Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-18 / 41. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 18. www.ujszo.com Már csaknem mindenki elmondta saját verzióját arról, hogy kinek mi éri meg Második nyugdíjpillér: nem nyugszik a kabinet Kigolyózzák az idősebbeket? Pozsony. A HZDS javaslataival közel azonos módosításokat helye­zett kilátásba a szociális minisztérium is. A pénteken nyilvánosság­ra hozott előzetes elképzelés szerint minimális nyugdíjat vezetné­nek be, rendeznék az 1988 előtt kiszabott járadékokat is. Várhatóan a Szociális Biztosító kapja azok megtakarítását, akik nem teljesítik a második pillérben a 15 éves spórolási kötelezettséget. A törvényt júniusig készíti elő a tárca, és 2009januárjában lépne életbe, (-lpj) RÖVIDEK Konszenzus önmagukkal? Pozsony. A képviselői mentelmi jog kérdése addig nem oldódik meg, amíg a parlamentben nem lesz konszenzus jelentette ki teg­nap a Markíza televízióban Dušan Čaplovič miniszterelnök-he­lyettes. A Ház múlt héten átdolgozásra visszaadta a Pavol Paška házelnök által kidolgozott alkotmánytörvény-javaslatot; az elkép­zelést a Smer egyetlen képviselője sem támogatta. Dániel Lipšic szerint azonban a koalíció csak színházat játszott, az embereket akarta félrevezetni. A KDH-képviselő még nagyobb változást sür­get: szerinte csak a honatyák parlamenti „szereplését” kellene vé­deni mentelmi joggal. Čaplovič úgy véli, a mentelmi jog a parla­ment ügye, nem a kormánynak kell vele foglalkoznia. Közölte: ez a kérdés Pavol Paška szívügye, és elismerte ugyanakkor, hogy a koalíciós pártok közt sincs egyetértés. (1. p. j.) Lipšic és a szélsőségesek céljai Pozsony. A szólásszabadságnak, nem pedig a büntető törvény- könyvnek kellene vonatkoznia a holokauszt tagadására - véleke­dik Daniel Lipšic egykori igazságügyi miniszter. Meggyőződése, nem létezhet állam által meghatározott igazság, ezért az üyen vé­leményekre is vonatkoznia kell a szólásszabadságnak. Egyébként ugyanezért tüntettek tavaly novemberben - a rendszerváltás 18. évfordulóján - az elnöki palota előtt az újfasiszta szervezetek kép­viselői is. A kopaszra nyírt fiatalok a Hlinka-gárda egyenruhájá­ban a Slovenská pospolitosť zászlaját lengették, és azt követelték mint Lipšic: ne legyen büntethető a holokauszt tagadása, (dem, s) Ha medvét látnak, ne fussanak Pozsony. Évente átlagosan hat embert támad meg Szlovákiá­ban barnamedve. Az Állami Természetvédelmi Intézet szerint az ország nagyságához képest túl sok él ebből a vadállatból, mintegy 800 egyed - ezért elég nagy a valószínűsége annak, hogy egy dél­utáni séta közben a Magas-Tátrában medvével találkoznak. Ilyen­kor szakértők szerint nem ajánlatos védekezni és menekülni. A menekülés ugyanis kiprovokálja az állatot, amely azonnal az illető után iramodik, s pillanatok alatt utoléri. Ha a medve nem sérült vagy nem védi bocsait, akkor nem támad emberre. Teljes csend­ben sem ajánlatos az erdőben sétálni, az enyhe hangoskodás ugyanis elriasztja a medvéket, (ú, m) Čaplovič: mi közünk van nekünk az SNS-hez? Megint bűzlik Slota szája ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem sokkal azután, hogy Václav Klaust pénteken újabb öt évre a Cseh Köztársaság állam­főjének választották, Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnö­ke kijelentette: Klaus sikertelen el­lenjelöltje Jan Švejnar egy ganéj”. Dušan Čaplovič miniszterelnök­helyettes szerint Slota „ismét be­rúgott, ezért nem kell kommentál­ni szavait”. Ugyanakkor sajnála­tosnak nevezte, hogy a nemzeti vezér parlamenti képviselőként „ilyen gusztustalanul viselkedik”. „Václav Klaus olyan ember, akit nagyon tisztelek. Nem öt, nem tíz, hanem húsz éve tisztelem. Ó egy, egy értelmes közgazdász, aki na­gyon sokat jelent nekem” - reagált Slota a Sme napilapnak Klaus új­raválasztására. A sikertelen ellen­jelöltről, Švejnarról bővebben ki­fejtette véleményét: „Na hát, ez a jöttment, aki Amerikából érkezett (nevetés), hát, én nagyon csodál­koznék; csodálkoznék mindenkin. A csehek biztos lapáttal kergetnék el... Én nem értékelhetem különö­sebben a cseh választókat, és így tovább, és így tovább, de minden­esetre azt gondolom, hogy ez egy, egy ganéj lenne, ganéj.” Čaplovič sajnálatosnak nevezte, hogy az új­ságírók újra Slota vulgáris kijelen­téseivel foglalkoznak, és nem az­zal, hogy Juraj Liška, az SDKÚ képviselője azt hazudta, hogy be­tegállományban van, holott Spa­nyolországban nyaralt. „Erről egy újságban sem olvastam. És mit mondjak Slotáról? ígéretet tett, hogy nem fog vulgárisán nyilat­kozni a magyarokról, s ha jól tu­dom, Švejnar nem magyar. De az SNS elnökének kijelentéseivel nem értek egyet, Švejnar ezt nem érdemli meg” - mondta Čaplovič. Arra a kérdésre, nem gondolja-e, hogy Slota újabb megnyilvánulása veszélyeztetheti a Smer tagságát az Európai Szocialisták Pártjában, a miniszterelnök-helyettes azt vá­laszolta: „Mi közünk van nekünk az SNS-hez és Slotához, ha parla­mentiképviselőként ilyen gusztus­talanul viselkedik?” (dem) Pozsony. Zavaros a kormány kommunikációja a máso­dik pillér előnyeiről-hátrá- nyairól. Nem egyeznek Ro­bert Fico kormányfő kije­lentései Ivan Bemáteknek, a Szociális Biztosító vezér- igazgatójának állításaival. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pénteken a pénzügyminisztéri­um is elmondta saját verzióját ar­ról, kinek éri meg maradni a má­sodik pillérben. Megnyitásával, majd a múlt heti rekordgyorsasá­gú törvénymódosítással - a bemu­tatástól számítva egy héten belül módosult a nyugdíjtörvény, már csak az államfőnek kell aláírnia - a szakemberek szerint a kabinet azt szeretné elérni, hogy emelked­jen az egypilléres rendszert vá­lasztókszáma. Fico legutóbb arról beszélt, hogy csak a 29 ezer koronánál magasabb fizetéssel rendelke­zőknek érdemes a kétpilléresben maradni, Bernátek ezt a határt 20 ezer koronánál húzta meg. A Pénzügykutató Intézet azonban az előző kormány által használt Speciális Bíróság Hitleri hasonlat Harabintól Pozsony. Ismét élesen bírálta a Speciális Bíróságot Štefan Hara- bin igazságügyi miniszter - most a Szlovák Televízió 5 perc múlva 12 című vitaműsorában. Véle­ménye szerint a bíróságnak egyes esetekben egy évig is eltart, míg kitűzi az első tárgyalás időpont­ját. Meggyőződése, hogy a 200 000 koronás havi bérrel rendel­kező speciális bíróknak hét köz­ben, hétvégén, karácsonykor és húsvétkor is dolgozniuk kellene. „Mussolini és Hitler is létreho­zott Speciális Bíróságot, mert Németországban 16 ezer bíró volt, de Adolf Hitler egyszer kije­lentette: 16 bírót könnyebb be­folyásolni, mint 16 ezret” - ha­sonlította a fasiszta Németor­szág bíróságaihoz a szlovákiai igazságszolgáltatási szerveket a tárcavezető. Hozzátette: „Ha már az Euró­pai Unió tagállamaival hasonlít­juk össze Szlovákiát, akkor néz­zük meg, hol van még Speciális Bíróság. Olyan államokban, mint például Spanyolország, de hisz ott terrorizmus van.” (s) elemzésekhez ragaszkodik, és úgy véli, hogy nem lehet üyen egyszerűen meghatározni, kinek melyik rendszer az előnyösebb. „Meg kell jegyeznünk, hogy nincs egységes, egyértelmű válasz, mely mindenkire érvényes” - áll a pénteken kiadott tanulmányban. Az intézet szerint az átlagkeresetű középkorú ügyfélnek is előnyös lehet a kétpilléres rendszer, ha tudja, mit vár el tőle. Úgynevezett „nyugdíjszámológépet” állított össze, s nem tartja kizártnak, hogy a jövőben 65 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, és az első pü- lérből származó nyugdíj kevésbé követi az ügyfél élete során elért fizetését. Ez azt jelenti, hogy a magasabb jövedelműek alacso­nyabb nyugdíjra számíthatnak a Pozsony. Ivan Valentovič egészségügyi miniszter szerint túl sok a kórház, csökkenteni kell a számukat, ezt teszi most a leg­nagyobb, állami kézben lévő Ál­talános Egészségbiztosító, mely­ben a részvényesi jogokat a mi­niszter gyakorolja. Úgy véli, már korábban el kellett volna kezdeni ezt a folyamatot, arról azonban elfeledkezett, hogy ehhez szük­ség volt a minimális hálózatról szóló kormányrendelet módosí­tására, melyet csak ősszel tett meg a kormány. „A rendelet mó­dosításával a kabinet nagyon megkönnyítette a legnagyobb biztosító dolgát, mivel csak azt mondta ki, hogy csupán az állami kórházakkal köteles szerződést kötni” - magyarázta a Szlovák Televízió tegnapi politikai vitaműsorában Mária Sabolová KDH-képviselő. A miniszter nem tudja, hogy év végére hány kór­ház marad. „Nem akarok speku­lálni, hogy hány, valóban kórházi kezelést biztosító intézmény ma­rad, csak azt tudom, hogy a mi­nimális hálózatban megnevezett jövőben, mint ma, a legalacso­nyabb kereseti osztályba tartozók kezdeti nyugdíja viszont maga­sabb lesz. Hasonló változásokon gondolkodik a HZDS is, a párt a minimális nyugdíj intézményének bevezetését javasolja. Összegét a létminimumhoz kötnék. Ugyan­csak módosítanák a legalacso­nyabb járulékok kiszámítását, a kivetési alap alsó határát nem a minimálbérhez, hanem a létmi­nimumhoz igazítanák. „Mivel a minimálbér a jövőben várhatóan gyorsabban emelkedik, mint a létminimum, ez előnyösebb lesz a vállalkozóknak” - véli Jozef Halecký, a HZDS képviselője. A szociális ügyi minisztérium jelen­leg dolgozik a nyugdíjtörvény módosításán. Opj) kórházak megmaradnak” - jelen­tette ki. A rendelet mindössze 34 intézményt nevez meg. Az ellen­zéki politikus szerint Valentovič ezzel csak azt erősítette meg, hogy a minisztériumban teljes a káosz, és akár meg is lehetne szüntetni a tárcát. „A minisztéri­um semmit sem tehet, minden a biztosítók kezében van, akkor fe­lesleges fenntartani“ - jelentette ki Sabolová. Úgy véli, hogy az egyes régiókban veszélybe kerül­het a kórházi gyógykezelés bizto­sítása. A miniszter szerint a Smer népszerűsége is azt bizonyítja, hogy az egészségügyben nincse­nek problémák. „Gondolja, hogy ilyen magas lenne a Smer támo­gatottsága, ha olyan problémák lennének, mint amilyenekről ön beszél” - húzta elő az egyik „legkomolyabb” érvét Valentovič a Sabolovával folytatott vitában. A többi egészségbiztosító is mérlegeli, hogy kössön-e szerző­dést minden intézménnyel, me­lyekben eddig gyógyíttatta páci­enseit. A Dôvera és az Apollo szóvivője megerősítette, hogy a tavasszal lejáró szerződéseket fe­lülvizsgálják. (-lpj-) Antidiszkrimináció Amikor negatív a pozitív Pozsony. Módosította a parla­ment az antidiszkriminációs tör­vényt. Erre azért volt szükség, mert Szlovákiát per fenyegette az Euró­pai Bíróság részéről, ugyanis az ed­digi jogszabály nem tartalmazta teljesen az Európai Unió vala­mennyi vonatkozó rendelkezését, csak általánosságban tiltotta a hát­rányos megkülönböztetés bármi­lyen formáját. Az elfogadott válto­zat már jóval részletesebb. Tütja a megkülönböztetést nemi, faji, nemzetiségi, etnikai, bőrszín, kor, nemzeti vagy szociális származás, szexuális orientáció, családi álla­pot, politikai és vallási meggyőző­dés, vagyoni helyzet, egészségi ál­lapot alapján. Teljesen új elemként tiltja a zaklatást is, s kibővíti a sze­xuális zaklatás fogalmával. Úgy fo­galmazza meg, mint „szexuális jellegű, verbális vagy nem verbális, fizikai viselkedést, mely sértheti az emberi méltóságot, s mely megfé­lemlítő, megalázó, barátságtalan és sértő helyzetet teremt”. A tör­vény bevezeti az ún. ideiglenes ki­egyenlítő intézkedések fogalmát, ez tulajdonképpen a pozitív diszk­riminációt teszi lehetővé. Az MKP azonban a módosításnak épp ezzel a részével elégedetlen, kevesli a mértéket, ezért képviselő nem is szavazták meg a törvényt. A. Nagy László, a parlament emberjogi bi­zottságnak elnöke szerint épp a nemzeti kisebbségek számára leg­fontosabb rendelkezések nem ke­rültek be a jogszabályba. ,A tör­vény nem teszi lehetővé, hogy nemzetiségi-etnikai alapon lehes­sen ideiglenes kiegyenlítő intézke­déseket meghozni” - fejtette ki la­punknak A. Nagy László. Pozitív , diszkrimináció csak hátrányos szo­ciális és gazdasági helyzet miatt le­hetséges. Az eredeti, a kormány ál­tal előterjesztett javaslat ugyan tar­talmazta, hogy nemzetiségi-etni­kai szempontból is lehetséges a po­zitív diszkrimináció, a parlament azonban elfogadta Daniel Lipšic (KDH) felvetését, hogy a nemzeti­ség figyelembevétele alkotmányel­lenes. A. Nagy elmondta, az MKP nem ért egyet azzal sem, hogy ide­iglenes kiegyenlítő rendelkezése­ket csak az államigazgatási szer­vek, vagyis a minisztériumok hoz­hatnak. „Szerettük volna elérni, hogy ezt az önkormányzatok és a munkaadók is megtehessék, mert így az oktatásügyet, iskolákat érin­tő kérdésékben - ezek egyébként is az ő hatáskörébe tartoznak - az ön- kormányzatok hozhattak volna ilyen rendelkezéseket, ha szüksé­gét látják. Javaslatunkat azonban a parlament nem fogadta el, így pél­dául a roma asszisztensek képzé­sének továbbra sem lesz törvényi biztosítéka, de érinti ez természe­tesen a magyar iskolákat is” - fejtet­te kiA. Nagy László. (sán) Valentovič: az egészségügyben minden rendben Nagy talány a kórházszám ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Meglátni és megsegíteni KISEBBSÉGI ÜGYEK (ČTK-felvétel Kikerülnek a kisegítő iskolából? Pozsony. Jolana Náterová, az alapítvány munkatársa rámutatott: noha már vannak olyan új pszichológiai tesztek, amelyek a gyerme­kek intelligenciaszintjét mérik fel, nagyon sok roma gyermek jár ki­segítő iskolába. Akkor is, ha képességeik átlagosak, vagy akár az át­lagnál magasabbak. Az egyik ok, hogy nagy részük nem beszéli a szlovák nyelvet, tehát nem értik a tesztfeladatokat, (-sán) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem lehet eredmé­nyeket elérni a romák helyzeté­nek javításában, ha nincs pontos statisztika szociális és lakhatási körülményeikről, iskolázottsá­gukról - véli a londoni székhelyű Európai Multikulturális Alapít­vány. A szervezet elnöke az Anina Botošová romaügyi kormánybiz­tossal tartott találkozóján a hely­zet felmérésére kérte a kabinetet. Ez azonban nem lehetséges, mert az alkotmány kimondja, a nemze­tiséget semmüyen szempontból nem lehet figyelembe venni. Tara Mukherjee, az alapítvány elnöke szerint módosítani kell az alap­törvényt. Hasonló dolog volt Franciaországban vagy Angliában is: az alkotmány ott is tiltotta a nemzetiség figyelembevételét bármilyen szempontból, ám Mukherjee szerint azóta az alap­törvény változott, épp annak ér­dekében, hogy a statisztikák elké­szülhessenek, s az adatok alapján el lehetett kezdeni a romakérdés megoldását. Botošová közölte: készülnek az etnikum szociális helyzetének megoldására irányu­ló projektek, de ezekhez célcso­port is szükséges. Mukherjee el­mondta: Nagy-Britannia már másként tekint a migránsokra, külföldről érkező munkavállalók­ra, mint eddig. A közelmúltig túl­Felküzdik magukat? súlyban voltak az olyan vélemé­nyek, hogy a nagy-britanniai munkahelyeket csak ottani ál­lampolgárokkal lehet betölteni, ám ma már egyre többen érkez­nek a volt szoöalista, ma már EU- tagországokból, leginkább Bulgá­riából és Romániából, de Szlová­kiából is. Tara Mukheijee el­mondta: nemrég sikerült meg­győznie a brit miniszterelnököt, hogy a romák - a Szlovákiából ér­kezők is - nem hogy terhére len­nének Angliának, hanem nagy hasznot hajtanak. Mukheijee sze­rint a brit kormány ezt a nézetet elfogadta. A szlovákiai romák helyzetét vizsgálva az alapítvány munkatársai a kassai Luník IX la­kótelepre látogattak, s mint Muk­herjee elképesztőnek minősítette az ottani állapotokat, melyek - az elnök szerint - sokkal rosszabbak, mint például az indiai Calcutta környékén, ahonnan ő is szárma­zik. Tara Mukheijee szerint a kormánynak olyan intézkedése­ket kell hoznia, mely nem a nép­csoport tagjainak asszimilációját, hanem integrációját segíti elő. Ehhez leginkább az szükséges, hogy dolgozzanak. A jelenlegi szociális segélyek viszont olyan magasak - véli Mukheijee -, hogy ez nem éri meg nekik. Az alapít­vány elnöke szerint le kell faragni a támogatásokból. Újságírói felve­tésre, hogy ezt az előző kormány már megtette, elégedetlenséget, tüntetéseket, zavargásokat ki­váltva, Mukherjee azt válaszolta: a segélycsökkentésnek együtt kell járnia a munkahelyteremtéssel, romák alkalmazásával, (sán-)

Next

/
Thumbnails
Contents