Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-20 / 43. szám, szerda
8 Külföld ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 20. www.ujszo.com Ötpárti javaslat a KMKF-ről Budapest. Az öt parlamenti párt közösen nyújtott be határozati javaslatot arról, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) váljon az Országgyűlés saját állandó intézményévé. Az indoklása: Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia uniós csatlakozásával a magyarmagyar kapcsolatok sokrétűbbé váltak, ami szükségessé tette e kapcsolatok parlamenti dimenziójának megalakítását. Azt is rögzíti, kik vesznek részt a KMKF-en, amelynek elnöke a házelnök. Az indítványban az Ország- gyűlés felkéri a kormányt, támogassa a KMKF testületéinek működését a szükséges információk rendelkezésre bocsátásával, vagyis rendszeresen tájékoztassa e testületeket a határon túli magyar nemzeti közösségekkel kapcsolatos lépéseiről. Ajavaslat szerint a KMKF feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet az Ország- gyűlés költségvetésében kell biztosítani. (MTI) Berlin és Vaduz viszálya Berlin. Sajátos diplomáciai viszállyá nőtte ki magát Németország és Liechtenstein között a németországi adócsalási botrány. Otmar Hasler liechtensteini miniszterelnök tegnap aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a német hatóságok a hercegséget teszik felelőssé a német adóeljárás hiányosságaiért. Problematikusnak nevezte, hogy a német szövetségi hírszerzés (BND) lopott banki adatokat vásárolt. Még élesebben fogalmazott Alois liechtensteini trónörökös. Ő már a hercegség elleni támadásról és durva média- kampányról beszélt, és rendkívül élesen bírálta a német hírszerzést, amiért több millió eurót fizetett ki egy „elítélt bűnözőnek”. A botrány előzményeihez tartozik: a BND titkos liechtensteini informátortól vásárolt banki adatokat, s ennek nyomán merült fel Németországban a sorozatos adócsalások gyanúja. (MTI) Örmény elnökválasztás Jereván. A kaukázusi országban tegnap mintegy 2,3 millió választójogosult este 8-ig adhatta le voksát kilenc jelöltre. A választás esélyese az 53 éves Szerzs Szargszján kormányfő, oroszbarát politikus, Robert Kocsatján leköszönő államfő szövetségese, egyszersmind kiszemelt utóda. Az előzetes közvéleménykutatások szerint Szargszján a voksok legalább 50 százalékára számíthat. Második fordulót csak akkor rendeznek, ha egyik jelölt sem éri el az első körben az 50 százalékot. Mellette szól az is, hogy miniszterelnökként évi 10 százalékos gazdasági növekedést mutathat fel. Rajta kívül komoly jelöltnek tekinthető Levon Ter-Petroszján, a független Örményország első elnöke. (MTI) Egyre több állam ismeri el a független Koszovói - Javier Solana Pristinában tárgyal az uniós segítség különböző lehetőségeiről Először léptek közbe a békefenntartók Szerb fiatalok tegnap két határátkelőt gyújtottak fel (SITA/AP-felvétel) Pristina/Belgrád. Felgyújtottak két átkelőt tegnap Szerbia és Koszovó között a tartomány elszakadását ellenző szerbek. Kosovska Mitrovica szerbek lakta részében gránátokkal robbantották fel az ENSZ-köz- igazgatás több gépkocsiját. ÖSSZEFOGLALÓ Feldühödött szerb csoportok megtámadták és felgyújtották tegnap délelőtt az 1-es kapu néven ismert jarinjei és a 31-es kapu néven ismert banjai átkelőt. A KFOR bejelentette, Koszovó függetlenségének kinyilvánítása óta először volt kénytelen beavatkozni. A térségben francia, dán, belga és amerikai KFOR-egységek állomásoznak. A jarinjei átkelőn szolgáló koszovói rendőrök egy alagútban kerestek menedéket, úgy kértek segítséget a NATO vezette békefenntartó erőktől, miközben több mint 1000 tüntető megpróbálta lebontani az őrhelyet. Egy szemtanú arról számolt be, hogy a koszovói rendőrség albán nemzetiségű tagjai visszavonultak, a szerb nemzetiségűek pedig átmentek Szerbiába. Egyébként a szerb fővárosban, Belgrádban is zavargásokba torkolltak a hétfő esti, békésnek indult tüntetések. Tegnap hajnalban a legsúlyosabb gránátrobbantások Zvecan- ban, Kosovska Mitrovica szerbek lakta elővárosában történtek. Ott az UNMIK, az ENSZ-közigazgatás két szolgálati járművét tették teljesen tönkre. Tiltakozó fiatalok egy csoportjának akciójáról van szó. Feltételezések szerint ez a csoport állhat további négy, az elmúlt éjszaka elkövetett robbantás mögött is. Egyelőre nem készült összegzés arról, hány ország ismerte el eddig Koszovót, hány közölte, hogy hamarosan megteszi ezt. Ez utóbbiak száma több tucatra rúg. Ami érdekesség: több afrikai állam is bejelentette a hivatalos elismerést, így pl. Szenegál. Hasonlóan járt el Tajvan is, amire a kínaiak felháborodtak, mert szerintük Tajvannak erre nincs joga. Több külföldi diplomata is Pristinába érkezett, akikből a hivatalos formaságok után valószínűleg koszovói nagykövet lesz. Itt kell említeni, hogy Szerbia, miután hétfőn este hazarendelte amerikai nagykövetét - Koszovó elismerése miatt - megerősítette: alacsonyabb szintre szállítja le diplomáciai kapcsolatait a Koszovó függetlenségét elismerő országokkal. A közeli napokban várhatóan hazarendeli nagyköveteit Nagy-Britanniából, Franciaországból és Németországból is, amint ezek az államok - előzetes bejelentésüknek megfelelően - hivatalosan elismerik Koszovót. Pristinába utazott tegnap az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Javier Solana Fatmir Sej- diu elnökkel és Hashim Thaci miniszterelnökkel tárgyalt. Brüsszeli értesülések szerint egyfelől tájékoztatta a koszovói vezetőket, miként lehet felhasználni különböző uniós támogatási alapokat, másfelől megvitatta velük az EU- LEX Koszovó elnevezésű misszió ügyét. (MTI, s, ú) Minden bizonnyal ellenzéki politikus lesz a kormányfő Pakisztánban - Musarraf elnök már mindenkivel együttműködne A kormánypárt és az iszlamisták súlyos veresége ÖSSZEFOGLALÓ Iszlámábád. Az ellenzéki pártok arattak győzelmet a hétfői pakisztáni parlamenti választásokon - ez derült ki a tegnapi nem hivatalos részeredményekből. Az ország 272 választókerületének többségéből, 229-ből beérkezett szavazatok összeszámlálása után közölték: alaposan meggyengült a Pervez Musarraf elnököt támogató kormányzó párt, és megsemmisítő vereséget szenvednek az iszlamisták, akik a legutóbbi, 2002-es választásokon meglepően jól szerepeltek. A dél-ázsiai atomhatalom következő kormányfőjét minden jel szerint az ellenzéki pártok adhatják. A Geo TV szerint a két ellenzéki párt Benazir Bhuttónak van a legtöbb plakátja Iszlámábádban. Holtában is megnyerte pártjának a választást. (SITA/AP-felvétel) együtt a nemzetgyűlés 272 mandátumának több mint felét szerezte meg, 144 képviselői helyhez jutott. A részeredmények szerint a Pakisztáni Néppárt (PPP) több mint 33 százalékot szerzett, és a Navaz Sarif volt miniszterelnök vezette Pakisztáni Muzulmán Liga (PML-N) 27,5 százalékon áll. A Musarraf elnököt támogató kormányzó Pakisztáni Muzulmán Liga (PML-K) messze lemaradt, mindössze 37 helyet szerzett, s máris elismerte vereségét. Noha Musarraf maga nem indult a választáson - már tavaly ősszel biztosította újabb ötéves elnöki mandátumát -, a hétfői voksolást sokan az ő politikájáról tartott referendumnak tekintik. Előre közölte: a választások kimenetelétől függetlenül kész együttműködni a leendő miniszterelnökkel. A részvételi arányt megfigyelők 30-40 százalék közöttire becsülték. Sokan az erőszaktól tartva nem vettek részt a szavazáson. A választások napján a hatóságok közlése szerint 24-en vesztették életüket politikai indíttatású erőszakos cselekményekben. Emiatt összesen négy választókerületben halasztották el a voksolást. Pakisztán parlamentjének alsóháza, a nemzetgyűlés 342 tagú, de csak 272 helyre választanak képviselőt. A maradék 70 mandátum közül 60-at nőknek tartanak fenn, a többit a kisebbségek képviselőivel töltik föl. (MTI, Reuters) Mindössze három volt szociáldemokrata képviselő biztosítja jelenleg a jobbközép kormánykoalíció számára a többséget Belső pártviszályok robbantak ki Klaus győzelme miatt KOKES JÁNOS Prága. Heves vitákat robbantott ki a cseh pártokban az, hogy az államfőválasztásnál néhány szociáldemokrata, kereszténydemokrata és zöld honatya szavazásával vagy távolmaradásával lehetővé tette Václav Klaus újraválasztását. A múlt pénteki elnökválasztást az döntötte el, hogy három volt szociáldemokrata Klaust támogatta, egy zöld honatya távolmaradt a szavazástól, míg a kommunisták a 3. fordulóban megvonták a támogatásukat Jan Švejnartól. Az ellenzéki szocdemek (ČSSD) frakciója már a szavazás előtt kizárta soraiból Evžen Snítilýt, aki bejelentette, hogy Klaust támogatja. Márciusban a párt soraiból is kizárják. Mandátuma visszaadására Snítilý nem hajlandó. A lapok szerint Snitilýt, akit az első választás idején szívzavarok és idegösszeroppanás miatt kórházba szállítottak, a polgári demokraták (ODS) azzal zsarolták meg, hogy nyilvánosságra hozzák: a szocialista rendszerben együttműködött a korabeli katonai titkosszolgálatokkal. Snitilý ezt tagadja, de a bizonyítékok állítólag egyértelműek. Snítilý így csatlakozott a szociáldemokraták soraiból korábban kivált két képviselőhöz, akik a kormányoldalt támogatják. A jobbközép koalíció többségét most csak ez a három képviselő biztosítja. Vihar van a koalíciós néppártban (KDU-ČSL) is, ahol egy Klausra szavazó honatyát regionális szervezete szintén a pártból való kizárással fenyeget. De mivel a párt egésze megosztott volt az államfő kérdésében, így honatyái szabad kezet kaptak. A sajtó szerint többségük azért támogatta Klaust, mert az ODS megígérte: a kormány rendezi az egyházi kárpótlás rendszer- váltás óta húzódó ügyét. A Švejnart támogató koalíciós zöldeknél (SZ) az váltott ki vihart, hogy az egyik képviselő asszony betegségére hivatkozva nem vett részt a szavazáson. Olga Zubová esetét a jövő héten tárgyalja a párt országos vezetése. Az ODS szenátori klubja bejelentette: büntető feljelentést tett Josef Novotný független szenátor ellen, aki a választás napján azt állította, egy polgári demokrata kollégája kétmillió koronát ajánlott neki, ha Klaust fogja támogatni. Novotný jelezte, hogy az illető nevét csak a rendőrségnek hajlandó megmondani. Az ODS alaptalan rágalomnak minősítette az ügyet. PORTRÉ Keményen elbánt minden ellenfelével MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Havanna. Fidel Castro Rúz, Kuba távozó elnöke a hivatalos adatok szerint 1926. augusztus 13-án született Oriente tartományban. Spanyolországból érkezett mező- gazdasági munkás apja és kubai kreol anyja 8 gyermeket nevelt. Fidel középiskoláit a jezsuitáknál végezte, majd a havannai egyetemen jogot tanult, részt vett a diákok politikai harcaiban. Batista katonai puccsa után, amely kiszolgáltatta az országot az USA-nak, Castro 1953. július 26-án száz fővel megostromolta a Moncada- laktanyát, az akció kudarca után 15 évre ítélték és száműzték. Két év múlva a nemzetközi tiltakozások hatására kegyelmet kapott. 1956-ban Castro 12 emberével a Sierra Maestra hegységbe vette be magát és gerillaharcot kezdett. A felkelők 1959. január 1-jén bevonultak Havannába. Castro mint főparancsnok, majd kormányfő marxista-leninista programot hirdetett. Az államosítások miatt konfliktusba keveredett az USA-val, amely 1961 januárjában megszakította a diplomáciai kapcsolatokat, április 15-én pedig már bombázta Havannát. Két nap múlva a Disznó-öbölnél 1300 kubai emigráns (amerikai támogatással) partraszállást kísérelt meg, de támadásuk három nap alatt összeomlott. 1962 februárjában Washington kereskedelmi embargót rendelt el Kuba ellen, válaszul Castro Moszkva támogatását kérte, s a szovjetek rakétákat telepítettek Kubába. Az atomháborúval fenyegető konfliktus 1962 őszén végül békésen oldódott meg, Kuba pedig egyre jobban a Szovjetunióhoz és a kommunista ideológiához kötődött. A szocialista világrendszer 1989-es összeomlása után sokan azt várták, hogy Castro is megbukik, ám alábecsülték őt. Kuba elszigetelődött ugyan, de a Líder Máximo belső ellenzéke nem tudott felülkerekedni. Valós vagy vélt ellenfeleivel keményen bánt Fidel 2005-ben (Reuters) el: több tízezerre teszik a megkínzott vagy kivégzett ellenzékiek és ellenállók számát, újabb tízezrek lélekvesztőn Floridába menekülve vesztették életüket. Kirúgták a szállodából Koppenhága. Nemkívánatosnak nyilvánították, ezért el kell hagynia alkalmi lakóhelyét, egy dániai szállodát a Mohamed-karikatúrák egyik alkotójának. A 73 éves Kurt Westergaard elmondta: a hotel vezetősége biztonsági rizikót lát a személyében, ezért távozásra szólította fel. A rajzoló és a felesége a hét közepétől kezdve hajléktalan lesz, mivel halálos fenyegetések miatt a lakásukba sem térhetnek vissza. A dán rendőrség egy hete vett őrizetbe 3 arabot, akik Westergaardot akarták meggyilkolni, (mti)
