Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-28 / 50. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 28. Közélet 3 Eckstein-Kovács Péter: „Koszovónak Romániával kapcsolatban nincs precedensértéke, ha pedig igen, akkor az nem a magyarok miatt van“ Koszovónak nagyon kemény üzenetértéke van (Somogyi Tibor felvétele Románia esetében integráci­óról még nem beszélhetünk, csak csatlakozásról. Koszovó függetlenségének nem pre­cedens-, hanem üzenetérté­ke van - véli Eckstein-Kovács Péter. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szená­torával beszélgettünk. MÓZES SZABOLCS Mit hozott az európai uniós csatlakozás a romániai magyar­ságnak? A romániai magyaroknak első­sorban a határok légiesítését je­lentette, hogy Magyarországgal a személyes és intézményes kapcso­latok ténylegesen korlátlanul működhetnek. Ezt egy olyan nép­csoport esetében, mint a romániai magyarság, nagyon pozitívan tud­juk megélni. Románia egy bezárt ország volt, és Magyarország irá­nyába sem tudtunk rendesen kommunikálni. A nyitottság nagy előny. Kisebbségi szempontból a csatlakozás másik eredménye, hogy a diszkriminációt az EU nem nagyon tűri meg, így a 90-es évek elején még erősen megnyilvánuló diszkrimináció érezhetően csök­kent. Az autonómia-törekvések szempontjából igazán újat az unió nem hozott. És meg kell említeni azt is, hogy a gazdasági növeke­désből a magyar népesség is ré­szesül. Van egy elég jó minőségű, és megfelelő anyagiakkal rendel­kező vállalkozói réteg, ami egy ki­sebbségnek jelenthet és jelent is hátországot. Az ország hogyan érzékeli az integrációt? Mindjárt az elején szeretném leszögezni, hogy véleményem szerint Románia esetében nem in­tegrációról, hanem csatlakozásról beszélhetünk. A csatlakozási fo­lyamat beindulása óta a gazda­ságban és az infrastruktúrában erősen látható az európai segít­ség. Talán az állampolgárokban nem teljesen tudatosult, hogy például az ivóvíz, a kanalizáció bevezetése az eldugott helyeken, a falusi utak járhatóvá tétele nagyrészt a csatlakozás eredmé­nye. 2007. január 1-je csak egy pillanat, a csatlakozási folyamat­nak egy ünnepélyes és fontos ré­sze volt, de a csatlakozás még nem jelent integrációt. Vélemé­nyem szerint Románia úgy visel­kedett a csatlakozás után, mint egy diák, aki készül az érettségi vizsgára, nagyon sokat tanul, pontosan jár be az iskolába. Ami­kor aztán sikerült a vizsga, akkor egy kicsit ellazult, és többet enge­dett meg magának. Marad ez a „lazulás“, vagy mélyülni fog az integráció? Ez egy hosszútávú mérkőzés. Itt Romániának az unió az esélye, és ezzel az eséllyel Románia élni is fog... Tudatosítja ezt a román poli­tikai elit és a közélet is? Bár a közélet ezt időnként nem is tudatosítja, a sajtó és a civil szféra azért ezt a kérdést napiren­den tartja. Nem tudom, mennyire voltunk a csatlakozási folyamat­ban mintaállam, de kétségtelen, hogy az ország teljesítette a felté­teleket, erőfeszítéseket tett, és a politikai osztály is beállt az uniós modernizációs stratégiák mögé. Most, hogy tagország lettünk, lát­szik egy bizonyos visszarendező­dés, benn ülünk a fotelben, és ki­sebb a késztetés például a makro­gazdasági egyensúly betartására, a korrupció elleni hatékony fellé­pésre. Látszik egy-egy hátrafelé tett lépés, de összességében a fo­lyamat azért halad előre. Még a 2007-es csatlakozás előtt elhangzottak olyan véle­mények, hogy túlzott a bővítési tempó, illetve, hogy Románia csak formálisan teljesítette a feltételeket. Nyilvánvalóan vannak olyan területek, ahol gondjaink vannak. Itt elsősorban az igazságügyre és a mezőgazdaságra gondolok. A földreform, mely nagyon nehezen zajlott le, nem igazán az uniós trendeknek megfelelő. Ennek az átalakítása egy hosszas és fájdal­mas folyamat. A másik problémás terület a korrupció elleni harc. Mindezeken túl azt hiszem, Ro­mánia nem áll rosszul a feltétel- rendszer teljesítésével. Melyek jelenleg a romániai magyarság legégetőbb problé­mái, és miben segített a csatla­kozás? Az utóbbi tíz évben kormányon voltunk, a nagy fiaskónk ezen a téren a kulturális autonómiáról szóló törvény „leparkoltatása“. Nem utasították el, de illuzórikus, hogy elfogadja a román parla­ment, bár ezt a kormány terjesz­tette be. Ez egy törvényes keretet biztosított volna a nem tömbben élő magyarság számára. Ezen a fi­Eckstein-Kovács Péter askón kívül kétségtelen, hogy eredményeket is elértünk - az is­kolarendszer, a szerteágazó ma­gyar intézményrendszer terüle­tén. A jövő nagy kérdése a Szé­kelyföld területi autonómiája, amire tényleges igény van, és ami nagy ellenérzést vált ki a román közéletben. A romániai magyar közélet­ben is? Az túl egységes. Nálunk, Szlo­vákiával ellentétben, amikor az RMDSZ kormányzati szerepet vál­lalt, nem tette zárójelbe az auto­nómiaköveteléseit. Kétségtelen, hogy ezt nem erőltette kormány­zati partnerek akarata ellenére, de a téma mindig jelen volt a magyar közéletben. Ez nyilván a székely- földiek fő kérdése, ahol tíz ember­ből kilenc az autonómia híve, és mi, Székelyföldön kívüliek ebben szolidárisak vagyunk velük. Azt mondta, hogy túlságosan egységes a romániai magyarság véleménye ebben a kérdésben. A vitát hiányolja? Vita van, itt a módszerek kér­désében van bizonyos látásmód­különbség. Az RMDSZ vezetősége egy bizonyos fokozatosságot tart követendőnek. Nagyon fontos, ám a jelenlegi viszonyok között egy nem könnyen elérhető cél, hogy legyen a Székelyföld egy egységes eurorégió. Az RMDSZ vezetése azt mondja, csináljuk meg az eurorégiót, építsük ki a gazdasági kapcsolatokat a Szé­kelyföld egyes belső régiói kö­zött, és ezután talán könnyebb lesz az autonómia elérése. A má­sik, a radikálisabb oldal az akció­zás, a figyelemfelkeltés híve, ők gyorsabban kívánnak eredményt elérni. Koszovó függetlenségével kapcsolatban, az RMDSZ magá­ra maradt a véleményével a ro­mániai politikai színtéren. Le­het ez egy hosszabb lefolyású történet is? Korántsem érzem úgy, hogy ostromlott állapotban lennénk emiatt, de az tény, hogy a parla­menti pártok közül egyedül mi fo­galmaztunk meg egy elismerést szorgalmazó álláspontot Koszo- vóval kapcsolatban. Másrészt vi­szont úgy a média, mint a civil szféra, és egyes kormánypárti po­litikusok is osztják a nézetünket. A román politikum nem hosszú-, hanem már középtávon ki fog sunnyogni a tarthatatlan állás­pontja mögül. Román részről tehát Koszo- vóval kapcsolatban ez egy köte­lező morgás volt? Választási évben vagyunk, és a nacionalista kártya egy erős kár­tya. Ezt többen megjátszották már. En racionális ember vagyok, és nem értem ezt a kicsit zsigeri ál­láspontot. A román külpolitika ki­jelentette, hogy nem igazán szereti az ilyen megoldásokat, és nem le­szünk az első öt állam között sem, amely maj d elismeri Koszovót... ...ez eddig ugyanaz, mint Szlovákia esetében. így van, de az álláspont az volt, hogy ha bekövetkezik a függetlenség kikiáltása, akkor elemezzük az USA, az EU és a többi szövetséges viszonyát, és ennek függvényében állunk be a sorba. Meggyőződésem, hogy ez fog történni, de nagy csinnadrat­ta nélkül. Egy ködös keddi dél­után majd el fogjuk ismerni - hogy egy vagy másfél év múlva, az mindegy. Koszovónak Romá­niával kapcsolatban nincs pre­cedensértéke, ha pedig igen, ak­kor az nem a magyarok miatt. Itt egy 22 milliós ország közepében van egy hétszázezres lélekszámú kompakt magyarság. Ha függet­len lenne, minden irányból Ro­mániával lenne határos, ez egy vicc. Precedensről tehát nem be­szélhetünk, ugyanakkor ez egy üzenet Románia és Szlovákia számára is, hogy nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni egy tömb­kisebbség igényeit. Üzenetértéke nagyon kemény, precedensérté­ke nincs. Az üzenete így is eljut szerte Európába, de a preceden­sért nincs miért aggódnia a ro­mán politikumnak. Van üzenetértéke a kisebbsé­gi magyarság számára? Természetesen. Egy nagyon ha­tékonyan kinyilvánított önren­delkezési igény, mely elfogadható a nemzetközi közösség számára. Ez egy kemény üzenet. Önrendel­kezés alatt belső, államon belüli önrendelkezésre gondolunk, eb­ben a projektünkben úgy érzem, megerősített minket a koszovói megoldás. Térjünk vissza a romániai magyar valóságra. A szabadelvű platform vezetőjeként hogyan értékeli a romániai magyar po­litikum megosztottságát? Liberálisként kritikus vagyok azzal szemben, ahogy az RMDSZ kezelte az erdélyi magyar társada­lom sokszínűségét. Nem lett iga­zán biztosítva a tér a párton belül a sokszínűség kinyilvánítására - ez végső soron azt eredményezte, hogy a nemzeti radikális oldal be sem lépett, vagy már távozott az RMDSZ-ből. Most már tény, hogy versenyhelyzet alakult ki az MPP bejegyzésével. Liberálisként két következtetést vontunk le: feltét­lenül meg kell egyezni a radikális konkurenciával, mert másképp nem kerülünk be a parlamentbe, és ha a versenyhelyzet a nem tömbben élő magyarság körében is megnyilvánul, akkor a helyha­tósági választásokon is sokat ve­szíthetünk. Úgy látom, hogy a nemzeti oldal esetében is van késztetés arra, hogy az éles harcot a Székelyföldre és a tömbmagyar­ságra korlátozzák, és keressék a megegyezést az ősszel esedékes parlamenti választások előtt. A gyakorlati megoldás egy közös vá­lasztási platform kialakítása len­ne, a megegyezés alapfeltétele a parlamenti létnek. Nagyon rossz hatással lenne a magyar közös­ségre, ha ennyi év parlamenti részvétel után kimaradnánk a tör­vényhozásból. Csütörtök 4711 Többnyire felhős lesz az égbolt. Elvétve záporokra, a hegyekben havazásra is számíthatunk. Az orvosneteorológia & Panoráma oldalon olvasható A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel. VAROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony jobbára felhős ég r í 13” záporok 3” 8* eső 4“ 9” Nyílra jobbára felhős ég r 11* eső 2” 8“ eső 2” 8” Dunaszerdahely jobbára felhős ég r 12” záporok 3” r eső 3” 10” Komárom jobbéra felhős ég 3“ 12” záporok 3” 10" eső 3” 11” Ipolyság jobbára felhős ég r 10” eső 0” 7” eső r 8” Rimaszombat jobbára felhős ég-r 9” borús idő-1” 8” eső r 7” Kassa jobbára felhős ég-r 10” felhős égbolt r 8” eső r 8” Kirátyhelmec jobbára felhős ég-i* 10” eső r 9” eső 2” 9” Besztercebánya jobbéra felhős ég-r 8” eső-2” 8” eső 0” 8” Popräd jobbáré felhős ég-3“ 8“ felhős égbolt-3” 5” eső 0” 5“ Péntek Jobbára felhős ég­bolt, sok helyen eső Szél: VÁLTOZÓ, 5-15 km/h Szombat Borús Idő, eső, ha­vazás. I Szél: DNY, 115-30 km/h Vasárnap Változóan felh bolt, záporok, porok. 4710 2008. február 28., 12:00 IDŐJÁRÁS a hegyekben-Ú81 HOJELENTES A SZLOVÁKIÁI SÍPÁLYÁKRÓL ! Szél: ENY, i 20-30 km/h E2 Chopok Juh - Kosodrevina 160 cm Chopok Juh - Srdiečko 100 cm Csorba-tő 100 cm Skalka pri Kremnici 80 cm Tatranská Lomnica - Jamy 70 cm Roháče - Spálená dolina Martinské hole Meander Skipark Oravice Skicentrum Čertovica Pavčlna Lehota 70 cm 70 cm 65 cm 60 cm 60 cm A hőmérsékletek Celsíus-fokban vannak megadva T szél jm. melegfront ■ ciklon hidegfront ^ ^ okklúziós front v anticiklon Készíti az SHMÚ 20 • -15-10* -5* 0 " 5 • I0 ' 15 * 20 * 25 * Pozsony 06.39 Pozsony 17.28 Pozsony 300 változatlan Besztercebánya 06.32 Besztercebánya 17.20 Komárom 205 árad Kassa 06.23 Kassa 17.11 Párkány 120 árad

Next

/
Thumbnails
Contents