Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-16 / 40. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 16. Régió 5 A Vágsellyei egészségügyi intézmény szerződést kötött az Általános Egészségbiztosítóval Sikerült javítani a betegellátás feltételein Pénz van, de nem merik elkölteni Tirinda Sándor elmondása szerint mielőtt a Forlife 2005 októberé­ben átvette a kórház irányítását, évente kb. 6000 pácienst kezeltek. 2007-ben ez a szám 7000 fölé emelkedett, ami annak a bizonyítéka, hogy emelkedett az ellátás színvonala. Gazdasági szempontból is javulást mutathattak ki, hiszen míg azelőtt a kórház évi 25-30 mil­lió koronás adósságokat halmozott fel, a 2007-es évet már kiegyen­súlyozott mérleggel zárták. A beruházások terén is sikeresek voltak. A kórház fenntartója, a Nyitrai Megyei Önkormányzat még 2005-ben 12 millió koronát adott a műszaki felszereltség moderni­zálására, 2007-ben 6 milliót költöttek a kórházépület tetejének szi­getelésére. A 2008-as évre már megvan 43 millió korona az európai uniós alapokból, amit a kórházépület hőszigetelésére, a homlokzat felújítására, ablak- és ajtócserére használhatnak fel. 10 millió koro­na áll rendelkezésre a kórház számítógépes információs rendsze­rének kiépítésére, további 12 milliót a megye a saját alapjaiból kü­lönített el az épület belső felújítására. De hiába van meg a több tíz­millió korona a kórház modernizálására, amíg nem rendeződik a helyzet, nem merik elkölteni a pénzt, hiszen ha netán megszűnne a kórház, a belefektetett összeget vissza kellene fizetni, (gl) Vágsellye. Az Általános Egészségbiztosító által tett eredeti javaslatnál jobb fel­tételekkel sikerült szerző­dést kötnie a napokban a Vágsellyei kórháznak. GAÁL LÁSZLÓ Tirinda Sándor, a Forlife non­profit szervezet által működ­tetett intézmény igazgatója sze­retné megnyugtatni a Vágsellye vonzáskörzetében élőket, hogy a Megszorító intézkedések A kedvezőtlen szerződés mi­att bizonyos megszorító in­tézkedések elkerülhetetlenek voltak a vágsellyei kórház­ban. Tizenöt fővel csökken­tették az alkalmazottak szá­mát, de Tirinda Sándor igaz­gató hangsúlyozta, nem el­bocsátásról volt szó, hanem olyan alkalmazottakat érin­tett a dolog, akiknek a mun­kaszerződése január 31-én le­járt, és a kórház nem kötött velük új szerződést. A nőgyó­gyászati osztályt összevonták a szülészettel, az elfekvő részleget áthelyezték a bel­gyógyászatra. (glj kórház továbbra is a rendelkezé­sükre áll, nem fenyegeti megszű­nés, sőt osztályokat sem kell be­zárniuk. „Az idei év első felére aláírt szerződés jobb feltételeket biztosít annál, amire január ele­jén tett javaslatot az Általános Egészségbiztosító - árulta el Ti­rinda. - A különbség elsősorban az ambuláns rendelésre, a labo­ratóriumok, a röntgen és a reha­bilitációs osztály tevékenységére vonatkozik. Ezekre az osztályok­ra olyan ajánlatot kaptunk a biz­tosítótól, ami csaknem eléri a 2007-es szintet, ennek köszönhe­tően teljes ellátásban részesíthet­jük az Általános Egészségbiztosí­tó ügyfeleit is. Már nem kénysze­rülünk arra, hogy más kórházba küldjük őket például röntgenre.” Az igazgató továbbra is elégedet­len a szerződés fekvőbeteg-rész­legre vonatkozó kitételével, a ta­valyinak ugyanis csak a felére kö­tött szerződést a biztosító. „Saj­nos, a kórház olyan helyzetben van, hogy kénytelenek voltunk elfogadni ezeket a feltételeket. A januárban folytatott tárgyalá­soknak köszönhetően legalább azt sikerült elérnünk, hogy az Ál­talános Egészségbiztosító is szer­ződtette az összes osztályt, tehát mindenhová tudunk felvenni olyan pácienseket, akik ennek a biztosítónak az ügyfelei. Szinte biztos, hogy a limitet minden hó­napban túl fogjuk lépni, mert az a halaszthatatlan esetekre sem lesz elegendő. Becslésünk szerint a tavalyihoz képest 70-80 száza-, lékban tudjuk az Általános Egészségbiztosító ügyfeleit elhe­lyezni a fekvőbeteg-osztályokon. Á nem akut, vagyis tervezhető el­látást sajnos más kórházban kel­lene majd igényelni. A többi biz­tosító betegeinek azonban to­vábbra is teljes mértékű ellátást tudunk nyújtani.” A kórház kér­dése a városi képviselő-testület múlt heti ülésének napirendjén is szerepelt. Miután az igazgató a testület előtt is ecsetelte a helyze­tet, a képviselők elfogadtak egy határozatot, amelyben arra kérik az Általános Egészségbiztosítót, változtasson a vágsellyei kórház­nak tett szerződési ajánlatán, és idén is a tavalyihoz hasonló mennyiségű kórházi ellátás térí­tésére kössön szerződést. A hatá­rozatot elküldik az Általános Egészségbiztosító vezérigazgató­jának, valamint Ivan Valentovič egészségügyi miniszternek, hi­szen a most megkötött szerződés csak fél évre szól, és a további egyeztetések során minden tá­mogató nyüatkozatot érvként so­rakoztathatnak fel. Az iskolakerülés is témája'lesz a roma családok számára szervezett szülői értekezletnek Néhány alapiskolás már élettársi viszonyban él A Jedlik Ányos Alapiskola könyvtárában nem csak a megnyitó napján volt nagy a tolongás - az alsó tago­zatosok szeretnek olvasni (Csuport István felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Szímő. A Vág menti települé­sen, a Jedlik Ányos Alapiskola alsó tagozatán két speciális osz­tály is működik. A felső tagoza­ton 36 problémás gyereket sike­rült integrálniuk. Illés Anikó a magyar tanin­tézmény igazgatója az idei be­hatásokkal kapcsolatban la­punknak elárulta, a kilenc ősztől iskolaköteles gyerek közül há­rom roma származású. „Érsekúj­várból rendszeresen speciális pedagógus látogat az iskolába, nyolc gyerek az összevont 2. és 3. osztályban, további hét pedig a speciális 4. osztályban tanul, külön meghatározott tanterv alapján. „A nagyobb odafigyelést igénylő tanulóink szülei nem tudják egyedül kitölteni a speci­ális oktatás igényléséhez szük­séges kérvényeket, ezeket mi nyújtjuk be helyettük” - egészíti ki az elmondottakat Illés Anikó. A Jedlik Ányos Alapiskola első osztályában tizenketten tanul­nak, ebből öt a roma származású gyerek, a pedagógusok külön odafigyelnek a nem megfelelő szociális háttérrel rendelkezők tanulmányi előmenetelére. Bób Jánostól a falu polgármesterétől azt is megtudtuk, hogy a tanév kezdetén szülői értekezletre hív­ták a roma tanulók szüleit, ame­lyen az iskola vezetését és a falu önkormányzatát egyaránt ag­gasztó problémák kerültek terí­tékre. A találkozó eredményes­ségén felbuzdulva idén március­ban újabb összejövetelt tervez­nek, amelyen nem csak az iskola vezetése, hanem a polgármester és egy szociális dolgozó is részt vesz. ,A legnagyobb probléma az iskolakerülés és a felső tagozatos tanulók nem megfelelő viselke­dése. Két roma asszisztens dol­gozik az iskolában, őket a köz­ségháza közmunkásai közül vá­lasztottuk ki. Nagy segítségünk­re vannak az asszisztensi mun­kát végzők, felkeresik az iskola­kerülő gyerekeket és a szüleiket, és megpróbálnak megoldást ta­lálni a helyzetükre” - árulta el a polgármester. A nyolcadik és ki­lencedikes, valamint az utolsó osztályt ismételni kényszerülő tanulókkal van a legtöbb gond az iskolában. A roma családok­ból származó fiatalok ebben a korban már nemegyszer élettár­si viszonyban élnek, és teljesen más természetű dolgokkal van­nak elfoglalva. Elsősorban ők tartoznak az iskolakerülők közé. A pedagógus és a fenntartó nincs könnyű helyzetben. Érzé­kenyen kell kezelni ezt a prob­lémát, mivel míg a többi gyerek a középiskolai felvételikre ké­szül, az iskola legidősebb tanu­lói közül egyesek már családot alapítanak. Szlovák menyecskék Más Érsekújvárhoz közeli településekhez hasonlóan az utóbbi években Szímőre is beköltözött néhány család. A roma családokba érkező menyecskék egy része szlovák nemzetiségű, ezért a gyere­keket már szlovák iskolába íratják. Korábban félő volt, hogy egy- egy magyar szülő majd azért választja a szlovák alapiskolát, mert ott kevesebb a roma tanuló. Tardoskeddhez és Udvardhoz hason­lóan azonban már itt is egyre több roma tanuló látogatja a szlovák alapiskolát, ez tehát nem csökkenti a magyar tanintézmények ver­senyképességét. (száz) Szerencsére hamar eloltották a lángokat (Vas Gyula felvétele A munkások a várfal tövében égették a gallyakat Tűz ütött ki az Újvárban ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom. Tegnap a déli órák­ban kigyulladt az Újvár területén lévő laktanya tetőszerkezetének egy része. Á tűzoltók gyors be­avatkozásának köszönhető, hogy az erős szél ellenére nem terjed­tek tovább a lángok. A tűzol­tóknak emelőkaros kocsit is be kellett vetniük a mentés során. ,A rendkívül kiszáradt tetőgerendák kaptak lángra, a tetőtér egyébként üres volt” - tudtuk meg Michal Hrabovsky főhadnagytól. Az Új­vár területén - a várossal való szerződés alapján - egy magán­társaság végzi az árkok tisztítását. A cég munkatársai a várfal tövé­ben tüzelték el a levágott gallya­kat, és minden bizonnyal egy fel­csapódó szikra lobbantotta lángra a tetőt. Ľudovít Gráféi, a városi hivatal belügyi és műemlékkezelő főosztálya vezetőjének tájékozta­tása szerint az anyagi kár ugyan elenyésző, ám az erkölcsi kár an­nál nagyobb. „Nagy szerencsénk, hogy nem történt komolyabb baj, hiszen az erődrendszer az Unesco Világörökség bejegyzésére vár” - mondta a szakember. A tisztítást végző cégtől a város valószínűleg kártérítést követel, (vkm) Riportfilmeket, írásosokat lehet beküldeni Dokumentációs központot hoznak létre Komárom. Pályázatot hirdet a Never Again Polgári Társulás (NAPT) és a Szüllő Géza Polgári Társulás a Beneš-dekrétumok, va­lamint a Szlovák Nemzeti Tanács határozatai következében kisem­mizett, deportált és kitelepített csehszlovákiai magyarok sorsát bemutató riportfilmek és írásos ri­portok, interjúk készítésére - tájé­koztatta lapunkat a társulásokat képviselő Fehér Csaba. Külön-kü- lön kategóriát alkotnak az alapis­kolások, a középiskolások és a fel­nőttek. A kisfilmek esetében az időtartam 10 perc, az írásbeli munkák esetében a terjedelem 8 gépelt oldal. A pályamunkákat nemcsak Szlovákiából, hanem Magyarországról is várják; a leg­jobbakatjutalmazzák. Mint megtudtuk, az össze­gyűlt anyag egy dokumentációs központ alapjául szolgál majd. „Szeretném leszögezni, ezzel semmiképpen sem a levéltárak feladatát akarjuk átvenni - mondta Fehér Csaba. - Elsősor­ban az egyéni sorsokon, vissza­emlékezéseken keresztül kíván­juk megörökíteni az adott kor történéseit. Emellett a központ foglalkozik majd az írásos do­kumentumok, fotók, újságcikkek és filmfelvételek gyűjtésével és feldolgozásával is. Németor­szágban létezik a szudétanéme- tek sorsát feldolgozó központ, annak mintájára szeretnénk mi is létrehozni a kitelepítések, de­portálások időszakát dokumen­táló központot.” A pályázatot még idén kiértékelik. Fehér Csaba elárulta azt is, hogy sikeresen zajlik a volt Cseh­szlovák Köztársaság magyar és német nemzetiségű polgárainak erkölcsi és anyagi kárpótlása cél­jából útjára indított aláírás- gyűjtést. (vkm) Öt témakörben várják a munkákat A pályázatot az alábbi téma­körökben írta ki a Never Aga­in Polgári Társulás és a Szüllő Géza Polgári Társulás: Űzött vadként a szülőföldön; In- temálótáborok világa; A kényszermunka kegyetlen út­ján; Menekülés a reszlovaki- zációba; Élet az új hazában. A beküldési határidő: 2008. augusztus 31. (vkm) AJÁNLÓ Február 17. (vasárnap) Komárom - 14.00: a Jókai- díj 2008-as átadási ünnepsége a Tiszti Pavilon dísztermében a Jókai Közművelődési és Múze­um Egyesület, valamint a Fal­vak Kultúrájáért Alapítvány szervezésében, (vkm) Dunaszerdahely - 9.00: a dunaszerdahelyi sakkcsapat I. ligás mérkőzése a művelődési központban, (jóm) Dunaszerdahely - 16.00: az Aranykort bábszínház be­mutatja Tojásmese című bábjá­tékát a művelődési központ­ban. (jóm) Február 18. (hétfő) Dunaszerdahely - 9.00: jó­tékonysági előadás a Femit Pol­gári Társulás szervezésében a művelődési központban, (jóm) Február 19. (kedd) Komárom -17.00: Esterhá­zy Mihály gróf fotográfiái - a gróf 1880-81-es afrikai utazá­sát megörökítő, a galántai mú­zeum gyűjteményében találha­tó eredeti fotóalbuma kép­anyagának kiállítása a Duna Menti Múzeumban. A tárlatot Csütörtöky József, a komáromi, és Keppert József, a galántai Honismereti Múzeum igazgató­ja nyitja meg. (vkm)

Next

/
Thumbnails
Contents