Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-12 / 61. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. AAÁRC1US 12. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ MAGYAR NEMZET Az öt halálos áldozattal és több száz sérüléssel járó 2006. augusztus 20-i tűzijáték biztosításáért felelős rendőri vezető szerint fél-egy óra elég lett volna a több százezres tömeg hazairányításához - írta a Magyar Nemzet. Mittó Gábor, a BRFK alezredese ezt a kártérítési per tárgyalásán mondta. A károsultak ügyvédje kezdettől hangsúlyozta, elég lett volna ennyi idő a tömeg szétoszlatásához, és mivel a meteorológiai szolgálat legmagasabb fokú riasztása másfél órával a vihar előtt eljutott a katasztrófavédelemhez, de nem olvasták el, egyértelmű az állami szervek felelőssége. (MTI)- Nem mertem leírni a véleményemet az érettségi írásbelin, az apámat azért zárták ki az SDKÚ-ból, mert kimondta a véleményét. (PeterGossónyi karikatúrája) Ahol a helyi lakosság több mint öt százaléka kisebbség, a nyelvük helyi szinten hivatalosnak számít Minden szerbnek kezet nyújtanak Lesz még méltóságteljes, állami szintű ünnepe a koszovói függetlenségnek- nyilatkozta Pristinában Ja- kup Krasniqi, a függetlenségét február 17-én kikiáltott volt dél-szerbiai tartomány parlamentjének elnöke. MT1-HÁTTÉR Pár héttel ezelőtt csak szerényebb állami ünneplést tarthattak, viszont a helyi albánok sok százezer, külföldről hazatért honfitársukkal együtt felszabadultan, túláradó örömmel vigadtak. A kormány azonban már létrehozott egy bizottságot, amely olyan impozáns ünnepen dolgozik, amelyen a koszovóiak mellett részt vesznek azok a külföldi személyiségek is, akik a legtöbbet tették az ország függetlenségének megszületéséért - mondta az illegális harcosból, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg, az UCK szóvivőjéből lett politikus. Erre az eseményre valószínűleg az ország alkotmányának kihirdetése után kerül sor, s talán az után, hogy azoknak a többsége, akiktől erre számítunk, elismerte Koszovói. Sokáig nem akarjuk halogatni -jelentette ki Krasniqi. A törvényhozás elnöke, Hashim Thaci miniszterelnök Koszovói Demokrata Pártjának a főtitkára úgy véli, addig még nagyon sok a tennivaló. Az ország működéséhez szükséges - jelentős részükben a Koszovó függetlenségének alapját jelentő Ahtisaari-tervből fakadó - törvények sokaságát kell meghozni. Gyors ütemben folyik az alkotmányozás, és várhatóan május végére elkészül az Ahtisaari-tervre és EU-szabványokra épülő koszovói alaptörvény végleges tervezete. A szimbolikusan is fontos állami attribútumok közül a zászló és a címer már megszületett. Mindkettő alapszíne középkék (a címer felül domború, oldalt ívelt, lent csúcsban végződő háromszögletű pajzs), s Koszovó alaprajza szerepel rajta aranysárgán, fölötte pedig az országban élő jelentősebb népcsoportokat (albánok, szer- bek, bosnyákok, romák, törökök, goranik) jelképező hat fehér, ötágú csillag. Hamarosan a himnuszról is döntenek. Arra a kérdésre, alkotmányában az új ország milyen államként határozza meg magát, Jakup Krasniqi azt felelte, Koszovó a benne élők állama lesz, olyan ország, amelyben a kisebbségnek és a többségnek egyformák a jogai. A kisebbségek jogainak védelmét szolgálta, hogy már az Ahtisaari-terv elkészítése során is kikérték a véleményüket, konzultáltak velük, elmondhatták igényeiket, kívánságaikat. A parlamenti elnök szerint azonban eltérnek egymástól a lakosság 5,7 százalékát kitevő szer- bek és a többi, a népesség 2,7 százalékát jelentő kisebbségek igényei. A szerbek különösen nagy hangsúlyt helyeznek a biztonságra, kulturális örökségük védelmére, az egészségügyi ellátásra, a helyi önkormányzatok működésére. Más kisebbségeknél a nyelvhasználat biztosítása, az oktatás és a koszovói intézmények működtetésében való részvétel a legfontosabb. Mindenhol, ahol a helyi lakosság több mint öt százalékát alkotják, a nyelvük helyi szinten hivatalosnak számít. Szóban és írásban is használhatják a hatóságokkal való érintkezés során, s az esetlege? tolmácsolási, fordítási költségek a hatóságokat terhelik. Országosan az albán és a szerb a két hivatalos nyelv. Krasniqi elismeri, hogy a szer- bek integrálódására, a Koszovóval mint állammal való megbékélésére még jó darabig várni kell. Február 17. a függetlenség kikiáltásának a napja azonban e tekintetben is kiemelkedő dátum, egyfajta vízválasztó. A szerbeknek végre be kell látniuk, hogy nem tehernek mást, alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez. A fő akadály ebben Belgrád, amely az albánokkal szembeni rendíthetetlen ellenállásra biztatja a Koszovóban élő szerbeket. Mi mindent megteszünk a kommunikáció érdekében és azért, hogy megértessük velük: ami az alkotmányban szerepel, az maradéktalanul teljesül. Minden jogukat tiszteletben tartjuk, s az ő érdekük is, hogy részt vegyenek a koszovói intézmények munkájában. Meggyőződésem, hogy azok a szerb alkalmazottak, akik kivonultak belőlük (például a rendőrök), előbb-utóbb vissza fognak térni - jelentette ki a pristinai parlament elnöke. Jakup Krasniqi attól nem tart, hogy a szerbek párhuzamos intézményeket építenek ki, mint tették azt majd húsz évvel ezelőtt a koszovói albánok. Érvelése szerint az ő intézményeik az üldöztetés, a jogfosztottság hatására alakultak ki. Politikai intézményeiket külföldön is elismerték, számoltak velük, lehetőségük volt külföldi szervezetekkel, intézményekkel való kapcsolattartásra. A Koszovóban maradt szerbeknek nem kell üldözéstől tartaniuk. Senki nem akarja kizárni őket az ország működtetéséből, arra biztatják őket, vegyenek részt a független Koszovó intézményeinek működtetésében. Nincs tehát meg a párhuzamos intézmények létrehozásának kényszere, s az albánok minden szerbnek kezet nyújtanak, segítséget ajánlanak - nyilatkozta az MTI-nek a pristinai parlament elnöke. Ma kezdi tárgyalni a bíróság a Magyar Gárda feloszlatására irányuló pert Polgárvédelem, hadisírgondozás helyett per MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Soron kívül ma kezdi tárgyalni a Fővárosi Bíróság a Magyar Gárda feloszlatására irányuló pert; a szervezet ellen a Fővárosi Főügyészség közigazgatási jogi osztálya nyújtott be keresetet decemberben. Az ügyészség akkor azzal indokolta döntését, hogy a Magyar Gárda az egyesületi törvénybe ütközően gyakorolta tevékenységét. A Fővárosi Főügyészség a szervezet december 9-én Tatárszent- györgyön tartott felvonulása után döntött a feloszlatás kezdeményezéséről. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter - mint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja - február 20-án kezdeményezte, hogy a testület rendelje el a Magyar Gárda ellen indított és a Fővárosi Bíróság előtt folyamatban levő per soron kívüli tárgyalását. A Fővárosi Bíróság elnöke saját hatáskörben már korábban döntött a Magyar Gárda ellen indított per soron kívüli tárgyalásáról. Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) hetvenezer aláírást gyűjtött össze a Gárda ellen, ezeket múlt csütörtökön adták át Gyurcsány Ferenc kormányfőnek és Szüi Katalin házelnöknek. A Magyar Gárdát 2007 júniusában tíz alapítóval jegyeztette be Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Önmagukat hagyományőrző és kulturális egyesületként jelölték meg, amelynek célja a „nemzeti önvédelem kereteinek” megteremtése. Vona szerint a szervezet feladatai a „polgárvédelem, a nemzeti hagyományok ápolása, mint a hadisírgondozás”, valamint „a magyar fiatalság lelki, szellemi, fizikai felkészítése olyan eshetőségre, amikor rendkívüli helyzetben szükség van az emberek mozgósítására”. A fizikai felkészítés kapcsán az önvédelmi sportok alapos ismeretét és a lőfegyverek kezelésének megismerését is megnevezték. A Magyar Gárda 56 tagja tavaly augusztusban a Budai Várban, a Szent György téren tette le esküjét. Az eskü után az okleveleket Für Lajos, az Antall- és a Boross-kormány honvédelmi minisztere adta át. A rendezvényen részt vett és beszédet mondott Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője. A szervezet ellen parlamenti pártok, civil és kisebbségi szervezetek, hazai és külföldi politikusok tiltakoztak. A gárda ügye a nemzetközi sajtóban is élénk érdeklődést váltott ki, és elítélte a szervezetet Sólyom László köztársasági elnök. Többször szóba került a gárda az Európai Parlamentben. Október 21-én hatszáz új taggal gyarapodott a Magyar Gárda, a budapesti Hősök terén rendezett eskütételen felolvasták Wittner Mária köszöntő levelét, amelyben a gárdistákat az 1956-os forradalom méltó örököseinek nevezte. December 9-én a Pest megyei Ta- társzentgyörgyön tartott felvonulást a Gárda 260 tagja, noha a település polgármestere visszavonta a területfoglalási engedélyt. A Gárda tagjai „magánemberként” vettek részt december 14-én a kere- pesi demonstráción, melyet helyi civilek „Az élhetőbb iskoláért” címszóval rendeztek. Egyenruhás osztag vonult fel december 15-én, a szabolcsi Érpatakon; a helyi cigány kisebbségi önkormányzat ellentüntetést szervezett. Március 10-én a Jobbik három alapítója jelentette be, hogy kilép a pártból. Kovács Dávid, a párt alapító elnöke, aki 2006 őszéig vezette a pártot, Nagy Ervin, a Jobbik Magyarországért választmányi elnöke, Fári Márton, a párt etikai bizottságának volt elnöke azzal indokolta döntését, hogy zsákutcának tartják a Magyar Gárda megalakulását. KOMMENTÁR Demján jóslata beteljesül GÁL ZSOLT A múlt vasárnap tartott referendumon a magyar választópolgárok túlnyomó többsége igent mondott Demján Sándornak arra a felvetésére, hogy Magyarország a térség legszegényebb állama lesz. A népszavazáson részt vevők a vizitdíj, a kórházi napidíj és a felső- oktatási tandíj eltörlésére mondtak igent, csakhogy ezzel újabb biztos lépést tettek Magyarország gazdasági lemaradásának tartós konzerválására. Bár a hiteltelen és népszerűtlen Gyurcsány-kor- mányt, konkrétan a miniszterelnököt kívánták büntetni és a saját pénztárcájukat menteni a befizetésektől, hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar egészségügy és felsőoktatás megreformálhatatlan legyen. Veszélyes precedens keletkezett, mostantól bármilyen népszerűtlen, de szükséges reformintézkedés felett Damoklész kardjaként lóg egy, azt esetlegesen ellehetetlenítő népszavazás. Márpedig Magyarország gazdasági nehézségeit épp az okozta, hogy 1996-97 óta semmilyen komoly reform nem történt, illetve a kormányok2001-2002-tól felelőtlen osztogatási politikába kezdtek. Mindenekelőtt a két nagypolitikai pártot, az MSZP-t és a Fideszt terheli a felelősség azért, hogy elhitették a választókkal, lehetséges állami adminisztratív eszközökkel és pénzekkel két év alatt duplájára emelni a minimálbért, bevezetni a tizenharmadik, sőt tizennegyedik havi nyugdíjat, 50%-kal megemelni a közalkalmazottak bérét, emelni a szociális segélyeket, korkedvezményesen nyugdíjba engedni rengeteg embert. Bár kivétel nélkül népszerű intézkedések voltak, nem volt meg az a gazdasági bázis, amelyből mindezt finanszírozni lehetett volna. így a népszerű döntések derékba törték a magyar gazdaság lendületét, súlyos eladósodáshoz és válsághoz vezettek. Ekkor állt elő a kormány a vizitdíjhoz és tandíjhoz hasonló ötletekkel, mondván, nincs pénz, a szolgáltatásokat igénybe vevő embereknek hozzá kellene járulniuk az egészségügy és a felsőoktatás költségeihez. A kormány csak a puszta gazdasági tényekkel szembesítette az országot, de az már nem hitt neki. Egyrészt Gyurcsány Ferenc maga mondta, hazudtak a választások előtt, másrészt nem lehet éveken át azzal ámítani az embereket, hogy az állam mindenre ad pénzt, mindenki jobban fog élni, minden ingyen lesz, majd hirtelen ennek ellenkezőjét mondani és csinálni. A politikai elit mellett vétkes a magyar lakosság nagy része is, amely bedőlt Gyurcsány és Orbán ámítgatásainak, elhitte az állami gondoskodás vezérelte gazdagodás álomképét, görcsösen kapaszkodtak az ingyenesség illúziójába. A délibábokhoz való ragaszkodás lefékezheti vagy ellehetetlenítheti a reformokat és tartós gazdasági stagnáláshoz vezethet, Magyarország a térség legszegényebb országává válhat. A Fidesz pedig a saját kezét kötötte meg. Ha hata- lomhozjutnak (ami biztos, csak az a kérdés, mikor), hogyan reformálják meg az egészségügyet vagy az oktatásügyet a most eltörölt díjaknélkül? Memek-e vállalni bármilyen népszerűdén, mostani ígéreteiknek ellentmondó intézkedést? Valószínűleg nem, de ezzel meg is pecsételik az ország sorsát. Demjánjóslata beteljesül. Déli szomszédaink tanulhatnának a nemzetközi példákból. Számos uniós tagországban a széles társadalmi rétegek ellenállása és sokszor abszurd követelése a kormányzó politikai elit tehetedenségé- vel párosulva megbénította a gazdaságot, óriási méretűre dagasztotta az államadósságot, alacsony szinten konzerválta a foglalkoztatottságot. A belga, a görög vagy az olasz példa jól illusztrálja, hogy a kormányok reformtörekvéseit elbuktató és csupa népszerű dolog kiharcolásáért tüntető tömegek tartós egy helyben topogásra ítélhetnek egy országot. Az ír vagy aj óval közelebbi szlovák példa viszont arról tanúskodik, hogy a népszerűtlen reformokat vállaló kormányok a szükséges változtatásokat végrehajtva gyors növekedési pályára állíthatják a gazdaságot. A magyar lakosság sajnos az ír út helyett a görög útra lépett, és amíg tart az önámítás, a reformellenes hangulat és az állami gondoskodásba vetett feltéden hit, addig egy helyben topogásra vagy lassú araszolásra ítéltetik az ország. JEGYZET Közösségi élmény JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Még mondják, hogy nincs mindenrosszban valamijó! Trianonról sok jót nem mondhatunk el, de nyolcvan évre legalább összehozott egy mesterséges régiót és közösséget: a felvidéki magyarokét, akiket összehozott az a fránya határ. Ahatárt, mely az utóbbi időben egyre inkább zavart, próbáltuk letagadni és csadakozni az egykori anyaországhoz, amelynek nemigen kellettünk. Hiába tagadtuk a szlovákiai magyar irodalom létezését, mégis ahogy a vízfejű Budapest nem vett tudomást az ország egyéb régióiról, úgynem igazán tartotta fontosnak azt sem, hogy az erdélyi, vajdasági vagy felvidéki írókat, színházakat, szakembereketszámba vegye. Legfeljebb, ha egyre-egyre szüksége volt a házi leltárba vagy ha egy-két kiöregedett, kimustrált sztárocskát kölcsönözni tudott, „nekik ez is” jó alapon. Mi tovább próbálkoztunk, hitegettük magunkat azzal, hogy kellünk, s nem csak a szegény ro- kontlátják bennünk. S ahogy a pénzeluralkodottrajtunk, úgy esett szét ez a kis közösség. A sors bosszúja nem is maradt el. Rekordütemben fogyunk, s már rövidtávú stratégiánksincs arra, hogyan fogjunk össze a megmaradás érdekében. Egy-egy kisebb közösség is töredékekre hullott, egyre kevésbé érzékeljük a kö- zösségerejét. Detalánmégis.Az egyikmagyarországi televízió tehetségkutató versenyében egy felvidéki és egy erdélyi versenyző küzd a továbbjutásért. Azon kapom magam, hogy tiszta szívből nekik szurkolok. S az egyik szlovák tévéműsorban is versenyben van a továbbjutásért egy uzapanyití fiatalember. Hajrá Felvidék, hajrá Gömör, hajráUzapanyit!
