Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-08 / 58. szám, szombat
26 Presszó ÚJ SZÓ 2008. AAÁRCIUS 8. www.ujszo.com Nepálban (a fényképen Bodnath sztúpa, Kathmandu) mindenből erős spiritualitás sugárzik Hegyi nepek Laoszban Vándorszerzetes és festékárus, Indiában, Orissa városában A Sydney-híd előtt van rá. Ám amint elmondja, nem unalmas napokig a fehér szibériai tájat bámulni, hiszen nemcsak vonatról van szó: a vasút egy mítosz. A vendégek, akik befizetnek az útra, szeretnék megélni ezt a mítoszt. Több helyen megállnak, kiszállnak, pl. Moszkvában, Ir- kutszkban, a Bajkál tónál, Mongóliában pedig dzsipekkel túráznak. Pekingben is eltöltenek három napot. „Ha ránézek egy világtérképre, jó érzéssel tölt el, hogy majdnem a fél világot átívelő hosszon vonatoztam” - mondja az idegen- vezető. A mongol nép jobb keze Budai Attila beutazta majdnem az egész világot, ezért megkérdezzük tőle, vannak-e kedvenc helyei. „Vendégszeretetben a mongolok a legelsők a világon. Az a természetesség és egyszerűség, ahogyan a sztyeppén élik a hétköznapjaikat, lenyűgöző. Vadlovak, szabadon élő tevék, elképesztően gyönyörű tájak: Mongólia egy meseország. És ha megemlíted, hogy magyar vagy, akkor rögtön elkezdik veregetni a jobb karjukat és magukhoz ölelnek. Ugyanis egy mongol közmondás szerint a mongol nép jobb keze a magyar, a balkeze pedig a bolgár. Ausztrália talán az egyetlen ország, ahol azt mondom, hogy szívesen élnék hazámon kívül.” Egy többhónapos utazgatás végén Szingapúrban bóklászott és még maradt egy kis pénze. Nem volt drága a repülőjegy - nem hagyhatta ki Ausztráliát - mondja. Már csak azért is kíváncsi volt, mert szülei is éltek ott öt évet. Az ausztrál homokpartokhoz foghatót még nem látott sehol a világon. Gyönyörű szigetvilág található a nagy korallzátony körül, de lélegzetelállítóan változatos tájak és végeláthatatlan pusztaságok vannak az ország közepén, esőerdők északon és az ősidők zord világa Tasmánián. „Számomra az emberek teszik igazán különlegessé Ausztráliát: nagyon közvetlenek, látszólag könnyedén élik az életüket, a politikával is csak annyira foglalkoznak, amennyire a személyes életüket érinti - nincs szócséplés, mint idehaza. Gyakorlatias emberek, és ez tetszik nekem. Sajnos a glóbusz túloldalán fekszik az ország, és ha ott élnénk, azért mégiscsak hiányozna a »haza«. Úgyhogy kijelenthetem: Mindenütt jó, de a legjobb itthon. A szócséplőkkel együtt. Ilyenek vagyunk, így kell magunkat szeretni.” Egyetlen lépés Második otthonának viszont a Tibet-Nepál-India-hármast tekinti. Ez az a hely a világon, ahol olyan erős spiritualitás sugárzik mindenből, hogy azt „vágni” lehet - állítja. „Itt az istenek az elsők, utána sokáig semmi, majd valahol jön az ember. És az alázat, amellyel az emberek élnek, csodálatos. Ugyanis ez az alázat nemcsak az isteneknek szól, hanem az egész minket körülvevő teremtésnek: hegyeknek, folyók- nak, a fűnek, ami a mezőn nő, a mezőn legelésző állatoknak, de még az állatok hátán élősködő bogaraknak is. így embertársaik felé és irántunk, idegenek iránt is mély és őszinte tisztelettel viseltetnek. Alázattal élik a földi életüket. Ők még nem felejtették el, hogy az élet nemcsak arról szól, hogy mit kaphatok, hanem arról is, hogy mit adhatok.” Budai Attila nemcsak idegen- vezetőként dolgozik, hanem cikkeket ír és előadásokat is tart utazásairól. „Az írással és előadásaimmal egyrészt alkalmam nyílik felidézni, és újra megélni a velem megtörtént dolgokat. Másrészt történeteimmel azt szeretném üzenni az embereknek, hogy az utazáshoz nem kell mindig sok pénz vagy sok idő. Egy kíváncsi természet és egy kis bátorság elegendő hozzá, hogy elinduljunk. Mert ahogy Lao-ce, világunk egyik legrégebbi vándora mondta: Egy ezer mérföldes utazás is egyetlen lépéssel kezdődik.” I ( Í Í I I í i € « I « i 4 4 4
