Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-11 / 60. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. AAÁRC1US 11. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ BILD-ZEITUNG Az újraegyesítés óta elő­ször, 2007-ben csúcsot dön­tött a születések száma Né­metországban. A családügyi minisztérium megerősítette a Bild-Zeitung jelentését, mely szerint tavaly 1,4 fölött volt az egy német nőre eső élveszülé- sek száma. A születési arány­szám 2006-ban 1,329 volt. 1990 óta kevés kivétellel ne­gatív születési trendet jegyez­tek Németországban. Az újabban növekvő trenddel kapcsolatban Ursula von der Leyen családügyi miniszter hangsúlyozta, „a fiatalok bi­zalmának előretörése, mely azon alapszik, hogy Németor­szág ismét gyermekbaráttá válik”. A családügyi tárca nem hozta közvetlen összefüggés­be a születési arány növeke­dését egyes családtámogatási rendelkezésekkel. (MTI) Az alaphelyzet valószínűleg nem változik: a Fidesz 2010-ig nem tudja átvenni a hatalmat Marad a miniszterelnök, marad a kormány Az MTI-nek nyilatkozó po­litológusok szerint a va­sárnapi népszavazás eredménye a Fidesz meg­erősödését és Gyurcsány Ferenc gyengülését hozza. A szakértők úgy vélik, a kormány munkájára is ha­tással lesz a referendum: lassulhatnak a reformok. MT1-HÁTTÉR Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője, Juhász Atti­la, a Political Capital szakértője és Kiszelly Zoltán politológus abban is egyetértett, hogy a Fidesz kam­pányának egyértelmű sikeréről lehet beszélni a népszavazási eredmények kapcsán. Szomszéd Orsolya úgy véli, „to­tális MSZP-vereséget” jelent az igenek elsöprő többsége. Az eredményt nem lehet másként ér­tékelni, mindenki a Fidesz győ­zelméről fog beszélni. A szavazók pártszimpátia alapján ítélték meg a kérdéseket, mindenki számára többet jelentett a népszavazás a három kérdésnél - mondta a szakértő. Kiszelly Zoltán azt mondta: „az erő a Fidesz oldalán van”, a Fidesz- szavazókon kívül is sokan mentek el szavazni. Az ellenzéki párt érvé­nyesíteni tudta a „protesztet” és egyben tudta tartani a táborát. Ugyanakkor, ha szigorúan a kor­mány sorsáról lenne szó, akkor nem lenne ennyi szavazata a Fi­desznek - tette hozzá. Juhász Attila rámutatott: a Fi­desz kampánya középre húzott, a kormány sorsa helyett azt sugall­ta, hogy a három kérdésről van szó. Az ellenzéki párt stratégiája eredményes volt - mondta. A politológusok szerint a nép­szavazás Gyurcsány Ferenc gyen­gülését hozhatja magával, de valószínűleg sem a kormány, sem a miniszterelnök bukását nem okozza. Szomszéd Orsolya szerint a népszavazási eredmény felpör­getheti a Gyurcsány Ferenc meg­gyengüléséhez kapcsolódó bukási spirált. Ha nem lesznek is nyüt támadások ellene, de egyre több kétely fogalmazódhat meg politi­kájával szemben - tette hozzá. Juhász Attila is úgy vélte: fel fognak erősödni azok a hangok, hogy mikortól lehet Gyurcsány Ferenc nélkül kormányozni. Egye­lőre azonban még mindig nem le­het tudni, ki vehetné át a szerepét -húzta alá. Kiszelly Zoltán is kiemelte: a népszavazással végleg szertefosz­lott az a kép, hogy Gyurcsány Fe­renc Orbán Viktor kihívója lehet. A politológusok szerint a népsza­vazás a kormány munkájára is ha­tással lesz. Kiszelly Zoltán szerint elkép­zelhető, hogy a szocialisták azt a következtetést vonják le, hogy osztogatni kell és behúzni a re­formféket. A mostani eredmény pánikreakciót indíthat el a párton belül - mondta a szakember. Szomszéd Orsolya is hangsú­lyozta: felmerül a kérdés, elural­kodik-e a pánik az MSZP-n belül. Elképzelhető, hogy a szocialisták azt a követ­keztetést vonják le, hogy osztogatni kell és behúzni a reformféket. A következő napok legfőbb vita­kérdése mindenesetre az lesz, mit kell tennie a kormánynak. A koa­líció valószínűleg egyeztetőbb, konszenzuskeresőbb politikát folytat - fűzte hozzá. A szakértők rámutattak: a nép­szavazás még hetekig meghatá­rozza a magyar politikai és közéle­tet. Március 15-e is egyértelműen erről szól. Egyelőre azonban kér­déses, milyen méretű demonstrá­ciók lesznek - tették hozzá. Szomszéd Orsolya kiemelte: a Fidesz egészen biztosan napiren­den kívánja tartani a népszavazási kérdéseket. A törvénymódosító javaslatokkal szakpolitikai síkon folytatódik a vita, kérdés, hogyan jelenik mindez meg politikai sí­kon - tette hozzá. Juhász Attila szerint fontos kérdés, hogy a Fidesz ki tud-e tör­ni hosszú távon a szociális dema­gógia uralta kommunikációjából. Kiszelly Zoltán ugyanakkor rámutatott: ha a Fidesz sokáig a mostani kommunikációt folytatja, akkor az egy idő után kifullad. Az ellenzéki pártnak tovább kell lép­nie és megmutatnia, hogy jobbak a javaslatai, és akár egy árnyék­kormányt is fel kellene állítania. A politológus szerint a vasár­napi népszavazás előre vetíti a Fi­desz 2009-es győzelmét az euró­pai parlamenti választásokon. Az alaphelyzet azonban nem válto­zik: a Fidesz 2010-ig nem tudja átvenni a hatalmat - tette hozzá. Arra Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet elemzője is rá­mutatott, hogy a Fidesz sikere meghatározhatja a párt 2009-es európai parlamenti és 2010-es országgyűlési kampányát is. A va­sárnapi választói aktivitás megha­ladta az 1997 óta tartott mindhá­rom referendum hasonló mutató­it - tette hozzá. Svájci és osztrák lapok a magyarországi népszavazásról Fájdalmas mélyütést kapott a kormány a néptől MT1-ÖSSZE FOGLALÓ Tényszerű, az ellenzék sikerét kidomborító tudósításokban szá­molt be a tegnapi svájci és osztrák sajtó a magyarországi népszava­zásról. A tekintélyes Neue Zürcher Zei­tung megítélése szerint az ered­mény nagy győzelmet jelent Or­bán Viktor ellenzéki vezető szá­mára, aki a Gyurcsány Ferenc kormányfő által bevezetett re­formintézkedések közül számosat minősített társadalomellenesnek. A népszavazás eredményét a Fi­desz indítéknak fogja tekinteni, hogy további támadásokat intéz­zen a kormány ellen, ám valójá­ban továbbra sincs hasznavehető eszköz a kezében Gyurcsány idő előtti megbuktatásához - írta a svájci lap. Úgy vélte: a miniszterelnök az­zal, hogy gyorsan reagált a nép­A népszavazás eredmé­nyét a Fidesz indítéknak fogja tekinteni, hogy to­vábbi támadásokat intéz­zen a kormány ellen. szavazás eredményére, és már va­sárnap este megígérte a nép­szerűden ületékek április elejei el­törlését, elejét veheti a reformpo­litikájáról folytatandó hossza­dalmas vitának. Közlésével egy­szersmind leszögezte: távlati cél­ja, a költségvetés egyensúlyba ho­zatala szempontjából a vitatott dí- jakjelentősége elenyésző. A Der Standard című osztrák li­berális lap szerint az Orbán Viktor vezette Fidesz már csak azért is sikerként könyvelheti el a refe­rendum kimenetelét, mert a köz­vélemény-kutatások előzetesen negyvenszázalékos részvételi a- rányt jósoltak. Orbán persze nem úgy fogta föl a népszavazást, mint amely pusztán a terhet jelentő il­letékek felszámolásáról szól, ha­nem azt folyton összekötötte a Gyurcsány vezette balliberális kormány jövőjével - emelte ki tu­dósításában az újság. A függeden Kurier című napi­lap fájdalmas mélyütésnek minő­sítette a szociál-liberális kormány szempontjából a referendum eredményét. Egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy Gyurcsány miniszterelnök nem kíván lemon­dani. Az ORF1 osztrák rádió tegnap reggeli tudósításában kiemelte, hogy a magyar választók közül még soha annyian nem vettek részt népszavazáson, mint most vasárnap. Ennek megfelelően nagy az öröm a konzervatív Fi- deszben, amelynek vezetője, Or­bán Viktor a referendum kezde­ményezésével nemcsak a díjak el­törlését, hanem a kormány meg­buktatását is célul tűzte ki. KOMMENTÁR Következmények nélkül CZAJLIK KATALIN Orbán Viktor szerint a vasárnapi népszavazás egyik eredménye, hogy véget vetett Magyarországon a „következmények nélküli politikának”. Az ellenzéki vezér fején találta a szöget, ez azonban rá s a Fidesz politizálására éppúgy vonatkozik, mint az egyre mélyebb válságba sodródó kormánykoalícióra. A magyarországi választók - amint várható volt - nemetmondtaka vizitdíjra, a napidíjra és a tandíjra. Az is nyilvánvaló, hogy a kinyil­vánított népakarat sokkal többet utasított vissza, bár ezt a hivatalos kormányzati kommunikáció érthető okokból cáfolni próbálj a. (Hogy a színfalak mögött a koalíciós oldalon is látják, mi az ábra, ar­ról Horn Gábor őszinte helyzetértékelése tesz tanúbizonyságot.) Akárhogy értelmezzük is a referendum eredményét, egy biztos: nemcsak a háromféle illeték létjogosultságát kérdőjelezte meg, ha­nem valami sokkal alapvetőbbet. Névlegesen azt az elvet, hogy de­mokráciában a mindenkori kormányok a választások által rájuk ru­házott népakarat legitimitásával gyakorolják a hatalmat. Ebben egyetlen dolog korlátozhatja őket: az ország hatályos jogszabályai, de saját választási ígéreteik aligha. Demokráciában a parlamenti választás az a kiigazító mechanizmus, mellyel az állampolgárok va­lóra válthatják a Horn Gábor által megfogalmazott óhajt a hitelét vesztett pártokkal szemben. Ez az ábra jogilag. Más a helyzet a poli­tika erkölcsi-szimbolikus síkján. A fentiekből következik, hogy a kormányok legitimitását a választásokon rájuk ruházott népakarat adja. Ám gond van, ha ez a legitimitás valamiért meginog. Például, ha a miniszterelnök a sajátjai előtt bevallja, pártja hazugság által került hatalomra. Innentől fogva a kormányzat minden, egyébként teljesen legitim intézkedése is megkérdőjeleződik. Ez a „következ­mény nélküliség” végének első, legalapvetőbb jelentése. Nem ke­vésbé fontos az üzenet a Fidesz számára. Lehet népszavazást kez­deményezni minden tervezett megszorító kormányzati intézkedés kapcsán, lehet nemzeti ügyet kreálni a kórházi napidíjból, lehet embereket utcára vinni, de ez sem marad következmények nélkül. A kezelőorvosoknak, kórházaknak, egyetemeknek fizetett illetéket senki sem adja vissza az egészség- és iskolaügybe, ami csak az álta­luk nyújtott szolgáltatások romlásához, a problémák elmélyülésé­hez vezet. Azt az országot, melynek gazdasági növekedése 1,3%-os, lehetetlen a posztkádárista ingyenebéd szellemében kivezetni a válságból. Ilyesmivel hitegetni az embereket enyhén fogalmazva fe­lelőtlenség, ami csak ellenzéki pozícióból tartható. Ha a Fidesz megnyeri a választásokat, ugyanazokkal az égető gondokkal kell megküzdenie, melyekre a napidíj és a tandíj próbált megoldást kí­nálni, és Orbán Viktor is szemben találja magát saját kijelentéseivel. Addig még két év van hátra, a (magyar) politikában szinte végte­lennek tűnő idő, amely még meglepő érték- és véleménybukfence­ket produkálhat. A következményeket pedig az adófizetők állják. Kosovo je Srbija JARÁB1K BALÁZS Tele a szerb padlás Koszovóval, Belgrád-szerte másról nem szólnaka hírek. Ott üvölt a címlapon, megosztja a családokat, mossa az agya­kat és fordítja az egész ország figyelmét a történelemfelé. Nem cso­da. AKosmet (ahivatalos Koszovó és Metohija) nem egy a tucatnyi limlom között, hanem a padlás ékköve. Ott van már több mint nyolc­száz éve, amikor a szerb államiság megszűnése után az ortodox egy­háznak sikerült a szerb buksikba belevemi: Kosovo je Srbija. Mint egy vallás, amely kiválasztott néppé teszi a szerbet. Vüágkiválasztot- tai, egyesüljetek... Éppen a szerb „miatyánk” lett az a politikai esz­köz, amely kizökkenti a kiválasztott népet saját fejlődési üteméből. Itt kezdte és fejezte be politikai pályafutását Szlobodan Milosevics, és most az ő „remekművét” politikus próbálja beteljesíteni, aki anno a Milosevics-rezsim megbuktatását fémjelezte. Ko? Kostunica! szólt 2000-ben a választási kampány szlogenje. A szerbeknek akkorra lett elege az izolációból, a megaláztatásból, a rezsim által nyomatott Ko- szovóbólis. Békét és Európát vizionáltak, társadalmijólétet és nyu­galmat. Milosevics pedig bukott. Kostunica azóta demokrata ellenzéki vezérből a modernizáció leg­nagyobb ellenzője és politikai túlélő lett. Ám az ország stagnál, igya népszerűsége 6%-ra süllyedt. Koszovó függetlenségi nyilatkozata azonban új lehetőséget kínált neki a túlélésre. Miután február 21 -re sikerült többszázezer embert mozgósítania, hogy a függetlenség el­len tiltakozzon, a hétvégén Kostunica miniszterelnök benyújtotta a lemondását, mondván, a Borisz Tadics elnök által fémjelzett Demok­rata Párttal (DS) és a technokrata-liberális G17-tel alkotott koalíció működésképtelen. Amint az várható volt, a koalíciós partnerek meg­vétózták a Szerbiát kizárólag Koszovóval együtt az EU-ba integráló parlamenti határoztatot. A milosevicsi politikai logikát követve Kostunica a május 11 -ei par­lamenti választáson azt fogja kérni a szerbektől, válasszanak Koszo­vó és az EUközt.Tudatosanfelépítetttervnektűnik, a hisztérikussá tupírozott érzelmek a radikálisok győzelmét és a Kostunica pártjával való koalíciót vetítik előre. Ehhez hozzájárul a demokraták erőtlen­sége. Borisz Tadics és a DS évek óta enged az egyébként az elmúlt vá­lasztásokon gyengébben szereplő Kostunica politikai zsarolásának, míg a Koszovó ügyében az egyetlen pragmatikus párt, a Demokrata Liberális Párt, elsősorban vezére régi korrupciós ügyei miatt nem bú- ötről a hatra jutni. S bár a kampány Koszovó és az EU körül fog tob- zódni, egyre többen teszikhozzá, hogy Szerbia igazi Koszovója a kor­rupció. Itt nem kell olyan komolyan venni a mondást, hogy a korrup­ció az, amiből te kimaradsz. Benne is van mindenki, nyakig. így a po­litikai elitnek-tisztelet a kivételnek- Koszovó kapórajön, hiszen amíg azországezzela csonttal van elfoglalva, addig a privatizáció zajlik. Bár már érik az az állapot, amikor a szerbek, de szeretem őket ezért, elküldik az egész bagázst a fenébe, Kostunica még az egyszer visszatér a radikálisok hullámán. Utána az özönvíz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents