Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-22 / 45. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 22. www.ujszo.com RÖVIDEN Az élre tör a pozsonyi Volkswagen Pozsony. A Volkswagen cégóriáson belül a német autógyártó pozsonyi telephelye szeretné kivívni a leghatékonyabb cég címét - közölte Andreas Tostmann, aVW Slovakia főnöke. Az éves szinten 250 ezer gépkocsit gyártó fővárosi cég 5 hazai egyetemmel működik együtt, a legjobb diákoknak ösztöndíjat folyósít. Az IngA Autóipari Mérnök nevű programján keresztül mintegy 1000, Po­zsonyban, Zsolnán, Trencsénben és Kassán tanuló hallgatót sze­retne megszólítani. A pozsonyi Volkswagen napjainkban VW To- uareg, Audi Q7 és Porsche Cayenne terepjárót gyárt, s rövidesen megkezdi a Škoda Octaviák sorozatgyártását is. (CTK) Jahnátek: nem kell Tőketerebes Kassa. A gazdasági minisztérium nem támogatja a Tőketerebe- sre tervezett hőerőmű megvalósítását - közölte Ľubomír Jahná­tek, a tárca első embere. A helyi lakosság tiltakozását kiváltó, 885 megawatt teljesítményű erőművel a 2030-ig szóló energiaipari koncepció nem is számol. Jahnátek ehelyett azt szorgalmazza, hogy Kassa mellett épüljön meg az első geotermális erőmű, (s) A vártnál több folyik be az adókból Pozsony. 2007-ben a vártnál 8,2 milliárd koronával több folyt be az adókból-jelentette a Pénzpolitikai Intézet. Idén a korábban jel­zetthez képest 3 milliárd koronával nagyobb adóbevétel várható, 2009-ben viszont 1 milliárddal kevesebb, végezetül 2010-ben újra 11,6 milliárddal nagyobb adóbevétellel számolnak. A tavalyi kiug­róan jó adat és a 2009-re várt visszaesés egyaránt a dohánytermé­kek elővételben történő nagybani vásárlásával magyarázható, (ú) „Gazembereknek, maffiózóknak adták Koszovói" Slota világháborút vizionál ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Ján Slota, az SNS el­nöke szerint Koszovó független­ségének kikiáltása a nemzetközi jog végét jelenti, amit „a washing­toni diktátum” okozott. „Csodál­kozom az európai államok visel­kedésén, amelyek az amerikaiak seggébe másznak - jegyezte meg tegnapi sajtótájékoztatóján Slota. - Gazembereknek, maffiózóknak, emberkereskedőknek adták oda a tartományt.” Anna Belousovová alelnök szerint az ENSZ elvesztet­te jelentőségét, mivel „nem volt képes megvédeni” az egyik tagor­szága, Szerbia területi egységét és szuverenitását. „Most csak nevet­nek, de tudatosítsák, hogy a Bal­kán itt fekszik nem messze tőlünk” - tette hozzá Belousovo­vá. Slota arra is kíváncsi, miért csak Koszovónak van joga függet­lenné válnia. Szerinte kétszáz et­nikailag problémás hely van a vi­lágban, amelyek számára a volt délszerb provincia precedenst je­lenthet - ez pedig a harmadik vi­lágégés kezdetét jelentheti. Slota kitért a Szlovák Villamos Művek privatizálására is - szerin­te egy héten belül nyilvánosságra kerül a Nemzeti Vagyonalap által megrendelt „leleplező” jelentés. „Ezerszer nagyobb csalás volt, mint a gázművek magánosítás” - jelentette ki. Az Énei azonnal visszautasított minden gyanúsít- gatást. (MSz) Milliárdok az iskolák informatizációjára Nebulók az euróról ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az oktatási tárca és a nemzeti bank tervei alapján szep­tembertől az euróról fognak ta­nulni az alap- és középiskolák di­ákjai. Igor Barát, a közös európai pénznem bevezetésének kor­mánybiztosa szerint a tanulóknak nem kell egy újabb tantárgy beve­zetésétől tartaniuk, a jelenlegi tárgyak keretében történik a felvi­lágosító tananyag átvétele. A ter­vek szerint a szlovák-, történelem- és etikaórán, de még a zenei neve­lésen is szóba kerülne a közös pénznem. A projektet a kormány­biztos költségvetéséből fedezik, így az oktatási tárcának egy fillér­jébe sem fog kerülni. A kormány a héten a tanintéz­mények informatizációjáról is döntött. A minisztérium tervei szerint négy éven belül a középis­kolákban öt diákra egy számító­gépnek kellene esnie, az alapisko­lák esetében tíz tanulóra jutna egy gép. Mikolaj miniszter 2011-ig minden évben 28 500 új számító­gép vásárlását tervezi. Az iskolák informatizációja 11 milliárd ko­ronába kerül, ebből hét milliárdot a uniós alapokból szeretne merí­teni a kormány. (-MSz,s) Patrik Pachinger és Dávid Brtva beperelte Szlovákiát - talán csatlakozik a károsultak szervezete is BMG-ügy: vádolnak a vádlottak Pozsony. A BMG Invest és a Horizont Slovakia pénz­ügyi szolgáltató kiszipo­lyozásával vádolt Patrik Pachinger és Dávid Brtva beperelte Szlovákiát. DEMECS PÉTER Elmondásuk szerint az állam megalapozatlanul függesztette fel a két magántársaság tevékenysé­gét, az ügyfelek az ezt követő csődeljárás miatt veszítették el pénzüket. Nem kizárt, a vádhoz a károsultakat tömörítő szervezet is csatlakozik. A szolgáltatók nyere­ségkiesését próbálják bírósági úton behajtani - hogy pontosan mekkora összegről van szó, nem kívánták elárulni. Pachinger sze­rint mindkét szolgáltató csődjét az állam és az előző kormány okozta. „Kérdéses, mennyire volt legális az állami beavatkozás a pénzügyi szolgáltatók tevékenységébe. Semmi ok nem volt a házkutatá­sokra, a társaságok fiókirodáinak bezárására. Pontosan ez váltotta ki a csődöt” - mondta a tegnapi sajtó- tájékoztatón Pachinger. Brtvával együtt fél órán át magyarázták az újságíróknak, hogy ártatlannak tartják magukat, a társaság pórul járt kliensei szerintük megkapták volna pénzüket, ha az állam nem állítja le a társaságok tevékenysé­gét, sót meggyőződésük: kettő­jüknek semmi közük a kártérítés­hez, a pénzt szerintük az államnak kellene visszafizetnie. Az amerikai Cavalier Sales LLC társaság 2002-ben megvásárolta a BMG-t, amely a Horizont százszá­Ellentámadás (SITA-felvétel Pachinger és Brtva, jó barátai” Pozsony. A két vádlott tegnap egy háromcsillagos fővárosi szállodában fogadta az újságírókat. Azt, hogy ki finanszírozta a tájékoztatót, nem akarták elárulni. „Jó baráti kapcsolatok­nak köszönhetően rendezhettük meg a sajtóértekezletet” - mondta Pachinger. Elmondása szerint ugyanezek a ,jó barátok” tartják fenn azt a honlapot is, amelyre a vádlottak a pénzügyi szolgáltatókkal kapcsolatos információkat helyezték fel. A weboldal címe: www.kauzahorizont.sk. (dem) zalékos anyavállalata volt. A ható­ságok szerint a pénzügyi szolgálta­tókat fiktív szerződés alapján ad­ták el, ráadásul az amerikai cég a szlovák rendőrség szerint nem is létezett - ez volt a társaságok ellen indított eljárás egyik kiváltó oka. Az USA Igazságügyi Minisztériu­ma Pachinger szerint később iga­zolta, hogy a Cavalier Sales az amerikai jogszabályoknak megfe­lelően bejegyzett cég - ennek elle­nére sem állították le az eljárást. A társaságok csődje után rengeteg ügyfél veszítette el megtakarítását több milliárd korona értékben. A Speciális Bíróság tavaly áprilisban Pachingert 10, Brtvát pedig 11 évi szabadságvesztésre ítélte. A dön­tés ellen mindketten fellebbeztek, a Legfelsőbb Bíróság igazat adott nekik, az ügyet pedig újratárgya­lásra visszautalta a Speciális Bíró­ságnak. A két vádlottat, akik ellen tovább tart az eljárás, november­ben helyezték szabadlábra. A ká­rosultakat tömörítő szervezet kép­viselői a sajtótájékoztatón leszö­gezték, semmi közük az ügy bünte­tőjogi részéhez; egyetlen céljuk, hogy a pénzügyi szolgáltatók pó­rul járt kliensei visszakapják pén­züket. „Pachinger úrral még 2002-ben kezdtünk együtt­működni, amikor bemutatta ne­künk azt a projektet, amely az ügy­felek kártérítését hivatott meg­oldani” - jelentette ki a szervezet elnöke, Štefan Jagerčík. Pachinger a kártérítési tervéről viszont nem akart bővebben nyilatkozni; jövő hétfőn részt vesz Nyitrán a káro­sult kliensek országos találkozó­ján. Az összejövetelre Robert Fico kormányfő is meghívást kapott. Valószínűleg a kisebb egészségbiztosító társaságok sem kötnek szerződést minden kórházzal Előhúzzák a magánszikét is az állami után ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nemcsak az Általános Egészségbiztosító (VŠZP), hanem a kisebb magántársaságok is csök­kenteni akarják a szerződött kór­házak számát. Ehhez egységes ér­tékelési rendszert dolgoztak ki: 50 százalékban a kezelés színvonalát veszik figyelembe, a másik 50 szá­zalékot megosztják az elérhető­ség, a személyi állomány és a műszerezettség között. „Köteles­ségünknek éreztük a lakossággal és a kórházakkal szemben, hogy idejében nyilvánosságra hozzuk és megmagyarázzuk azokat a feltéte­leket, melyek alapján a magán­egészségbiztosítók megkötik a szerződéseket” - jelentette ki Igor Dorčák, az Egészségbiztosítók Szövetségének (ZZP) elnöke. A társaságok megállapodnak min­den olyan kórházzal, mely leg­alább 75 százalékos eredményt ér el az értékelésen. Nem akaiják azonban hátrányos helyzetbe hozni a kisebb létesítményeket. „Nem zárhatjuk be a kiskórháza- kat, nem küldhetünk minden be­teget, az egyszerű eseteket is, az egyetemi kórházakba, mert az na­gyon sokba kerülne” - magyarázta Dorčák. Az utóbbiak ugyanis sok­kal többet számláznak az egyszerűbb esetekért is, mind a re­gionálisak. Az értékelést az osztá­lyok szintjén végzik. „Elképzelhe­tő, egyesek nem kapnak jó ajánla­tot, jó árakat, sót az is lehet, hogy egyáltalán nem kapnak szerző­dést, az sem kizárt, hogy néhány kórház megszűnik” - jelentette ld Eduard Kováč, a ZZP ügyvezető igazgatója. A magánbiztosítóknak még érvényes szerződéseik van­nak a kórházakkal; többségük márciusban vagy áprilisban jár le, de vannak biztosítók, melyeknek június végéig kell megkötniük az új szerződéseket. A kórházak szín­vonalának értékelése még folyik, az eredmények március első heté­re várhatók. Az így kialakuló sor­rendet azonban nem hozzák nyil­vánosságra, mivel a színvonal csak 50 százalékban befolyásolja, hogy mely intézménnyel kötnek szer­ződést. A VŠZP március 15-éig vég­legesen el akarja dönteni, mely kórházakkal köt szerződést, ellen­zéki politikusok szerint azonban nem szakmai kritériumok, hanem politikai megrendelés alapján. „Folytatódik a nem állami kórhá­zak diszkriminálása” - állítja Vili­am Novotný, az SDKÚ képviselője. A biztosító cáfolja, hogy politikai szempontok alapján döntene a kórházak sorsáról. „Transzparens feltételek alapján akarjuk ldalakí- tani a hálózatunkat, a stratégiánk­ról tárgyalunk a megyék és a kór­házszövetség képviselőivel” - tá­jékoztatta lapunkat Petra Balážová, a biztosító szóvivője. A tárgyalások azonban még el sem kezdődtek, és a feltételekről sem volt hajlandó többet elárulni. Bastmák Tibor (MKP) szerint a VŠZP ott folytatja, ahol a kormány a minimális hálózatról szóló ren­delet elfogadásával abbahagyta. Ez csak az állami kórházakat tar­talmazza, csak velük kötelesek szerződést kötni a biztosítók. „Nem értem, hogyan kerül köze­lebb a beteghez az ellátás, ha csak az egyetemi kórházakat támogat­ják kiemelten - mondta a képvise­lő. - Ráadásul adósságállományuk exponenciálisan nő.” Szerinte a kormány centralizálja az egész­ségbiztosítási rendszert, és az irá­nyítást a VšZP-re bízza. „Sajnos, a biztosító nem tájékoztat az általa követelt feltételekről, nem teszi lehetővé, hogy a kórházak felkészülhessenek” - állítja Bastr- nák. A minisztérium visszautasítja az ellenzéki vádakat, azt álltja, csak a pártérdekeket szem előtt tartva bí­rálják az egészségügyet. (lpj) KDH-ÜGY: VÉLEMÉNYEK, REAGÁLÁSOK Nehogy orra bukjanak (SITA-felvétel) ♦ A Kereszténydemokrata Moz­galom vezetőségének tagjai élü­kön Pavol Hrušovský pártelnökkel ma fejtik ki véleményüket azzal kapcsolatban, hogy tegnap a párt négy meghatározó politikusa, Vladimír Palkó, František Mikloško, Pavol Minárik és Rudolf Bauer távozott a KDH-ból. ♦ Berényi József, az MKP elnök- helyettese: „Az is mutatja, hogy mennyire fiatal Szlovákiában a demokrácia, hogy nem alakultak ki szabályok arra, miképp kell rendezni a pártelnökségért folyó versengés lezárulása után kialaku­ló helyzetet. Amikor Tibor Mikuš elveszítette a választást, kilépett a HZDS-ből. Vladimír Palkó ugyan­csak alulmaradt, ezért kilép a KDH-ból. Ilyen szempontból úgy tűnik, az MKP politikusai eddig a legkörültekintőbbek, leginkább tartják a választóik érdekeit szem előtt - hiszen Bugár Béla ezt a lépést nem tette meg, s ez na­gyon bölcs döntés volt. Azt gon­dolom, a KDH-ban történteknek a politikai okok mellet ilyen emberi szempontjai is vannak. Úgy vé­lem, ilyen két határozott csoport kialakulásánál a KDH-nak a par­lamentbe való bejutása is veszély­be kerülhet. Az ellenzék nagyon nehéz helyzetbe kerül, látjuk, hogy az SDKÚ-ban is forrong a helyzet. Mindez a Smemek segít. Az MKP tisztújító közgyűlése után úgy nézett ki, nálunk vannak a legkomolyabb belső feszültségfor­rások, de most úgy tűnik, az el­lenzék legkonszolidáltabb pártja vagyunk.” ♦ Pavol Frešo (SDKÚ): „A KDH belső ügye, ami történt. Meggyő­ződésem, hogy ha lesznek is üyen hasonló mozgások, továbbra is követik azt a programot, amely miatt megválasztották őket. Ez az egész ellenzékre érvényes.” ♦ Samuel Abrahám, politológus: „Politikai katasztrófának tartom azt, hogy négy meghatározó sze­mélyiség távozott a KDH-ból. Le­het, hogy számukra ez valamilyen elvi győzelem, de én politikai ön- gyilkosságnak tartom, amely a megbízatási időszak végén a poli­tikai karrierjük befejezését jelent­heti. Valószínűleg az egész Ke­reszténydemokrata Mozgalom is a végét járja, hiszen a párt a négy képviselő távozásával elveszítette ideológiai gerincét, amelyet leg­inkább František Mikloško és Vla­dimír Palkó képviselt. A négy honatya mostani kiválása azon­ban nemcsak a KDH-ra, hanem az ellenzék többi pártjára is rendkí­vül rossz hatással lesz. Az ellenzék demoralizálódott a pártokon be­lüli viták miatt. Kell, hogy legyen valamilyen céljuk, a KDH megha­tározó tagjainak távozásával vi­szont szerintem teljesen megbénulnak.” (sán, sita)

Next

/
Thumbnails
Contents