Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-07 / 57. szám, péntek
I I 10 Kópé ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 7. www.ujszo.com Bodó Fanny Botló Erika NAGYMEGYERI 3. B Dingha Orsolya Száméi Patrícia Vörös Gyöngyi Rácz Bianka Wirth Zsófia Varga Éva Kedves Gyerekek! így rajzoltok ti Sokan lehet, hogy nem is tudjátok, milyen nap lesz holnap. Március 8-án a nemzetközi nőnapot tartják világszerte, mely a mai virágos, köszöntős megemlékezéssel szemben épp hogy harcos eredetű. Azoknak a történelmet alakító nőknek a napja, akik évszázadokon át küzdöttek azért, hogy a társadalomban egyenlő jogokkal és lehetőségekkel élhessenek. 1857. március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin. 1866. szeptember 3. és 8. között a Nemzetközi Munkásszövetség határozatot fogadott el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Ez a határozat annak az évezredes szokásrendnek kívánt véget vetni, mely szerint a nők helye kizárólag otthon van. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. Én magam nem tudom eldönteni, valóban jó vége lett-e ennek a küzdelemnek, mert ha jól látom, az egyenlő jogok mára kötelességgé dagadtak, és a nők, ha akarnak, Kedves Kópé! A Lea nevében írok, mert még csak most tanul írni, és ezt üzeni: Nagyon szeretem a kópéságokat nézegetni, és nagyon szeretek rajzolni. Mikor nagymamámnál vagyok, sokat rajzolok, neked is mindig szeretettel küldöm. Üdvözöl: Horváth Lea, 6 éves, Kassa Mostantól e-mailben is küldhették levelet, a címem: kope@ujszo.com ha nem, most már muszáj, hogy dolgozzanak. Én legalábbis jobb szeretném, ha anyukám otthon lenne mindig, amikor az iskolából megjövök, de azt is tudom, hogy egy család fenntartásához mindkét szülő fizetésére szükség van. LEVELEZŐ így aztán úgy hiszem, az eredeti harcos nők, akik jogot vívtak ki hosszú évszázadok után nagy- nagy tiszteletet érdemelnek, de ugyanolyan tisztelet jár ki a mai nőknek is, akik úgyszintén áldozatot hoznak, mert akkor is dolgoznak, ha személy szerint épp nem akarnának, ha foglalkoznának inkább a családjukkal, lakó- közösségükkel, jótékonysággal. Nagyon meglepett, és különös büszkeséggel töltött el, hogy Szabados Tamás barátom még képeslapot is küldött az Új Szó női dolgozóinak, nagy örömet szerezve nekik ezzel a kis figyelmességgel. Ne felejtsétek el, Gyerekek, köszöntsétek holnap anyukátokat, nagymamátokat, nővéreteket, az ismerős hölgyeket, és hétfőn, az iskolában legyetek különösen kedvesek a tanító nénikhez. Mert bizony, amikor bennünket tanítanak, ők keményen dolgoznak. Hódolatom a hölgyeknek!----.. ífilfÉ /ti. S & #' \ jPSIl" * f. í Sóki Veronika, 3 éves, Csallóközkürt Melkner Vivien, 6 éves, Dunaszerdahely Balogh Vivien, 4 éves, Gomba Gál Jitka, 8 éves, Gömörhorka Tisztelettel köszöntőm az Új Szó összes női alkalmazottját! Szabados Tamás, Komárom KOPESKODJ! A komáromi Papp Ádám fejtörője A napocskák 5 tavaszi virág nevét rejtik. Melyek ezek? Ä ' H C> V RQ I A d ■ am A' A N J B o ► N A' i c SŽ m TÁ . PA7 I ^ A február 22-ei megfejtés: Európai országok és fővárosuk: Románia - Bukarest, Görögország - Athén, Norvégia - Oszló, Lengyelország - Varsó, Svájc- Bem. A Nap Kiadó ajándékát nyerte: Tóth Tímea, Lakszakállas. A rejtvény készítőjének, Papp Ádámnak az Új Szó zsebnaptárát küldöm. Pőthe Vivien, 6 éves, Egyházgelle Horváth Lea, 6 éves, Kassa Címünk. Kópé, Új Szó szerkesztősége, Lazaretská 12,811 08 Bratislava ' ■ i í ,var •5T'r - *X % */ ...ľ ■-CflK MM i Lukács Sofia, 5 éves, Kamocsa Szakala Valika, 9 éves, Csicser A csodafa Volt egyszer egy fa, s az a fa kék volt. Zöld cseresznye termett rajta, és lila körték. Hófehér madarak repkedtek-jártak körülötte. Sárga égen barna csillagok ragyogtak. Egy nap két fiú jelent meg a gyümölcsfa alatt, ikertestvérek voltak. Zöld nadrágot és kék trikót viseltek. Indultak leszedni az értékes gyümölcsöket. A szomszéd kertben lakott egy kislány. A fiúk áthívták őt is gyümölcsöt szedni. Először a zöld cseTARKA LEPKE, KIS MESE resznyét kóstolták meg, aztán ettek a lila körtéből is. Nagyon érdekes íze volt, de ők nem tudták, hogy varázsgyümölcsöt esznek. Hirtelen azt vették észre, hogy nagyon könnyen tudnak kerítést mászni, és ha megcsúsztak, nem estek el, hanem repültek, mint Pán Péter. Addig repkedtek, míg elfáradtak, és elaludtak. Amikor felébredtek, a fa tetején találták magukat. Nem tudták, hogy másszanak le, mert elfelejtették, hogy tudnak repülni. Megpróbáltak leugrani, és észrevették, hogy nem ugranak, hanem repülnek. Hazaszálltak a mamájukhoz. Lukács Krisztina Zsófia, 1. o., Márai Sándor Alapiskola, Kassa Kováts Orsolya Sára, 11 éves, Nagyölved