Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-21 / 44. szám, csütörtök
14 Európai unió ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 21. www.ujszo.com Berlin nem tudja megbocsátani Erdogannak, hogy emberiség elleni bűntettnek nevezte a beolvadást, ráadásul török iskolákat, egyetemeket is követelt Megszaporodtak a németek gondjai a törökökkel Erdogan kormányfő a feleségével meglátogatta a kórházban a ludwigshafeni sérülteket (Reuters-felvétel) Berlin/Ankara.Anémetek többsége szerint gondokat okoz a törökökkel való együttélés. Több mint 40 százalék nevezte ezt problematikusnak, további 12 százalék úgy vélte, hogy az együttélést rendkívül súlyos problémák terhelik. ÖSSZEFOGLALÓ A napokban ismertetett felmérés jól tükrözi a németek és a bevándorlók - főleg a törökök - között az utóbbi hetekben megnövekedett feszültséget. A téma azért is fontos, mert a legnagyobb uniós országról van szó, amelynek véleménye mérvadó Törökország EU-törekvé- seit illetően is. Szociáldemokrata koalíciós partnereivel ellentétben Angela Merkel kancellár inkább osztja Nicolas Sarkozy francia elnök véleményét, aki ellenzi Ankara EU-tagságát, s csak valamiféle különleges partneri viszonyt ajánl a törököknek. A német-török viszonyt enyhén fogalmazva is beárnyékolta a február elején Ludwigshafenben kitört lakóháztűz, amelyben kilenc török halt meg, köztük öt gyerek. A tragédiánál is nagyobb hullámokat vert politikai síkon az a vita, amelyet a török miniszterelnök indított el a tűzeset után pár nappal mondott kölni beszédével. Recep Tayyip Erdogan mintegy húszezer honfitársa előtt szakmák és idegen nyelvek, elsősorban a német elsajátítására buzdította az Északi-tenger és az Alpok között élő törököket, rámutatva: ez a kulcsa a jobb életnek, a családi és egyéni boldogulásnak. Egyúttal élesen kikelt az „asszimiláció”, a török kultúra és identitás feladása, a gyökerek megtagadása ellen. Haragjában odáig ment, hogy emberiség elleni bűntettnek nevezte a beolvadást. A német kommentátorok és a politikusok nagy része felhördült ennek hallatán. „Miért elítélendő, ha valaki olyanná akar válni, mint a befogadó (többségi) társadalom? Aki nálunk él, annak el kell fogadnia a német jogrendet” - érvelt Wolfgang Bosbach, a keresztény- demokraták (CDU) alsóházi frakciójának helyettes vezetője. Dieter Wiefelspütz, a szociáldemokraták belpolitikai szóvivője a német bel- ügyekbe való megengedheteden beavatkozást vetett Erdogan szemére. Erwin Huber, a bajor uniópárt (CSU) elnöke pedig egyenesen a Törökország EU-belépéséről folyó tárgyalások felfüggesztését követelte a kölni beszéd nyomán. Fokozta a német társadalom ér- tedenségét Erdogannak az a javaslata, hogy német földön létesüljenek török iskolák és egyetemek, a török fiatalok hatékony oktatása és felsőfokú képzése érdekében. Egy ilyen lépés vezetne csak igazán párhuzamos társadalmak kialakulásához, hiszen a török gyermekeket semmi sem ösztönözné a német megtanulására. A kormányfő ödete tehát halálos csapás volna az integrációs törekvésekre, és ideális táptalaja volna „a török miliő és török gettók kialakulásának” - fogalmazott Wolfgang Schäuble belügyminiszter. Az elképzelést Merkel kancellár is értetíenül fogadta. Az iskolai megértési problémák orvoslására szerinte nem Törökországból kellene tanárokat és tanítókat importálni. Úgy vélte, a megoldást török származású oktatók nagyobb számban történő alkalmazása jelenthetné a német oktatási intézményekben. Egyébként a már említett közvélemény-kutatás szerint a német lakosság több mint 90 százaléka a leghatározottabban elutasítja török iskolákat és egyetemek létesítését az országban. A ludwigshafeni lakóháztűz előzményeihez pedig az is hozzátartozik, hogy az elmúlt hónapokban németországi külföldiek - köztük nagy számban török fiatalok - erőszakos cselekményeket hajtottak végre németek ellen. Merkel asszony - Erdogan beszédére reagálva - hangsúlyozta: integráció alatt az értendő, hogy az ember kész elfogadni annak az országnak az életmódját, amelynek polgára lett. „Ez persze nem jelenti azt, hogy le kell mondaniuk saját kulturális hátterükről. Ám lojalitással a német államnak tartoznak. Az érem másik oldala, hogy a német állam is komolyan veszi a beilleszkedni kívánókat. Ha a nálunk felnövő török fiataloknak gondjaik vagy problémáik vannak, akkor én az ő kancellárjuk is vagyok.” Nem aratott osztadan sikert Erdogan beszéde a németországi törökök körében sem. Cem Özdemir, a Zöldek EP-képviselője hasznosnak, az integrációt előmozdítónak nevezte a miniszterelnökkölni kijelentéseit. Kenan Kólát, a Németországi Török Közösség elnöke viszont leszögezte: aki német földön nő fel, annak meg kell tanulnia németül beszélni. Török iskolák telepítése szóba sem jöhet. A Németországi Muzulmánok Központi Tanácsának elnöke politikai számítást vetett Erdogan szemére, elítélve a párhuzamos társadalom kialakítására alkalmas ötleteit. Aiman May- zek szerint Erdogan és tanácsadói felismerték, hogy a németországi törökök politikai vákuumban élnek. A német politika, politikusok ugyanis nemigen törődnek velük, jóllehet jelentős választói réteget és potenciált képviselnek. (A 3,4 millió török közül mintegy 700 ezer rendelkezik német állampolgársággal, ők a Bundestag-választáso- kon is szavazhatnak. A többiek nagy része, amennyiben legalább 8 éve él német földön, és büntetien előéletű, a helyhatósági választá- sokonjogosult szavazásra.) Mayzek ezzel azoknak a sajtókommentátoroknak adott igazat, amelyek szerint Erdogan Ludwigshafenben, a tűzkatasztrófa helyszínén államférfiként, a kölni sportcsarnokban viszont kampá- nyoló pártpolitikusként szólalt fel. Ennek oka is kézenfekvő: az ankarai parlament januárban módosította a választójogi törvényt. Ezáltal a külföldön élő törököknek nem kell már hazautazniuk a választásokra, hanem külföldi lakóhelyükön vagy levélben is leadhatják a szavazatukat. A korábbi török kormányok is élhettek volna egy ilyen értelmű módosítás lehetőségével, ám ódzkodtak tőle. Tudták ugyanis, hogy a német, osztrák, belga, holland földön élő törökök többsége jámbor muzulmán és konzervatív; zömük az elmaradott anatóliai tájakról került Nyugat-Európába. így politikai nézeteik leginkább az iszlamista gyökerű Igazság és Haladás Pártjához (AKP) állnak közel - vagyis Erdogan és szövetségese, Abdullah Gül államfő pártjához. Ebből a lehetőségből igyekezett gyorsan politikai tőkét kovácsolni a török miniszterelnök. Bár választások Törökországban csak bő három év múlva esedékesek, Erdogan már most készül a megmérettetésre. A tavalyi voksoláson ugyan pártja meggyőző fölénnyel nyert, ám két hete, a fejkendő egyetemi viselését lehetővé tevő törvény parlamenti elfogadtatásával maga ellen fordította a szekularizáció híveit: a hadsereg, a világi politikai elit és a felsőoktatás vezetői mellett azokat a tömegeket is, amelyek a lopakodó iszlamizá- lás előhírnökét látják a fejkendő rehabilitálásában. így a következő választások csöppet sem ígérkeznek sétagaloppnak; könnyen lehet, hogy Erdogannak és az AKP- nek nagyon is jól fognak jönni a német földön élő török milliók szavazatai, (mtí, -nák) Légimarsallokat és sokkal több adatot szeretne az amerikai kormány - EB-adatok szerint az unió a világ legnépszerűbb turisztikai célpontja Brüsszel ellenzi az Egyesült Államok tervezett biztonsági intézkedéseit Nem kizárt, hogy pár éven belül Pozsonyból sem indulhatnak majd gépek civilruhás légi marsall nélkül (Pavol Funtál felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Bizottság elfogadhatadannak minősítette azt a napokban tett amerikai javaslatot, amely a légiforgalmi biztonsági előírások szigorítására vonatkozik. Az érem másik oldala, pár nappal ezelőtt az EB is olyan javaslatcsomagot ismertetett, amely jelentősen szigorítaná az unió határőrizeti rendszerét. A kettő nem ugyanaz, nem is keverhető össze. Ami közös bennük: a szigorítás szándéka és a nemzetközi terrorizmustól való félelem. Az EU-tagállamok kormányaihoz eljuttatott washingtoni tervezet intézkedéseinek cálja, hogy az amerikai hatóságok könnyebben nyomon tudják követni az ország területére belépőket. Az elképzelések között szerepel a légimarsallok - civüruhás fegyveres biztonsági tisztek-alkalmazása a transzad anti járatokon, valamint egy elektronikus utasnyilvántartó-rendszer létrehozása is. Emellett az USA további információkat is szeretne. Tiszteletlen amerikaiak Az Európai Bizottság nemtetszését fejezte ki amiatt is, hogy az amerikai kormányzat kétoldalú tárgyalásokat folytat a tagállamokkal. „Az egész USÁ-t érintő ügyekben mi sem Kalifornia képviselőivel tárgyalunk, mivel az tiszteleden lépés lenne. Ugyanakkor mi is elvárjuk az USA-tól, hogy tartsa tiszteletben az unió rendszerét és előírásait. Washington nagyon jól tudja, bizonyos kérdésekben egyenesen Brüsszelhez kell fordulnia” - mondta Jonathan Faull, a EB bel-és igazságügyekért felelős főigazgatója, az EÚ és az USA között tavaly létrejött, a légi utasok adatainak átadásáról szóló megállapodásra utalva. Ennek alapján az amerikaiak 19 féle adatot kérnek az USA-ba érkező európai utasokról, azonban a jelenlegi rendszer nem terjed ki azokra a személyekre, akik csak átrepülnek az ország területe felett. Washington most rájuk is ki szeretné terjeszteni a kötelező adatszolgáltatást. Továbbá az idősebb utasokat segítő személyekről, az elveszett és ellopott údevekről is ada- tokatszeretne. Prága aláírja Az EB emellett más - álláspontja szerint többoldalú tárgyalást igénylő - kérdésekben is egyeztetni kíván az Egyesült Államokkal, így például a visszatelepülési megállapodások ügyében. Brüsszel amellett, hogy kifejezte rosszallását az egyes EU-tagországok és az USA közötti kétoldalú egyeztetések miatt, kérte a tagállamok kormányait, hogy ne írjanak alá semmilyen bilaterális egyezményt. Közölte: tisztázni fogja, hogy az USA-nak milyen kérései vannak. Csehország ennek ellenére valószínűleg aláírja a kétoldalú megállapodást, mert a lépéssel megnőne az esélye annak, hogy bekapcsolódhat az amerikai vízummentességi programba. Ale- xandr Vondra, cseh miniszterelnök-helyettes az EUobserver-nek nemrégiben azt mondta, „az USA országonként dönt a vízummentesség kiterjesztéséről”. Hozzátette, hogy a prágai kormány már jó ideje tárgyalásokat folytat a kérdésről, és úgy tűnik, jó esély van a megegyezésre. A cseh kormány helyettes vezetője óva intett mindenkit az amerikai kérések túlzott felnagyításától, hiszen azokat - elmondása szerint - már sikeresen alkalmazzák Ausztráliában is. Ugyanakkor jelezte, még további tárgyalások szükségesek a részletes feltételek kidolgozásához, melyek során az ország valamennyi európai uniós kötelezettségét szem előtt fogják tartani. Brüsszel szigorítana Ami a másik témakört, az unió határőrizeti rendszerét illeti, az EB jelentős szigorításokat vezetne be, ezeket azonban a németek máris elutasították. ,A tervezett intézkedések alapjaiban változtatnák meg a határőrizeti rendszerünket” - mondta Franco Frattini, az EB bélés igazságügyi biztosa. Elképzelései szerint a nem európai utasok határátkelését regisztrálnák, az európai határellenőrzési rendszer felállításával pedig a zöldhatáron átlépőket ellenőriznék. A javaslatok között szerepel a Frontex, azaz az EU határőrizeti szervei közötti együttműködést segítő ügynökség működésének hatékonyabbá tétele is. Frattini kifejtette, a Schengeni térségbe belépőket a legmodernebb technika alkalmazásával szeretnék ellenőrizni, úgy, hogy közben a tisztességes beutazóknak minél kevesebb kényelmedenséget okozzanak. Illegális bevándorlók A tervek közül az elektronikus nyüvántartó rendszer tűnik a leg- ambíciózusabbnak, amellyel 2015-től az uniós állampolgársággal nem rendelkezők határátlépését kívánják regisztrálni. A nyilvántartás tartalmazná a belépés helyét és idejét, valamint a jogszerű tartózkodás maximális időtartamát, melynek leteltével a rendszer automatikusan riasztaná az illetékes szerveket. EB-adatok szerint az unió a világ legnépszerűbb turisztikai célpontja, évente megközelítőleg 300 millióan lépik át a határokat, s az utasok közel fele (140 millió) nem uniós állampolgár. A bizottság szerint külföldiek ezrei követnek el túltartózkodást, miközben ezen személyek azonosítására az unió nem rendelkezik eszközökkel. 2006-ban közel nyolcmillió illegális bevándorló tartózkodott az EU területén, ezeknek hozzávetőleg a fele ugyan jogszerűen lépte át a határokat, de a jogszerű tartózkodási időszak letelte után is az EU területén maradt. Frattini javaslata szerint a vízumköteles országokból érkezők biometrikus adatait már a vízum igényléskor bekérnék, míg a vízummentes országokból érkezőket a határon ellenőriznék. íriszolvasó kamera Ennek megfelelően a határátkelőhelyeket új, biometrikus technológiával, például íriszolvasó kamerával kellene felszerelni, amelyek pontosabb személyazonosítást tennének lehetővé. Az Európai Bizottság javaslatai között szerepel egy olyan elektronikus rendszer létrehozása is, amely még az indulás előtt jóváhagyná valamennyi nem uniós állampolgár beutazását (Ausztráliában ez már sikeresen működik). Frattini megfogalmazása szerint a rendszer a vízumkötelezettség alternatívája is lehetne, (mti, ú)
