Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-12 / 61. szám, szerda

14 Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2008. AAÁRCIUS 12. www.ujszo.com Ötvenéves az Európai Parlament - megszívlelendő felmérés arról, mivel foglalkozzanak a honatyák, és melyek a legfontosabb európai értékek A polgár szemében az EP tekintélye a legnagyobb Strasbourg. Ma délután ün­nepélyes ülésen emlékez­nek meg Starsbourgban az Európai Parlament 50. szü­letésnapjáról. Egy hét múl­va, március 19-én lesz pont fél évszázada annak, hogy az EP elődje, a kizárólag konzultációs jogokkal ren­delkező Európai Parlamen­ti Közgyűlés megtartotta alakuló ülését. ÖSSZEFOGLALÓ Ötven év alatt a 142 kinevezett tagból álló, négy munkanyelvet használó közgyűlésből közvetle­nül választott, 23 nyelvű, széles körű jogalkotói, költségvetési és ellenőrzési jogkörökkel bíró Eu­rópai Parlament lett. A Lisszaboni Szerződés ratifikálása (aminek legkésőbb ez év végéig minden tagországban meg kellene történ­nie) és a 2009 júniusában esedé­kes EP-választások után 751 kép­viselőből álló, még erősebb jogo­sítványokkal rendelkező parla­ment ül majd össze. Keveset tudnak róla A kerek évfordulóhoz időzítve tették közzé a múlt héten az Eu- robarometer legfrissebb felméré­sét az EP-ről. Az eredmény legfon­A parlament strabourgi épülete. Elődjéhez képest az EP mára valóságos nagyüzemmé vált tosabb tanulsága: bár az európai­ak többsége nem rendelkezik elég információval az Európai Parla­ment működéséről, viszont az unión belül az EP-nek tulajdonít­ják a legnagyobb döntéshozatali jogkört. Érdekes az is, hogy a vá­laszadók szerint mivel kellene az EP-nek hangsúlyosan foglalkoz­nia: a terrorizmus elleni küzde­lemmel, az éghajlatváltozással, a fogyasztóvédelemmel és a köz­egészségüggyel. Meg kell jegyezni: a felmérést még tavaly ősszel végezték. A közvélemény-kutatás során az EU mind a 27 tagállamában hozzáve­tőleg ezer embert kérdeztek meg személyesen (összesen 26 768 in­terjú) az Európai Parlamentről al­kotott véleményükről és elvárása­ikról. Nézzük a részleteket. Pozitív vagy semleges A válaszadók többsége (43%) úgy véli: az EU-n belül az EP-nek van a legnagyobb döntési jogköre, az EB 14 és a Tanács 10%-ával szemben. A megkérdezettek 39%-ának szemében pozitív az in­tézmény megítélése, 41%-ának pedig semleges a viszonya. Az EP megítélése Romániában (63%), Szlovéniában (62%), Írországban (57%), Litvániában (56%) és Bul­gáriában (55%) a legpozitívabb, az Egyesült Királyságban (35%), Ausztriában (31%), Svédország­(Képarchívum) ban (24%), Finnországban (23%) és Hollandiában (19%) a legnega­tívabb. Szlovákia e szempontból a középmezőnyben helyezkedik el. Tisztelt ismeretlen A megkérdezettek többsége az EP-t általában demokratikus in­tézménynek tartja (69%), azon­ban sajnálják, hogy nem eléggé ismert (55%). Négy európai közül közel három (73%) úgy véli: álta­lában rosszul vagy nagyon rosszul tájékozott az EP tevékenységét il­letően. Ez az arány az unió alapító tagállamaiban sem magasabb. Az európai polgárok háromnegyede (75%) nem tudja, mikor kerül sor a következő európai parlamenti választásokra. A megkérdezet­teknek csak 10%-a válaszolta, hogy 2009-ben és csak 2%-uk, hogy 2009júniusában. A polgár prioritásai Két válaszadó közül több mint egy úgy vélte: az EP meghatározó szerepet játszott a következő terü­leteken: roaming-tarifák csökken­tése (55%), légitársaságok fekete­listája (65%), REACH (70%), für­dővizek tisztaságának védelme (58%). Az EP jövőbeni prioritásai­ról szólva, a válaszadók úgy vélték, a parlamentnek a következő terüle­tekkel kellene hangsúlyosan fog­lalkoznia: a terrorizmus elleni küz­delem és az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartása (44%), az ég­hajlatváltozás elleni küzdelem (40%), a fogyasztóvédelem és a közegészségügy (39%). A válasz­adók által meghatározott három érték, amelyeket szerintük az EP- nek leginkább védenie kellene a következők voltak: az emberi jogok védelme a világban (58%), a ne­mek közti egyenlőség (41%), va­lamint az EU tagállamai közötti szolidaritás (36%). (eps, ú) 160 millió euró Élelmezési segélyprogram Brüsszel. Az EU az általa valaha kezdeményezett legnagyobb sza­bású segélyprogram keretében 160 millió eurót biztosít a világ legsze­gényebb országaiban tapasztalha­tó élelmezési problémák enyhíté­sére. Ezt Louis Michel, az EU fej­lesztésért és humanitárius segít­ségnyújtásért felelős biztosa jelen­tette be. Hozzátette, az összeg to­vább nőhet, ha a folytatódik az élelmiszerárak közelmúltban kez­dődött drasztikus emelkedése. A segély legnagyobb része olyan „prioritást élvező területeknek” jut majd, mint Szudán, Csád, Kenya, Etiópia, Uganda, a Kongói Demok­ratikus Köztársaság, Tanzánia, Bu­rundi, a Száhel-övezet országai, Li­béria, Zimbabwe, Afganisztán, Ne­pál, Srí Lanka, Kolumbia és a Pa­lesztin Területek. Az EB becslései szerint körülbelül 18,7 millió em­ber érzékeli majd közvetlenül az in­tézkedések pozitív hatását, legin­kább a gyermekek, a fiatal anyák és a menekültek, (euvonal.hu) Több uniós biztos is otthon szeretné folytatni politikai pályafutását - a volt portugál kormányfő „még egy körre" maradna Egyre gyengül Manuel Barroso brüsszeli kormánya ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Bár még több mint egy év van hátra Jósé Manuel Bar­roso EB-elnök mandátumából, egyre több hír kap szárnyra arról, hogy a biztosok brüsszeli székü­ket otthoni vezető pozíciókra cse­rélik, gyengítve ezzel Barroso új­raválasztásának esélyeit. A sort a múlt héten Markosz Kiprianu egészségügyi biztos nyi­totta, akinek az új kommunista elnök, Demetrisz Krisztofiasz a ciprusi külügyminiszteri posztot ajánlotta fel. Kiprianut az egyik legbefolyásosabb és legfajsúlyo- sabb tárcával rendelkező Franco Frattini követheti, aki az áprilisi olasz parlamenti választások előtt négy hétig a szülőföldjén, Silvio Berlusconi mellett fog kampá- nyolni. Frattini ezért péntektől fi­zetés nélküli szabadságra megy Brüsszelből - közölték hivatalo­san is uniós illetékesek. Frattini a jobboldali exkor- mányfő, Silvio Berlusconi Forza Italia nevű pártjának a tagja. Olaszországban április 13-án és 14-én tartják a parlamenti válasz­tásokat. Frattini szabadságolása ennek megfelelően egy hónapra, április 15-ig szól. Ezen időszak alatt - az EB-tagokra irányadó magatartási kódex előírásai ér­telmében - nem veheti igénybe a bizottság emberi, illetve anyagi erőforrásait. Barroso erre az egy hónapra Jacques Barrot közleke­dési kérdésekért felelős bizottsági alelnököt bízta meg az igazság­ügyi, szabadságjogi és biztonsági ügyek vitelével. Mivel Spanyolországban a hét­végi választásokat az eddig kor­mányzó baloldali Jose Luis Rodri­guez Zapatero nyerte, a hírek sze­rint a gazdasági és pénzügyi terü­letért felelős Joaquin Almunia is búcsút fog inteni Brüsszelnek. A potenciális előremenekülök közt tartják még számon Joe Borg ha­lászatért felelős biztost, akit az ugyancsak a hétvégén tartott mál­tai választások után alakuló kor­Kiprianu (balra) és Frattini. Hányán követik még őket? (SITA/AP-felvételek) mány fog hazaszólítani. Az már szinte hagyomány, hogy az EB megbízatásának vége felé a kü­lönböző területekért felelős poli­tikusok lassan elszivárognak, és ötéves mandátumuk lejárta előtt hazai pályán akarják bebiztosítani jövőjüket. Hasonlóképpen volt ez Romano Prodi elnöksége alatt, akinek csapatából Pedro Solbes spanyol pénzügyminiszterként, Michel Bamier francia külügymi­niszterként, Erkki Liikanen pedig a finn központi bank elnökeként folytatta karrierjét még brüsszeli mandátumának lejárta előtt. Par­lamenti képviselőként egyedül Anna Diamantopulu tért vissza Görögországba. De megkeveri a kártyákat a 2009. január 1-jén életbe lépő Lisszaboni Szerződés is. Mivel az új külügyi és biztonságpolitikai főképviselő egyben az EB alelnö- ke is lesz, a posztra leginkább esé­lyes spanyol Javier Solana a kül­politikáért felelős osztrák Benita Ferrero-Waldnert kiszoríthatja a bizottságból. Mindez nem kis fejfájást okoz Barroso EB-elnöknek, aki több nyilatkozatában is utalt már rá, hogy szívesen maradna Brüsszel­ben „még egy körre”. A volt por­tugál miniszterelnöknek így jelen­leg azon kell dolgoznia, hogy a je­lentős személyi változások ellené­re is erős képet mutasson a külvi­lág felé, és 2009 őszéig megőrizze csapata egységét, (m, eps, ú) a magánnyugdíjpénztárak gazdasági mutatói Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,1137 Sk 239 247 093,68 Sk 0,065% 1,1032 Sk 1 444 553 302,51 Sk 0,065% 1,0886 Sk 3 947 068 629,50 Sk 0,065% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,1229 Sk 831 995 239,98 Sk 0,065% 1,0968 Sk 5 345 946 083,31 Sk 0,065% 1,0910 Sk 10 423 758 333,13 Sk 0,065% AXA Magánnyugdíjpénztár 1,1164 Sk 504 012 807,47 Sk 0,075% 1,0982 Sk 4 045 417 209,16 Sk 0,075% 1,0935 Sk 10 576 676 517,51 Sk 0,075% ČS0B Magánnyugdíjpénztár** 1,1084 Sk 117 677 017,16 Sk 0,065% 1,0944 Sk 943 870 904,46 Sk 0,065% 1,0915 Sk 2 017 112 458,15 Sk 0,065% ING Magánnyugdíjpénztár 1,1135 Sk 196 157 486,70 Sk 0,065% 1,0832 Sk 1 792 231 529,97 Sk 0,065% 1,0703 Sk 3 962 454 481,85 Sk 0,065% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,1137 Sk 403 288 959,17 Sk 0,070% 1,0955 Sk 2 959 858 920,05 Sk 0,075% 1,0907 Sk 4 530 509 477,75 Sk 0,075% * az alap nettó havi vagyonából számítva, ** A ČS0B adatai a március 5-i állapotot tükrözik forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2008. március 7-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.

Next

/
Thumbnails
Contents