Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-05 / 30. szám, kedd

4 Régió ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 5. www.ujszo.com e-mail: regio@ujszo.com, fax: 02/59 233 469 A Nemzetközi Kinológiai Szemináriumon összesen harmincnégy, a lavi­na által betemetett emberek felkutatására kiképzett kutyát teszteltek a mentőszolgálat szakemberei. A cseh, német és lengyel részvétellel megren­dezett akció „uralkodó" kutyafajtája a németjuhász volt. (SITA-felvétel) RENDŐRSÉGI NAPLÓ Kismamát támadott meg Nyitra. Fegyveres rabló fosztott ki hétvégén egy 28 éves kis­mamát, aki hét hónapos gyerekével a város egyik parkjában sétált. Miután kiderült, hogy a nőnél nincs készpénz, a férfi elvette az anyuka mobiltelefonját és elviharzott a helyszínről. A késsel fel­fegyverzett, harmincöt év körüli, 178 centiméter magas tettes kék farmernadrágot, fekete bőrkabátot és fekete cipőt viselt. (SITA) Bárddal támadt a rendőrökre Pozsony. Hentesbárddal támadt rendőrökre egy 65 éves férfi szombaton. A rendőrök garázdaság gyanúja miatt akarták igazol­tatni a nyugdíjast, aki iratai helyett egy bárdot kapott elő a kabát­jából, és megpróbálta eltalálni vele a rendőröket. A férfi nyolc év szabadságvesztéssel büntethető. (SITA) Bántalmazta az édesanyját Érsekújvár. A rendőrségnek kellett kiszabadítania egy 81 éves asszonyt, akit a fia bezárt a házba. A rendőröknek be kellett törni­ük a bejárati ajtót. Az 56 éves, ittas férfi meg is verte az édesanyját. Mivel a férfi vérében több mint két ezreléknyi alkoholt mértek, a kihallgatást elhalasztották. A férfi ellen régebben már folytattak vizsgálatot édesanyja bántalmazása miatt. (SITA) Bombariadó a kassai állomásokon Kassa. Rémhírterjesztés miatt eljárást indítottak az egyik helyi nevelőintézet 16 éves lakója ellen. A fiú tagnapelőtt betelefonált a rendőrségre és bejelentette, hogy a kassai buszpályaudvaron és a vasútállomáson bomba van elrejtve. A rendőrök kiürítették mind­két állomást, és kutyákkal átvizsgálták a terepet, de bombát nem találtak. A fiú háromtól nyolc évig terjedő szabadságvesztésre számíthat. (SITA) Fegyverekkel üzletelt Felsőszabadi (Horná Lehota). Tiltott fegyvertartással és fegy­verkereskedéssel gyanúsítanak egy 28 éves férfit a Breznóbányai járásban. A tettes a beszerzett fegyvereket átalakította és eladta. Házkutatáskor három vadászpuskát, egy géppuskát és közel ezer töltényt találtak a férfi lakásán. Az elkövető akár 10 évre is bör­tönbe kerülhet. (SITA) Ha nem változik a gyerekek létszáma, kénytelenek lesznek összevonni a két magyar iskolát Tizenhat gyerek kellene, hogy megmaradjon az iskola A tanulók fele roma származású Elvándorlás tapasztalható a Rimaszombati járás déli falvaiban. Fő­leg a tehetségesebb és a jobb anyagi helyzetben lévő családok gye­rekei lépnek át a járási székhelyen működő iskolákba. A szülők ja­varésze is Rimaszombatban dolgozik, így a közlekedés és a felügye­let is biztosított. Egy magát megnevezni nem kívánó, többek véle­ményét is tolmácsoló szülő elmondta, nem szeretné, ha gyereke olyan osztályba járna, ahol a tanulók többsége roma származású. A járás déli peremén lévő magyar iskolák túlnyomó részében a roma gyerekek száma meghaladja az ötven százalékot, (szász) Rimaszombat. Önálló in­tézmény marad-e a rima- szombati Nyugat lakótele­pen lévő Ferenczy István Alapiskola, vagy összevon­ják a városközpontban lévő Tompa Mihály Alapiskolá­val? - ez a kérdés foglal­koztatja már hetek óta a város lakosait és önkor­mányzati képviselőit. SZÁSZ1 ZOLTÁN Végleges választ valószínűleg a február 26-ra összehívott képvi­selő-testületi ülés sem fog adni a kérdésre. A helyzet jelenleg na­gyon képlékeny, a Nyugat lakóte­lepi iskola megmaradása most ti­zenhat szülőn múlik. Ha az iskola vezetésének sikerül legalább ennyi hatodik osztályba lépő kis­diák szülőjét meggyőzni, elméle­tileg továbbra is fennmaradhat az iskola jogalanyisága és nem kell közös igazgatóság alá vonni a két intézményt. Már mindkét iskolá­ban lezajlott a beiratkozás, ki­sebb, vészes csökkenés nincs, de a végleges létszámokról csak a szeptemberi tanévkezdéskor lesz adat. A Ferenczy István Alapisko­lába huszonegy kisdiákot írattak be, de hogy valójában hányán kezdik el a tanulmányaikat ősszel, azt még az iskolaérettségi pszichológiai tesztek is befolyá­solhatják. A valószínűsíthető lét­szám tizenkilenc. A Nyugat lakótelepen nem az iskolakezdő gyerekek létszámá­val van gond. A probléma az, hogy ebben a tanévben sajnos már nem tudott ötödik osztályt nyitni az iskola, mert a felső ta­gozaton nem maradt önálló osz­tály nyitásához elegendő gyerek. Sokan nyolcosztályos gimnázi­umban folytatták tanulmányai­kat. A fenyegető összevonás mi­att már több fórumon próbáltak egyeztetni az érintettek. A szakmai érvek szerint az össze­vonás, a jogalanyiság meg­szűnése volna a legpraktikusabb megoldás. Az elemzések szerint mind a gyerekek, mind pedig a pedagógusok számára ez lenne a legelőnyösebb. A Nyugat lakóte­lepen továbbra is magyarul foly­na az oktatás, a szülőkkel való egyeztetés után feltöltődhetné­nek az évfolyamok, valószínűleg elbocsátásra sem lenne szükség, és a hosszú távú demográfiai csökkenés sem veszélyeztetné az iskola bezárását. Ezt a megoldási javaslatot azonban az iskolaszék és a szülők nehezen fogadnák el, a magyar képviselők számára pedig presztízsveszteséget jelen­tene. Kubačka Gizella, a Ferenczy István Alapiskola igazgatója la­punknak elmondta, tárgyalások folynak a szülőkkel, pillanatnyi­lag tudomása szerint tizennégy-tizenhat szülő hajlan­dó lenne átíratni a gyerekét a Fe­renczy István Alapiskola hatodik évfolyamába. Ez garantálná, hogy az iskola önálló jogalanyi intézményként működhessen to­vább. A legközelebbi szakmai ta­lálkozón, február 8-án az iskolák vezetése, a város magyar önkor­mányzati képviselői, az iskola­szék tagjai és a szülők próbálnak meg közös nevezőre jutni. A hatodik osztályba lépő gye­rekek túlnyomó többsége jelen­leg még a járás kisebb települése­inek magyar iskoláiba jár. A föld alatti közlekedés kialakítása 650 millió koronába kerül Aláássák a kassai Felszabadulás teret KOZSÁRZSUZSANNA Kassa. Az önkormányzat a vá­rosi főépítész irodájával együtt úgy döntött, az építendő Aupark körüli közlekedést föld alatti alag­úttal oldják meg. Ennek kiépítése 650 millió koronába kerül. A Felszabadulás tér melletti köz­lekedés hónapok óta vita tárgya, több lehetőség is kínálkozott. Az eredeti, 300 milliós, „alagútmen- tes” megoldással szemben mégis a kétszer olyan drága, ám biztonsá­gosabb formát választották a ter­vek áttanulmányozása után. Ez a tervezet biztonsági és esztétikai szempontból egyaránt megfelel. Az alagút a Felszabadulás teret kö­ti majd össze a Déli sugárúttal, így az autómentes övezet is megnö­vekszik. František Knapík főpol­gármester szerint a város megpró­bál közös nevezőre jutni az Aupark befektetőivel a finanszírozás kér­désében. Az Aupark invesztora, a HB Reavis Group a szerződés sze­rint 100 millió koronát köteles in­vesztálni a közlekedés megoldá­sába, az alagutas megoldáshoz szükséges további költségeket a városnak kell előteremtenie. Ha ez mégsem sikerülne, és a közleke­dést mégis a felszínen kell megol­dani, az olcsóbb tervezet műszaki paraméterei is olyanok, hogy a ké­sőbbiek folyamán semmi ne aka­dályozza egy alagutas megoldás kialakítását. A pláza építése kap­csán a városvezetés más problé­mába is ütközött. Február elsejével megszűnt a Felszabadulás tér mel­letti parkolóhely, mely nagyjából ezer gépjármű számára biztosított helyet. Ezt a parkolót használták ki a külföldre induló nyári turistajá­ratok is gyülekezőhelyként, és a Kassára látogatók számára is ideá­lis parkolóhelynek bizonyult, mi­vel a városközpont közvetlen köze­lében van. Az építkezés elkezdő- désével, azaz a volt parkoló és a Szénapiac régészeti átvizsgálásá­val azonban megszűnt ez a parko­lási lehetőség. A városvezetés azonban ezidáig még nem foglal­kozott egy új, átmeneti parkoló ki­alakításának gondolatával. Az építendő Aupark Az előírt régészeti feltárás befejeződése után a plázát az ősz fo­lyamán kezdik építem. A bevásárlóközpont létrehozása két évet vesz igénybe, a költségek elérik a 2,8 milliárd koronát. Az épület­ben 49 ezer négyzetméter bérbe vehető hely lesz irodák és üzletek számára. A parkolóhelyen 1200 gépkocsi fér majd el. Az Aupark egyesíti a vásárlást a szórakozással: 160 üzlet és hat modern mozi kialakítását tervezik benne, (kozs) Ma már sem a Slovan Szállót, sem a központi parkolóhelyet nem lát­hatjuk ilyenformában, az előbbit átépítik, az utóbbi megszűnt (Juhász Katalin felvétele) Félő, hogy mire felépül az ipari park, nem lesz képzett munkaerő a régióban - egyre több szakember hagyja el a térséget, külföldön próbálnak szerencsét Vállalkozók találkozója Rozsnyón - csekély volt az érdeklődés KOVÁCSÁGNES Rozsnyó. A Rozsnyói Városna­pok egyik hagyományos program­ja a város vállalkozóinak, az ön- kormányzat képviselőinek, vala­mint a kereskedelmi és ipari ka­mara képviselőinek találkozója. A részvételi arány a vállalkozók ré­széről az elmúlt évekhez hasonló­an alacsony volt. A vállalkozók meghallgathat­ták a kereskedelmi és ipari kama­ra tájékoztatását, az egészség- ügyi minisztérium új intézkedé­seiről szóló beszámolót és az uniós alapokból való merítés le­hetőségét. A polgármester ezen a fórumon is elmondta, a kormány ipari parkra adott támogatást, amelyet a város tavaly december végén kapott. Az egyik vállalkozó ezzel kapcsolatban megjegyezte, nincs kvalifikált munkaerő, s fé­lő, hogy mire beindul az ipari park, az a kevés is elhagyja a ré­giót, aki még itt maradt. Egy má­sik vállalkozó hozzátette, Alsósa- jón a bánya román vendégmun­kásokat alkalmaz. A polgármes­ter szerint a középiskoláknak kell reagálniuk, és lépést tartaniuk az igényekkel. Jelezte, hogy írásban is állást foglal majd Rozsnyó, jel­zik a Kassa Megyei Önkormány­zatnak, a középiskolák működtetőjének, hogy a munka­ügyi hivatallal együttműködve a keresett szakmákhoz értő mun­kaerőt képezzenek. A továbbiakban a Kassai Ke­reskedelmi és Iparkamara tevé­kenységét mutatta be Iveta Tom- ková. Ismertette a szolgáltatásai­kat, amely egyike a külföldi kap­csolatépítés. Elmondta, hogy rendszeresen külföldi üzleti kap­csolatkereső napokat tartanak, amelyre különféle országokból üzleti tanácsadókat hívnak meg. Legutóbb egy iráni szakembert láttak vendégül, akivel a vállal­kozók az üzletkötés lehetőségei­ről cserélhettek eszmét, vagy a már kialakult problémát próbál­ták megoldani. A kereskedelmi kamara szakértőket küld azokba az országokba, amelyekkel együttműködik. Legutóbb példá­ul Ukrajnába, ahol üzleti kapcso­latokat kerestek a vállalkozókkal. Szlovákiában pedig Ausztriából, Lengyelországból, Németország­ból, Spanyolországból és Ma­gyarországról keresnek üzleti kapcsolatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents