Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-06 / 56. szám, csütörtök
T* ■ -Mobile jednoducho bližšie Notebook 1 koronáért v Acer Extensa 5220 standard notebook Ragadja meg Ön is a legjobb ajánlatot! A T-Mobile a notebookot 1 koronás végáron kínálja, további részletfizetés nélkül! Elég, ha előfizeti a Gyors Internetet, és a piacon elérhető legjobb áron kap hozzá márkás notebookot. Az ajánlat 2008. III. 31-éig vagy a notebookkészletek kimerüléséig érvényes a Gyors Internet 20 (Rýchly internet 20) előfizetése (aktiváció) esetén, ha 36 hónap futamidejű hűségszerződést köt a bekötési szerződéséhez, és egyúttal Flash-OFDM. EDGE GPRS vagy UMTS/HSDPA adatátvitelű technológiát (adatkártyát vagy modemet), valamint notebookot vásárol, előfizeti az elektronikus számlázás (Elektronická fakturácia) szolgáltatást és a Gyors Internetet inkasszóval fogja fizetni. Az ajánlatot csak a T-Mobile olyan valós ügyfelei vehetik igénybe, akik az ajánlattétel előtti 6 hónapban rendesen, időben kifizették a számlájukat. Az ajánlat nem kombinálható a 2008. III. 31-éig érvényes „Gyors Internet és 2000 perc ingyen a havi átalányon felül" ajánlattal. Természetes személy - nem vállalkozó - csak egyszer, a vállalkozó többször is igénybe veheti ezt a szolgáltatást. Gyors Internet 2/10 szolgáltatáshoz kínált notebookok áráról a 12345-ös teiefonszámon kérhet tájékoztatást. Ügyfélszolgálati vonal: 12345 ■ www.t-mobile.sk www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. AAARC1US 6. Kitekintő-hirdetés 13 A háttérben egy a számtalan albániai bunker közül, az előtérben egy guberáló. Az albán fővárosban több ezren csak így tudják biztosítani a mindennapi betevőt. (SITA-felvétel) BP-8-10873 nyomon a szegénység nyomaival találkoznak és alkotnak nagyon kusza - bár pezsgő - elegyet Tiranában. VÉGH SÁNDOR/MT1 Jóllehet Albániával kapcsolatban a legtöbb embernek az elmaradottság, a bűnözés és mindenféle áldatlan állapotok jutnak először eszébe, nagyon meglepődnének a magyar olvasók, ha látnák, hogy Európa egyik legszegényebb országának fővárosában bizony akadnak üzletek és kávézók, amelyeknek Budapesten sem kellene szégyenkezniük. Tirana központjában ultramodern üzlet- és irodaközpont ikertornyai magasodnak. Az albán televíziók képernyőin az első helyi valóságshow pereg, és a Magyarországon is unalomig ismert, izomerősítő és fogyasztó eszközöket kínáló reklámok is láthatók - a bő egy évtizeddel ezelőtti állapotokhoz képest szembetűnők a változások. Az összkép persze korántsem rózsás. A tiranai csillogástól élesen válik el sok esetben az elegáns üzletek közvetlen környezete. A boltok feletti emeletek homlokzata kopott, rosszabb esetben hiányzik a vakolat is. A közelben jó eséllyel működhet olyan keleties stílusú, a teljes utcafrontra nyitott, szegényesen berendezett bolt, zöldségesüzlet, amelyet egy szem villanykörte világít meg, a vásárló pedig jobban teszi, ha az ütött-kopott járdára is gyakran pillantást vet, ha nem akar orra bukni. Enver Hodzsa egykori diktátor mauzóleuma is jobb sorsra érdemes. A modem stílusban épült, piramis alakú épület ma elvileg nemzetközi kulturális központ, de kerek belső tere kong az ürességtől. Egy vetítővászon és a kör szélén halomba rakott székek arra utalnak, hogy időnként moziként üzemelhet; az épület lejtős homlokzatán iskola után gyerekek csúszkálnak. Egyes tiranai villanyoszlopokon már-már gordiuszi csomóba fúrnak össze a vezetékek, de időnként teljesen hasznavehetetlenek: több üzlet, kávézó előtt berregnek benzines áramfejlesztők, amelyek az áramszünetek alatt biztosítják a folyamatos üzletmenetet. Tavaly az egész évet súlyos ellátási gondok kísérték végig; most, februárban viszonylag jó a helyzet, az olvadó hó ugyanis feltölti az ország áramellátását részben biztosító vízierőművek tározóit. Tirana ma egyesek szerint úgy fest, mint Törökország huszonöt évvel ezelőtt. A változásoknál azért figyelembe kell venni, hogy a fővárosban koncentrálódik az albániai vállalatok, pénzügyi források harmada; vidéken általában rosszabb a helyzet. A város amúgy a szó szoros értelmében is tarkán fest. Edi Rama festőművészből lett polgár- mester kezdeményezésére u- gyanis több helyütt rikító színekkel pingálták ki a lakóházak homlokzatát, ezzel próbálva oldani a korábbi szürke egyhangúságot. Az albán fővárosban közlekedő autók harmada-negyede (jobb-rosszabb állapotban lévő) Mercedes, de szép számmal futnak BMW-k, Audik, Volkswagenek, Opelek, Toyoták, Mazdák, Mitsubishik, Renault-k és Peuge- ot-k, köztük sok nagyméretű autó, terepjáró. Bizonyára sokkal olcsóbban szerezhetők be, mint Budapesten, a járművek sokszor kétes eredete miatt. A vezetési kultúra keleties: ha nincs közlekedési lámpa, a nagy Mercedes nem szívesen áll meg a zebrán átkelő gyalogos előtt. Az utazási irodáknak is nagy keletjük van: az albán fővárosban több tucatnyian kínálják szolgáltatásaikat térségbeli vagy nyugat-európai célállomásokra, de New Yorkba és Torontóba is hirdetnek utakat, repülőjegyet. A kirakatokban az irodák partnereként feltüntetett tucatnyi külföldi légitársaság között rendszerint a Malév lógója is ott díszeleg. A szervetlen fejlődésre utal a távközlés állapota is. A főtértől alig háromszáz méterre lévő egyik szállodában például nincs internetkapcsolat, de a tőszomszédságban működő internetkávézóban a roskatag falépcsőn megközelíthető félemeleti Ids helyiség tömve van: Tiranában is sokan szeretnek a modem világ információs szupersztrádáján száguldani. Albániával kapcsolatban a legtöbb embernek az elmaradottság jut eszébe Tirana két arca Tirana. Meglehetősen tarka képet mutat mostanság az albán főváros: az elmúlt évek helyenként meglepő fejlődést hozó változásai léptenTiranai utcakép: medvéjét sétáltató férfi (Reuters-felvétel)
