Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-27 / 49. szám, szerda

22 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 27. www.ujszo.com Interetnikus portál az Ister-Granum Eurorégióban Egyre sűrűbb a háló a határ mentén Szlovák-holland társaság készítette el a nagymegyeri termálfürdő és a város idegenforgalmi fejlesztési tervét Élmény legyen, ne túlélőgyakorlat! Mit lehet tenni, hogy a tömeges látogatottság néhány éven belül ne tor­kolljon az „utolsó fecskék" fázisába? (A szerző felvétele) ÚJ SZÓ-ISMERTETÉS Esztergom. Az Magyar Tudomá­nyos Akadémia Etnikai-nemzeti Ki­sebbségkutató Intézete és a komá­romi Selye János Egyetem Kutató- intézete az Interreg III/A szom­szédsági program keretében január 21-e és 30-a közt háromszor há­romnapos ingyenes képzést tartott a KOMP - Kulturális, Oktatási, Mul- tietnikus Portál közösségi felületei­nek használatáról (térképkészítés, települések honlapjának feltöltése stb.), valamint a honlaphoz kap­csolódó e-leaming tananyag alkal­mazásáról. A kurzusokon szlová­kiai és magyarországi polgári tár­sulások, civü szervezetek vezetői és képviselői vettek részt, többek közt Ipolyszalkáról, Párkányból, Ké- méndről és Szőgyénből. A révkomáromi és az esztergomi képzésnek nem pusztán a projekt ismertetése volt a célja. Az érdeklő­dők a helyszínen tanulhatták meg a térképkészítés és a portálfeltöltés mikéntjét. A tervek szerint a Wi- kipédia módjára lehet feltölteni az egyes településekről szóló ismerte­tőket, képeket, térképeket (magyar és szlovák nyelven - az utikony­vem.hu regionális adaptációjaként. A jobb oldali menüsor is folyamato­san bővíthető: e helyen a régió ok­tatási, kulturális intézményei, a ki­sebbségi érdekvédelmi szervezetek érhetők el, továbbá ide kerülnek az eurorégió kulturális, oktatási és ki­sebbségügyi hírei is. A KOMP-projekt jóvoltából az eurorégió negyedik portálja kezdi meg működését. Az Ister-Granum honlapja a közeljövőben gyűjtőpor­tállá alakul át, amely a négy temati­kus portál híreit, információit csak figyelemfelkeltő módon mutatja be, továbbirányítva az érdeklődőt a megfelelő portálra. A KOMP-hoz hasonlóan a gazdasági hírek a gaz­dasági, a civil szféra hírei pedig a nonprofit portálon szerepelnek majd. A KOMP-projekt célja a határ menti etnikai és kulturális kap­csolatok erősítése, egymás alapo­sabb megismerése, az egyes nép­csoportok és kisebbségek közti vi­szony javítása. Maga a portál az Ister-Granum Eurorégió területén működő kulturális, oktatási és et­nikai intézmények, szervezetek közös elektronikus faliújsága lesz. (Istergranum, buch) Nagymegyer. A múlt évben a nagymegyeri képviselő-tes­tület csaknem minden ülé­sén részletesen foglalkozott a helyi termálfürdő fejlesz­tésének kérdésével, a szük­séges beruházásokkal és a várható eredményekkel. A Termál Kft. és az önkor­mányzat megbízásából a közelmúltban egy szlo­vák-holland társaság készí­tette el a termálfürdő és a város idegenforgalmi fej­lesztési tervét. LAKATOS KRISZTINA A mintegy 60 oldalas dokumen­tum első része a város adottságait, valamint az idegenforgalom jelen­legi működését elemzi, a további­akban pedig ajánlásokat fogalmaz meg. Nagymegyemek jó a termál­vize, kellemes a klímája, a város jól megközelíthető, a régió számos - igaz, nagyrész kihasználatlan - le­hetőséggel rendelkezik pl. a vízi sportok, a falusi turizmus vagy az ökoturizmus terén. Ellenben: a táj monoton, hiányoznak a kulturális emlékek, attrakciók, és olyan speci­ális helyi szokásokat, ízeket, hagyo­mányokat sem könnyű felsorolni, amelyek emlékezetesen egyedivé tennék az itt-tartózkodást. Ezek­nek a tényeknek a rögzítésével in­dul a dokumentum. A szerzők adatai szerint Nagy- megyert a nyári főszezonban első­sorban gyermekes családok, a sze­zonon kívül pedig szeniorok láto­gatják. A látogatók megközelítőleg 90%-a Csehországból érkezik, a ta­nulmány szerint elgondolkodtató a szlovákiai és a magyarországi láto­gatók alacsony aránya. Elsősorban szerényebb pénztárcájú, igénytele­nebb vendégkört vonz a termálfür­dő. Ezzel együtt ez a vendégkör is érzékeli a kiegészítő jellegű szol­gáltatások, az egyéb szórakozási, kikapcsolódási lehetőségek, „az él­mény” hiányát - a termálfürdő te­rületén és a városban egyaránt. Problémaként említi a doku­mentum, hogy a városnak nincs sa­ját információs irodája, amely nap­rakész, mindenre kiterjedő tájé­koztatást tudna nyújtani. A legfőbb gond pedig az, hogy a város vezeté­se nem tud lépést tartani až ide­genforgalomhoz kapcsolódó vállal­kozói tevékenységgel, képtelen a fejlődést felmérni és irányítani, az önkormányzat és a vállalkozói szfé­ra együttműködése szinte ismeret­len fogalom. Ennek eredménye­ként Nagymegyer nem fürdőváros képét mutatja, sokkal inkább az összevisszaságét. A dokumentum szerzői néhány megfontolandó észrevétellel, illet­ve javaslattal is előálltak. Víziójuk szerint a nagymegyeri termálfür­dőnek, ha meg szeretné őrizni je­lenlegi, nem lebecsülendő pozíció­ját a szlovákiai idegenforgalmi cél­pontok között, fokozatosan az él­mény és minőség felé kellene el­mozdulnia. A létesítmények vizuá­lis hatásának javításával, minden korosztályt célzó programkínálat­tal lehet csak megelőzni, hogy a tö­meges látogatottság néhány éven belül ne torkolljon az „utolsó fecs­kék” fázisába. Síhez - egyebek kö­zött - elengedhetetlen a komoly marketingstratégia és a tudatos imázsépítés. A tervezet külön hangsúlyozza a város komplex idegenforgalmi stratégiájának a szükségességét. Öt olyan területet nevez meg, amely potenciálisan érdekes lehet a turis­ták számára, s amelyek összehan­golt fejlesztést igényelnek. Az első maga a termálfürdő, illetve a köz­veden környéke, amelyet hangula­tos üdülőzónává kéne alakítani - üzletekkel, éttermekkel, nappali és éjszakai élettel... A fürdő mellett húzódó parkerdő az egyéni, nyu­godt kikapcsolódás helyszíne le­hetne. A városközpont alapos „ráncfelvarrást” igényel, ezen belül elsősorban a gyalogosok lehetősé­geit kellene javítani. Az elképzelés szerint fontos szerepet töltene be a stadion jelenleg elhanyagolt terüle­te, ahol szórakoztató- és szabad­időpark létesülhetne. Végezetül: nem elhanyagolható lehetőségeket rejt magában a nagymegyeri bá­nyató környéke - a speciális spor­tok űzésére is alkalmas vízfelület mellett szabad strandot és kempin­get lehetne kialakítani. Ezek a jövő kihívásai. A termál­fürdő idén szerényebb beruházást eszközöl: jelenleg az 50 méteres szabadtéri úszómedence komplex felújítása folyik. Idegenforgalmi adóért kedvezmény Új rendszert hagyott jóvá az idegenforgalmi adó beszedése terén a nagymegyeri képviselő-testület. Az önkormányzat azzal próbálja a 12 korona/fő/éjszaka befizetésére ösztönözni a helybeli szállás­adókat, hogy kedvezményt kínál cserébe. A szállásadók a férőhe­lyek száma alapján előre befizethetnek bizonyos összeget, ame­lyért szelvényeket kapnak. Ezeket a vendégeiknek adhatják to­vább, akik a szelvény felmutatása esetén 20 korona kedvezményre jogosultak a termálfürdő belépőinek árából. Az önkormányzat a szállásadókat arra is kötelezi, hogy a regisztrációs számukat fel­tüntető táblát helyezzenek el az általuk működtetett szálláshelyek jól látható pontján. Hogy a feketén turistázókkal szemben müyen szankciókat érvényesítenek, egyelőre nem tisztázott, (as) Kürti Csaba szerint a fiatalok nyitottak minden jó ötletekre, javaslatra (Vas Gyula felvétele) A Csemadok is segíti a gútai Ifjúsági Parlamentet Párosítják a lelkesedést és a tapasztalatot Új távfelügyelő rendszert alakítanak ki a nádszegi Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Központban Számítógép irányítja a mentőt a beteghez V. KRASZN1CA MELITTA Guta. Tavaly néhány lelkes hely­béli fiatal elhatározta, hogy Ifjúsági Parlamentet (IP) hoz létre a város­ban, mégpedig azzal a céllal, hogy hasznos programokat, kikapcsoló­dási lehetőséget kínáljon fel kortár­sai számára. Elnökük, Kürti Csaba, a komáromi Šulek Gimnázium har­madikos diákja így fogalmazott: „Azt szeretnénk, ha a fiatalok szá­mára nem a diszkó jelentené az egyeden szórakozási formát, és ak­tívan is hozzájárulnának szabad­idejük megszervezéséhez.” Az alapítók kérdőíveket osztottak szét a 15-26 éves korosztályhoz tar­tozó fiatalok között, és a válaszok­ból az derült ki, hogy szívesen ven­nék, ha több sportolási lehetőség lenne a városban. Sokan hiányol­nak egy uszodát, mások szerint a gördeszkázóknak, görkorcsolyá- zóknak nincs megfelelő terük hob­bijuk űzésére. Többen rendszeresen üzemelő mozit szeretnének, de sze­rintük egy szabadtéri színpad is el­kelne a városban. Az alapítók elkép­zelései szerint különböző előadáso­kat is tartanának, például a drogok­ról és más szenvedélybetegségek­ről, a megelőzés fontosságáról. „Most van folyamatban az IP mint polgári társulás bejegyezteté­se, anélkül ugyanis nem tudunk rendezvényeinkre támogatásért pályázni - mondta Kürti Csaba. - Terveink szerint az első komolyabb akciónk a nyár folyamán egy úgy­nevezett tehetségkutató verseny lenne, ahol főleg az ének, zene és a tánc játszaná a főszerepet. Ezt szánjuk a bemutatkozó rendez­vénynek, ahol felhívnánk magunk­ra a széles nyilvánosság figyelmét.” Eddig nagy problémát okozott számukra, hogy nem volt egy helyi­ség, ahol összejöhettek volna, és ahol egy meghatározott időben mások is megtalálták volna őket. Úgy tűnik, a jövőben ez a problé­májuk megoldódik, az IP vezetése ugyanis felvette a kapcsolatot a Csemadok helyi szervezetével, amely segítő kezet nyújtott a fiata­loknak. „Remélem, mindkét fél számára gyümölcsöző lesz az együttműködés, a fiatalok lelkese­désüket adják, mi pedig a tapaszta­latunkat és a meglévő gazdasági hátteret - mondta Nagy Péter, a Csemadok helyi elnöke. - Az IP két tagját beválasztottuk a Csemadok vezetőségébe is, tehát első kézből kapják az információt.” Nagy Péter nem titkolt célja, hogy a fiatalok bevonásával a jelenlegi 300-ról egy éven belül négyszáz főre növeljék a Csemadok-tagok számát. „Nagy si­kere van a rendszeresen, minden hónap harmadik szombatján tar­tott táncházunknak, de más ren­dezvényekre is be szeretnénk csalo­gatni a fiatalokat” - tette hozzá. Február elejétől saját honlapja is van az IP-nek, a www.mpkolaro- vo.estranky.sk, ahol részletesen is olvashatnak terveikről, elképzelé­seikről. GAÁL IÁSZLÓ Nádszeg. Segélykérő telefont és személykövető berendezést helyez­nek üzembe a napokban a nádszegi Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Központban. Ez az alapja az egészségügyi távfelügyeleti rendszernek, amely állandó köz­vetlen kapcsolatot tart fenn a köz­pont személyzete és az otthonában tartózkodó páciens között. Az ellátásra szoruló beteg vagy idős ember kap egy alig mobiltele­fon nagyságú eszközt, amit nyakba akasztva vagy karra erősítve visel. Ha bármilyen segítségre van szük­sége, elég, ha megnyom egy gom­bot, és a kijelző szignálja eljut az egészségügyi központban elhelye­zett távfelügyeleti eszközbe. Itt az ügyeletes alkalmazott a számító­gép képernyőjén azonnal látja, hogy ki és honnan hívott. A kijelzőn keresztül telefonkapcsolat is te­remthető a beteggel, elmondhatja, mire van szüksége. A berendezés jelzi a pontos tartózkodási helyet is, ami különösen fontos, ha a páciens nem tud beszélni, mert például ro­hama van vagy elveszítette az esz­méletét. A rendszer része egy könyv nagyságú személyi számító­gép, amelyet a mentőautóba sze­reinek, és ezen ugyanúgy megjele­nik a hívás, mint a központban. „Ezen megkapják a riasztás helyszí­nét, a beteg adatait, és vissza is je­lezhetnek a központba, hogy mi­lyen kezelést végeztek a betegen, hova került, vagyis minden infor­máció azonnal minden ponton ren­delkezésre áll - magyarázza a rendszer lényegét Rozman Árpád, a berendezést gyártó és forgalmazó magyarországi RO Kontroll cég tu­lajdonosa. - A kijelzőeszköz teljes értékű mobütelefonként is műkö­dik, a beteg azon akár a szeretteit vagy az orvosát is hívhatja, de ha csak a segélykérő gombot nyomja meg, akár egyszerre öt helyen is ki- jelezhet, hogy segítségre van szük­sége.” A rendszer fő feladata természe­tesen az életmentés, de rajta ke­resztül az ételszállítás, a gyógyszer- ellátás stb. is irányítható. „Már 2004-ben benyújtottunk egy kér­vényt az egészségügyi minisztéri­umba, hogy támogassa hasonló rendszer felszerelését, és most ép­pen az a rendszer lett a legjobb a vizsgáltak közül” - indokolta Juhos Ferenc polgármester, hogy miért éppen ezzel a magyarországi cég­gel, valamit a rendszert Szlovákiá­ban üzemeltető Őrmester Slovakia Kft.-vei, a magyarországi Őrmester Zrt. leányvállalatával működnek együtt. A polgármester arról a tanul­mányról is tájékoztatott, amelyből kiderül, hogy a rendszer használa­ta országos szinten évi 3,5 milliárd korona megtakarítást jelentene. „A megtakarítás abban rejlik, hogy a rendszernek köszönhetően nincse­nek felesleges kiszállások a mentő­vel, nincsenek felesleges kezelések, vagy ha a beteget ilyen távfelügye­lő eszközzel látják el, jóval hama­rabb hazaengedhetik a kórházból.” A kijelző bárhol használható, ahol van mobiltelefonos térerő. Vagyis ha egy Alzheimer-kórban szenvedő páciens elmegy otthonról, és maga sem tudja, éppen hol van, a segély­hívó a képernyőn pontosan jelzi a tartózkodási helyét. A rendszer a GPS-hez hasonló navigációs rend­szerrel is ellátott, és a képernyőn megjelenő térkép segítségével a számítógép pontosan a hívás hely­színére vezeti a mentőt. Mire a mentőautó megérkezik, a gépko­csiba szerelt számítógépen a beteg összes adata megjelenik: milyen krónikus betegségben szenved, mi­lyen gyógyszereket szed, esetleg van-e szívritmus-szabályozója, ami kizárja az elektromos töltésen ala­puló újraélesztő berendezés hasz­nálatát stb. A rendszer működése kétszeresen biztosított, két köz­ponttal dolgozik. Az egyik a nád­szegi egészségügyi intézményben, a másik az Őrmester Szlovákia vágsellyei központjában lesz. Ha az egyik központi berendezés bármi­lyen okból kiesne, akkor a másikon keresztül fennakadás nélkül mű­ködtethető tovább a rendszer. „Nem mondhatjuk a betegnek, hogy most ne tessék rosszul lenni, mert valamilyen műszaki meghibá­sodás adódott” - mondja Mihalik László, az Őrmester Slovakia Kft. képviselője. Nádszegen jelenleg 20 darab személyi segélykérő eszközt és egy, mentőautóba szerelhető ki­jelzőt üzemelnek be. Ez mind ma­gánberuházásként, a Szent Erzsé­bet Egészségügyi Központ mellett működő Tolerancia nonprofit szer­vezet, a RO Kontroll és az Őrmester cég beruházásaként indul. E rend­szert bővíteni szeretnék, ehhez azonban már állami támogatásra is szükség lenne. Juhos Ferenc polgármester (jobbra), kezében a segélyhívó eszközzel, Mihalik László a mentőautóba szerelhető képernyővel és Rozman Ár­pád, a RO Kontroll tulajdonosa a nádszegi Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Központban. (Szőcs Hajnalka felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents