Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-01 / 27. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 1. www.ujszo.com RÖVIDEN Egymillió iraki halt meg London Több mint egymil­lió iraki halt meg erőszakcse­lekményben az arab ország 2003 márciusi megszállása óta egy olyan tanulmány sze­rint, amelyet iraki felmérések alapján állítottak össze. Az iraki családok egyötöde ve­szített el legkevesebb egy csa­ládtagot az amerikai meg­szállás és 2007 augusztusa között. A londoni ORB közvé­lemény-kutató cég hangsú­lyozza, az összegzés alapját olyan interjúk képezik, ame­lyeket 2414 felnőtt irakival készítettek. A legnagyobb veszteség a bagdadiakat érte: a fővárosban a családok több mint 40 százaléka elveszített legalább egy tagot. (MTI) Kenyáról az AU-csúcson Addisz-Abeba. Az Afrikai Unió tegnap megnyílt éves - idén a tizedik alkalommal megrendezett - csúcstalál­kozóján Kenya volt a vezető téma. Alpha Oumar Konaré, az AU bizottságának elnöke tűzszünetre hívta föl a Ke­nyában egymással szemben álló feleket. Sürgette egyút­tal az 53 országot tömörítő szervezet állam- és kormány­főit, hogy támogassák az AU megbízottjaként az erőszak­tól sújtott kelet-afrikai or­szágban közvetítő Kofi An­nan tevékenységét. Egyéb­ként tegnap Kenyában egy újabb ellenzéki képviselőt gyilkoltak meg, ami tovább szította az erőszakot. (MTI) Már rend van Rafahnál Rafah. Az egyiptomi ha­tóságoknak tegnapra sikerült teljesen visszaszerezniük az ellenőrzést az Egyiptom és a palesztin Gázai övezet közti rafahi határátkelőhely fölött. Teljesen leállították a palesz­tinjárművek átkelését egyip­tomi területre, ezt 9 napja először sikerült elérniük. A gyalogos átkelés folytató­dott, de szűkebb csatornába terelve, mivel az egyiptomi határőrök rácsokkal és szö­gesdróttal elzártak mostanra minden olyan rést, amelyet robbantásokkal nyitottak pa­lesztin iszlamista aktivisták egy héttel ezelőtt. (MTI) Gazprom-vezér lesz Zubkov Moszkva. Lezárták a Gaz­prom igazgatótanácsába az állam által jelölendők listáját, s abból kiderül, hogy Viktor Zubkov jelenlegi kormányfő az egyetlen esélyes a tanács elnökének tisztségére. Ezt je­lenleg Dmitrij Medvegyev, az államfői poszt várományosa, első miniszterelnök-helyettes tölti be. A Kommerszant sze­rint ha Zubkov lesz a Gaz­prom-vezér, ez azt is jelenti, hogy vélhetően a kormány tagja marad első miniszterel­nök-helyettesi rangban. A lis­tán nem szerepel Vlagyimir Putyin elnök, akiről sokan fel­tételezték, ha a terveknek megfelelően miniszterelnök lesz, egyben a Gazprom igaz­gatótanácsának is az élére áll, Medvegyev helyett. (MTI) Rudy Giuliani volt New York-i polgármester McCain mellett tette le a garast - mindenki a jövő heti szuperkeddet várja Kétszer kétesélyes amerikai játszma Négyen maradtak versenyben: Hillary Clinton, Barack Obama, John McCain és Mitt Romney (SITA/AP-felvételek) Washington. A szerda a nagy visszalépések napja volt. John Ewards volt észak-karolinai szenátor, demokrata elnökjelölt-as­piráns után a republikánu­soknál ugyanezt tette Rudy Giuliani volt New York-i polgármester. ÖSSZEFOGLALÓ Ezzel gyakorlatilag mind a de­mokrata, mind a republikánus tá­borban már csak ketten-ketten folytathatják eséllyel a harcot. A demokratáknál Hillary Clinton és Barack Obama, a republikánu­soknál John McCain és Mitt Rom­ney. Két további hivatalos bejelen­tés is elhangzott: Edwards a to­vábbiakban Clintont, Giuliani pedig McCaint támogatja. Igaz, a republikánusoknál még verseny­ben van az eddig a harmadik leg­több szavazatot kapott Mike Huckabee, de szakértők szerint ő már biztosan nem lesz a párt el­nökjelöltje, viszont a keresztény jobboldal szavazatainak birtoká­ban erős hangja lehet a jelöltállí­tó konvención. Most már mindkét táborban a jövő heti szuperkeddet várják, amikor egyszerre 19 államban mindkét párt, további háromban csak a demokraták, kettőben a re­publikánusok előválasztására ke­rül sor. Az általános vélemény szerint akkor minden eldőlhet, magyarán: talán már azt is tudni fogjuk, ki lesz a két elnökjelölt. Persze ez nem biztos, a szuper­kedd még tartogathat meglepeté­seket. A média szerint a vietnami vete­rán John McCain a sírból hozta vissza esélyeit. Nyáron még kam­pánya teljes összeomlásáról be­széltek, nem tudott fizetni szakér­tőinek, 71 éves létére maga cipelte a bőröndjét, és szinte mindenki úgy vélte, hogy menthetetlenül el­szállt felette az idő. A keddi flori­dai győzelemmel viszont az élre ugrott, és előnyös pozícióból vár­hatja a szuperkeddet. Az is mellet­te szól, hogy régi barátja, Rudy Gi­uliani úgy szállt ki a versenyből, hogy mellette tette le a garast. „John McCain a legalkalmasabb arra, hogy az USA következő főpa­rancsnoka legyen (...) ő egy ame­rikai hős” - mondta Giuliani, aki­nek elhibázott kampányát, vissza­lépését bizonyára sokan sajnálják, hiszen a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után a nemzet polgármestereként emlegették. Mitt Romney elsősorban a va­gyonának köszönheti, hogy még mindig nem lehet leírni. A dús­gazdag üzletember eddig 30 mil­lió dollárt költött a saját pénzéből kampányra, és a szuperkeddig hátralevő pár nap alatt még egy­szer ennyit fog. Például Floridá­ban is ötször annyi tévéhirdetése volt, mint McCainnek - mégse nyert. (MTI, n, ú) Egy mecsetben, az imádkozó emberek között hozta működésbe a pokolgépet Széteshet az afgán állam ÖSSZEFOGLALÓ Kandahár/Washington. Hat ember életét oltotta ki egy öngyil­kos merénylő tegnap egy mecset­ben Afganisztán déli részén. Az áldozatok között van Hilmend tartomány kormányzóhelyettese is. Az ópiumtermelés központjá­nak számító tartomány székhe­lyén, Laskargáhban történt a tá­madás. Elkövetője a kormányzó­sággal szemben álló mecset belse­jében, az imádkozó emberek kö­zött hozta működésbe a pokolgé­pet. A merényletben meghalt az ima vezetője is. A halálos áldoza­tok mellett további 18 ember sú­lyosan megsebesült. A reggeli órákban Kabulban egy másik ön­gyilkos merénylő egy civil életét oltotta ki. A kamikaze egy kato­nákat szállító autóbusz közelében akarta felrobbantani magát, de a sofőr időben észrevette és kikerül­te. Amerikai szakértők szerint Af­ganisztánban fennáll a veszélye annak, hogy szétesik az állam, ha sürgősen nem történnek lépések a biztonsági helyzet javítására és az újjáépítésre. A gyéren lakott vidé­keken ismét előretörnek a radiká­lis tálibok, miközben a polgári re­formok és a helyreállítás egy helyben topog, főként az ország déli részén. Mindez egy amerikai agytröszt, az USA Atlanti Taná­csának jelentésében olvasható, amelyet most ismertettek wa­shingtoni kongresszusi képvise­lőkkel. „Ha az afgán állam csődöt mond, a stratégiai következmé­nyek az egész térség biztonságát fenyegetni fogják, és súlyos hatás­sal lesznek a szélsőségesek elleni küzdelemre. Kockán forog a NA­TO mint megbízható, stabil és meghatározó szövetség jövője is.” A dokumentum szerint a nemzet­közi segélyek kevesebb mint 10 százaléka jut el közvetlenül az af­gán lakossághoz. A felmérések azt tanúsítják, megrendült a lakosság bizalma a kormányban és a nem­zetközi közösségben. Egyiket sem tartják képesnek arra, hogy meg­oldja az ország legégetőbb gond­jait: az instabilitást, az általános korrupciót és a munkanélkülisé­get. (MTI, ú) Ebben a mecsetben robbantottak tegnap (Reuters-felvétel) Akár három héten belül is kinyilváníthatják Koszovó függetlenségét Állítólag van pontos menetrend ÖSSZEFOGLALÓ Pristina/Belgrád. Koszovó feb­ruár 17-én hirdeti ki elszakadását Szerbiától - közölte tegnap a ko­szovói RTK tévéállomás pristinai kormányforrásokra hivatkozva. Meg nem nevezett koszovói politi­kusokat idézve az RTK azt állítot­ta, sikerült Washington és az EU jóváhagyását elnyerniük ahhoz, hogy a szerb elnökválasztás máso­dik fordulója után sor kerülhessen Koszovó függetlenségének kikiál­tására. Nem sokkal ezután több or­szág is elismeri Koszovót, és állító­lag az elsők között lesz Szlovénia, az unió soros elnöke. A tévé úgy tudja, a függetlenség kikiáltását követő napon fogják az uniós külügyminiszterek jóvá­hagyni az 1800 fősre tervezett rendőri misszió kiküldését. Min­dennek meg kell előznie azt a BT­ülést, amelyet Oroszország kéré­sére hívnak majd össze. A kiélezett szerbiai elnökválasz­tási kampány részeként Koszovóba látogatott tegnap Borisz Tadics szerb államfő. Az előre be nem je­lentett út a Pristinától mintegy 50 kilométerre lévő Cemicába veze­tett, az egyik legkisebb koszovói szerb enklávé egyik falvába. Újból leszögezte, sosem fogadja el Ko­szovó függetlenségét. Rögtön hoz­zátette, nem kívánja háborúba ta­szítani országát, a végsőkig kitart a vitás kérdések békés rendezése mellett. (SITA, MTI) Menedék Milosevics családjának Belgrád. Az orosz hatóságok december végén menedéket adtak Szlobodan Milosevics volt jugoszláv államfő özvegyének, Mira Mar- kovicsnak és fiának, Markónak. Ezt tegnap írta a Blic belgrádi napi­lap. Azt nem közölte, hogy értesülése milyen forrásból származik. Valószínűleg Milosevics évek óta Moszkvában élő testvére, Boriszlav mozgósította egykori jó kapcsolatait az orosz biztonsági szolgála­toknál sógornője és unokaöccse érdekében. Aszerb hatóságok tavaly adtak ki újabb nemzetközi elfogatóparancsot Mira Markovics és Marko Milosevics ellen. Azzal gyanúsítják őket, hogy az 1990-es évek második felében egy cigarettacsempész-hálózat élén álltak és több tízmillió euróval megkárosították a szerb államot. (MTI) Budapesti döntés Kitiltották a Magyar Gárdát Budapest. Demszky Gábor fő­polgármester indítványára a Fő­városi Közgyűlés tegnap határo­zatban nyilvánította Budapesten nemkívánatos szervezetnek a Magyar Gárdát. Egyúttal felkérték az ország összes önkormányzatát, hogy járjanak el hasonló módon. Az indítványt az MDF és a kor­mánypártok szavazták meg. A Fidesz-KDNP támogatta a javas­latot, de képviselői nem vettek részt a szavazáson. Demszky em­lékeztetett rá, a Magyar Gárda néhány hete egy fővárosi fenntar­tású iskolában tanuló diák tragi­kus halálát felhasználva a romák, de minden ember megfélemlíté­sére is alkalmas, indulatoktól fűtött rendezvényt tartott a Jó­zsefvárosban. Demszky hangsú­lyozta, a törvényes működés kor­látáit feszegető szélsőséges szer­vezet megmozdulásai és nyilatko­zatai alapján egyértelmű, hogy valamennyi akciójuk a demokra­tikus értékek, az emberi jogok, va­lamint a vallási és az etnikai ki­sebbségek ellen irányul. (MTI) Nyerne a jobboldal Marini elvállalta Róma. A jobboldali ellenzék nyerné az előrehozott választáso­kat Olaszországban. Ez derül ki egy tegnapi felmérésből. Jelenleg a Sil­vio Berlusconi volt kormányfő által vezetett jobboldal 16 pontos előny­nyel bír a múlt héten összeomlott balközép koalícióval szemben. Előzőleg, szerdán este Giorgio Na- politano elnök felkérte Franco Ma­rinit, a szenátus elnökét: vizsgálja meg egy olyan ideiglenes kormány megalakításának lehetőségét, amelynek feladata a választójogi reform előkészítése lenne. Az ál­lamfő arra kérte a 74 éves balközép politikust: próbáljon támogatást szerezni mind a balközép, mind a jobbközép koalíciótól egy ilyen ide­iglenes kormányhoz, hogy módo­sítható legyen a választójogi tör­vény, még mielőtt előrehozott vá­lasztásokat írnának ki. Marini elfo­gadta a megbízást, s azt mondta, nagyon nehéznek érzi feladatát. „A parlament feloszlatása súlyos döntés” - magyarázta Napolitano, miért nem az előrehozott választá­sok kiírása mellett döntött. (MTI) POLITIKAI BOTRÁNY Mégis voltak CIA-járatok Koppenhága. Dánia ma­gyarázatot követel az USA-tói arra, hogy a CIA éveken át számos esetben használta a dán és a grönlandi repülőtere­ket, illetve légteret terrorista­gyanús személyek szállítása közben. Ez derült ki egy szerda este bemutatott televíziós do­kumentumfilmből. A film sze­rint a CIA részben fedőcégek gépeivel hurcolta el és szállí­totta Egyiptomba, Jordániába, Romániába, Afganisztánba és más országokba teljesen ülegá- lisan a szóban forgó gyanúsí­tottakat. „Vannak olyan részle­tek ebben a filmben, amelyek szerint az amerikaiak magán­gépeket használtak állami cél­ra, és erről korábban nem tud­tam. Ez természetesen elfo­gadhatatlan, és beszélni fo­gunk róla az amerikaiakkal” - jelentette ki Per Stig Möller Per Stig Möller (Reuters) külügyminiszter. „Az amerika­iak tettek ígéreteket, amelye­ket nyilvánvalóan nem tartot­tak be.” A dán parlament cent­rista és baloldali pártjai tavaly óta követelik, hogy indítsanak független vizsgálatot a CIA- gépek Dániát érintő útjairól, de a liberális-konzervatív kor­mány és szélsőjobboldali szö­vetségese, a Dán Néppárt, amelynek támogatásával a kormánypártoknak többségük van a parlamentben, minden esetben elutasította azt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents