Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-19 / 42. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 19. Közélet 3 Európa legújabb államának területe megközelítőleg akkora, mint a Besztercebányai kerület Hol van a Rigómezei Köztársaság? Montenegrói —, Szerbia Pristina/-.. UK szerbek Macedónia albánok ■ Terület: 10 887 km2 ■ Lakosság: 2,2 millió (2005-ös becslés) ■ Népsűrűség: 202 fő/km2 ■ Hivatalos nyelv: albán, szerb Nemzetiségi megoszlás (2000): albán 88%, szerb 7%, bosnyák 3%, roma 2%, török 1% Szlovénia-\ Horvátország . Cŕ Be,8rád ' \ Bosznia és 7 g 1 Hercegovina Szerbla Montenegró ^ ^ Albánia Lehetséges forgatókönyvek Elfogadják az új zászlót, címert és himnuszt, a hivatalos ünnepségekre pedig két héten belül kerül sor. Szerbia valószínűleg hazarendeli nagyköveteit a Koszovói elismerő országokból. Szerbia lezárhatja a határait, és kereskedelmi embargót hirdethet. ■ Szerbia megszakíthatja az áramellátást, a telefon- és internet szolgáltatást. Szétesik a szerb kormánykoalíció, mert nem tudnak megegyezni a politikai orientáció kérdéseiben. REUTERS $ Tévhitek Koszovóról ♦ Koszovó a 20. század elején még szerb többségű volt, és csak a rendkívül magas albán népszaporulatnak köszönhetően albáno- sodott el - a valóságban már száz évvel ezelőtt is a lakosság kétharmada albán volt. ♦ Az albánok „veszélyes“ mohamedán fanatikusok - a valóságban az albánok nagy része nem gyakorolja hitét, és jól megférnek egymás mellett a katolikus, ortodox és mohamedán albánok. ♦ A terület eredeti lakosai a szerbek - a valóságban a délszlávok a 6. században jelentek meg a térségben, míg az albánok ősei már korábban is a régióban laktak, (ú) A feketepiaccal az ENSZ-misszió sem boldogult Felpereghet a gazdaság ÚJ SZÓ-ELEMZÉS Koszovó vasárnap kikiáltotta függetlenségét, a világ jelentősebb államainak nagy része a következő napokban valószínűleg elismeri ezt. Összeállításunkban arról adunk képet, milyen is Európa legfiatalabb állama, mely a világ 193. országa. . ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Besztercebányai kerületnél valamivel nagyobb területű Koszovó északról és keletről Szerbiával és Montenegróval, délről Macedóniával, délnyugatról pedig Albániával határos. A térségben 1991 óta nem szerveztek a nemzetközi standardoknak megfelelő népszámlálást, így a lakosság összetételéről csak hozzávetőleges adatokkal rendelkezünk. A valamivel több mint két millió lakos több mint 90%-a albán nemzetiségű, az egykori „államalkotó“ szerbek aránya 5% körül mozog. A lakosok nagy része muzulmán vallású. Fővárosa Pristina, a fizetőeszköz a szerb dinár és az euró. Koszovó Európa egyik legszegényebb országa, amely mindig is a volt Jugoszlávia legfejletlenebb területének számított. A lakosság nagy része munkanélküli, a dolgozók többsége mezőgazdasággal foglalkozik. Az államforma parlamenti demokrácia, köztársasági elnöke Fatmir Sejdiu, miniszter- elnöke Hasin Thaci. A parlament 120 tagú, tíz-tíz hely a szerb, illetve a többi nem albán kisebbségnek van fenntartva - a maradék 100 hely sorsa közvetlen választások útján dől el. Koszovó a szerb államiság egyik bölcsőjének számít - a délszlávok a 6. században telepedtek le a területen. Máig vitatott, hogy az albánok ősei akkor már ott éltek-e - egyesek az illíreket, mások a trákokat vagy a dákokat tartják az albánok őseinek. A terület a középkor folyamán fokozatosan a szerb állam része lett, több koraszerb írásos emlék is Koszovó területéről származik. A középkorban magyarul a térséget Rigómezőnek hívták - a koszovo szó a rigó szláv megfelelőjéből ered. 1389-ben itt szenvedtek a szer- bek döntő vereséget a törököktől, akik ezután fél évezreden keresztül a térség uraivá váltak. 1448-ban Hunyadi János az ún. második rigómezei csatában szintén vereséget szenvedett az oszmánoktól. Az első balkáni háborúban (1912-13) Szerbia szerezte meg Koszovói a végnapjait elő Oszmán Birodalomtól, amely már akkor is albán többségű volt. A 19. század végén az albánok a mai Koszovó területén, Prizren- ben alakították meg az önálló Albánia megteremtéséért harcoló szervezetüket (Prizreni Liga). A két világháború között Jugoszlávia része volt, a második világháború alatt Albániához tartozott. A titói Jugoszláviában Szerbia részeként nagyfokú autonómiát kapott, a nyolcvanas évek elején az albánok köztársasági rangra szerették volna emelni a tartomány jogállását. 1989-ben Szlo- bodan Milosevics eltörölte Koszovó autonómiáját. A kilencvenes években az albánok gerillaharcot indítottak a tartomány függetlenségéért, melyre a szerb hatalom etnikai tisztogatással, és az albánok tömeges kiűzésével válaszolt. Emiatt 1999-ben a NATO tizenegy hétig bombázta Szerbiát, majd miután Belgrád megadta magát, Koszovó köz- igazgatását kivonták Szerbia kezéből, és az ENSZ missziójának adták. Vasárnap a koszovói parlament kinyilvánította az ország függetlenségét. A hétvégén kikiáltott függetlenséget a következő napokban valószínűleg az európai államok nagy része, és az USA elismeri. A nemzetközi közösség valószínűleg megtiltja az országnak az Albániával történő egyesülést, és hosszú évekig jelen lesz a térségben. Az Albániával történő egyesülés gazdasági okokból sem válna az ország javára, mivel elmaradottsága ellenére is fejlettebb albán szomszédjánál, és nagyobb gazdasági potenciállal bír, mint Albánia. Ha viszont belátható időn belül nem egyesül Albániával, ez a lépés később egyre valószínűtlenebb lesz, mivel fokozatosan megerősödhet a már kialakulófélben lévő koszovói identitás. Európában több példa is van arra, hogy két szomszédos ország - annak ellenére, hogy lakossága egy nyelvet beszél, s valaha egy államban élt - megtartja függetlenségét: Románia és a Moldovai Köztársaság, Németország és Ausztria is példa erre. (MSz, mti) \ Koszovó címere. Zászlaja ugyanilyen, csak pajzs nélkül. (Reuters) Gazdasági szempontból nemcsak Koszovónak, hanem Szerbiának is jelentős haszna származhat abból, hogy a dél-szerbiai tartomány függetlenné vált - állapította meg elemzésében a bécsi székhelyű Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (WIIW) tanulmánya. Eszerint Koszovó a teljes függetlenség esetén tüstént hozzákezdhet az újjáépítéshez, rövid időn belül áramolhatnak a külföldi befektetések a bányászatba, az energiaágazatba és az infrastruktúrába. A gazdasági bővülés üteme megkétszereződhet, és évi 7-8 százalékra emelkedhet. A tartomány gazdasága jelenleg ugyanakkor az egyik legfejletlenebb Európában. 2006-os adatok szerint az egy főre jutó éves bruttó hazai össztermék (GDP) 1500 euró, egybevetésül: Szlovákia 10 ezer euró fölötti mutatóval bír. Ennek köszönhetően a lakosság 40 százaléka napi 2 dollárnál kevesebből él. Tito elnökségének idején a gazdagabb tagköztársaságok, Szlovénia és Horvátország GDP-jének töredékét próbálták Koszovó fejlesztésére fordítani, ám a tartomány mindvégig Jugoszlávia szegényháza maradt a rossz gazdaságpolitika, az elmaradott társadalmi beidegződések, a folytonos politikai feszültségek, illetve a szerbek és az albánok közötti ellentétek miatt. Az infláció alacsony ugyan, de a külső adósság magas (eléri az össztermék 70 százalékát). Koszovó a külföldön élő albánok segítségére van utalva: az ő hozzájárulásuk a GDP legalább 13 százalékát adja. A volt szerb tartomány pénzneme az euró, az unió fizetőeszközét Brüsz- szel és Majna-Frankfurt beleegyezése nélkül vezették be. Az ipari szektor igen fejletlen, az áramellátás megbízhatatlan. Az albánok megszakították a szerb falvak villanyellátását, ahol gyakran napi 20 órán át áram nélkül maradnak. A villanyáram-korlátozás általában nemzeti hovatartozás alapján történik. A nyomásgyakorlás további eszköze a víz: a szerbek kezén van ugyanis a gazivodai víztározó, amelynek nemcsak regionális szerepe van, hanem ipari vizet szállít Koszovó legfontosabb hőerőművének is. A munkanélküliség elképesztően magas: 40-50 százalék közötti. Koszovó Horvátországgal, Boszniával, Macedóniával és természetesen Albániával kötött szabadkereskedelmi egyezményt. A tartomány legfőbb külkereskedelmi partnere azonban nem a volt anyaország, hanem Macedónia. A második helyen Szerbia áll, amelyet Németország és Törökország követ. A gazdaság újjáépítését merőben nehezíti, hogy rendkívül „fejlett” feketegazdaság alakult ki. Egyes helyi maffiák olaj-, cigaretta- és cementcsempészetből élnek - nem is rosszul. A korrupció és a szervezett bűnözés befolyása elképesztő méreteket ölt. Visszaszorítására az ENSZ-misszó (UNMIK) sem talált semmiféle megoldást. Egyelőre mintha az Európai Unió is tanácstalan lenne a koszovói gazdaság fejlesztésének ügyében. Az unió legfőbb feladatának a privatizáció felgyorsítását tartja, alacsony adókkal próbálja idecsalogatni a befektetőket. Vitathatatlan tény, hogy Szerbia az eltelt évtizedekben hatalmas tőkét fektetett be a tartomány gazdasági fejlesztésébe. A második világháború befejezése óta az egykori Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 17 milliárd dollárt ruházott be a Koszovó Autonóm Tartomány fejlesztésébe, Szerbia pedig több mint 5,5 milliárdot a hőerőművek és az áramelosztóhálózat kiépítésébe, valamint a közművesítésbe. Az utóbbi hét év során a Szerb Villamos Művek a tartomány területén levő energetikai rendszer fenntartására és felszerelésére évente átlagosan mintegy 22 millió eurós összeget fordított. Nem véletlen az energiaszektor emlegetése, ugyanis Koszovóban található Európa harmadik legnagyobb barnaszéntartaléka; az új ország földje emellett gazdag aranyban, ezüstben, ólomban, nikkelben és ónban is. A NATO-bombázások, valamint az UNMIK-közigazgatás koszovói bevezetése óta, Szerbia tovább folytatta fejlesztési beruházásait a tartomány azon területein, amelyeken többségben volt a szerb lakosság. 2002-től egészen napjainkig a Zubin Potok, Gnjilane, Leposavič és Brezovica községekbeli vállalatok fejlesztésére csaknem 155 millió dollárt fektetett be. A Szerb Nemzeti Bank adatai szerint a tartomány területén levő 837 vállalatban a szerb állami tőke részvétele általában mintegy 60 százalék. A koszovói társadalom rendkívül fiatal. A 14 év alattiak aránya 32 százalék, a 65 év felettieké pedig mindössze 6,5 százalék - Európában itt a legmagasabb a nép- szaporulat. (s, mi, só, nsz) PORTRÉ Hasim Thaci,a Kígyó Az új ország vezetője 1968-ban született, az ország középső területén fekvő Brocna községben. A pristinai egyetemen történelmet és filozófiát tanult, 1991-ben az albán egyetemisták szövetségének vezetőjévé választották. 1995-től Zürichben folytatta politológiai és történelmi tanulmányait, hamarosan azonban hazatért, és a Koszovói Felszabadító Hadsereg (UCK) tagja lett. 1999 márciusában az UCK vezetőjévé választották, a Rambouil- letben tartott béketárgyalásokon ő volt az albánok egyik képviselője. Később felhagyott a gerillaharccal, megalapította a Koszovói Demokrata Pártot (PDK), melynek élén 2007-ben megnyerte a parlamenti választásokat és kormányfő lett. (mti, ú) Kedd 2710C Többnyire derült lesz az égbolt, a keleti és a nyugati régiókban időnként beborulhat az ég. A hegyekben elvétve havazásra is számíthatunk. Y Szél: ENY, 5-25 km Az orvosmeteorológia a Panoráma oldalon olvasható A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel VAROSOK Pozsony Nyitra Dunaszerdahely Komárom Ipolyság Rimaszombat Kassa Királyhelmec Szerda 4710° 2008. február 19., 12:00 ZZ ŕ-----u? // Többnyire derült égbolt, elvétve záporok. Szél: DK-D, ^| 10-15 km/h Csütörtök gfSjpLt Jobbara lemos égbolt, eső bavazas. Szél: DNY, 10-20 km/h Péntek Változóan felhős égbolt, elvétve gyenge csapadék. Szél: ENY, 15-20 km/h ■K Pozsony Besztercebánya Kassa Pozsony Besztercebánya Kassa 17.14 17.05 16.57 Pozsony Komárom Párkány 290 arad apad apad 06.55 06.48 06.40 165 MA HOLNAP HOLNAPUTÁN kevés felhő 0° 9° kevés felhő-r 9° eső 2° jobbára felhős ég-1° 9° kevés felhő-3° 8° eső r kevés felhő 0° 9° kevés felhő-2° 9° eső 2° kevés felhő-1° 10° jobbára felhős ég-2° 10° eső 1° jobbára felhős ég-1“ 9° jobbára felhős ég-2° 8° eső 0° felhős égbolt-4° 5° kevés felhő-4° 7° eső-2° felhős égbolt-3" 6° jobbára felhős ég-3° 5° eső-2° jobbára felhős ég-3’ 6° felhős égbolt-3° 5” eső-3° jobbára felhős ég-2° 6° jobbára felhős ég-5° 6° eső-2° felhős égbolt-5" 4° jobbára felhős ég-5° 5° eső-3°-Kosodrevina 160 cm Juh - Srdiečko 100 cm Csorba-tó 100 cm Martinské hole 90 cm Roháče-Spálená dolina 80 cm Skalka pri Kremnici Skipark Kubínska hoľa Skicentrum Čertovica Pavčina Lehota Skipark Ružomberok A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva t” szél .a. melegfront n ciklon „ hidegfront - - okklúziós front v anticiklon Készíti az SHMÚ
