Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-29 / 51. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 29. Kertészkedő 13 A zsázsa nagyon értékes vitaminforrás, télen ablakban is termeszthető. A zsályát már az ókorban is ismerték A zsázsa és a zsálya a biokertben (Képarchívum) Az elmúlt napokban olyan kérdést kaptam kezdő ker- tészkedőktől, hogy a zsázsa és zsálya vajon egy vagy két növény-e. Nos, az elnevezé­sek két, biokertben is ter­meszthető növényt fednek. KÖTELES GÁBOR A zsázsa (Lepidium sativum) az egész év folyamán termeszthető, a konyhában minden évszakban friss fűszerként felhasználható. Nagyon értékes A-, B-, C- és K-vita- minforrás. Környezeti igénye A keresztesvirágúak családjának zsázsa nemzetsége az egész földön elterjedt. Maga a kerti zsázsa na­gyon régóta ismert, Észak-Afriká- ból származik. Az ókorban a róma­iak terjesztették el Európában. Századunkig népszerű és általáno­san termesztett saláta- és fűszer­növényvolt. Közepesen melegigényes. A ma­gok csírázása már néhány fokkal fagypont felett megindul. Optimá­lis csírázási hőmérséklete 18- 22 °C. A növény alacsony hőmér­sékleten is szépen fejlődik, a vege­táció időszaka alatt - kivéve a mag­termesztést - sem igényel 15-20 °C feletti hőmérsékletet. Néhány fo­kos talaj menti fagyot különösebb károsodás nélkül elvisel, ez lehető­vé teszi kora tavaszi termesztését. Gyengébb fényviszonyok mellett is megmarad. Félárnyékban, télen ablakban is termeszthető. Nem túl dús a gyökérzete, ezért a közepes­nél nagyobb a vízigénye. Folyama­tos talajnedvességre van szüksége. Csapadék hiányában célszerű többször kis adag vízzel öntözni, mint ritkábban nagyobb mennyi­séggel. Igénytelensége miatt szinte valamennyi talajtípuson termeszt­hető. Kiválóan alkalmas sekély ter­mőrétegű, köves területek haszno­sítására. Hideg, nyirkos, agyagos A zsálya területeken is szépen díszük. A te­rület kiválasztásánál legfontosabb, hogy a talaj nedves legyen (nem vízáilásos).Közepes tápanyagigé­nyű, igen rövid tenyészideje miatt különösebb tápanyag-utánpótlást nem igényel. A legfontosabb ásvá­nyi tápanyagok közül nitrogénből igényel némileg nagyobb mennyi­séget. Biokertben is termeszthető A vegyeskultúrás biokertben a vegetációs időszakában a C soro­kon termeszthetjük. Tíz naponként vethetjük, és amikor eléri a két jól fejlett szikleveles állapotot, be is gyűjthetjük. Ne hagyjuk a fel nem használt növényeket magszárba szökni, mert feleslegesen zsarolja a talajt, inkább sekélyen saraboljuk le a növényt és ültessünk helyére a termesztési tervben feltüntetett kö­vetkező növényt. A nyugalmi időszakban és a kert­tel nem rendelkezők egész évben termeszthetik a zsázsát alacsony kerámia edényekben, műanyag er­kélyládákban, sekély tányérokon vagy különböző tálcákon. Kielégítő termést kapunk a tél folyamán talaj nélkül is, ha a magot tálcára helye­zett papírvattára szóljuk. Csak arra ügyeljünk, hogy a papír állandóan nedves legyen. Már az ókori görögök is ismerték A zsálya (Salvia officinalis L.) az ajakos virágúak (Labiatae) család­jába tartozik, népies elnevezése: kerti zsálya, orvosi zsálya, Szent János füve. A bokros, illatos félcser­je akár 60-100 centiméterre is megnő. A fiatal, lágy hajtások vi­rágzáskor 20-30 cm hosszúak, molyhos szőrnek. Ennek a gyógyfűnek a botanikai neve a latin salvere (megőrizni) szóból ered, ami arra utal, hogy a zsályáról azt tartották, hogy min­den betegséget gyógyít. Az ókori görögök és rómaiak - a rozmaring­hoz hasonlóan - tartósításra hasz­nálták, de hamarosan a gyógyá­szatban is rangos helyet szerzett magának. A görög Dioszkoridész vizelethajtónak és menstruációt serkentőnek tekintette, de a gyógy­növény leveleit sebek kezelésére is ajánlotta. A római Plius kígyóhara­pás, bélféreg, epüepszia, mellkasi bántalmak ellen és a menstruáció serkentésére egyaránt javasolta. A X. század körül az arab orvosok úgy vélték, hogy a zsálya segítségé­vel az emberi élet a halhatatlansá­gig meghosszabbítható. A közép­kori franciák a „minden jq” névvel illették, és Nagy Károly elrendelte, hogy a királyi gyógynövénykertben zsályát is termesszenek. Az elmúlt századokban az európai orvosok gyakran alkalmazták a gyógynövé­nyek borban való főzeteként, pél­dául szájápolásra és torokfájásra. Az orvosi zsálya levele az illóolajon kívül gyantát, viaszt, különböző sa­vakat és ösztrogén hatású anyago­kat tartalmaz. A zsálya leveleiben lévő anya­gok csíraölő hatásúak, ezért a gyógynövény nagyon jól felhasz­nálható gyulladásban levő és rosszul gyógyuló sebekre, de kitű­nő a száj- és torok-megbetegedé­sekre is. A zsálya segíti a máj- és epeműködést. A gyógyászatban izzadsággátlóként is használják. Gyógyítja a fogínygyulladást. Á le­velek forrázásával nyert tea kitűnő toroköblögető. Termesztése, szaporítása Az orvosi zsálya szaporítása egy­szerű: tőosztással, dugványozással vagy magvetéssel történhet. A nö­vény igénytelen, sziklakertekben vagy köves domboldalon is megél. Szereti a napfényt, jól tűri a száraz­ságot. Júniusban nyílnak ibolyalüa, nyitott szájra emlékeztető virágai. Ám nem csupán a növény virágai feltűnőek, hanem vaskos, tömör, filcesszürkészöld levelei is. Míg a levegő hőmérséklete nem csökken -10 °C-ra, addig a növény télen is zöld marad. Magvetés esetén a zsályát már februárban el kell vetni. Ha a ker- tészkedők kisebb területen foglal­koznak e növénnyel, a palántákat fűtött helyiségek ablakpárkányán is előnevelhetik. A fiatal előnevelt növényeket május végén ültetjük megfelelő edzés után a szabadba, egymástól legalább 30-40 cm tá­volságra. A növény jól érzi magát mészhen gazdag, jól átszellőztetett talajban.A zsálya egyértelműen ri­asztja a lepkéket, hernyókat. Külö­nösen jó távoltartója a káposzta­lepkének. A vegyeskultúrás zöld­ségtermesztésnél a biokertben ne­héz beillesztem a sorokba, mivel évelő, ám itt is ajánlatos a sorok szélére telepíteni néhány tövet. A már meglévő tövekről szapo­ríthatjuk egyszerű bújtatással úgy, hogy egyes ágainak a végét lehajh't- juk, földdel takarjuk. Begyökerese- dés után leválasztjuk a tőről és új helyre ültetjük. A zsályabokrokat kb. a felére visszavágjuk. Télre a fagytól taka­rással védjük. Tavasszal újra visz- szavágjuk kb. 10 cm hosszúságig, mert így gyorsabban hajt új hajtá­sokat. A fiatal leveleket szedjük friss fogyasztásra és szárításra is. Mivel nagyon jól szárítható, egy­szerre nagyobb mennyiséget is le­szedhetünk. Fűszerként húsokhoz, halételek­hez, levesekhez és sajtos ételekhez használhatjuk. Intenzív illatú fű­szer, ezért az adagolásával vigyáz­zunk. A szerző a szepsi mezőgazdasági iskola nyugalmazott szaktanára Zsázsa AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL A kutyák gyomorcsavarodásáról Van egy 3 hónapos dober- mann kan kutyakölykünk. Mi­ként tudnánk megelőzni, eset­leg hamarabb észrevenni, hogy gyomorcsavarodása van? Volt már egy dobermannunk, amely tavaly pont ebben a be­tegségben pusztult el. B. A. DR. NAGY KORNÉL Félelmük nem alaptalan, hi­szen a gyomorcsavarodás első­sorban a nagy testű, mély mell- kasú kutyafajták betegsége, így a dobermannnál is előfordul (kö­zepes és kis testű kutyákban vi­szont ritkábban). A kan kutyák­ban kétszer olyan gyakori, mint a szukákban. Ugyanakkor a gyo­morcsavarodás kellő odafigye­léssel és gondolkodással az ese­tek nagy részében megelőzhető és kezelhető. A gyomorcsavarodás legtöbb­ször nem sokkal az etetés után, általában este következik be - in­nen ered a betegség népi elneve­zése: a kutyák esti betegsége. A megjelenés időpontja az oka an­nak is, hogy a tulajdonos gyak­ran észre sem veszi. A betegség megjelenésére utalhat az etetést követő séta, játék, ugrándozás után fellépő bágyadtság, gyenge­ség, rosszullét, öklendezés, nyál­zás. A betegséget kísérő állapot romlása gyakran olyan hirtelen következik be, hogy a tulajdonos először mérgezésre gondol. Sú­lyos felfúvódás következik be, a hasfal térfogata rohamosan nő - főleg a bal oldalon - emellett a hasfal dobszerűen feszes lesz, s ez az állapot egyre súlyosbodik; míg végül vérkeringési és légzési elégtelenség léphet fel. Gyors és megfelelő kezelés hiányában a kutya rövid időn belül elpusztul. Jó jelnek minősül, ha kedven­cünk hányni tud, mert ezáltal a gyomormegterhelés és az esetle­ges fennálló részleges gyomor­csavarodás is megoldódik, a gyo­mor térfogata helyreáll. A gyomorcsavarodás azért a nagytestű kutyafajták betegsége, mert a gyomortágulás, a szerv falának ellazulása és a gyomor- ürülés ezekben a fajtákban meg­lehetősen lassan történik. A csa­varodás, amely az óramutató irá­nyának megfelelően rendszerint jobbról balra irányul, és általá­ban 90-180 fokos a nyelőcső hasűri szakaszán spirális köteg képződésével, az epésbél kezde­tének szögbetörésével veszi kez­detét. A gyomorfalban, a lépben és a hasnyálmirigyben, valamint a májban futó erekben vérpan­gás alakul ki. A folyamat a vérke­ringés összeomlásában csúcsoso­dik ki. A beteg állat megmentésé­re csak az azonnaü, 3-6 órán be­lül történő műtét nyújt némi ki­látást, de a teljes gyógyuláshoz az utókezelés is fontos. A kutyának többször is lehet gyomorcsavarodása, ezért a megelőzésre fokozott hangsúlyt kell fektetni. Kutyánkat ezért célszerű olyankor etetni, amikor az etetés után számára nyugal­mat tudunk biztosítani. Ilyen le­het pl. az esti időszak, amikor a kinti mozgás is csökken. Ha te­hetjük, étkezés után tartsuk el­lenőrzésünk alatt a kutyát, vagy biztosítsunk számára ingermen­tes környezetet. Ha várhatóan nagyobb fizikai megterhelés vár kutyánkra, legalább 10-12 óra emésztési időt biztosítsunk szá­mára, és a fizikai megterhelés függvényében csökkentett táp­adagot adjunk neki. Ha minden előzetes óvintézkedés ellenére bekövetkezett a baj, azonnal for­duljunk állatorvoshoz. A gyo- morcsavarodásos esetek nagy része ugyanis gyógyítható, a be­teg kutya megmenthető, ha idő­ben a műtőbe kerül. (Képarchívum) PIACI ÁRSÉTA Pozsony február 21-én Komárom február 27-én Rimaszombat február 27-én Zselíz február 27-én Losonc február 28-án Szepsi február 27-én Kassa február 27-én sárgarépa 19 Sk/kg 12-16 Sk/kg 30 Sk/kg 20 Sk/kg 12 Sk/kg 12-19 Sk/kg 13-15 Sk/kg petrezselyem 45-49 Sk/kg 30 Sk/kg 50 Sk/kg 30 Sk/kg 39 Sk/kg 44-65 Sk/kg 40-45 Sk/kg burgonya 12-15 Sk/kg 8-12 Sk/kg 10-20 Sk/kg 12 Sk/kg 12 Sk/kg 10-12 Sk/kg 8-10 Sk/kg tojás X 2,90-3,80 Sk/db 3,10 Sk/db 3 Sk/db 3,40-3,50 Sk/db 3-3,40 Sk/db 3.40 Sk/db hagyma (fokhagyma) 25 (120) SK/kg 15-18 Sk/kg (5-7) Sk/db 20 (120) Sk/kg 18(90) Sk/kg 18-20 (120) Sk/kg 14-17(109) Sk/kg 15-20 (50-110) Sk/kg zeller X 25 Sk/kg 40 Sk/kg 12 Sk/db 35 Sk/kg 20 Sk/kg 24-29 Sk/kg zöldpaprika 100-120 Sk/kg X 120 Sk/kg X 95 Sk/kg 70-96 Sk/kg 95-99 Sk/kg paradicsom 65 Sk/kg X 55-75 Sk/kg X 55-75 Sk/kg 60 Sk/kg 40-59 Sk/kg kelkáposzta X 28-30 Sk/kg X X 25 Sk/kg 35 Sk/kg 16 Sk/kg őrölt fűszerpaprika X 280 Sk/kg 380 Sk/kg 250 Sk/kg X X X alma/körte 32-38/x Sk/kg 24-32/x Sk/kg 30-36/55-60 Sk/kg 25/x Sk/kg 35-39/x Sk/kg 20-37/35 Sk/kg 19-29/39 Sk/kg káposzta/karalábé 19 Sk/kg /20 Sk/db 10-15/20 Sk/kg 10-12/20-25 Sk/kg x/10 Sk/db 14-15 Sk/kg/20 Sk/db 10-14/258 Sk/kg 11 /19 Sk/kg méz (dióbél) X 100-130 (180) Sk/kg 120-130 (250) Sk/kg 100-120 (x) Sk/kg 1120 (140) Sk/kg 90 (130) Sk/kg 100-200 (240) Sk/kg karfiol X X 45-50 SK/db X 45 Sk/db 45 Sk/db 43 Sk/db savanyú káposzta X 20-25 Sk/kg 25 Sk/kg 25 Sk/kg 25 Sk/kg 22-25 Sk/kg 21 Sk/kg

Next

/
Thumbnails
Contents