműnél, ün­nepi beszédet mond Farkas Iván parlamenti képviselő, (jóm) Csicsó - 14.00: koszorúzás a „Magyarnak maradni” emlékpark­ban, ünnepi beszédet mond Föl­des Csaba polgármester; 14.30: ünnepi műsor a kultúrházban, kö­szöntőt mond Medgyasszay László parlamenti képviselő Győrből, fel­lép a Csicsói Csemadok Asszony­kórus, valamint a Porta Színpad Te vagy hazám most a világ vezé­re...” című összeállítással. Szer­vezők: a Csemadok és a községi önkormányzat, (vkm) Komárom - 16.30: a város­ban hagyományosan a Jókai- szobornál kezdődik az ünnep­ség, a Csemadok járási és városi szervezetei részvételével. Fel­lépnek: a Felvidéki Rockszín­pad, Heltai Jenő: Szabadság című versét Bölcs Gergely mondja el, majd az izsai Csema­dok Búzavirág hagyományőrző csoportja énekel. 17.00: meg­emlékezés és koszorúzás a Klap­ka téren a Concordia vegyeskar közreműködésével. Beszédet mond Katona Tamás, (vkm) Érsekújvár - 18.00: koszorú­zási ünnepség Czuczor Gergely mellszobránál a Csemadok szék­háza előtt. A 19 órakor kezdődő ünnepi műsorban Strba Sándor Bem Józsefről tart előadást, köz­reműködnek a Vándor versének­lő együttes és a Verszuhatag Iro­dalmi Kör tagjai, (száz) Andód - 15.00: ünnepi koszo­rúzás Czuczor Gergely szülőfalu­jában a jeles pap költőről készült mellszobornál, a plébániatemp­lom előtt, (száz) Kisújfalu -15.00: az 194§-49­es szabadságharc és forradalom emléknapján a helyiek megkoszo­rúzzák Kossuth Lajos szobrát, a fa­luház udvarán megrendezendő kultúrműsorban fellépnek a helyi kisiskola, a köbölkúti Stampay Já­nos Alapiskola tanulói, és a helyi nyugdíjasklub énekkara, (száz) Léva - 17.00: koszorúzással egybekötött emlékünnepség a nagysallói csata hőseinek em­lékművénél a temetőben, beszé­det mond Bara Zoltán, az MKP külügyi titkára, az ünnepi műsor­ban a lévai Magyar Tanítási Nyelvű Egyházi Gimnázium diák­jai lépnek fel. 18.00-tól ünnepi műsor a Družba kultúrotthon színháztermében, beszédet mond Smuk András, a bécsi magyar kul- túregyesület, az Európa Club ügy­vezető titkára, fellépnek a Csema­dok helyi alapszervezete mellett működő művészeti csoportok, va­lamint az oroszlányi Lengyel Jó­zsef Gimnázium Irodalmi Színpa­da. 20.00-tól Zenés nosztalgiaest a Reviczky Házban, (fm) Zselíz - 17.00: megemlékezés a kopjafánál a Schubert-park kö­zelében, majd felvonulás az 1848-49-es emlékműhöz; 18.00: megemlékezés és koszorúzás a művelődési ház előtti emlékmű­nél, ünnepi szónok Szarka László történész; 19.00: Gárdonyi Géza: A bor, a Komáromi Jókai Szín­ház előadása a művelődési ott­honban. (fm) Ipolyság - 15.30: koszorúzás és megemlékezés a temetőben a Megbékélés kapujánál, közremű­ködik a Musica Aurea Énekegyüt­tes, ünnepi beszédet mond Korpás Pál nuyugalmazott pedagógus, vá­rosi képviselő, majd mécsesgyúj­tás és virágok elhelyezése két 1848-49-es katonatiszt sírjánál. 17.00-kor emlékműsor a városhá­za színháztermében, vendégszó­nok Molnár Béla, a magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke, az ünnepi össze­állításban közreműködnek a helyi alap- és középiskolák diákjai, a Musica Aurea Énekegyüttes és Vas Ottó versmondó, (fm) Csata - 15.00: emlékműsor a kultúrházban, közreműködnek a helyi alapiskola és a budapesti Kopint-Datorg gazdaságfejleszté­si szakközépiskola diákjai, majd koszorúzás és megemlékezés a katolikus templom melletti hősök emlékművénél. Fellép a Csemadok Rozmaring csoportja, végül koszorúzás a temetőben egy honvédsírnál, (fm) Nagyölved - 16.00: ünnepi megemlékezés és koszorúzás a községháza előtt, a II. vüághábo- rús emlékműnél, közreműköd­nek a helyi alapiskola diákjai, a Csemadok helyi alapszervezete, beszédet mond Cseri Zita, Nagy­ölved, valamint Lendvai József János, a magyarországi testvér­község, Püisszentkereszt polgár- mestere. (fm) Rimaszombat - 16.00: a Tompa Mihály téren, Petőfi Sán­dor szobránál a Csemadok rima- szombati alapszervezete és az MKP helyi szervezete rendez meg­emlékezést. Ünnepi szónok Si­mon Zsolt parlamenti képviselő, közreműködik a Sobotienka fú­vószenekar Lévai Tibor vezetésé­vel, valamint a Csemadok Blaha Lujza Vegyes Kara. 17.30-tóla vá­rosi művelődési ház színházter­mében Haza és szabadság címmel irodalmi összeállítással ünnepük a nemzeti ünnepet, (szász) lpolyvarbó - 15.15: a Kö­zépső-Ipoly mente hagyományos központi március 15-i ünnepsége toborzóval kezdődik, majd a kul­túrházban ünnepi műsor „Meg kell, hogy éljem azt a szép napot” címmel. Közreműködnek az ipolyvarbói Mikszáth Kálmán Alapiskola és az ipolynyéki Balassi Bálint Alapiskola tanulói, az Ór- halmi Hagyományőrző Kör, a Bussai Aszszonykórus, valamint Csábi István énekes. Az ünnepi műsor után fáklyás felvonulás a temetőbe, ahol Erdélyi János hon­véd sírjánál és az 1848/49-es sza­badságharc emlékművénél koszo­rúznak. (szász) Kassa - 15.00: az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ki­törése 160. évfordulója alkalmá­ból díszünnepséget rendeznek a Thália Színházban. A megemlé­kezés ünnepi szónoka Pálfy G. István. A köztemetői honvédsí­rok koszorúzására március 16- án, 9.30-kor kerül sor. (kozs) Március 16. (vasárnap) Lég - 16.00: ünnepi megem­lékezés a művelődési házban. Fellépnek az alapiskolások és a békéi népdalkor, (jóm) Felsopatony - 15.00: meg­emlékezés a művelődési házban. Ünnepi szónok Öllős László, kö- zerműködik Gál Tamás és Zsapka Attila, (jóm) Ekecs - 16.00: koszorúzás az emlékoszlopnál. Ünnepi beszédet Varga Frigyes nyugalmazott peda­gógus, iskolaigazgató mond, a műsoros részben a Vásárúti Dalár­da szerepel. Koszorúzás után fog­adás a művelődési házban, (jóm) Kisudvamok - 18.00: ünnep­ség a faluházban. A zenés megem­lékezésen fellép a helyi Pünkösdi Rózsa vegyes énekkar, (jóm) Sárosfa - 15.00: megemléke­zés a Bittó család sírboltjánál. Be­szédet mond Simon Zsolt parla­menti képviselő, közreműködik a somorjai Híd vegyes kar. (jóm) Tardoskedd -10.30: szentmi­se lesz, majd megemlékezés az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 160. évforduló­ja alklalmából, a Szent István té­ren álló emlékoszlopnál. Ünnepi beszédet mond Potápi Árpád, a magyarországi Bonyhád város polgármestere, országgyűlési képviselő, (száz) Nagykér - 11.30: az ünnepi szentmisét követően koszorúzás a kis kultúrház kertjében találha­tó kopjafánál, (száz) Zalaba - 14.30: koszorúzás a temetőben a kopjafánál; 15.00- kor ünnepi megemlékezés és műsor a kultúrházban. (fm)

Next

/
Thumbnails
Contents