Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-05 / 55. szám, szerda

28 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. AAÁRC1US 5. www.ujszo.com Adományok nélkül nem fejlesztenének az osztályt A horgászok ajándéka a beteg gyerekeknek Kérdőíves felmérés készül a szakiskolákban az SZMPSZ és az Ipari Középiskola szervezésében Merre tovább, szakoktatás? A konferencia idején a diákok munkáiból rendeztek kiállítást az iskola előcsarnokában (Vas Gyula felvétele) ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Érsekújvár. Meghallgatásra ta­lált az érsekújvári Egyetemi Kór­házban működő gyerekosztály fő­orvosának, Michal Medovarskýnak a kérése, hogy az intézménynek nagy szüksége lenne továbbra is a szponzorok adományaira. Az emlí­tett osztályon a kis páciensek kor­szerűbb ellátásához újabb, a bete­gek állapotát megfigyelő berende­zésekre lenne szükség. A horgász- szövetség érsekújvári alapszerve­zete a napokban tízezer koronát ajándékozott az ötven betegággyal rendelkező osztálynak. Imrich Matuška, a kórház vezetésével megbízott igazgató és Michal Me- dovarský osztályvezető főorvos Ru­dolf Hlavácstól, a horgászszövetség helyi elnökétől és Robert Cimbalík titkártól vette át a támogatásról Nagymegyer. Nagymegyer ön- kormányzata a közelmúltban szer­zett tudomást arról, hogy a helyiek által amfiteátrumkén ismert terü­let már nem a városé, hanem visz- szaigényelte és visszakapta a Kálnoky család. A történet a nyolcvanas évekig nyúlik vissza - ekkor merült fel a terv, hogy a termálfürdő mellett el­terülő erdő szélén szabadtéri szín­pad épülhetne. Az engedélyeztetés megtörtént, a nevezett területet át­minősítették, a fákat kivágták és el­kezdték a tereprendezést. Aztán a rendszerváltozás után a folyamat annyiban maradt, a földbuckákat pedig lassan újra birtokba vette a természet. Illetve, mint most kide­rült, nemcsak a természet, hanem a Kálnoky család is. A grófék az erdőt restitúció ke­retében kapták vissza, ezt az eljá­rást senki sem vitatja. A kérdéses mozzanat az amfiteátrum terüle­te: hogy a város tudomása nélkül a kataszteri hivatal hogyan jegyez­hetett be új tulajdonost. Még pon­tosabban: hogy az önkormányzat miért nem szerzett tudomást a fo­lyamatban lévő eljárásról. Hivata­szóló jelképes csekket. A gyerek- osztály műszaki berendezéseinek jelentős részét már eddig is vállal­kozók és különféle szervezetek, alapítványok támogatásával vásá­rolták. Az 1921-ben alakult helyi horgászszövetség tagjai rendszere­sen támogatják a város gyermek- és ifjúsági rendezvényeit. Legutóbbi gyűlésükön a horgászok úgy dön­töttek, ezúttal a kis betegek mielőb­bi gyógyulásához szeremének hoz­zájárulni. Imrich Matuška kórház- igazgató az egészségügyi intéz­mény nevében mondott köszönetét az adományozónak. Az egészség­ügyben tapasztalható anyagi gon­dok ma egyetlen kórház számára sem teszik lehetővé, hogy elképze­léseik szerint korszerűsítsék a be­tegellátást, ezért nagyra becsülik minden jó szándékú ember támo­gatását. (száz) losan meg nem erősített informá­cióink szerint az értesítés megér­kezett ugyan a városházára, de a volt polgármester, Samuel Loj- kovié korrupciós ügye következté­ben beálló, több mint két évig hú­zódó átmeneti időszakban az ille­tékes személyhez nem jutott el, így a város a törvényüeg megsza­bott határidőn belül nem élt az el­lenvéleményjogával. Ladislav Rudický polgármester a nagymegyeri képviselő-testület legutóbbi ülésén arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a kataszteri hi­vatal indoklása szerint a területet azért kaphatta vissza az egykori tu­lajdonos, mert a beépítésére vonat­kozó tervek nem valósultak meg, az engedélyek pedig elévültek. A város a járási ügyészséghez fordult, hogy vizsgálja meg, törvényes volt- e az eljárás. Az ügy már csak azért is érzéke­nyen érinti a várost, mert köztu­dottan a fürdő környékén a legma­gasabbak a telekárak, és a jövőben a területet valamilyen idegenfor­galomhoz kapcsolódó, a helyi szol­gáltatások színvonalát emelő léte­sítmény (wellnesshotel, gyógy­üdülő) céljaira szerették volna ér­tékesíteni. (as) Komárom. A szakközépisko­lák és szakmunkásképzők jelenlegi helyzete és jövője volt a témája annak a szak- oktatási konferenciának, amelyet a Szlovákiai Ma­gyar Pedagógusok Szövet­sége és az Ipari Középisko­la rendezett a XIII. Komáro­mi Pedagógia Napok kere­tében. V. KRASZN1CA MELITTA Vetter János, az Ipari Középisko­la igazgatója előadásában először is arra mutatott rá, mennyire má­sok a mai diákok igényei és lehető­ségei, mint akár 15-20 évvel ez­előtt. „Információs viharban élünk, a műszaki információk száma pél­dául másfél évenként megduplázó­dik - mondta. - A mai diákoktól nem kérhetjük számon azokat a készségeket, amelyeket 20 éve, és el kell fogadnunk, hogy a diákok rengeteg olyan tudásanyaggal ren­delkeznek, amiről mi nem akarunk tudomást venni. Nem igaz, hogy a mai fiatalok nem olvasnak, igaz, az információforrásuk egyre kevésbé lesz a könyv, viszont a számítógép monitora előtt órákat eltöltenek. Ezt a trendet követve mihamarább szükség lesz egy szakmai portálra, ahová elektronikus formában fel­tölthetjük a tananyagot. Új mód­szereket kell keresnünk, hogy von­zóbbá, színesebbé tegyük az okta­tást. Ennek egyik formája például a projektoktatás.” Túl sokan mennek egyetemre Az igazgató a szaktanárok hiá­nyának problémakörét is felvetette: a mostani anyagi és társadalmi megbecsülés mellett egyre nehe­zebb jó szakoktatókat találni. Ne­hézkes az együttműködés a vállal­kozókkal is. „Sok esetben ez az együttműködés abban merül ki, hogy érettségi előtt felkeresnek bennünket a cégek képviselői, és bejelentik, ennyi és ennyi emberre lenne szükségük - ismertette a helyzetet Vetter. - Ugyanakkor nem vázolnak fel a végzős diákok előtt egy karriermodellt, aminek is­meretében a fiatal esetleg inkább az azonnali elhelyezkedést válasz­taná a főiskolával, egyetemmel szemben. Jelenleg ugyanis egész­ségtelenül magas, közel 70 százaié­ul SZÓ-TUDÓSÍTÁS Ógyalla. Február 21-étől múze­um is őrzi a világhírű csillagász, meteorológus Konkoly Thege Mik­lós emlékét a városban, amely a Szlovák Központi Csillagvizsgáló és Hidrometeorológiai Intézet szerves részét képezi majd. Az in­tézet elődjét 1871-ben maga Kon­koly Thege Miklós alapította saját birtokán, majd néhány év múlva az államnak adományozta az ad­digra már komoly elismerést kiví­vott obszervatóriumot. Kikötése csupán annyi volt, hogy az Ógyallán maradjon, ő pedig halá­láig igazgathassa. „A most létesített múzeummal is tisztelegni szeretnénk a nagyszerű tudós, a sokoldalú, egyebek között közlekedésszervezéssel, hajóterve­zéssel, fényképészettel, sőt zenével is foglalkozó kiváló férfi emléke előtt - mondta Teodor Pintér, az in­tézet igazgatója. - A múzeumalapí­tás gondolatát már maga Konkoly kos a szakközépiskolákból tovább tanuló diákok aránya. így értelem­szerűen a leggyengébbek helyez­kednek csak el érettségi után. A munkaadók viszont rajtuk keresz­tül alakítják ki képüket az adott iskoláról.” Új lehetőség a felnőttképzés A külső objektív tényezők mel­lett - általános pénzhiány az isko­laügyben, a demográfiai mutató alakulása, nehezen megjósolható munkaerő-piaci igények - azon­ban vannak olyan területek, ahol maguknak az intézményeknek és a pedagógusoknak is lépniük lehet, sőt kell. Egyik üyen terület a fel­nőtt-továbbképzés, amelyből ezek a szakiskolák is aktívan kivehetik a részüket. Fabó Mária, a Szakképző és Felnőttképzési Intézet vezetője már be is számolt néhány jó példá­ról, Kassáról, Komáromból, Rima­szombatból. „Mi magunkra válla­lunk minden szervezési feladatot, akkreditáljuk, majd meghirdetjük a tanfolyamot, résztvevőket tobor- zunk, az iskolák viszont biztosítják az oktatókat és az infrastruktúrát - mondta. - Az oktatók bérét termé­szetesen intézetünk állja, az isko­láknak pedig bérletet fizetünk a Thege is felvetette, ám megvalósí­tására mostanáig várni kellett.” A múzeum a tervek szerint három részből tevődik majd össze: egy­részt a Konkoly Thege Miklós mun­kásságát bemutató tárlatból, vala­tantermekért, műhelyekért.” A Comenius Pedagógiai Intézet igaz­gatója, Fodor Attila egy tavasszal induló, célirányosan a szakközép- iskolák és szaktanintézetek peda­gógusai számára meghirdetett programjukra hívta fel a jelenlévők figyelmét. „Az az általános tapasz­talatunk, hogy a tantestületek tag­jai nem igazán tudnak együttmű­ködni, kommunikálni - mondta. - Első lépésként felmérést végzünk a tanárok, szülők és esetleg a mun­káltatók körében, feltérképezzük, mik is az egyes csoportok elvárá­sai, igényei, és ezen tapasztalatok alapján tantestületi fejlesztő tré­ninget tartunk. A projekt harma­dik lépcsőfoka pedig a közös tan­tervfejlesztés lesz.” Továbbképzések a nyári egyetemen A jövőben az SZMPSZ is jobban be szeretné vonni a szaktanárokat a szövetség munkájába, mostanáig ugyanis elég passzív volt ez a ré­teg. Pék László elnöktől megtud­hattunk, a szövetség az Ipari Kö­zépiskolával közösen kérdőíves felmérést készít a szakiskolák pe­dagógusai körében. Ebből kiindul­va pedig a már évek óta jól műkö­dő nyári egyetem keretében to­mint az asztronómia és meteoroló­gia szlovákiai és világtörténeti fej­lődését bemutató részből. „A most kiállított tárgyak, műszerek többsé­gét kölcsönöztük más múzeumok­tól, de idővel természetesen gyara­vábbképzéseket hirdetnek a szak­oktatók részére is. Hasonló képzé­sek nagy sikerrel zajlanak az erdé­lyi Bolyai Nyári Egyetemen, de ná­lunk eddig nemigen mutatkozott irántuk igény. Egy kis statisztika Pék László néhány statisztikai adatot is ismertetett a résztvevők­kel: Szlovákiában összesen 42 olyan szakközépiskola és 26 olyan szakmunkásképző működik, ahol magyar nyelven is oktatnak. Ezeket 6418, illetve 2854 magyar diák lá­togatja. Az ország öt legnagyobb magyar nyelvű szaktanintézete kö­zül három magániskola. Pék sze­rint köszönet illeti ezen intézmé­nyeket, mert nagyban hozzájárul­nak a magyar nyelvű szakoktatás fennmaradásához. Adalékként a témához egy so­katmondó magyarországi adat (va­lószínűleg nálunk is hasonló a hely­zet) : míg az 1989/90-es tanévben a magyarországi középiskolások 20,4 százaléka járt gimnáziumba, 27 százaléka szakközépiskolába és 45,9 százaléka szakiskolába, addig 2004/2005-ben ezek az arányok a fenti sorrendben a következőkép­pen alakultak: 36,4/39,2/23 szá­zalék. (vkm) pítani szeretnénk saját gyűjtemé­nyünket is - árulta el az igazgató. - Tudni kell viszont, hogy manapság nagyon nehéz régi asztronómiai, meteorológiai műszerekhez hozzá­jutni, senki nem válik meg szívesen gyűjteménye egy-egy darabjától.” Pintér szerint azért is fontos, hogy intézményük alapítólevelében ezentúl a múzeum is szerepel, mert így részt tudnak venni olyan célirá­nyos pályázatokon, amelyek példá­ul tárgyak vásárlására, gyűjte­ménygyarapításra szolgálnak. A múzeum megnyitóján megte­kinthette a közönség azt a glóbuszt is, amely nemrégiben került elő a Duna Menti Múzeum raktárából, és amelyről kiderült: a Szlovákiá­ban fellelhető legrégebbi éggömb­ről van szó. Az 1603-ból származó glóbuszt az elkövetkező hónapok­ban restaurálják. Az ógyallai csillagvizsgáló láto­gatói tehát ezentúl megtekinthetik a Konkoly Thege Miklós Múzeu­mot is. (vkm) PALYAZAT A Jobbágy Károly Alapítvány kuratóriuma pályázatot hirdet magyar nyelven írt, színvonalas irodalmi (vers, próza, színpadi mű, esszé, irodalmi igénnyel megírt szociográfia) és történeti, valamint helytörténeti munkák megjelentetésének támogatására. A pályázat célja: főként pályakezdő alkotókat hozzásegíteni a megjelenéshez, bemutatkozáshoz oly módon, hogy kiadásra kész műveik nyomdai költségeihez hozzájárul. A pályázatnak tartalmaznia kell a kiadandó művet 3 példányban, lektori véleményt, kiadói, vagy nyomdai költségvetést a pályázott összeg megjelölésével. Beadási határidő: 2008. április 11. Cím: 2660. Balassagyarmat, Honti u.27. Érdeklődni a 30/9681 446-os telefonon lehet, (ú) A kórház vezetése nagy örömmel fogadta a horgászok adományát (Képarchívum) A telket visszakapta a Kálnoky család Elúszott egy értékes terület ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Konkoly Thege Miklós, a világhírű csillagász emlékére múzeum létesült az ógyallai csillagvizsgáló falai között Tisztelgés a nagy előd előtt A kiállítás egy része (Vas Gyula felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents