Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-21 / 44. szám, csütörtök
Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 21. Két új egyházmegye, magyar püspök nélkül - jópár évtizedig ez lehet a realitás a szlovákiai magyar hívek számára Szétszórták a magyar katolikusokat A katolikus egyház közigazgatása ♦ Plébánia: a legkisebb szervezeti egység, élén a plébános áll. Általában 2-5 község tartozik egy plébániához. ♦ Esperesség: több plébániát magába foglaló egység, élén az esperessel. Egy járásnak megfelelő nagyságú terület. ♦ Püspökség: a legmagasabb helyi közigazgatási egység, egy megyényi területnek felel meg. Élén a püspök áll, akit a pápa nevez ki. Az egyházmegyéért felel, a plébánosok áthelyezéséről is ő dönt. ♦ Érsekség: több, általában 3-4 püspökséget magába foglaló terület, élén az érsek-metropolitával. Az érsek egyházjogilag nem irányítja az alá tartozó püspökségek életét, (ú) Nyugati egyháztartomány ■ Pozsonyi érsekség Nagyszombati érsekség ■ Nyitrai püspökség ■ Zsolnai püspökség ■ Besztercebányai püspöksé A szlovákiai egyházmegyék új felosztása i egyháztartomány Kassai érsekség Szepességi püspökség Rozsnyói püspökség Pozsony. A Vatikán múlt héten közzétett döntésének értelmében Szlovákia katolikus egyházi térképe átrajzolódott- a nyugati főegyházmegye székhelye Pozsony lett, két új egyházmegye jött létre, és a magyarok most sem kaptak saját főpásztort. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A bársonyos forradalom óta két nagy aláírásgyűjtő akció indult a magyar püspök kinevezéséért, 1990 óta pedig minden évben megrendezik Komáromban az imanapot, melyen szintén magyar főpásztorért fohászkodnak a hívek. Süket fülekre találtak Ezen nem egyszer személyesen Ján Sokol nagyszombati érsek is részt vett, ám ennek ellenére a kérés mindeddig nem talált meghallgatásra. A szlovákiai egyházmegyék reformja kapcsán e probléma megoldására újra lehetőség lett volna, ám a magyar püspök kinevezése, vagy a Dél-Szlovákia egy részét magába foglaló egyházmegye létrehozása helyett 2008-tól kétszer több püspökség területén oszlanak meg a magyar hívek, mint eddig. Az egyházmegyék átrendezése már 2002 körül is napirendre került, ám az akkori nyitrai megyéspüspök, Ján Korec akasztotta meg a reformot a nyitrai egyházmegye határainak radikális átrajzolása miatt. A most jóváhagyott reformot éveken keresztül készítették elő, majd az elmúlt hónapokban a Vatikánban tanulmányozták, s a pápa végül áldását adta rá. Ilyen esetekben a Szentszék a helyi püspökök kérését hagyja jóvá, abból kiindulva, hogy ők ismerik a legjobban a helyi egyház szükségleteit. A reform eredményeként két új egyházmegye jött létre, a Nyitrai püspökség északi területéből kialakított zsolnai, és a Nagyszombat-pozsonyi érsekség nyugati területeiből Idszakított Pozsonyi érsekség. Szlovákia továbbra is két főegyházmegyéből áll majd, ezek határai nem változtak meg. A kassai provinciát csak minimálisan érintette a változás (Breznóbánya is a rozsnyói püspökség része lett), ám a nyugati provincia központja Nagyszombatból a fővárosba tevődött át. így a kassai mellett a másik főegyházmegye ezentúl nem a nagyszombat-pozsonyi, hanem a pozsonyi lesz. Nagyszombat nevében érsekség marad, de gyakorlatilag püspökségi szinten a pozsonyi érsekség része lesz. Szlovákia területén az első püspökség a Nagymorva Fejedelmség idején alakult Nyitrán, majd néhány évtized múltán meg is szűnt. Az ország területe a Magyar Királyság megalakulása után az Esztergomi érsekséghez és az Egri püspökséghez tartozott, 1100 körül alakult újjá a Nyitrai püspökség. Az első nagy változás 1776-ban történt, amikor a két nagy - az Esztergomi és az Egri - egyházmegye területéből kihasítva megalakult a Besztercebányai, a Rozsnyói és a Szepességi püspökség. Ezt követte 1804-ben a Kassai püspökség megalakítása. A trianoni békeszerződés után egy ideig továbbra is az esztergomi, és az 1804-ben érseki rangra emelt Egri Főegyházmegyébe tartoztak a szlovákiai hívek, míg a Vatikán 1922-ben Nagyszombatban ún. apostoli adminisztratúrát hozott létre, s ennek rendelte alá a többi egyházmegyét. 1977-ben a pápa Nagyszombatot érseki rangra emelte, majd 1995-ben létrehozta a Kassai Főegyházmegyét is. 1776 óta a mostani változtatás volt a legnagyobb a helyi egyház történetében. Mivel a Vatikán nem szokta gyakran változtatni az egyházmegyék határait, feltételezhető, hogy hosszú évtizedekig a most elfogadott elosztás lesz érvényben. Hiányszakma? A reform nem vette figyelembe a magyar hívek korábbi kéréseit. A püspökkari konferencia szóvivője szerint az átalakítás célja az volt, „hogy közelebb kerüljenek a püspöki székhelyek a hívekhez, s ezáltal az egyház is közelebb kerüljön hozzájuk“. Amíg keleten a helyzet változatlan maradt, addig nyugaton az eddig a Nagyszombat-pozsonyi egyházmegyébe tartozó esperességek négy püspökség között lettek felosztva. Eddig a nyugat-szlovákiai papnövendékek az érsekség pozsonyi szemináriumában tanultak, most négy szeminárium között oszlanak majd meg, és sokkal szűkebb magyarlakta területen lépnek majd szolgálatba. Amíg tehát idáig például egy szenei születésű plébános akár Ipolyságon vagy Párkányban is szolgálhatott, a magyarlakta területek észak-déli felosztása lévén létrejött több püspökség miatt ezután már csak a szenei vagy a so- moijai esperesség plébániáin szolgálhat - vagy az egyházmegye szlovák területein. A szlovákiai magyar hívek egyik fő problémája az utóbbi évtizedekben a paphiány. 1989 előtt a kommunista rendszer limitálta a szemináriumba felvehető növendékek számát, utána viszont több fiatal inkább Magyarországon folytatta tanulmányait, és nem térhetett már vissza - vagy mert nem akart, vagy mert a helyi püspök nem kérte visszahelyezését. A bársonyos forradalom óta így több mint 50 papnövendék távozott az anyaországba, és nem tért vissza. A másik probléma a papnövendéknek jelentkezők nem egyenletes területi eloszlása - papi szolgálatra főleg a vallásosabb régiókból jelentkeznek. Egy nagyobb egyházmegyében - amilyen a Nagyszombat-pozsonyi volt - így a kevesebb papot „adó“ területeknek is jutott plébános. Ezután pár évtizeden belül előfordulhat, hogy a pozsonyi egyházmegyében több magyar pap lesz, mint ahány plébánia, míg például a nagyszombatiban jóval több plébánia is betöltetlen marad - vagy szlovák plébánost helyeznek oda. Egy magyar többségű egyházmegye kialakításával ennek elébe lehetett volna menni, mint ahogy a most Magyarországra távozó papnövendékek nagy része is itt tartható lenne. Az ügyben megszólaló magyar vüági és egyházi személyek szerint ebben a helyzetben magyar segédpüspökök, és a magyar ügyekkel megbízott püspökhelyettesek - ún. vikáriusok - kinevezése lenne a megoldás. Az elrendezéssel kapcsolatban az MKP is elégedetlenségének adott hangot. Bugár Béla szerint úgy kell megtárgyalni a magyar hívek javaslatait, „hogy azt ne lehessen nyomásgyakorlásnak venni“. „Most ez egy érzékeny időszak, amikor nem mindegy, hogy hogyan fog reagálni a püspökkari konferencia“ - mondta lapunknak az egykori Magyar Keresztény- demokrata Mozgalom elnöke, aki szerint tárgyalni kell. A Pázmáne- um polgári társulás, mely magyar híveket és papokat tömörít, ez ügyben tiltakozó levél megírását tervezi, melyet a következő napokban szeretne eljuttatni a püspökkarikonferenciának. (MSz) ÚJ FŐPAPOK Stanislav Zvolenský pozsonyi érsek 1958-ban született Pozsonyban: 1982-ben szentelték pappá Pozsonyban. Pályája kezdetén Galántán volt káplán. 1989 után Innsbruckban és Rómában tanult tovább, később a pozsonyi szemináriumban oktatott. 2001-ben a Komenský Egyetem papnevelő karának dékánhelyettesévé választották, s egyben a Nagyszombat-pozsonyi Egyházmegye érseki helynökévé nevezték ki. 2004-ben segédpüspökké szentelték. Az UPN iratai alapján a kommunista állambiztonság megfigyelte, és „bizalmas“ kategóriában nyilvántartotta. Tomáš Galis zsolnai püspök A Vágsellyei járásban fekvő Sókszelőcén született 1950- ben. 1976-ban szentelték pappá Pozsonyban. 1990-ig különböző falvak plébánosaként szolgált, 1990-től besztercebányai plébánosként tevékenykedett. 1993-95 között a krakkói pápai akadémián folytatott tanulmányokat. 1990 és 1999 között a besztercebányai püspökség Badínban székelő szemináriumának rektora volt. 1999-ben besztercebányai segédpüspökké szentelték. Csütörtök 179 Többnyire felhős lesz az égbolt. Helyenként esőre, a hegyekben havazásra számíthatunk. SHmi Az orvosmeteorológia ■ A térképen a legmagasabb nappali bőmérsékleteket tűntettük tel. VÁROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony felhős égbolt-2° 9° felhős égbolt 4° ír felhős égbolt 5“ 12“ Nyitra borús idő-r 6° borús idő 1” 10" felhős égbolt 4“ 12“ Dunaszerdahely felhős égbolt-3" 8° felhős égbolt 3° 10“ jobbára felhős ég 4“ 11“ Komárom borús idő-2’ 7“ felhős égbolt 3" 11“ felhős égbolt 4“ 11“ Ipolyság felhős égbolt-1" 5" felhős égbolt 2° 8“ felhős égbolt 3“ 10“ Rimaszombat borús idő-2° 4° telhős égbolt 0° 8“ felhős égbolt 1“ 10“ Kassa felhős égbolt-2° 2” felhős égbolt 1“ 6" felhős égbolt 2“ 7“ Királyhelmec borús Idő-2° 2° borús idő r 6“ felhős égbolt 2" 7“ Besztercebánya eső-2° 7" felhős égbolt 0° 8“ felhős égbolt 2" 8“ Poprád jobbéra felhős ég-3" 4“ eső 2° SM hőzáporok 3’ 7“ IDŐJÁRÁS A HEGYEKBEN Chopok Juh - Kosodrevina 160 cm Chopok Juh - Srdiečko 100 cm Csorba-td 100 cm Martinské hole 90 cm Roháče-Spáleoá dolina 80 cm HOJELENTES A SZLOVÁKIAI SÍPÁLYÁKRÓL Skalka pri Kremnici Vrátna - Paseky Skipark Kubínska hoľa Skicentrum Čertovica Pavčina Lehota /11 Pentek 2008. február 21., 12:00 Jobbara famos égbolt, elvétve eső. Szél: NY, 5-25 km/h Szombat 5712 Felhős égbolt. záporok, hózáporok. Szél: ENY, 15-35 km/h Vasárnap Többnyire derült idő. reggel elvétve köd. Szél: DNY-NY, 11 u—zo Km/n n ICVCyU 11UI1IGI3GMGIC tl5 • 10 * -5 • 0* 5 • ........ 10* 15° 20 * 25 * 80 cm 75 cm 75 cm| A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva ľ" szél a melegfront n ciklon Pozsony 06.52 Pozsony 17.17 Pozsony 290 árad 70 cm hidegfront - -»■ okklúziós front v anticiklon Besztercebánya 06.45 Besztercebánya 17.09 Komárom 175 árad 70 cm Készíti az SHMÚ Kassa 06.36 Kassa 17.00 Párkány 90 változatlan
