Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-04 / 29. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 4. www.ujszo.com RÖVIDEN Fischer Judit kiállítása Pozsony. Fischer Judit Derkovits-díjas fiatal képzőművész alkotásai láthatók holnaptól a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete székházában, az intézet Kép a házban című kiállítás-sorozatában. Fischer Judit az őt körülvevő világ apró tárgyait festi meg a maguk egyszerű és banális formájában. A leginkább gyermekrajzokra emlékeztető festmények címe és az ábrázolt tárgyi világ láttán azonban okkal merülhet fel bennünk, hogy nem véletlenszerű témaválasztással vagy amatőr hétvégi piktorral állunk szemben, (ú) Könyvbemutató: A biciklis dervis Dunaszerdahely. Február 7-én, csütörtökön tartják a Vámbéry Irodalmi Kávéházban Bújna Zoltán A biciklis dervis című könyvének bemutatóját. „Ha röviden szeretném összefoglalni a Vámbéry kerékpáros expedíciót, akkor a következő számadatokkal jellemezném: 80 nap, 8 ország, 385 nyeregben eltöltött óra és 11 258 kilométer, amiből 6358 kilométer és 39 200 méter szintkülönbség bringán, 4900 kilométer pedig vonaton, hajón és buszon. A puszta adatoknál és az elért céloknál azonban sokkal több volt ez. Egy út volt, amely megtanított másként gondolkodni, mert általa betekintést nyertem távoli népek kultúrájába” - vallja a szerző. A kötetet Berényi József parlamenti képviselő és Vásáry István professzor, az ELTE Török Tanszékének egyetemi tanára, a Vámbéry Tudományos Kollégium elnöke mutatja be. (ú) Othello a Szevasz Színházban Komárom. Február 9-én, szombaton 18 órakor tartja új bemutatóját a Szevasz Vándorszínház Magyarországon, a Jókai mozi színpadán. Shakespeare Othello című drámáját - Avagy egy gengszterváltás titkosított története alcímmel - a színház alapítója és rendezője, Gágyor Péter „aktualizálta”. A főbb szerepekben Bar- tha Alexandrát, Tóth Ritát, Boráros Imrét, Urmai Gábort, Crespo Rodrigót és ifi. Gábor Sándort láthatja a közönség, (m) Újabb díj a Coen fivérek mozijának Los Angeles. Újabb díjat söpört be szombaton a Coen-fivérek 9 Oscarra jelölt filmje, a Nem vénnek való vidék: ezúttal a producerek Darryl F. Zanuckról elnevezett díját vehették át az alkotók a Los Angeles-i gálán a legjobb játékfilm kategóriában. A Javier Bar- dem főszereplésével készült film korábban már az amerikai rendezők, illetve a filmszínészek díját is elnyerte. A legjobb animációs film kategóriájában a Ratatouille vitte el a díjat, míg a legjobb tvsorozatok között az NBC 30 Rock-ja nyerte a vígjáték, a HBO Maffiózóba pedig a drámai kategóriát. Produceri díjban részesült a Discovery Channel Földbolygó (Planet Earth) című sorozata, mint a legjobb nem-fikciós televíziós program is. (mti) Forgatókönyv Bunuelnek Mexikóváros. Izgalmat váltott ki Mexikó irodalmi életében egy forgatókönyv, amely az 1997-ben elhunyt híres operatőr, Gabriel Figueroa hagyatékából került elő. Az eddig ismeretlen művet feltételezhetően Carlos Fuentes és Carlos Monsiváis írták az 1960-as években a Mexikóban tartózkodó Luis Bunuelnek. Monsiváis a helyi W rádiónak úgy nyilatkozott, nem emlékszik világosan, írtak-e ilyen művet közösen Fuentesszel, tény azonban, hogy számos alkalommal összejöttek Bunuellel és beszélgettek arról, hogy filmre kellene vinni a mindennapi élet néhány furcsaságát. Egy este szóba került egy paródia a zselatinról, amely az akkori mendemondák szerint függővé teszi fogyasztóját. Az élet fájdalma (El dolor de vivir) című forgatókönyv, amelyből az El Universal mexikói lap idéz, éppen ezt figurázza ki és egy akkori népszerű mexikói film alaphelyzetét fordítja ki, Bunuelhez méltó szürreális módon, (mti) A legendás Syrius együttes vezéregyénisége volt Meghalt Orszáczky Jackie MTl-HÍR Budapest. Elhunyt Orszáczky Miklós, a legendás Syrius együttes vezéregyénisége, akit a zenésztársadalom és a rajongók Orszáczky Jackie néven ismertek. Szombaton hosszú, súlyos betegség után érte a halál Ausztráliában. A hírt Simon Géza Gábor jazz-szakíró Ilosvay-Egyed Katalinra, az ausztráliai Magyar Rádió tájékoztatására hivatkozva tegnap közölte az MTI-vel. Orszáczky a Syrius basszusgitárosa, énekese és zeneszerzője májusban töltötte volna be hatvanadik életévét. Évek óta súlyos beteg volt, rákkal kezelték. Haláláról egykori zenésztársa, a Bécsben élő Pataki László értesítette Budai Ervint, a tavaly megjelent Syrius- könyv kiadóját. Orszáczky 1974 óta élt Ausztráliában, de többször hazatért. Először 1977-ben lépett fel ismét Magyarországon, majd később is számos nagy sikerű koncertet adott saját együttesével, amelynek tagja felesége, Tina Harrods is. Jackie legutóbb tavaly járt Magyarországon: márciusban fellépett a Darshan udvarban, augusztusban több koncertet is adott, többek között az A38 hajón, életében utoljára augusztus 14-én a Sziget jazz-sátrában láthatta őt a magyar közönség. (Képarchívum) Lajkó Félix és Tóth Orsi a Deltában (Erdély Mátyás felvétele Mundruczó Kornél rendezése, a Delta az idei Magyar Filmszemle élmezőnyében Gyilkosok és (majdnem) szeretők Szokatlan rendezői névsora van az idei Magyar Filmszemlének. A versenyben levő 18 műből nyolcat elsőfilmes forgatott, négynek a rendezője többéves kihagyás után tér vissza a moziba, négy „harmincastól” az újabb nagy dobást várj a a szakma, s idén is van két, eredeti hivatása mellett már rendezéssel is foglalkozó alkotó. SZABÓ G. LÁSZLÓ Kettőjük közül az egyik: Ragályi Elemér, aki első rendezésével, a 2004-ben készült Csudafilmmel túl nagy meglepetést nem tudott szerezni, friss alkotása, a Nincs kegyelem azonban tiszta, becsületes mestermunka. Ráadásul megtörtént esetet dolgoz fel. Suha Dénes, a rokonszenves cigány fiatalember alkalmi munkát végez egy idős, falubeli öregnél, akit meggyilkolnak. Suha Dénest tanúként idézik a rendőrségre, hirtelen mégis vádlott lesz belőle. Mivel bizonyítékai nem meggyőzőek, sittre kerül, vagy ahogy ő mondja: rácsos akadémiára. Eveket tölt a börtönben, teljesen ártatlanul. .Álmaimban megjelenik az angyal is, az ördög is - mondja. - Mindkettő én vagyok.” A gyilkosságot azonban nem ő követte el. Fellebbezés, perújítás kizárva, s mivel ügyvédre sincs pénze, marad ott, ahol van. Jobb sorsra akkor sem számíthat, amikor végül kiengedik, s visszakerül falujába. Mindenki gyilkosnak nézi, elvégre ült, így még csak alkalmi munkát sem kap. Kölcsönökből él, amelyeket visszaadni nem tud, hiszen minden próbálkozása kudarccal jár. Ebben a helyzetben nincs sok választási lehetőség. Suha Dénes önkezével vet véget életének. Ragályi Elemér dokumentumfilmet is készített a tragikus sorsú fiatalemberről, játékfilmjében a főszerepet Nagypál Gáborra bízta, aki minden jelenetében hiteles. De nagy erejű alakítást nyújtanak a többiek is: a rendőrnyomozóként utolsó szerepét játszó Ber- tók Lajos, társaként Eperjes Károly, a cellabeliek: Csuja Imre és Gazsó György, bírónőként Csorna Judit, tanúként Soós Edit és Mono- ri Lili, a cigányasszony szerepében pedig Lázár Kati. Dettre Gábor nevét azok jegyezték meg, akik látták 1993-as opusát, A színésznő és a halál című dokumentum-, valamint a 2001-ben bemutatott Felhő a Gangesz felett című játékfilmjét. Friss alkotása, a Tabló egy brutális gyilkosság köré szőtt társadalmi korkép. A gyilkosság kivizsgálását egy roma zsarura bízzák, aki már gyerekként elszakadt környezetétől, és neveltetésének köszönhetően erős rálátással ítéli meg a „többség” és a „kisebbség”, vagy ha úgy tetszik: a másság kérdését. A bűntény felgöngyölítése egyszerre izgalmassá és szórakoztatóvá teszi a történetet, a korkép helyenként groteszk, máskor egyenesen kiábrándító. A forgatókönyv Kertész Ákos regénye, A gyűlölet ára alapján készült Dettre Gábor és az író együttműködésével. Rég nem hallottam magyar filmben ilyen szellemes, ilyen erős, ennyire pergő dialógokat. Kerek két óra alatt egyszer sem lazul a történet, nincsenek pontjai, ahol ellaposodna vagy felhígulna, így a jelenetek is úgy folynak egymásba, hogy a néző egyetlen pillanatra sem ereszti el a cselekmény fonalát. A roma zsarut nem kevés keserűséggel, kiábrándultsággal kiválóan megformáló Mucsi Zoltán mellett a magyar színésztársadalom krémje brillírozik. Csuja Imre és Tordy Géza nyomozóként, Györgyi Anna angol feleségként, Szirtes Ági fehér szőrmés cafkaként, Lázár Kati loncsos cigányasszonyként, Molnár Piroska és Pásztor Erzsi „mindentudó” szomszédként adja tudása legjavát. Nagyot markol Dettre Gábor, ujjai közt mégse folyik szét az anyag, Tablója az idei szemle egyik nagy díjesélyese. Fauer Anna első filmje, a Lányok is egy megdöbbentő bűncselekményre épül: jó pár évvel ezelőtt két tizenéves fruska előre kitervelt módszerrel megölt egy taxisofőrt. Ezek a lányok nem bukott angyalok - kegyetlen fenevadak. Egy olyan nemzedék képviselői, melynekmár nincsenek konstans értékei. Nekik csak a könnyű pénzszerzés, a szórakozás a fontos, ők már nem ismernek szemérmet, tisztességet, tiszta érzelmeket. Fiatal koruk ellenére erkölcsi fertőben fetrenge- nek. Velük ellentétben a kispolgári lét határán járó taxisofőrök kisstílű bűnözők. Közülük szemelnek ki egyet a csajok, az ő kocsiját akarják megszerezni naivan eltervelt svájci kalandjukhoz. Szexuális praktikáikkal mellékútra csábítják a férfit, ahol előbb mint a darazsak, aztán mint a hiénák végeznek vele. Két francia színésznő, Fulvia Collon- ques és Helene Francois játsszák a romlott lelkű lányokat, Zsótér Sándor, Mundruczó Kornél és Rába Roland a három taxisofőr, Polgár Tamás az egyik szexuális préda - nem rajtuk múlik, hogy a film nem tud igazán meggyőzően szólni. Krzysztof Kieszlowski legendás opusa, a Rövidfilm a gyilkolásról ugyancsak ezt a témát dolgozza fel, de a két lány helyett egy huszonéves fiatalember követi el a brutális gyilkosságot. Kieszlowski azonban mesteri lélekrajzot ad a történethez, Fauer Anna filmjének pedig épp ez a legnagyobb hiányossága. Itt skiccek vannak csupán finoman árnyalt portrék helyett. Hiányoznak a feszültségteremtés eszközei, nincsenek lelki mozgatórugók, látha- tadanok a bűnbeesés indítóokai, így a döbbenet helyett inkább elképedéssel fogadja a néző a filmet: vajon kihez akar szólni a rendező? Azokhoz, akiknek ez megemészthetetlen, vagy inkább azokhoz, akik ezt élvezettel nézik? Félő ugyanis, hogy az amúgy is sok durvaságon és kegyetlenségen edzett tizenévesek számára ez nem több, mint egy „véres kaland”, amely az ő lelkükön ma már nem tud mély nyomothagyni. Egyszer már elkezdte, Bertók Lajos tragikus halála miatt azonban befejezetlenül hagyta Delta című filmjét Mundruczó Kornél. Ez a Delta már nem az a Delta. A friss mű (az izzó tehetségű Bertók Lajos emléke előtt tisztelegve) teljes egészében újraforgatott film, főszerepében a vajdasági Paganinivel, Lajkó Félixszel, aki most színészként is maradandót hozott létre. ,A természet embere. Az ember természete. Szél és víz harca. A természet ereje. Az erő természete” - foglalja öt mondatba a Deltát Mundruczó Kornél. Szép és rémisztő a történet. Külföldön töltött hosszú évei után hazajön az anya (Monori Lili) immár felnőtt fia (Lajkó Félix). Igazából csak a húga (Tóth Orsi) örül neki, ki is költözik hozzá a Duna Delta sűrűjébe, előbb egy vízparti viskóba, megölt apja egykori fészkébe, aztán ketten, önerőből házat építenek a vízen. Deszkákból, cölöpökön, vad szelek szorító ölelésében. Befogadja- e a környezet a messziről jött idegent, hogyan tekint rá anyja szeretője (Gáspár Sándor), milyen kapcsolatba kerül a férfi elől menekülő tizenéves lány? Családi dráma egy vízzel körbevett, feszültséggel teli, már-már fojtogató vüágban, ahol a táj együtt él, együtt lüktet az emberrel, ahol a természet ereje feszít szét sorsokat, veszedelmes viszonyokat. Megrendítő történet, fájdalmas történet, gyilkos történet Mundruczó Kornél filmje. Az idei szemle minden kétséget kizáróan legerősebb, legeredetibb és legtehetségesebb alkotása. Versenyen kívül is csak egy párja lehet: Tarr Béla filmje, A londoni férfi.
