Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-27 / 49. szám, szerda

10 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 27. www.ujszo.com Két új bemutatóval, a Két királynő és az Othello című előadással jelentkezett a SZEVASZ Vándorszínház Az önmagukat játszó színésznők A két királynő: Erzsébet (Tóth Rita)... ... és Mária (Bárdos Ágnes) (Fotó:szeva$zszínház.hu) RÖVIDEN Irodalom és... - Kántor Péterrel Pozsony. Ma 17 órától Kántor Péter lesz a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének (MKKI) vendége. Az Irodalom és... címet a költő, műfordító az „évek” szóval egészítette ki, ám vélhetően szó esik a Dunáról mint szimbólumról, a sétáról mint alkotásról, a versnyelv szerepéről a „gondolatátvitelben”, valamint a kimond­hatatlan dolgok érzékeltetéséről is. „Azok közé a költők közé tar­tozik, akiknek a vers az otthonuk; nem ritka, ünnepi cselekedetük, inkább létezési formájuk. Ez a vers nem fölzeng, hanem valahogy természetesen és evidensen történik. Mintha beszélgetne velem” - írja róla kollégája, Várady Szabolcs. A Szépírók Társaságával - A könyv utóélete program keretében megvalósuló est helyszíne az MKKI pozsonyi székháza (Palisády 54.) (juk) Könyvbemutató a Vámbéryben Dunaszerdahely. Lampl Zsuzsanna szociológus Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje című kötetének bemuta­tója lesz holnap 18 órától a Vámbéry Irodalmi Kávéházban. Való­ban: mit jelent magyarnak lenni? Egyféleképpen vagyunk magya­rok, vagy sokszínű a magyarságunk? Mi, szlovákiai magyarok kü­lönbözünk más magyaroktól? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ a többéves kutatómunkán alapuló könyv, melyet Végh László, a somoijai Bibliotheca Hungarica igazgatója mutat be. (ú) Könyvbemutató a Brämer-kúriában Pozsony. Szilágyi István: A Selmecbányái kálvária és ábrázolá­sai című könyve szlovák és német nyelvű változatának (Banskoštiavnická kalvária a jej zobrazenia/ Die Mittelalterliche Kalvárie von Schemnitz und ihre Darstellungen) bemutatóját tart­ják ma 17 órakor a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma székhá­zában, a Brämer-kúriában. A könyvbemutatón részt vesz Jozef Labuda, a Selmecbányái Szlovák Bányászati Múzeum igazgatója, Bircher Erzsébet, a soproni Központi Bányászati Múzeum igazga­tója, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, valamint Zombori Ist­ván, a METEM sorozat szerkesztője, (ú) Mi lesz Nabokov befejezetlen regényének a sorsa? The Original of Laura MTl-JELENTÉS New York. Vlagyimir Nabokov, a Lolita szerzője 1977-ben bekö­vetkezett halála előtt még dolgo­zott egy újabb regényen, amely azonban befejezetlen maradt. Az író kérte hozzátartozóit, hogy semmisítsék meg, az özvegy azon­ban nem érzett magában erőt erre. A feladat fiára, Dimitrijre maradt. A fiú, mint apja örökségének letéte­ményese, 2004-ben egy interjúban kijelentette, hogy inkább publikál­ja azt. Nabokov felesége ugyanis 1991-benszinténmeghalt. Az ifjabb Nabokov azonban mégsem sietett a kiadással, sőt, újabban arról beszél, hogy meg­semmisíti a regényt, amely jelen­leg egy svájci bank széfében pi­hen. Arra a kérdésre, hogy miért változtatta meg korábbi álláspont­ját, azt felelte: nem akarja, hogy apja ismételten „lolitológusok pszichológiai boncolásának” cél­pontjává váljon. Idiotizmussal vá­dolja azokat a kritikusokat, akik annak idején a Lolitából azt olvas­ták ki, hogy az írót gyerekkorában szexuális zaklatások érték. A befejezetlen regény, amely­nek címe The Original of Laura, 30 oldalból áll. Egy emberről szól, aki ugyan megöregedett, de nem vesz­tette el az életkedvét. És mint ahogy az ifjabb Nabokov korábban elmondta Ron Rosenbaumnak, a Lolita fordítójának, akivel rend­szeres levelezésben áll, „teljesen más, mint az író korábbi művei, radikális, eredeti, a legragyogóbb írása”. Nem csoda ezek után, hogy Rosenbaum volt az, aki a Slate amerikai értelmiségi honlapról le­adta a vészjelzést a regény meg­mentésére. Az eset miatt Ameriká­ban fellángolt a vita az utóbbi idő­ben megszaporodott posztumusz kiadásokról, az olyan, korábban cenzúrázott regényekről, amelyek most már eredeti változatban je­lennek meg. Van, aki felveti, hogy az író, ha művét méltatlannak találta a meg­jelenésre, miért nem semmisítette meg azt ő maga, a kritikusok több­sége azonban azon a véleményen van, hogy mindig találhatók ben­nük új elemek az illető író munkás­ságának értékeléséhez. Gágyor Péter nem adta fel. Holott évek óta csak pályá­zatokból és egyre nehe­zebben eladható előadások tiszteletdíjából tudja fenn­tartani magát, a SZEVASZ mégis él és virul. Decem­berben került színre a Két királynő című előadása, utóbb pedig az Othello sa­játos átiratát mutatták be Komáromban. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS A SZEVASZ nem része semmi­lyenjói bevált struktúrának, ezért többszörösen is hátrányos hely­zetben van. Gágyor Péter elköte­lezett híve a stúdiómunkának, s szeretné a maximumot kihozni a színészeiből. De ehhez, ahogy mondja, nem elég hat hét, nem elég egy megrendezett előadás, ahogy az ún. profi színházakban s főleg tájainkon csinálják. Egy-egy vendégrendező jön, levezényel egy előadást, felveszi a pénzt s le­lép - mondja keserűen. Ez az igazgatóknak is sokkal kelleme­sebb, mint állandó, társulatépítő rendezőt alkalmazni. S aki nem akar beilleszkedni, annak marad a vándorélet, a pénzkoldulás. Ta­lálkozásunk előtt kapott egy tele­font, hogy ismét jóval kevesebb pénzt ad a minisztérium, mint tavaly, de őt nem lehet ilyen kisstílű lépésekkel elijeszteni at­tól a színháztól, amely ma élete egyik értelmét adja. Pedig egyre kevesebb a fizetőképes hely. Pár éve a Nem félünk a farkastól című előadást még 30 ezer koro­náért tudták eladni, ma már 20 ezer koronát se nagyon memek- tudnak kérni. Gágyor a klasszikus cseh stúdiószínházak emlőin nőtt fel, s olyan legendás csoportok, mint a Divadlo nad Zábradlí vagy a Činoherní klub előadásait lát­G ágy or remekül választ szereplőket (valójában rá­juk írta a szerepeket), s egy sodró erejű, borotvaélen táncoló előadást hoz létre. háttá, s ott lehetett egy-egy ké­szülő előadás próbáin is. S amit ott tanult, azt próbálta később is kamatoztatni. Volt, amikor hagy­ták (pár évig Szigeti Lászlóval irányíthatták a kassai magyar társulatot, s két előadást rendez­hetett Kiss Péntek József igazga­tása alatt Komáromban is), de azóta maradt a saját maga által létrehozott SZEVASZ, amely mi­után nem talált állandó székhely­re, vándorszínházként határozta meg önmagát. Gágyor társulatá­val szeretne eljutni a legkisebb településekre is, ahonnan a rend­szerváltás után teljesen kiszorult a színpadi szó. Egy olyan bérlet­rendszerről álmodik, amelyben a hónap egy bizonyos napján szín­házi napot tartanának, s ezeken a napokon bemutatkozhatnának a felvidéki magyar társulatok. Ugye, milyen szép álom? A SZEVASZ három-négyszemé- lyes minitársulat: ehhez szabják a díszletet és a szereplők számát is. Mindennek be kell férnie egy személyautóba - mosolyog Gá­gyor, s ebben a mosolyban az el­múlt évek összes kilátástalannak tűnő küzdelme is benne van. Gágyor nem könnyű ember, de aki egy hullámhosszra kerül vele, nem könnyen szabadul a varázsa alól. Az elmúlt hónapokban két új darabot mutatott be a társulat (tavasszal még egy mesével, s a Boccaccio mai környezetre sza­bott változatával készülnek), két klasszikus „gágyorizált” változa­tát. Az Othello ürügyén egy geng­szterváltás történetét rajzolja meg, s az előadásban neves ma­gyarországi művészek kapnak le­hetőséget, mint Crespo Rodrigo vagy Urmai Gábor (felváltva játsszák Jago szerepét). Desde- monát Bartha Alexandra, a Győri Nemzeti Színház művésze alakít­ja, a címszerepet pedig Boráros Imre. A Két királynő című darab két színésznő története, avagy klasszikus színház a színházban történet. A darabot Schiller Stu­art Mária című darabjának motí­vumai alapján írta két színésznő­re Gágyor Péter. Egyikük, Tóth Rita a társulat oszlopos tagjának számít, aki a Piaf című előadás­ban is játszott a komáromi Jókai Színházban. A másik, Bárdos Ág­nes most mutatkozik be színpadi szerepben. Természetesen nem először áll színpadon, Halotti be­széd című előadóestjével beutaz­ta a Kárpát-medencét, s gyerek­műsorával is nagyon sok ifjú hí­vet szerzett magának. Két szí­nésznő, akiket valószínűleg a színpad tart életben. Két nő, akik számtalan érzelmi viharon men­tek már keresztül, akik voltakép­pen önmagukat játsszák Erzsébet és Mária szerepében. Hiszen honnan is tudhatjuk mi, s honnan tudhatta Schiller, hogy milyen is volt e két nő érzelmi és szexuális élete, milyen volt a kapcsolatuk, s miért is kellett meghalnia Máriá­nak. Milyen egyszerű és mégis milyen nehéz feladat korhű jel­mezbe bújni, s eljátszani saját magunkat. Hol kezdődik a szín­ház, s hol végződik a valóság? Ha egy nőről azt mondják, hogy a kutyának se kell, annak már megváltás a halál - mondja Er­zsébet, s talán nem véletlen, hogy ő van fekete ruhában, nem pedig a halálba készülő vetélytársnője, akin tűzpiros ruha feszül. Enge- met nem a koronámért, hanem a tüzemért hágnak meg, veti oda Mária (Bárdos Ágnes) Erzsébet­nek (Tóth Rita), s ez a mondat véget vet a két nő küzdelmének. Ekkora sértést egy hasonlóan hiú kaliberű nő már nem tud elvisel­ni. A történetnek van egy harma­dik szereplője, az ügyelő, „a” Pali­ka (Szikra József), aki ha kell, súg, ha kell, beugrik Leicester sze­repébe, de tanácsokat is ad (ha már a rendező nincs kéznél), s aki talán arra is jó, hogy a két nő ha­ragját és dühkitöréseit levezesse. Igazi rezonőr szerep. Gágyor Pé­ter - mint szerző - kreál egy iz­galmas szöveget, ahol az egymást szívből utáló két színésznő jam- busokban beszél, de prózára vál­tanak, ha átlépnek a színdarabba. A szöveg igen érzékletesen fogja meg a két nő lelkiállapotát, belső vívódásait. A rendező Gágyor re­mekül választ szereplőket (való­jában rájuk írta a szerepeket), s egy sodró erejű, borotvaélen tán­coló előadást hoz létre. Bárdos kap egy gitárt is a kezébe, s meg­csillogtathatja énekesi képessége­it is. Amíg Tóth Rita elsősorban az ún. színpadi szerepben van ele­mében, addig Bárdos a magánéle­ti nőt tudja természetes eleganci­ával elénk rakni, s még a károm­kodásai is természetesek. Az elő­adás varázsa, hogy a végére mindketten a hatalomért, a bol­dogságért ölni is tudó nőt élik meg, amikor már nem tudjuk, hogy a színésznőket vagy a meg­testesített hősnőket látjuk-e a színpadon. A csoda megtörtént, a színésznők fogságában vagyunk. A három szereplő meghajol, s kezdődhet a tulajdonképpeni elő­adás. De melyik is? Megrendelem az |j 1 hónapra Név: Utca/házszám: Postai irányítószám: Település: Inkasszószám/SIPO-szám Bankszámlaszám: Telefonszám: e-mail cím: Aláírás: negyed évre fél évre Az ajánlat új előfizetőinkre vonatkozik, amíg a készlet tart Új előfizetőnek számít az, aki az elmúlt 3 hónapban nem járatta az Új Szót. Fysiorí Kérjük, a szelvényt olvashatóan kitöltve, a kívánt előfizetési időszakot megjelölve küldje el az alábbi címre: Petit Press, a.s.. Distribučné oddelenie, PO BOX, 814 64 Bratislava vagy a 02/59 233 339-es faxszámra. Megrendelése alapján kézbesítjük Önnek a bankutalványt. A lapot azután kezdjük kézbesíteni, hogy az Ön által befizetett összeg megjelenik a kiadó számláján. fJVegrenc/efőlap Ha most megrendeli az Új Szót legalább 3 hónapra, egy Gillette Fusion borotvakészüléket ajándékozunk Önnek 700 korona értékben.

Next

/
Thumbnails
Contents