Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-23 / 46. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 23. Közélet 3 Az EBESZ sajtószabadság-felelőse szerint nem érdemes a parlamentnek olyan sajtótörvényt elfogadnia, amely nemzetközi jogi normákat sértene Haraszti: Pozsonytól nyugatra nincs ilyen törvény (Somogyi Tibor felvétele) A sajtótörvény feladata a pluralitás védelme, nem a politikusok privilegizált helyzetbejuttatása. Ha nem változik meg a jelen­legi sajtótörvény-tervezet, amelyet már tárgyal a par­lament, abból az országnak jogi és diplomáciai gondjai lehetnek. Mindezt Haraszti Miklós, az EBESZ sajtósza­badság-felelőse állítja, aki­vel Bécsben beszélgettünk. MÓZES SZABOLCS Mikor kezdtek foglalkozni a szlovák sajtótörvény tervezeté­vel, és ki hívta fel rá a figyelmü­ket? Ez év január 11-én láttunk hoz­zá. Ez a törvény köztudottan megújításra szorult, és a konkrét új változatokat egy évig mérlegel­te a kormány. Majd január 11-én hirtelen előálltak a jelenlegi ter­vezettel, s január 29-én már napi­rendre akarták tűzni. Ez azt jelen­tette, hogy kevesebb, mint két he­tünk volt arra, hogy ezt a korai fi­gyelmeztetést kibocsássuk. Vizs­gáltuk a sajtószabadságot védő intézmények jelentéseit, informá­cióinkat diplomáciai és civü forrá­sokból szerezzük. Ebben az eset­ben ez utóbbi forrásokból értesül­tünk, január 12-én valósággal tele volt az éter panasszal. Jelentke­zett a kiadók egyesülete is, nekik elsősorban a válaszadási joggal volt bajuk. Kormányoldalról közvetve azt vetették az ön szemére, hogy hivatalának aggályosko­dása a kiadók lobbitevékenysé­gének eredménye. A kiadók egyesülete nagyon ak­tív volt ebben az ügyben, az egyik nem hivatalos angol fordítás is tő­lük származott. De igyekeztünk más forrásokból is meggyőződni arról, hogy igazak-e azok az állí­tások, amelyeket többek között a kiadók is állítottak - ez azért is volt kissé komplikált, mert nem volt hivatalos angol fordítása a tervezetnek. Természetes, hogy ők lobbiznak, de a mandátumom­ból fakadóan a civil szervezetek egyenrangú hírforrásaim az álla­mi szervezetekkel. Több forrásból tudtuk, hogy egészen január 11-ig nem volt világos, milyen verziót fog letenni a kormány az asztalra. Tehát sürgősen kellett lépnünk, ezért a szokásosnál is részletesebb levelet írtam Ján Kubiš külügymi­niszternek, és utána négy nappal hoztuk nyilvánosságra a sajtónyi­latkozatunkat. A sajtónyüatkozat állítólagos korai nyilvánosságra hozatala miatt is bírálták önt a kormány- szervek. Szokványosán jártak el? Január 18-án, pénteken küld­tük el a levelet, egyben átfaxoltuk a tartalmát, majd 22-én, kedden hoztuk nyüvánosságra az erről hírt adó sajtónyilatkozatunkat. Kérdésére, hogy ez szokványos volt-e, azt tudom válaszolni, hogy nem. Jóval gyorsabban szokta kö­vetni a sajtónyilatkozat a levelet, általában már másnap. Azt is megmondhatom, miért jártunk el így - tudtuk, hogy Kubiš úr kül­földön van, ezért vártunk a hír nyilvánosságra hozatalával. Ezek a tények, a hír belpolitikai vonza- tait nem szeretném kommentálni Ön a tervezet visszavonását kérte. Nem lett volna elég a ki­fogásolt részek eltávolítását kérni? A levélben azt kértük, ne kerül­jön a parlament napirendjére a törvény, legyen mód arra, hogy a nemzetközi standardokkal egyez­tetett szöveg kerüljön a törvény- hozás elé. Nem szerettük volna, ha a parlament zúzómalmában olyan új szövegváltozatok alakul­nak ki, melyeket aztán nagyon nehéz szemlézni. Azt szerettük volna, ha az Eúrópa Tanács nor­mái, és az EBESZ-vállalások szempontjából kifogásolhatatlan szöveg kerül a képviselők elé. A tárgyalások kezdete előtt a kulturális minisztérium azt kí­vánta sejtetni, hogy önök nin­csenek felkészülve, mivel a ter­vezet angol fordítását kérték tő­lük. Miután találkoztam a bécsi szlovák nagykövettel, és felmerült a tárgyalások lehetősége, a szlo­vák fél felajánlotta, hogy vitassuk meg Pozsonyban a tervezetet. Ez­után kértük, hogy küldjenek ne­künk egy hivatalos, általuk is el­ismert angol fordítást. Egyrészt azért, hogy ne lehessenek félreér­tések, amelyek a fordításból származnak, másrészt pedig, hogy ne is lehessen a fordításból származó félreértésekre hivat­kozni - ez így professzionális. Vé­gül sor került a tárgyalásra, ahol viszont nem tudtunk egyetértésre jutni a legfőbb kérdésekben. Vé­Haraszti Miklós gül kiadtuk a szakvéleményt, melynek készítője az Article 19, a világ legnevesebb sajtószabadság­védő globális civü szervezete. A jogi szakvéleményeket úgy szok­ták kiadni, hogy minden egyes hi­bát felsorolnak, és nem súlyozzák őket. Mivel már megindult a ter­vezet parlamenti vitája, arra kér­tem az anyag készítőit, hogy emel­jenek ki kulcsajánlásokat azért, hogyha a kormány a koalíciós képviselők által benyújtott módo­sító javaslatok formájában kíván­ja elfogadhatóvá tenni a terveze­tet, világos legyen, mi az, ami nél­kül nem lehet a leendő törvényt az európai standardokkal összhang­ba hozni. A jelentés két dolgot kifogá­sol a leginkább. A tárca által büntethető sajtó­megnyilvánulásokat, a válasz­adásra való jog túl tág és nem konkrét megfogalmazása, de harmadikként ide sorolnám még a pótlólagos információ közlését is, amelyet szintén rossznak tartunk. A hatos paragrafus kapcsán (amely arról szól, milyen cikkek megjelenéséért büntetheti a tárca az újságot - a szerk. megj.) egyet­értek mindazokkal, akik azt mondják, hogy ennek soha nem lett volna szabad bekerülnie a törvénybe... A kormány azt állítja, ez ed­dig senkit nem zavart, az EBESZ-t sem. Mert a kormány ezt soha nem alkalmazta még. Nem lehet ment­ség a hatodik paragrafus kibővíté­sére az, hogy már megvolt. Abból az alkalomból, hogy teljes egé­szében megújították a korábbi rossz sajtótörvényt, el kellett vol­na törölni az egész paragrafust. Az, hogy eddig nem használták, nem utal arra, hogy ezután sem fogják akarni használni, a kibőví­tés gesztusa pedig arról a szán­dékról tanúskodik, hogy most már komolyan gondolják azt, amit ed­dig nem. Miről szól ez a paragra­fus? Négy ok van rá, miért nem szerepelhetne a törvényben. Az egyik, hogy nem ide való - a bün­tető törvénykönyvben lenne a he­lye. A másik, hogy a kormánynak ad hatáskört - nem pedig a füg­getlen bíróságokra bízza az ítélet meghozatalát. A harmadik, hogy túlságosan tág, tehát túlmegy a véleményszabadság legitim korlá­tozásának a tárgykörén. És a ne­gyedikok: oly mértékben szubjek­tivek és definiálatlanok a fogal­mak, hogy ez önmagában bár­mely országban alkotmányellenes önkényességre adna lehetőséget. Más uniós, illetve EBESZ-tag- országokban van példa ilyen szabályozásra? Nincs. Nem akarok megnevezni olyan Pozsonytól keletre levő or­szágot, ahol hasonló törvény van. Garantálom, hogy Pozsonytól nyugatra nincs arra példa, hogy a kormánynak ilyen hatáskört ad­janak, nincs arra példa, hogy a gyűlöletbeszéddel ne bíróságok foglalkozzanak. Ugyancsak kifogásolták a vá­laszadásijog megfogalmazását. Az Európa Tanács ezzel kapcso­latos irányelvei azt mondják, hogy válaszjog, korrekciós jog vagy helyreigazítási jog akkor él, ha két feltétel teljesül. Kell lennie egy tényállításnak, amely vagy hamis, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. És kell lennie ennek egy olyan vonatkozásának,' amely legitim érdeket, például személyiségi jogot sért. Az ET- standard azt mondja: akkor kelet­kezik válaszjog, ha a két feltétel egyszerre teljesül. Az ajánlás emellett felsorol egy listányi okot, amikor ezt joga van a szerkesztő­ségnek visszautasítani. Természe­tesen vita esetén a bíróság dönt­het, kinek volt az adott kritériu­mok alapján igaza. Az a paradox helyzet alakult ki, hogy a régi tör­vény, mivel tartalmazta mindkét feltételt, ebből a szempontból jobban megfelelt az ET-standar- doknak. A kormány felhívta a fi­gyelmemet arra, hogy hasonló rendelkezés van a televíziós adás­ról szóló törvényben. Ez valóban így van, de döbbenetes alkot- mánytani különbség van a nyom­tatott sajtó és a tévéközvetítés kö­zött. A sajtóban az ún. külső plu­ralizmusra kell törekedni, míg a televízióban a belső pluralizmus biztosítása a cél. A televíziókon belül kell biztosítani a pluraliz­must, mert csak kevés lehet belő­lük az országban. Nyomtatott saj­tóterméket bárki alapíthat. Emi­att a nyomtatott sajtó esetében a külső pluralizmust védjük, ami bizony nem kevesebbet jelent, mint a szerkesztőknek az elfo­gultsághoz való jogát. Minél in­kább lehetséges a külső pluraliz­mus, annál inkább ezt kell védeni *- hogy minden egyes irányvonal indíthasson lapot, hogy a kétfajta médiahozzáférés lehetséges le­gyen, hogy minél több fajta sajtó- orgánumhoz juthasson hozzá a választópolgár. Nem úgy, mint a televízióban, ahol lehetőség sze­rint egyforma teret kell biztosíta­ni mindenkinek. A minisztériumi tárgyalások alapján hogyan látja, van haj­landóság a tervezet megváltoz­tatására? Örömmel látom, hogy igen. Kemény tárgyalást folytattunk Marek Maďarič kulturális minisz­terrel. A szakvéleményünkben megírtuk, melyek a legfontosabb kifogásaink. Elhangzott a politikai viták során olyan javaslat is, hogy önt hívják meg a parlamenti bizott­ság ülésére. Nagyon jó gondolat, rengeteg országban tesszük ezt, a médiabi­zottság meghívásának eleget té­ve. Ez lehetséges, csak arra nem tudnék vállalkozni, hogy megfo­galmazzam a konkrét szövege­zést, ez már a képviselők dolga. Mi történik akkor, ha a par­lamenti vita során nem építik be a tervezetbe az ön hivatalának javaslatait? Mit tesz akkor az EBESZ? Amit a főbb kifogásaink közül elfogadnak, azt örömmel és nyil­vánosan fogom üdvözölni. Ha nem veszik ki a tervezetből a kri­tikus pontokat, akkor az ET-stan- dardokat is megsérti az ország. Ebben az esetben nekem erről je­lentést kell tennem az Állandó Tanácsnak. Az ajánlások figyel­men kívül hagyásának jogi vonat­kozásai is lennének - az az újság­író, akit majd ezek alapján a kétes rendelkezések alapján elítélnek, a strasbourgi emberjogi bíróságon simán megnyeri a pert, és elítélik az országot. Azt gondolom, hogy nem érdemes a kormánynak olyan törvényt megszavaztatnia, amellyel megsértené a nemzetkö­zi vállalásait. Szombat 6714C A nap első felében borús időre számíthatunk, később több helyen felszakadozhat a felhőzet. I« ft—rt— iMíIm A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel. 3 VÁROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony jobbára felhős ég 7° 13° jobbára felhős ég 4° 16° derüli égbolt 4° 18° Nyitra jobbára felhős ég 5" 11* borús idő 0° 12° derüli égbolt 3° 16° Dunaszerdahely jobbára felhős ég 6° 14° jobbára felhős ég 4° 16° derült égbolt 3° 16° Komárom jobbára leibős ég 6° 13° jobbára felhős ég 4° 16° derüli égbolt 3° 17° Ipolyság jobbára felhős ég 5° 11° , . jobbára felhős ég 1° 13° derült égbolt 2° 18° Rimaszombat jobbára felhős ég 5° 10° jobbára felhős ég 0° 11° derült égbolt 1° 16° Kassa záporok 2° 10° jobbára felhős ég 0° 8° derült égbolt 2° 14° Királybelmec záporok 3° 10° jobbára felhős ég-1° 8° derült égbolt 1° 14° Besztercebánya jobbára felhős ég 6° 8° kevés felhő 1° 14° derült égbolt 1° 16° Poprád záporok 4” 8° kevés felhő 1° 14° kevés felhő 0° 10° IDŐJÁRÁS A HEGYEKBEN JELENTES A SZLOVÁKIAI SÍPÁLYÁKRÓL Chopok Juh - Kosodrevina 160 cm Chopok Juh -Srdiečko 100 cm Csorba-tó 100 cm Martinská hole 90 cm Roháče-Spálená dolina 80 cm 80 cm 70 cm Skalka pri Kremnici Pavčina Lehota Tatranská Lomnica-Jamy 70 cm Jasenská dolina 70 cm Drienica 70 cm Vasárnap Többnyire derült idő. Szél: D, 15-15 km/h Hétfő Többnyire derült idő, reggel helyenként köd. I Szél: DNY, 15-15 km/h 5716° 2008. február 23., 12:00 10718° Kedd Többnyire felhős égbolt, helyenként eső. Szél: DNY, 5-15 km/h A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva f” szél melegfront n ciklon Pozsony 06.48 Pozsony 17.20 Pozsony 295 apad hidegfront ^ okklúziós front v anticiklon Besztercebánya 06.41 Besztercebánya 17.12 Komárom 170 árad Készíti az SHMÚ Kassa 06.33 Kassa 17.03 Párkány 90 árad

Next

/
Thumbnails
Contents