Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-23 / 46. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 23. www.ujszo.com Elhunyt Kiss Mihály Életének 65. évében, hosszú betegség után elhunyt Kiss Mihály, a Csemadok Komáromi Területi Választmányának nyugalmazott titkára. Temetése 2008. február 26-án (kedden) 13 órakor lesz a komáromi reformátustemetőben. í Emlékezetül álljon itt kisebbik fia, Márton által írt életpályája: Kiss Mihály 1943. október 5-én született Komáromban, a Komáromi Gimnáziumban és a Kassai Ipari Középiskolában érettségizett. Búcson fiatalon bekapcsolódott a kulturális életbe, 1965-ben szervezője, később elnöke volt a Petőfi Ifjúsági Klubnak és annak keretében megalakították az esztrád- és tánccsoportot. Az árvíz után a megmaradt kultúrházakban Karvától a Csallóközön keresztül Gútáig ingyen kultúrműsorral szórakoztatták a települések lakosságát. Izsák Lajossal megalakították a Petőfi Irodalmi Színpadot, melynek műsorszerkesztője és rendezője volt. A Jókai Napokon számtalan díjat nyertek. 1966-tól a Csemadok járási titkárságán dolgozott, és irányította az alapszervezetek kulturális tevékenységét. Az ifjúsági szervezetek keretében bekapcsolódott a 68-as eseményekbe. Alapító tagja volt a Magyar Ifjúsági Szövetségnek, majd járási elnöke és a Központi Bizottság elnökségének tagja. Koordinálta az ifjúsági szervezetek munkáját, nyaranta pedig szervezője és Duray Miklóssal, Duka Zólyomi Árpáddal és Kurucz Sándorral szervezője és egyike volt a Nyári Ifjúsági Táborok parancsnokainak. A szövetség feloszlatását követően vezetőit üldözni kezdték, elbocsátották a Csemadok- ból és két év után az ógyallai kul- túrotthonból is, véglegesen eltiltva az aktív kultúrtevékeny- ségtől. 1975-től visszatért a hajógyárba és mint tervező és projek- táns dolgozott tizenöt éven keresztül. Közben bekapcsolódott a Csemadok búcsi, majd komáromi alapszervezetének tevé(Képarchívum) kenységébe és az Örsújfalun rendezett Nyári Művelődési Táborok, később pedig a Selye Já- nosNapokszervezésébe. A 80-as években részt vett a Duray Miklós által vezetett Csehszlovákiai Magyar Jogvédő Bizottság munkájába. Ott volt a „Csehszlovákiai magyarok MEMORANDUMA 1988” c. dokumentum végső megfogalmazásánál Dunaradványon. 1989 novemberében az országos sztrájk egyik szervezője, az államhatalommal és a párttal tárgyaló Szabad Fórum komáromi küldöttségének tagja volt. Az 1990-es év elején alapító tagja az Együttélés Politikai Mozgalomnak, majd városi és járási elnöke, valamint az Országos Tanács tagja volt az MKP megalakulásáig. A hajógyárból kilépve a MATESZ szervezési osztályának vezetőjeként vett részt a MATESZ Jókai Színházzá történt átszervezésében. Közben rehabilitálta a Csemadok, és ősztől megválasztották komáromi területi titkárnak, ahonnan 60 éves korában kényszerítette nyugdíjba megromlott egészségi állapota. Főszervezője volt számos kulturális rendezvénynek. Kulturális és közéleti tevékenységéért különböző járási, országos és minisztériumi kitüntetésekben részesítették. Fotókiállítás és filmek idézik fel a népszerű írót Hrabal-fesztivál Brünnben Vasárnap éjszaka tartják az Amerikai Filmakadémia díjkiosztóját, a nyolcvanadik Oscar-gálát A „vidék” és az „olaj” párharca POSTA ÁKOS ISTVÁN Brünn. A Brünni Kulturális Centrum (Radnická 10.) fotókiállítással és filmfesztivállal emlékezik meg a város híres szülötte halálának 11. évfordulójáról. A kiállítás január 10-én nyűt és február végéig látható a BKC kiállító- termében, a régi városházán. A kiállításnak a híres műre utaló „Szigorúan ellenőrzött Hrabal” címet adták a szervezők, és a szerző életének különböző momentumait mutatja be, az író minden életkorszakából válogatva a képeket, melyek a Jindrichűv Hra- dec-i Nemzeti Fényképmúzeum anyagából származnak. Bohumil Hrabal (Képarchívum Hrabal Židenice városnegyedben született, de nagybátyjának, Bohuslav Kiliánnak - aki a kor kulturális életének egyik meghatározó személyisége volt Brünnben - Obranyban lévő villájában is sok időt töltött gyermekkorában. A kiállítás záróakkordjaként rendezik meg a Hrabal-filmfel- dolgozások fesztiválját február 25-29. között a Scala moziban, amely a két, a BKC által fenntartott művészmozi egyike. A legismertebb Hrabal-adaptációk (pl. Hóvirágünnep; Szigorúan ellenőrzött vonatok) mellett láthatjuk a legújabb, az idei cseh Oscar-de- legáltként küldött Őfelsége pincére voltam című alkotást is. A fentebb említett filmek mindegyikét a ma 70. születésnapját ünneplő Jin' Menzel rendezte. Az igazi különlegesség azonban az elsőként vetített, Gyöngyök a mélyben című, 1965-ös kisfilm- füzér (február 25., 18.00), melynek egy-egy darabját a cseh új hullám legnagyobbjai (Jirí Menzel, Vera Chytüová, Evald Schorm, Jan Némec, Jaromil Jireš) rendezték. A filmek mindegyike jellegzetesen hrabali, mégis ugyanolyan jellegzetesen magán viseli az adott rendező kézjegyét, így mindegyik más és más aspektusból közelít a mesterien megkomponált, groteszk és tipikusan közép-európai elbeszélésekhez. Az utóbbi időben rájár a rúd az Amerikai Filmakadémia díjkiosztójára, a filmvilág legjelesebb, legparádésabb eseményére, az Oscar-gálára. De mintha a még oly kedvezőtlen körülmények is valamiféle álomgyári dramaturgia szerint oldódnánakmeg: úgy tűnik ugyanis, hogy mindig minden vészhelyzet csak kedvez a hollywoodi „álombálnak”. A vészreklámok a malmára hajtják a vizet. TALLÓS1BÉLA Arról van szó, hogy volt már veszélyben a közelmúltban háború miatt: az iraki vérontás árnyékában sokáig kétséges volt, meg lehet-e tartani. Szabad-e veszélyeztetni a világ filmművészetének, a világ filmfővárosának szimbólumát. Készültek a válságforgatókönyvek, stratégák dolgoztak ki óriási biztonsági intézkedéseket, mert daccal és akarattal kiálltak amellett, hogy a filmvilágot nem lehet megijeszteni, megfélemlíteni. A gálát annak rendje és módja szerint megtartották, bár volt némi kompromisszum, engedtek a pompából. Nem volt parádés, divatfelvonulta- tós vörös szőnyeges bevonulás. Idén is Damoklész kardja lebegett fölötte. Az Amerikai írók Céhe (WGA) hónapokig tartó sztrájkja tette hosszú időre bizonytalanná az Oscar-gálát. Addig talán senki sem hitte igazán, hogy a forgatókönyvírók munkabeszüntetése veszélyeztethetné a ceremóniát, amíg a Los Angelesbe akkreditált külföldi újságírók díja, az Arany Glóbusz (amit az Oscar előszobájának is neveznek) fényes átadása mindössze egy sajtótájékoztatóra nem zsugorodott. Akkor azért összedugták a fejüket az illetékesek, megpróbáltak ilyen-olyan megegyezésre jutni, s alternatív megoldást találni a bankett megmentésére. Mostanra minden akadály elhárult, s minden készen áll arra, hogy a sztárok idén is, az Oscar történetében immár nyolcvanadik alkalommal összegyűljenek legnagyobb „kaptárjukba”, a hollywoodi Kodak Színházban, hogy a több mint húsz kategóriában a hét pecséttel őrzött borítékok feltörése után ítéletet hirdessenek, vagyis ajelöltek közül kihirdessék a legjobb nevét (címét). Eredetileg - az első díjátadón, 1929-ben - tizenkét kategóriában hirdettek győztest, ez fokozatosan bővült. 1932-ben értékelték először a rövidfilmeket is, 1935-től pedig a filmdalokat is érdemesnek tartották az akadémia elismerésére. Utoljára 2002-ben bővült a kategóriák sora: ekkor vették fel az Oscar-táborba a legújabb műfajt, az egész estés animációs filmet, s elsőként a morcos orgét, a zöld szörnyet, Shreket vidították fel az elismerő szobrocskával. Az Amerikai Filmakadémia nemcsak a hollywoodi, illetve amerikai produkciók felett ítélkezik. A Cate Blanchett kétesélyes - a legjobb női főszereplő és a mellékszereplő kategóriában is Jtéletď' vár (AP-felvétel) nem angol nyelvű, tehát a külföldi filmeket is számba veszik és értékelik egy fő kategória erejéig. Az akadémia tagjainak „mindenhatalma” ide, a közép-kelet-európai térségre is kiteljed, s kiteijedt a közelmúltban, a rendszerváltás előtt is. Előbb Jin Menzel 1966-os fekete-fehér opusát, a Szigorúan ellenőrzött vonatokat érdemesítették a díjra, majd Szabó István 1981-es ma- gyar-osztrák-német koprodukcióban készült Mephisto című drámáját jutalmazták Oscarral. Idén a legjobb külföldi film díjáért A Johnny Depp többszöri jelölés után idén - démoni borbélyként - ismét reménykedhet (ČTK/AP-felvétel) pénzhamisítók című osztrák, második világháborús produkció (a filmet már nálunk is bemutatták), az izraeli Beaufort, a lengyel rendező, Andrzej Wajda Katyn című történelmi drámája (csütörtöki számunkban részletesen foglalkoztunk a film születésének körülményeivel), a Mongol című kazalt film, valamint az orosz 12 című bírósági thriller versenyez. Nehéz találgatni az eredményeket illetően, csak annyi biztos, hogy a legtöbb jelöléssel - nyolccal- nyolccal - a Nem vénnek való vidék és a Vérző olaj című film vezet. Az előbbi egy gengszterdráma, amely Ethan és Joel Coen műhelyében született, a másik Paul Thomas Anderson megrázó erejű óriási tablója. Egy jelöléssel lemaradva követi őket Joe Wright Vágy és vezeklés című angol-francia drámája. Egyetlen jóslatba talán belebocsátkozhatunk: a Vérző olaj, amelyet már a hazai mozik is vetítenek, biztosan rokonszenves lesz majd az akadémia legtöbb tagjának, hiszen a 20. század fordulóján játszódik, a szabad lehetőségek Amerikájában, amikor élethalálharc folyt a folyékony aranyért. S a filmábrázolás is olyan nosztalgiás westemes amerikai. A főszerepben pedig Dániel Day-Lewis az ősamerikait jeleníti meg elsöprő erővel. A Vágy és vezeklés viszont a hollywoodi ízlésvilághoz áll közelebb. Míg az előbbi opus naturalisztikusságával és megrázó valóságtöltetével magasztos, de lehangoló, a másik festett romantikájával lenyűgöző moziélményt kínál. Legjobb film Juno Michael Clayton Nem vénnek való vidék Vágy és vezeklés Vérző olaj Legjobb férfi főszereplő George Clooney (Michael Clayton) Daniel Day-Lewis (Vérző olaj) Johnny Depp (Sweeney Todd - A Fleet Street démoni borbélya) Tommy Lee Jones (Elah völgyében) Viggo Mortensen (Eastern Promises) Legjobb női főszereplő Cate Blanchett (Elizabeth: Az aranykor) Julie Christie (Egyre távolabb) Marlon Cotillard (Piaf) Laura Linney (The Savages) Ellen Page (Juno) Legjobb férfi mellékszereplő Casey Affleck (Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva Robert Ford) Javier Bardem (Nem vénnek való vidék) Philip Seymour Hoffman (Charlie Wilson háborúja) Az Oscar-jelöltek listája Hal Holbrook (Út a vadonba) Tom Wilkinson (Michael Clayton) Legjobb női mellékszereplő Cate Blanchett (I’m Not There) Ruby Dee (Amerikai gengszter) Saoirse Ronan (Vágy és vezeklés) Amy Ryan (Hideg nyomon) Tilda Swinton (Michael Clayton) Legjobb rendező Paul Thomas Anderson (Vérző olaj) Joel Coen és Ethan Coen (Nem vénnek való vidék) Tony Gilroy (Michael Clayton) Jason Reitman (Juno) Julian Schnabel (Szkafander és pillangó) Legjobb eredeti forgatókönyv Brad Bird, Jan Pinkava, Jim Capobianco (Lecsó) Diablo Cody (Juno) Tony Gilroy (Michael Clayton) Tamara Jenkins (The Savages) Nancy Oliver (Plasztik szerelem) Legjobb adaptált forgatókönyv Paul Thomas Anderson (Vérző olaj) Joel Coen és Ethan Coen (Nem vénnek való vidék) Christopher Hampton (Vágy és vezeklés) Ronald Harwood (Szkafander és pillangó) Sarah Polley (Egyre távolabb) Legjobb idegen nyelvű film Beaufort (Izrael) A pénzhamisítók (Ausztria) Katyn (Lengyelország) Mongol (Kazahsztán) 12 (Oroszország) Legjobb fényképezés Roger Deakins (Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva Robert Ford) Roger Deakins (Nem vénnek való vidék) Robert Elswit (Vérző olaj) Janusz Kaminski (Szkafander és pillangó) Seamus McGarvey (Vágy és vezeklés) Legjobb zene Marco Beltrami (3:10 to Yuma) Michael Giacchino (Lecsó) Alberto Iglesias (Papírsárkányok) Dario Marianelli (Vágy és vezeklés) James Newton Howard (Michael Clayton)
