Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-05 / 55. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 5. Szülőföldünk 29 Szerencsés János kassai főkonzul a 2006-os karcsúsítás után egyedül látja el hivatalát „Sok az előítélet a magyar nemzetpolitika iránt is” „Megkedveltem Kassát, a kellemes környezetet és az emberek köz­vetlenségét.“ (Szűcs Éva felvétele) Figyelmeztetés a részeg kerékpárosoknak Balesetveszélyesek a megye közútjai ÚJ SZÓ-HÍR A Magyar Köztársaság Fő­konzulátusa 2000-ben kez­dett működni Kassán, ere­detileg két diplomatával és két adminisztratív munka­erővel. A vízumkötelezett­ség megszűnése után, 2006-ban radikális létszám- csökkenés következett be, a főkonzul egyedül maradt hivatalában. Ezt a tisztet 2007januárjától Szeren­csés János tölti be. Az eltelt egy év tapasztalatairól, ne­hézségeiről kérdeztük. KOZSÁR ZSUZSANNA Önnek nem ez az első kassai kiküldetése. Az első időszakban, 2000 és 2004 között dolgoztam itt, Varga György főkonzul mellett. Együtt alapítottuk a főkonzulátust. Az enyémek voltak a szakkonzuli fel­adatok, a munkavállalási és tanul­mányi vízum kiadása. Ezenfelül a kulturális kapcsolatok ápolása is a munkakörömbe tartozott. Már ak­kor megkedveltem ezt a várost, a kellemes környezetet és az embe­rek közvetlenségét. 2007-ben önt nevezték ki a fő­konzuli posztra. Igen. Ez a poszt nem pályázható, a külügyminiszter nevezi ki a diplo­matát. A létszámcsökkentés után csupán én vagyok magyar állam­polgár a fókonzulátuson, és helyi kisegítőket alkalmazunk. Nekem kell ellátnom a reprezentatív fő­konzuli teendőket és a szakkonzuli feladatokat is, tehát a bajba jutott magyar állampolgároknak való se­gítségnyújtást. Rám vár az admi­nisztráció is. Ezek a feladatok együttesen elég megterhelőek vol­tak az első hónapokban, mivel egy részük számomra is új volt. De egy év alatt már szereztem elég tapasz­talatot és rutint ezek elvégzéséhez. Mit vár el Magyarország a kas­sai főkonzultól? Fő tevékenységem az, hogy a konzuli kerületben a magyar kül­politikával összhangban képvisel­jem a Magyar Köztársaság politi­kai, biztonsági, gazdasági, kultu­rális és egyéb érdekeit. A főkonzu­látushoz Kassa és Epetjes megye, valamint Zsolna megye 5 járása és Besztercebánya megye 3 járása tartozik, tehát ez a konzuli kerület lényegében Rimaszombattól az or­szág végéig terjed. Az ország nyu­gati része a pozsonyi nagykövet­séghez tartozik. Elsősorban elő kell segíteni a regionális együtt­működést, a határon átnyúló pro­jektek támogatásával. Fontos, hogy a korábban mesterségesen el­választott földrajzi régiók együtt­működése megújuljon. Változada- nul feladatunk maradt a hagyomá­nyos konzuli szolgáltatások végzé­se, vagyis a bajba jutott állampol­gárok segítése, az érdekvédelem, az útlevélügyek intézése. A harma­dik terület Magyarország nemzet­politikájának megjelenítése ebben a régióban, ahol jelentős számú a tömbben vagy szórványban élő magyarság. Nem bizonyult ez a feladat vö­rös posztónak az itteniek szemé­ben? Tapasztaltam, hogy nem köny- nyű megfelelni az elvárásoknak. A 2004-es népszavazás a kettős ál­lampolgárságról megváltoztatta az itteni helyzetet. A magyar közössé­geknek fenntartásai vannak az anyaországgal szemben, és nem úgy viszonyulnak a dolgokhoz, mint azt szeretnénk. A magyar nemzetpolitika iránt sok az előíté­let, de ez az információhiánnyal is összefügg. Kritika érte például a magyarországi támogatási rend­szer átalakítását, az Illyés Alapít­vány megszűnését. Nem mindenki győzhető meg ezeknek a lépések­nek a helyességéről. De aki más­képp látja a dolgokat, mint mi, az attól még együttműködő partner, nem ellenség. Milyen az együttműködés a szlovák hatóságokkal és a regio­nális önkormányzatokkal? Regionális és helyi szinten nem olyan rossz a helyzet, mint amilyen képet szeremének egyesek kialaki- tani. Az, amit mesterségesen ger­jeszteni próbál néhány szélsőséges csoport, egyáltalán nem jellemző a régión belül. Számos kapcsolat ala­kult ki könyvtárak, kulturális intéz­mények, önkormányzatok között a határ két oldalán. Nagyon jó a fő­konzulátus együttműködése a kas­sai főpolgármesteri hivatallal és a megyei önkormányzattal is. A szlo­vák hatóságok korrekt partnerként viselkednek. A főkonzulátus tevékenységei közé tartozik a magyar igazolvá­nyok kiadása is. Az igazolványokat tavaly május­ban törvény módosította. Ennek értelmében aki egyszer magyar­nak vallotta magát, az is marad élete végéig, tehát nem kell hosz- szabbítgatni az igazolványt. Ha be­telnek a kedvezményekre jogosító oldalak, pótfüzetet kell igényelni. Az országban 2002-től több mint százezer magyar igazolványt és hozzátartozói igazolványt adtak ki, ami a magyarság lélekszámá- hoz képest jelentős mennyiség. Ta­valy májustól decemberig csupán pár száz pótfüzetet igényeltek. Ez azt bizonyítja, az emberek még nem használták ki teljes mérték­ben a kedvezményeket, az igazol­ványt tehát elsősorban tudati-er­kölcsi alapon kérték, nem pedig az olcsó utazás miatt. Mik voltak az elmúlt év legje­lentősebb eseményei a főkonzu­látus számára? 2007 júniusában fejlesztéspoli­tikai információs napot szervez­tünk a régió magyar polgármeste­reinek, civü szervezeteinek a pá­lyázati lehetőségekről. Az elméleti ismeretanyag mellett sok gyakor­lati tudnivaló is volt ebben az egész napos vitafórumban, melyet nagyon hasznosnak tartok. Az év folyamán voltak magas szintű lá­togatások is, itt járt Szüi Katalin házelnök, Odor Ferenc, Borsod- Abaúj-Zemplén megye elnöke, Demszky Gábor, Budapest főpol­gármestere és Erdő Péter bíboros. Rangos esemény volt a magyar kulturális intézet által szervezett őszi magyar napok is. Az év legna­gyobb eseményének azonban a schengeni csatlakozást tartom. Óriási a jelentősége annak, hogy a határok átjárhatóvá váltak, és erő­södik a régiók természetes össze­tartozása. Határnyitáskor több helyszínen is jártam, és az a be­nyomás alakult ki bennem, hogy magyar részről nagy volt az öröm, ám a szlovák oldalon tartózkodó volt a fogadtatás, inkább csak el­szenvedték az eseményt, nem vol­tak aktív részesei. Mit hoz a közeljövő a főkonzu­látus számára? Most éppen egy Kárpát-meden­cei matematikaverseny támogatá­sának elnyerésében segítünk a kas­sai magyar gimnáziumnak. Erre a rendezvényre márciusban közel háromszázan érkeznek majd Kár­pátaljáról, Erdélyből, Vajdaságból, Szlovákiából és Magyarországról. Kialakulóban van egy Miskolc- Kassa EuroExpo is, ez a két város és vonzáskörzete vállalkozóinak és cégeinek nagyszabású kiállítása lesz majd októberben, kulturális, gasztronómiai és egyéb rendezvé­nyekkel kiegészítve. Ami pedig a főkonzulátust illeti, a 2006-os ra­dikális karcsúsítás után már nem kell újabb létszámcsökkentéstől, sem a főkonzulátus bezárásától tartanunk. Nagyszombat. Majdnem hat­ezer baleset történt tavaly Nagy­szombat megyében, köztük jelen­tős számú a Dunaszerdahelyi és Galántai járásban. A közúti bal­esetekben elhunytak 30 százalé­kát a gyalogosok és kerékpárosok teszik ki. A gyalogosokat és kerékpároso­kat érintő balesetek nagy része ko­ra reggel vagy este és éjjel történt. Az esetek nagy többségében a bon­colás során alkoholfogyasztást mu­tattak ki a szakértők. „A rendőrség egy esetben 2,67 ezrelék alkoholt mutatott ki egy elgázolt gyalogos, és 2,81-at egy szintén szerencsétle­nül járt kerékpáros vérében” - so­rolta az elrettentő példákat Mária Linkešová, a nagyszombati rendőr- kapitányság helyettes szóvivője. Vincze Julianna tizenhat éven keresztül irányította a Csemadok zonctoronyi alapszervezetének te­vékenységét. A nemrégiben meg­tartott évzárón jelentette be, le­mond az elnöki posztról, valamint vezetőségi tagságáról is. „1992 óta voltam Csemadok-el- nök a falunkban. A bő másfél évti­zed során nagyon sok mindent át­éltem alapszervezeti vonatkozás­ban is. Sikeresek voltak - termé­szetesen a visszhangok alapján - a korábbi években megrendezett Vincze Julianna elmondta, könnyebb lett volna a dol­ga, ha a falu vezetése ak­tívabban együttműködött volna a Csemadokkal. kézimunka-kiállítások, a vasár­nap délutáni társasjátékok, a szavalóversenyek... Ezek az akci­ók az elnöki funkcióm kezdetétől rendszeresek voltak. Meg persze a fiataloknak szervezett diszkók, továbbá a közkedvelt farsangi és a szüreti bálok” - mondta a napok­ban leköszönt zonctoronyi Cse- madok-elnök. Aztán beállt egy törés, változás. A vezetőségből többen távoztak. S így egy-két éven át csak nehezen tudott működni a helyi alapszer­vezet. „2004-ben új gárda alakult ki körülöttem. Az elnöki posztra már A tavalyi 5929 balesetben 86 ember halt meg, ami 17-tel több az előző évinél. Huszonnyolc sofőr, 17 utas, hét motorkerékpáros, 10 kerékpáros és 15 gyalogos esett a karambolok áldozatául. 329 eset­ben az alkohol játszott közre a for­galmi baleseteknél. Az, hogy az utakon elhunytak 30 százalékát a kerékpárosok és gyalogosok teszik ki, nem kizáró­lag a figyelmetlen sofőrök hibája - fogalmazott a szóvivő. A sofő­röknek fokozottabban oda kelle­ne figyelniük a lakott területeken, és az időjárási és az útviszonyok­nak megfelelően kellene vezetni. A közlekedés legvédtelenebb résztvevőinek, a gyalogosoknak és kerékpárosoknak viszont min­dig a forgalmi szabályokat betart­va és főként józanul kelletie útra kelniük. akkoriban megfelelő személyt ke­restem, de senki nem vállalta. Szó­val maradtam tovább az új csapat­tal, akik friss erővel indultak neki, hogy fellendítsék a falu kulturális életét. Csak bizonyos korlátok kö­zött tudtunk dolgozni, ennek elle­nére ismét hagyománnyá vált a májusi tábortűz, a gyermeknapi szórakozások. Sikeresek voltak a nyárbúcsúztatók, amikor a gyere­kek számára sportversenyeket, lo­vasbemutatót szerveztünk. Gon­doltunk a színház kedvelőire is: több előadásra indítottak autó­buszt a faluból. Mészáros Róbert vezetésével volt tánctanfolyam, Kevesda Nórával közösen rendbe hoztuk a könyvtárat, amely azóta is működik. Megértünk egy újabb változtatásra és váltásra, új lendü­letre, újabb tagokra van szükség, akik falunkban tovább ápolják a kultúrát” - mondta az évzárón Vincze Julianna. Megköszönte mindazoknak a tevékenységét, akik ez alatt a másfél évtized alatt részt vettek a szervezésekben, öde- tekkel, anyagiakkal és önfeláldozó munkájukkal hozzájárultak a szenei járásbeli Zonctorony Cse- madok-alapszervezetének műkö­déséhez. „Velem együtt több vezetőségi tag is leköszönt, de továbbra is Csemadok-tagok maradunk, és részt veszünk az új vezetés által szervezett akciókban” - mondta Vincze Julianna. Annyit még hoz­záfűzött, egyértelműen köny- nyebb lett volna a dolga, ha a falu vezetése aktívabban együttműkö­dik a Csemadokkal. Tizenhat év után leköszönt a Csemadok-elnök Zonctoronyi őrségváltás SUSLA BÉLA Rekordnak számító 127 nevezés érkezett a Csemadok helyi szervezete által jegyzett hetedik borkóstolóra - évről évre népszerűbb és színvonalasabb a rendezvény A hazaiak vitték el a pálmát ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pered. Hetedik alkalommal rendezte meg a Csemadok peredi alapszervezete a nagy népszerű­ségnek örvendő borkóstolót. Ahogy már megszokhattuk, ismét megtelt a helyi művelődési ház, az idei színvonalas megmérettetésre rekordnak számító 127 nevezés érkezett. Ezúttal elmaradtak a negyedi sikerek, a peredi borászok vitték el a pálmát. A fehérborok kategóriájába ki­lencvenötén neveztek, míg har- mincketten vörös nedűvel indul­tak. A mátyusföldi nagyközség magyarországi testvérvárosa, Tab küenctagú küldöttséggel képvisel­tette magát, amelyet Schmitt Jenő polgármester vezetett. A borokat a nagyszámú közön­ségen kívül egy héttagú szakmai zsűri is értékelte, az elnöki teen­dőket Polák Péter elismert vág- sellyei borász látta el. A tavalyi év­től eltérően most a két értékelés nem sokban különbözött, amit jó jelnek tartanak a szervezők. A fehér borok kategóriájában a hazai Kovács Sándor devínjét tar­totta a legjobbnak a 200 borszak­értő, míg a szakmai zsűri a peredi származású, de már Vágkirályfán élő Kožuch András szürkebarátja mellett tette le a voksot. A vö­rösborok elbírálásánál a šintavai Michal Adamča (kékfrankos), il­letve a verseny égjük ötletgazdája, a peredi Mozoli Sándor (dunaj) diadalmaskodott. Új borosgazdák is megjelentek, így a hazai Lelovics László, aki el is nyerte a Pered Polgári Társulás dí­ját. Az zenét a BONUS zenekar biztosította, a szervezők almával, sajttal, töpörtyűvel, kenyérrel és ásványvízzel kedveskedtek, s nem hiányozott a peredi tejfölös lepény sem. Ezúttal is hajnalig tartott a jó hangulatú borkóstoló, amelyen Biró Ágnes parlamenti, valamint Botka Ferenc és Jancsó István me­gyei képviselő is jól szórakozott. „Biztató, hogy évről évre nép­szerűbb és színvonalasabb a ren­dezvényünk. Annak külön örülök, hogy községünk borászai egyre jobb eredményeket érnek el” - mondta lapunknak Borsányi Gyu­la polgármester, aki egyben a Cse­madok helyi szervezetének alel- nöke is. (sz. z.) A borokat héttagú szakmai zsűri értékelte (Vankó Sándor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents