Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-10 / 59. szám, hétfő
I 2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 10. www.ujszo.com RÖVIDEN Nem akar nemzetiségi viszályt az új érsek Pozsony. Kerülni szeretné a katolikus egyházon belüli etnikai viszálykodást a szombaton beiktatott üj pozsonyi érsek. Stanislav Zvolenský ígérete szerint törekedni fog arra, hogy az egyházban senki se érezze magát megrövidítve nemzetisége miatt. A szombati beiktató szentmisén - melyet az új érsekség főszékesegyházában, a pozsonyi Szent Márton dómban mutattak be - az egyetemes könyörgések egy-egy könyörgése magyar, illetve német nyelven hangzott el. (MSz) Szlovákiába látogat Václav Klaus Pozsony. A hagyománynak megfelelően első hivatalos külföldi útjára ma Szlovákiába érkezik a februárban újraválasztott Václav Klaus cseh államfő. Az egynapos látogatásra a reggeli órákban érkezik az államfő, felesége, Lívia asszony kíséretében. A Szlovákiában töltött öt óra alatt az elnöki párt találkozik Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnökkel, majd a kora délutáni órákban hazarepül Prágába. Holnap Lengyelországban tesz hivatalos látogatást a cseh államfő. (SITA) Mikolaj: a szlovák nem idegen nyelv Reformköntösbe bújtatott asszimiláció Mikuláš Dzurinda feltalálta azt a ragasztót, amely rögzíti nadrágját a pártelnöki székhez Kollaboráció volt a kizárás oka- Kizártuk őket, mert Fkával kollaboráltak. Dzurinda a tisztogatás után. (SITA-felvétel) Peter Čecho Milada Dobrotková Hilda Miterpachová Viera Čerňanská Andrej Petrek Vladimír Kovalčík Peter Kavecký ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szigeti László volt oktatásügyi miniszter szerint az új oktatásügyi reformtervezet a magyarok asszimilációját eredményezheti. „Ez olvaható a sorok között“ - mondta Szigeti a Szlovák Televízió tegnapi vitaműsorában. Az MKP alelnöke szerint erre utal az, hogy a szlovákórák számát növelni akarják az anyanyelvi órák rovására, a tervezetben szerepel az anyanyelvi órák számának csökkentése, holott, mint hozzátette, még senki sem bizonyitotta be, hogy a nyelvórák számának növelése egyenes arányban lenne a nyelvtudás szintjének növekedésével. Az MKP alelnöke szerint inkább a szlováknyelv-tanítás módszerén kellene javítani. Ján Mikolaj erre azt válaszolta, a szlovák nyelvet Szlovákiában nem lehet idegen nyelvként tanítani. Szigeti hiába érvelt azzal, hogy egy nem szlovák anyanyelvű ember számára a szlovák idegen nyelv. Szigeti László bírálta azt is, hogy a tankönyvkiadást a minisztérium monopolizálni akaija. „A világon éppen ellenkező, liberális trend uralkodik a tankönyvkiadásban, Szlovákia pedig központosítani akar“ - mondta az MKP alelnöke. Ján Mikolaj miniszter szerint viszont ha az állam előír egy oktatási programot, akkor a tankönyvekről is köteles gondoskodni. Szigeti kifejtette, attól is tart, hogy az iskoláknak nem lesz lehetőségük az ígért terjedelemben saját tantervet kidolgozni. A tárca tervezete szerint 70 százalékban az állam, 30 százalékban maga az iskola szabja meg, mi az, amit tanít, Szigeti szerint azonban ez nem lesz tartható, s a legrosszabb helyzetben a nemzetiségi oktatásügy lesz, ahol 88:12 lesz az állam által megszabott és a saját tanterv aránya. Az MKP alelnöke úgy véli, a kormány által múlt szerdán jóváhagyott tervezet lebecsüli a tartalmi reformot. A pedagógusok nem ismerik, s mindössze a nyári szünidő két hónapja áll rendelkezésre arra, hogy a tervek szerint június végéig elfogadandó reformtervezet alapján szeptemberre kidolgozzák saját programjukat. Szigeti, mint mondta, nem vitatja a reform szükségességét, de nem érti, miért kell már szeptembertől bevezetni, mikor erre nincsenek meg a feltétételek. A tervezet tartalmazza például, hogy az alapiskola harmadik osztályától Ján Mikolaj: Szlovákiában a szlovák nyelvet nem lehet idegen nyelvként tanítani, még a magyar iskolákban sem. idegen nyelvet tanulnának a gyerekek, azonban 1700 nyelvtanár hiányzik az iskolákból. Ján Mikolaj ezt a pedagógusok négyszemeszteres továbbképzésével oldaná meg. A miniszter úgy véli, a reform szeptemberi bevezetése nem korai, mert négyéves „kifutási” idő lesz, két és fél év áll rendelkezésre, hogy biztosítsák az elegendő számúnyelvtanárt. (sán) ÖSSZEFOGLALÓ Nagyszombat/Pozsony. Mikuláš Dzurinda szerint az SDKÚ-ból kizárt elégedetlenkedők nem a pártnak akartak segíteni, hanem egy párhuzamos árnyékhatalmi központot akartak létrehozni. „A vita során nem hangzott el egyetlen személyi, tartalmi vagy politikai javaslat sem a tőlük” - jelentette ki az SDKÚ elnöke. Ivan Miklós alelnök szerint a kizárt politikusok a Smerrel kollaboráltak. „Közülük egyesek részt vettek a kormánypárti munkáltatói szervezetek létrehozásában, melyek Fico megrendelésére jönnek létreľ - állítja Miklós. Ezzel az egyik kizárt vezetőre, Branislav Zahradníkra, a pozsonyi közlekedési vállalat igazgatójára célzott, a cég ugyanis tagja egy „Fico-párti” szakszervezetnek. „Képesek lennénk politikai alternatívát kínálni, ha a pártot belső viták emésztenék, feloszlóban lenne és egy jelentős része kollaborálna Ficóval?” - tette fel a kérdést Miklós. A kizárt tagok szerint azonban Dzurinda csak saját pozícióját védi. „A napokban kijelentette, hogy Pozsony. Ezt mondta magyar bírálóiról Ján Slota, az SNS elnöke a Markíza tegnapi Testre szabva című politikai műsorában, melyben egyébként felettébb józanul nyilatkozott. Bírálta a médiát, mert tűi sokat foglalkozik italozásával. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szavai szerint ő évente legfeljebb kétszer issza le magát, mások sokkal többször, mégsem őket mutatják részegen. Gyur- csány Ferenc magyar miniszter- elnök öszödi beszédére hivatkozott, amikor magyar bírálóiról kérdezték. Kijelentette, annyira se becsüli őket, hogy leköpje, és inkább Gyurcsányt kellene bírálniuk, aki bevallotta, hogy hazudott. A műsorban megerősítette, hogy Jan Švejnar volt cseh államfőjelölt „valóban gané”, Iveta Radičová pedig istencsapása. Ha Iveta Radičová lesz az ellenzék közös államfőjelöltje, akkor az SNS Ivan Gašparovičot támogatná az elnökválasztáson. A jelenlegi államfő támogatása az SNS még nem találtak fel olyan ragasztót, mely rögzítené nadrágjához a pártelnöki széket, de most feltalálták ezt a ragasztót” - kommentálta a szombati eseményeket Valentin Mikuš, a pozsonyi megyei szervezet kizárt vezetője. A „lázadóknak” nem sikerült elérniük, hogy a tanácskozás ne zárt ajtók mögött folyjon és azon részt vehessenek az újságírók is. Nem szavazták meg azt a javaslatukat sem, hogy nyissák meg a párt alapszabályát, és kapjanak nagyobb hatáskört a régiók. Branislav Záhradník azt mondta, az ülésen néha úgy érzi magát, mint Húsz János a zsinaton. A kizárások mellett az SDKÚ központi tanácsa arról is döntött, hogy támogatja Iveta Radičová indulását a köztársaságielnök-vá- lasztáson. Az SDKÚ fontos lépésnek tartja a KDH támogatását ahhoz, hogy az ellenzéknek közös jelöltje legyen. Mikuláš Dzurinda pártelnök szerint Radičová már teljesítette a KDH követelését (hogy a jelöltnek a fogamzástól védenie kell az emberi életet, támogatnia kell a hagyományos csa- ládmodellt), ezért ehhez a kérdéshez már nem akarnak visszatérni. részéről eddig azért bizonytalan, mert - mint Slota kifejtette - „eltűnt a nemzeti pillér Gašparovič programjából, de remélem, ez megváltozik”. Slota úgy véli, Gašparovič az SNS támogatásával már az első körben nyerne. „Radičová megválasztása az olyan emberek számára, mint én, márpedig Szlovákiában sokan vannak ilyenek, nagy csapás lenne” - mondta. Kijelentette, nem is tudja, Radičová mikor lépett politikai pályára, „személy szerint azt gondolom, akkor már akármilyen bolti eladó is lehetne ennek az országnak az elnöke.” Szlovákia nemzetállam! Slota még szombaton a SITA- hírügynökségnek is nyilatkozott. Kifejtette, a magyarok Dél-Szlo- vákiában úgy viselkednek, mint egy többségi nemzet. „A magyar iskolában tanuló gyerekek egy része szlovákul meg sem tud szólalni” - mondta. Szerinte ez az MKP politikájának negatív eredménye, „mivel ennek köszönhetően olyan állampolgárok hagyják el az iskolák épületét, akiknek kis esélyük A fekete bárányok Valentín Mikuš Branislav Záhradník Milan Cílek Tomáš Korček Martin Kuruc Milan Vaškor Ján Krajniak van Szlovákia északi vagy keleti régióiban érvényesülniük”. A nemzeti pártelnök szerint Szlovákia nemzetállam, de a kisebbségeknek széles jogaik vannak. Slota szerint Szlovákiában nem a kisebbségek jelentik a gondot, hanem azok a politikai erők, amelyek „úgy tesznek, mintha őket képviselnék”. Ennek a politikai játszmának Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Sólyom László magyar köztársasági elnök is részese. „A magyar fél lépésről lépésre szítja a feszültséget, és kiabál, mennyire el vannak nyomva a magyarok” - mondta az SNS elnöke. Fogyunk vagy gyarapszunk? „Nálunk a magyar kisebbség gyarapszik, miközben arról beszélnek, mennyire el van nyomva. Igaz, hogy csökkent a magyarság lélekszáma, ennek viszont az az oka, hogy a romák kezdik tudatosítani saját identitásukat, és nem szeretnének tovább a magyar kisebbség része lenni” - tette hozzá az SNS elnöke. (sán, MSz, SITA) Szlovák kormányjelentés Budapest hergeli a szlovákiai szélsőségeseket Pozsony. A 2007-es év külpolitikájáról szóló kormányjelentés szerint a szlovák-magyar kapcsolatokat olyan „ellentmondásos politikai szintű események zavarták meg”, mint a magyarországi politikai vezetők reagálása a szlovák törvényhozás Beneš-dekrétumo- kat megerősítő határozatára vagy a Malina-ügyre. A parlament elé kerülő kormányjelentés a magyar felet marasztalja el a kölcsönös kapcsolatok megromlásáért. Felrója, hogy a magyar vezetők politikai célokra használták fel szlovákiai magánlátogatásaikat, és igyekeztek nemzetközi fórumok elé vinni a szlovákiai magyar kisebbség „állítólagos jogsérelmeit”. A dokumentum szerint a magyar politikusok nyilatkozatai és hozzáállása váltotta ki a szlovákiai szélsőséges mozgalmak aktivizálódását. „A szlovák fél érzékenyen figyelte a kapcsolatokban mutatkozó problémákat, főleg ha a valóságnak meg nem felelő kép alakul ki róluk” - áll a jelentésben, amely a gondok ellenére fontosnak tartja a két kormányfő júniusi pozsonyi találkozóját. (MSz, SITA) „Az MKP politikájának köszönhetően a tanulók egy része nem tud szlovákul Slota: le se köpöm őket A kilencvenes évek közepén még közel azonos szerepet játszott a kórházválasztásnál a színvonal és a távolság, mára ez megváltozott A többség a jobb kórházat választaná, nem a legközelebbit ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A lakosság több mint 70 százaléka a minőség, a kezelés színvonala alapján választana kórházat, derül ki az Egészségbiztosítók Szövetsége (ZZP) által megrendelt közvélemény-kutatásból. Ennek érdekében hajlandók akár többet is utazni, vagyis nem a kórház közelsége a legfontosabb számukra. „Örülünk az eredményeknek, érezhető elmozdulás történt az utóbbi évtizedben, a kilencvenes évek közepén még közel azonos szerepet játszott a kórházválasztásnál a színvonal és a távolság” - magyarázta Eduard Kováč, a ZZP ügyvezető igazgatója. Az embereket az sem zavarná, ha a kevésbé színvonalas kórházakkal nem kötnének szerződést a biztosítók. A szövetségbe tartozó magánbiztosítók a szerződéskötéskor 50 százalékos súllyal veszik figyelembe a kórház által nyújtott szolgáltatás minőségét. A minőségi mutatókat kórházi osztályonként értékelik ki, figyelembe veszik például az elvégzett operációk számát, a halálozást, azt, hogy hány volt beteg igényel újabb kezelést, és azt is, hogy hány beteget kellett állapota romlása miatt átszállítani másik kórházba. Az állami biztosítók a százból csak 10 pontot adtak a színvonalnak, a távolság, a műszaki és a személyzeti feltételek egyaránt 30-30 pontot kaphat. A magánbiztosítóknál a távolság és a személyzet 20-20 pontot, a műszaki felszereltség 10 pontot kaphat. Az állami biztosító, a VŠZPjövő hét végéig ki szeretné alaktani saját hálózatát, be akaija fejezni a tárgyalásokat a megyei önkormányzatokkal és a kórházszövetséggel. Hálózatát négy egyetemi kórházra: a pozsonyira, a kassaira, a besztercebányaira és a tu- rócszentmártonira akarja építeni, de természetesen biztos lehet a szerződés megkötésében a többi egyetemi kórház és minden állami intézmény is. Az ellenzék szerint politikai szempontból építi ki hálózatát, ami a kiskórházak megszűnését is okozhatja. „A kis- kórházakra ugyanolyan szükség van, mint a nagy egyetemi kórházakra, amelyekben elsősorban a komolyabb beavatkozásokat kell végezni” - véli Bastmák Tibor (MKP) parlamenti képviselő. Várható, hogy a VŠZP mintegy 30 regionális kiskórházzal nem köt szerződést vagy jelentős mértékben csökkenti az eddigi teljesítmény volumenét. Petra Balážová szóvivő szerint a biztosító elképzelése nem változott a vezérigazgató-váltás után. Február végén távozott posztjáról Anton Kováčik, és Ivan Valentovič egészségügyi miniszter Zuzana Zvo- lenskát nevezte ki. Balážová szerint a színvonal elsőrendű szempont a VŠZP számára is. .Azért helyezünk hangsúlyt a kórházak személyzeti és műszaki feltételeinek biztosítására, mivel ez alapvetően befolyásolja a színvonalat” - jelentette ki a szóvivő. A magán-egészségbiztosítókat nem befolyásolja majd a legnagyobb állami biztosító kórházhálózata. „Saját feltételrendszerünk alapján határozzuk meg, hogy melyik kórházzal milyen szerződést kötünk” - mondta lapunknak a ZZP ügyvezető igazgatója. (lpj, s)
